A hiányzó láncszem az ügynökségi működés és a freelancerek világa között?

A StartUpHer verseny győztes projektjéből fejlesztett szolgáltatás, a Briefly.work, a projektmenedzsmentet is beemeli a freelancer platformok világába, behozva a hazai szabadúszó-szcénába az ügynökségi modellből ismert “ügyfél-account-kreatív” háromosztatú rendszert, amitől egy új, magasabb minőséget remélnek, az összes érintett számára. Az alapítókat, Bittera Rékát és Tassonyi Csengét kérdeztük a modell részleteiről és a lehetséges perspektívákról. 

Hogyan kezdődött ez az egész az életetekben? 

Egyértelműen az Uber-nél. Ott kezdtük a karrierünket. Az alapozta meg ezt a nyugati típusú vállalkozószellemet. Ez egy 10 fős csapat volt összesen, úgyhogy megtanította nekünk, hogy egy kis csapattal és némi innovációval mit lehet alkotni Magyarországon és régiós szinten. 

És hogyan lett mindebből Briefly?

Alapvetően a szakmában maradtunk, egy idő után mindketten reklámügynökségnél kötöttünk ki, és persze tartottuk a kapcsolatot. És mindig, amikor találkoztunk, egy bor mellett egy idő után mindig ott kötöttünk ki, hogy kéne csinálni valami sajátot, és próbálkoztunk is mindenfélével, külön-külön, és ilyenkor beszámoltunk a kudarcainkról egymásnak. Egyszer aztán egy alkalommal, a Mazel Tovban reggeliztünk, amikor eldöntöttük, hogy eleget próbálkoztunk külön, ideje belevágni valamibe együtt. Innen hazafelé menve futottunk bele a StartUpHer hirdetésébe. Égi jel volt, jelentkeztünk és megnyertük. Azóta gurul a dolog. 

Mire számíthat egy freelancer, aki beregisztrál hozzátok?

Először is, ez egy szándékosan nagyon rövid folyamat. Később szabadon bővítheted a profilod, amikor már látod a projekteket, megismered a rendszer működését. A projektekre akkor tudsz jelentkezni, ha fel vannak töltve a számlázáshoz szükséges adataid, ha tudsz elektronikus számlát adni és ha van Barion fiókod. Regisztráció után láthatod, hogy melyik projektmenedzser csapatába keresnek szabadúszót, illetve a projektek teljes leírását és a tervezett büdzsét.

A projektmenedzser is ugyanúgy külsős freelancer, mint a kreatívok, ugyanúgy regisztrál a Briefly rendszerébe. Hogyan tudjátok így garantálni az ügyfelek számára, hogy jó kezekben vannak a projektjeik?

Projektmenedzsernek nem csak egyszerűen beregisztrálsz. Természetesen egy komoly onboarding folyamat után kezdheted el menedzselni a Briefly ügyfeleinek projektjeit. Ezt a folyamatot az Überben szerzett tapasztalatainkra alapoztuk, ott nagyon egyértelműen látszott, hogy milyen sokat számít az alapvető értékek átadása. Persze van background check is, illetve az élő beszélgetésen kitérünk az állásinterjúkról is ismerős témákra, például hogy bizonyos problémákat hogyan oldanának meg. Fontos a személyes kapcsolat, az, hogy jól értsék az ügyfelek és a szabadúszók nyelvét is, jók legyenek a saját szakmájukban. A projektemenedzsereinknek a tipikus ügynökségi account manager szerepkört kell ellátniuk, magas szinten. 

Projektmenedzserként egyébként nem könnyű elindulni szabadúszóként a piacon, különösen most. Mi arra akarunk lehetőséget adni, hogy ők is abból élhessenek, amiben a legjobbak, ahelyett, hogy a kreatív vagy szolgáltatói irányokba kelljen elindulniuk akkor, ha szabadúszó életmódban szeretnének élni. 

Miért és hogyan döntöttetek egy ilyen modell mellett, mi indokolja a projektmenedzserek beiktatását a folyamatba?

A szabadúszók számára könnyebbséget jelent, ha a kapcsolattartást, a verziókövetést valaki átveszi, mert több kapacitásuk marad az érdemi munkájukra, amiben igazán jók. Az ügyfél pedig hátradőlhet, mert nem kell értenie ahhoz a feladatkörhöz, amire freelancert keres, mégis biztosan megfelelő minőséget kap a profi projektmenedzsmentnek köszönhetően.  Itt nem kell hosszú specifikációkat írni. Nem kell jó briefet írni. Egyszerűen el kell mondania, hogy mi a cél. A freelancer platformokon sokszor azért siklik félre egy projekt, mert az ügyfél azt hiszi, hogy neki mondjuk “SEO stratégia” kell, pedig valójában amit szeretne, arra más eszköz az optimális. Ebben is segít a projektmenedzser, szakmai tanácsadóként is megjelenik ebben a rendszerben. Ezért kérjük azt az ügyfelektől, hogy csak mondják el a céljaikat a projektmenedzsereinknek, ők pedig javaslatot tesznek arra, hogy milyen kompetenciákat kellene alkalmazni a cél eléréséhez, amiket aztán a Briefly-poolból be tud szerezni a számukra. 

A szabadúszók nagy része viszont teljesen jól elvan account nélkül, megoldja maga az ügyfélkommunikációt. Nekik miért érné meg egy PM bevonása?

Az igazán jó szakemberek, akik ráadásul jók ügyfélkommunikációban is, igen, ők valószínűleg úgy érzik, hogy nincs szükség köztes szereplőre, ám ez korántsincs mindenkinél így, sőt, a tapasztalatunk szerint igen kevesen vannak azok, akik egyformán jók ezeken a területeken. 

Való igaz, hogy a sikeres szabadúszáshoz számtalan soft és hard skillre van szükség, hiszen mi is ezért írunk ezekről cikkeket, szervezünk eseményeket… tanulható dolgok, de jelentős idő mindezt elsajátítani. 

Ez a leosztás lehetővé teszi, hogy mindenki száz százalékosan azzal foglalkozzon, amiben ő a legjobb. A működés tesztelése során egyértelműen kijött a projektemenedzserek bevonásának haszna és sikere. Mindkét fél imádja. Járulékos hatásként kreatív közösségek épülnek és alakulnak, hiszen a projektmenedzser szervezi a csapatokat az adott feladatok ellátására. Sőt, igazából a szabadság érzésének és a csapatszellemnek új szintjeit tapasztaljuk meg az ügynökségi működéshez képest is, mivel amellett, hogy csapat van, mégis mindenki a maga munkájáért felel, hiszen mindenki vállalkozó. Nincs főnökség, akinek meg kell felelni, nincs pénzügy, ahol a juttatások felett döntenek. Mindenki a maga ura, mégis közös célért dolgozik.

A csapatmunkát, mint a Briefly egy aspektuást feltétlenül hangsúlyozni kell. Ritkán fordul elő, hogy Briefly freelancerként egyedül dolgozol egy projekten, hiszen ha PPC-s vagy, kelleni fog grafikus a hirdetések képeihez, szövegíró a szövegekhez… Csak azzal kell foglalkoznod, amiben a legjobb vagy. 

Kikre számítotok ügyfélként, ki a fő célcsoport?

A kkv-k az elsődleges célcsoportunk, olyanok, akiknek az online marketingjében tudunk segíteni. A Briefly kevésbé kockázatos, mint egy szabadúszó platform, de megfizethetőbb, mint egy reklámügynökség – a közöttük lévő teret töltjük ki. 

Hogy néz ki a folyamat ügyféloldalról?

Az ügyfélregisztráció is nagyon gyors, nyilván itt is kellenek kötelező számlázási adatok, de ha megvan a regisztráció, már posztolhat is projektet. Ezután megkérdezzük az ügyfél konkrét céljait és a projektmenedzser megállapítja a szükséges kompetenciákat. Általában 1 napon belül megtaláljuk a megfelelő projektmenedzsert, de három napon belül garantáljuk. 

A részletek egyeztetése után a PM elkezdheti gyűjteni a szabadúszókat, akiknek 3 napon belül kell visszajelezniük – de ki is tartjuk a 3 napot, azaz a visszajelzés idejében nincsen versengés, minden freelancer egyenlő esélyekkel indul a projektért.  A szabadúszónak lehetősége van többet kérni egyébként, ha megindokolja, hogy mi az a plusz, amit nyújt a magasabb árnak megfelelően. 

Ha megvan a csapat, indulhat a kivitelezés. A leadásra jelölt anyagokat a PM nézi át először, és ha szükséges, visszajelzést ad, a legjobb tudása szerint biztosítva, hogy az ügyfél elé már olyan anyag kerüljön, ami briefen van. Fontos, hogy az ügyfél bármikor hozzáadhat a projekthez új elemeket, tehát a beérkező eredmények alapján módosítani tudja a projekt irányát. Abszolút day to day elvet követünk, semmit sem erőltetünk rá az ügyfélre. Ha most mégsem SEO kell, hanem PPC, mert gyors eredményekre lenne inkább szükség, akkor képesek vagyunk menet közben alkalmazkodni. Mindenkit kifejezetten biztatunk arra, hogy a komplex feladatokat hozza hozzánk, amiket egy Upworkre már nem igazán jó felvinni. Gondolok ez alatt arra, hogy például teljes marketingstratégiát tudunk végrehajtani, kivitelezéssel együtt. És mindegy, hogy 10 alkalmazottad van, vagy 1000, a feladat és a projekt mértékéhez tudunk skálázódni, akár menet közben is. 

Ügynökségi modellben dolgoznak a legnagyobb multik marketingrészlegei is. Szerintetek a nagypályára is ki tud lépni a Briefly?

A kkv-kra fókuszálunk első körben, de nyitunk a nagyobb ügyfelek felé is, hiszen azt a minőséget biztosítjuk, mint az ügynökségek, viszont személyre szabott, skálázható szolgáltatást nyújtunk teljes minőségellenőrzéssel, fix díjak nélkül. A gazdasági leállás miatt most különösen fontos minden cégnek, hogy mire költi a pénzét.  Mindenki újraallokál. Ez számunkra egy lehetőség.

Borítókép: Tóth Máté @tothmatek

Upwork számlázási és adózási kisokos

Közel 16 millió felhasználójával az Upwork az egyik legnagyobb online munkaközvetítő platform. Magyarok is dolgoznak az oldalon keresztül szép számmal, de kevesen tudják, hogyan lesz az innen szerzett jövedelmük teljes összhangban a hazai  jogszabályokkal. Egy könyvelőcég segítségével alaposan körbejártuk a kérdést és most véglegesen rendberakjuk a témát!

Onnan indulunk, hogy csak az Upwork-nek közel 16 millió regisztrált felhasználója van, s bár ez az egyik legnagyobb online munka közvetítő oldal, ezrével vannak még hasonló elven működő, kisebb platformok. Ergo nem egy keveseket érintő jelenségről beszélünk, hanem a 21. századi munkavégzés egyik dinamikusan növekvő trendjéről. Ennek ellenére relatív kevés országban van egyértelmű rendelkezés az adózás és könyvelés mikéntjéről. Különösen igaz ez a szakemberek zömét adó, közép-kelet európai és dél-ázsiai országokra. 

Nem marad más, mint a nagyvonalú elengedés (értsd: csinálod feketén), majd a kreatív megoldások és végső esetben a NAV állásfoglalás, ami szép és jó, csak nem igazán használható, mert a jelenlegi adóhatósági szaknyelvben egyszerűen nem értelmezhető az, hogy online munka. A távmunka igen, csak éppen az teljesen más. 

Lássuk, mire jutottunk 2,5 év bennfentes Upwork tapasztalattal, 11 online munkás freelancer véleményével és bevett gyakorlataival, egy adószakértő, a KKV KATA – kisadózók facebook csoportjának és a Proactive Bookkeeping Kft. segítségével, ráadásként pedig egy NAV állásfoglalással a markunkban.

A lenti iránymutatások magyaroszági székhellyel (teljesítési hellyel) rendelkező szakemberekre vonatkoznak és nem helyettesítik a könyvelői konzultációt, hiszen előfodulhatnak speciális esetek és felmerülhetnek olyan kérdések, amikre ebben a cikkben nem térünk ki.

Kell-e vállalkozás az online munkavégzéshez?

Erre nagyon egyszerű a válasz: IGEN, kell. Két okból is célszerű vállalkozás keretében dolgozni az Upwork-ön: a platformot elég sok országban vizsgálták, ezért nagy igyekezettel próbálja “fehéríteni” az oldalon folyó munkavégzést. Ennek az egyik eleme, hogy meg kell adnod az Upwork-nek az adószámodat (VAT number, belépés után a Settings/ Tax information fül alatt találod). Mivel többnyire külföldi ügyfeleknek dolgozol, EU-adószámot kell igényelned és magadnod. Jogszabály szerint kötelező, de a platformon egyelőre nem. Ha nem adod meg, minden neked járó kifizetésből 20% adót von le a platform, amit a székhelyed szerinti országnak köteles befizetni. 

A másik ok, hogy megfelelj a hazai jogszabályoknak. Az adóhatóság az online munka oldalakon nem egyszeri, hanem folytatólagos munkavégzést feltételez (teljesen jogosan), amit csak vállalkozói jogviszonyban tudsz végezni. Hiszen nem vagy sem az Upwork, sem az ügyfél alkalmazottja. Bár van megbízási szerződésed (azaz a regisztrációkor elfogadott számtalan dokumentum egyikére rá lehet ezt fogni), amihez adószámos magánszemély is  társítható, de a folytatólagos munkavégzés feltételezése miatt itt ez nem megfelelő forma. 

Ha mégis úgy döntesz, hogy nem adsz meg adószámot (vagy nincs, vagy nem akarod megadni), akkor 20%-ot buksz minden projekten és egy NAV büntetést is kockáztatsz. Bár az online munka világa még mindig egy elég homályos és kevéssé ellenőrzött terület, de ez bármikor változhat. 

Milyen vállalkozás kell az online munkavégzéshez?

Bármilyen vállalkozási forma alkalmas lehet erre, társas vállalkozás (jellemzően Bt. vagy Kft.), vagy egyéni vállalkozás is, természetesen ez a gyakoribb. Ha alkalmazott vagy, akkor a KATA-s egyéni vállalkozás a legegyszerűbb választás, heti legalább 36 órás munkaviszony mellett jelenleg havi 25 000 Ft az adó összege. Azonban nem biztos, hogy ez a legolcsóbb is, érdemes könyvelővel egyeztetni, hogy mik az egyéb lehetőségek.

Kinek végzem a munkát, az ügyfélnek vagy az Upwork-nek?

A munkát az ügyfélnek végzed, az Upwork közvetítő platformként van jelen a folyamatban. Sokan azzal magyarázzák félre a helyzetet, hogy a munka után járó pénzt az Upwork-től kapják: a díjazás az Upwork-ös virtuális folyószámlán jelenik meg, innen lehet tovább utalni bankszámlára vagy PayPal-re, azaz a bevételed látszólag az Upwork-től érkezik. De az Upwork virtuális folyószámla szolgáltatását külön kell választani a munkaközvetítéstől. 

Ugyanúgy működik, mint a PayPal, azaz egy virtuális pénz parkoló, ahova bevételeket gyűjthetsz, de azon a ponton, amikor az összeg megjelenik a hivatalos vállalkozói bankszámládon (KATA-sok esetében ez lehet a privát folyószámla is), fontos, hogy szembe tudd állítani egy számlával. Mivel a NAV alapvetően nem a bankszámlád adataiból, hanem a könyvelésedből (KATA-sok esetén bevételi nyilvántartásból) indul ki, abban kell az ügyfél adatainak helyesen szerepelnie, amihez tartozni fog egy bevétel is a folyószámládon. Ha több munka díjazását egyszerre utalod át magadnak az Upwork-ről, akkor értelemszerűen több számla lesz mögötte. 

Összefoglalva: a bankszámládra a pénz az Upwork-től érkezik, de nem mint munkaadótól, hanem mint a digitális bankszámládat kezelő cégtől. A hozzá tartozó kimenő számlát viszont az ügyfél felé kell kiállítani. Az ügyfél adatait megtalálod az Upwork által automatikusan generált számlán. 

Ha már számla: ki kinek és hogyan számláz?

Az Upwork minden, a platformon keresztül elvégzett munka után automatikusan generál egy számlát az ügyfélnek, a munkát elvégző freelancer vagy vállalkozás nevében. Maga a folyamat jogilag teljesen szabályos, megbízott számlakibocsátásnak hívják, azaz egy harmadik fél (az Upwork) állít ki a nevedben számlát a vevőnek. Erre a regisztrációkor általad elfogadott ÁSZF és egyéb dokumentumok alapján van lehetősége. 

Csakhogy az Upwork által kiállított számla nem felel meg a magyar jogszabályoknak. Számos feltételt kell teljesítenie egy magyar számlának, például a hivatalos adatokon kívül (cégnév, székhely, adószám, nyilvántartási szám) szerepelnie kell rajta a bejelentett tevékenységi kör szerinti szolgáltatás megnevezésének, az áfakulcsnak (akkor is, ha AAM, azaz alanyi adómentes vagy) és KATA-s adózás esetén annak, hogy a számla kibocsátója kisadózó. Az Upwork globális, minden országban elérhető platformként nem tud/ akar (mindegy is melyik) minden ország jogszabályainak megfelelni. 

A te felelősséged, hogy a magyar hatóságok felé rendben legyél. Ezért minden egyes munka után az Upwork által kiállított számla alapján el kell készítened egy másik számlát, a hazai feltételek szerint. Mivel Magyarországon számlaadási kötelezettség van, ezt is el kell küldened az ügyfélnek. Célszerű elektronikus számlázót használni, így az Upwork belső felületén egyszerűen tudod továbbítani a számlát, illetve így a NAV felé is tehermentesíted magad az adminisztráció alól, hiszen a legtöbb e-számlázó programban be tudod állítani az automatikus adatbeküldést.

Milyen összegről kell a számlát kiállítani? 

A kérdés létjogosultságát az adja, hogy az Upwork a munkaközvetítésért (azaz, hogy működteti a platformot) változó mértékű jutalékot von le az ügyfelek által a freelancereknek kifizetett összegből. Nincs ebben semmi rossz, ha nem így lenne, ugyan mi érdeke lenne a platform üzemeltetésében? Ráadásul mindenhol egyértelműen kommunikálja, hogy Te, mint freelancer végül pontosan mekkora összeget fogsz megkapni. 

Számlák tekintetében ez úgy működik, hogy az Upwork által a nevedben kiállított számla a teljes, ügyfél által fizetendő összeget tartalmazza, azaz az Upwork díját is. Ezzel egyidőben az Upwork is kiállít részedre egy számlát a közvetítői díjról (Service Fee), amit automatikusan levon az ügyfél által fizetett összegből, azaz az egyenleged már az ezzel csökkentett összeget mutatja. Így neked nem kell külön kifizetned az Upwork jutalékát, már eleve csak az azzal csökkentett összeg érhető el az Upwork-ös bankszámládon. Így a NAV-kompatibilis magyar számlán is a teljes összegnek kell szerepelnie, az Upwork közvetítői jutalékát pedig költségként számolhatod el. 

Mikor kell a számlát kiállítani? 

Előfordulhat, hogy több munkát végzel ugyanannak az ügyfélnek és egyben számoljátok el a végén, vagy lehet az ellenkezője, hogy előre megbeszélt mérföldkövekre fizetnek. Tehát nem a munka befejezése, hanem a szerződés (ami ez esetben a platformon létrejövő írásos megállapodást, teljesítési feltételeket jelenti) szerint teljesítéskor kell számlázni, azaz az Upwork által kiállított számlával egyidőben.

Van különbség adózási és számlázási szempontból külföldi és magyar ügyfél között?

Nézzük milyen kategóriákba érdemes az Upwork-ön szerezhető ügyfeleket sorolni:

1) Magyar ügyfél: hiszed vagy sem, erre is egyre nagyobb az esély, egyre több magyar használja az online munka oldalakat ügyfélként is. Ebben az esetben annyi extra teendőd lehet, hogy az általad kiállított NAV-biztos számlát kérni fogja a magyar ügyfél, hiszen neki sem lesz jó az Upwork-ös verzió. Így nem a kukába megy a számlád, hanem elküldheted az ügyfelednek.

2) EU-n belüli ügyfél: ebben az esetben az általad kiállított számlán közösségi adószámot kell feltüntetni (ha ezt adod meg az Upwork profilodban, akkor az Upwork számlán is ez fog szerepelni). A könyvelőnek (vagy ha nincs, neked) jelenteni kell, hogy közösségi ügylet történt (A60-as nyomtatvány). KATA-s adózás esetén ez az ügylet csak a KATA keretbe fog beleszámítani, az alanyi adómentes keretbe nem.

És ehhez kell még elkészíteni egy ÁFA bevallást is (bár nem lesz se fizetendő, se visszaigényelhető ÁFA). 

3) Svájc: nem tagja az EU-nak, de speciális szabályok vonatkoznak rá. Közösségi ügylet nyomtatványt nem kell benyújtanod, de ÁFA bevallást igen. Józan ésszel semmi értelme az egésznek, különösen, ha alanyi adómentes vállalkozásod van, de ha nincs meg a benyújtott nyomtatvány, ez is egy dolog, amibe bele lehet kötni. Itt is az van, hogy a KATA limitbe igen, az AAM keretbe NEM számítják bele az innen érkező bevételt.  

4)EU-n kívüli ügyfél (pl. USA): nincs jelentési kötelezettség és az alanyi adómentes keretbe sem fog beletartozni a bevétel, de a KATA keretbe igen.

A fenti sorok nem elrettentésre szolgálnak, csak jó, ha tudod, hogyan kell(ene) 100%-ig megfelelni a magyar jogszabályoknak, ha online munka oldalakon dolgozol. Ettől függetlenül az első sikeres Upwork-ös megbízás után viszonylag kevesen rohannak egyéni vállalkozást indítani. Viszont ha ráérzel az ízére és már kínosan magas összeg parkol az Upwork-ös számládon, érdemes elkezdeni legalizálni az itt szerzett bevételt. 

>> Ha elbizonytalanodtál, hogy helyesen lettek-e lekönyvelve az eddigi online munka oldalakról származó bevételeid, vagy bármilyen egyéb kérdésed van a szabadúszók adózásával kapcsolatban, kérd a KATA-sokra specializálódott Proactive Bookkeeping könyvelőiroda csapatának ingyenes felülvizsgálatát.

Ne maradj le a friss hírekről!

A friss cikkeket, a legizgibb freelancer eseményeket és egyéb hasznos érdekességeket havonta 1x elküldjük a hírlevél feliratkozóinknak egy tartalmas, bullshit mentes emailben. Ha szeretnéd te is megkapni ezt a levelet havi 1x, itt iratkozz fel.

“A nemzetközi térben skálázzuk fel a magyar munkaerő értékét”

Mozgolódik a piac online munka és munkaközvetítés, partnerösszekapcsolás terén, a koronahelyzet ezen a trenden pedig inkább csak erősít. Hiába van rengeteg online platform, még mindig nem forrtak ki azok a megoldások, amelyekkel könnyen meg lehetne találni a megfelelő embert a megfelelő feladatra, bármi legyen is az. A Qjob egy vadonatúj, egy hónapja indult magyar kezdeményezés, ami erre tesz kísérletet. Kaszó Róbert alapítóval beszélgettünk.

Kérlek, definiáld a Qjobot az olvasóink számára!

A Qjob egy szakemberkereső és feladatok piactere. Számtalan szolgáltatást lehet rendelni, például bevásárlást, házhozszállítást, fuvarozást, felújítási munkákat, virtuális asszisztenciát és olyan üzleti szolgáltatásokat ad hoc jelleggel, mint például a könyvelői, az ügyvédi, a tolmácsolási munkák. Nem feltétlenül szakképzettséget igénylő feladatokról van szó. Tizenhat kategóriában lehet feladatot közzétenni.

Igazából a “szakember” kifejezést azért használjátok mert, egyszerűen kell egy szó… valahogy ki kell fejezni azt, hogy, munkát vállal valaki, anélkül, hogy álláskeresésre asszociálnánk.

Így van. Az a lényeg, hogy értenek valamihez, amit felkínálnak szolgáltatásként. Sokan jelzik nekünk, hogy ezzel-azzal szeretnének foglalkozni, de nincs ilyen papírjuk. Itt csak az számít, hogy mit vállal az illető, és mit tud a megfelelő színvonalon teljesíteni. 

Hogy hívják a másik oldalt?

Megrendelő.

Ez tiszta sor. Néha kifejezetten nehéz a megfelelő kifejezéseket megtalálni az ilyen szolgáltatásoknál, különösen magyar nyelven. Megrendelőként kikre számítotok?

Elsősorban magánszemélyeknek szánjuk a szolgáltatást, akik nem akarják vagy nem tudják az idejüket a háztartási vagy ház körüli feladatokra pazarolni, illetve akik hajlandóak kisebb munkákért nagyobb felárat is fizetni, hogy az különösebb várakozás nélkül, mintegy  “soron kívül” elkészüljön. De olyan megrendelőkre is számítunk, akik a saját munkájukkal kapcsolatos részfeladatokat szeretnék kiszervezni. Ez jelentheti azt, hogy egy felújítási munkához kell még 1-2 ember, de jelentheti az adminisztrációs terhek csökkentését virtuális asszisztensekkel, vagy szimpla túlvállalásos helyzetek esetén segíthet kreatív szakembereknek. Hiszen ezen az oldalon egyszerre lehetsz Megrendelő és Szakember, tetszőleges mennyiségű kategóriában.

Az egy érdekes csavar az eddigi online munkaoldalakhoz képest,  hogy nincsenek elkülönítve az offline és online végezhető tevékenységek: ti mindenre lőttök.

Végső soron ami offline végezhető, azt is meg lehet rendelni online. A konkurens weboldalakon jellemzően csak az építőipar, a “szakik” vannak jelen. Az online feladatokra nincs még igazán bevett, magyar nyelvű platform, talán mert ez egy szűk piac, és a magyar szolgáltatók jelen vannak a nemzetközi platformokon, ahol külföldi, tehát jobban fizető projekteket találhatnak. Ugyanakkor Magyarországon a nyelvek ismerete közismerten nem túl erős. Sok olyan megrendelőnek lenne szüksége sokféle szolgáltatásra, akik nem tudnának angol nyelvű platformokat használni a megfelelő ember megkeresésére. Marad nekik a Google -kereső.

Persze léteznek olyan specifikus szolgáltatások, amelyeket talán tényleg nem érdemes vegyíteni másokkal, egy ilyen általános piactéren megjeleníteni – ilyen például az orvos. Van már olyan startup, akik kifejezetten egészségügyi szakembereket gyűjtenek a platformjukra. 

A szabadúszó leginkább kreatív, a szakember valamilyen fizikai szolgáltatást végez el, a szakértő pedig üzleti szaktudással rendelkező valaki lehet, erre a három irányra koncentrálunk. Nagy kihívás lesz ezeket a különböző profilokat menedzselni és valamilyen egészséges arányt fenntartani közöttük, amire márpedig szükség van ahhoz, hogy a Qjob ne váljon mondjuk a “takarítók” vagy a “grafikusok” platformjává az emberek tudatában. 

Akkor ez nálatok egy külön kommunikációs szempont lesz. Az arányt mindig szem előtt tartva kell “toboroznotok”, hogy az egyensúly megmaradjon.

Igen, ez lesz az egyik fő kihívás. A kommunikációs kampányban “párokba” állítva célzunk meg konkrét szolgáltatókat, egy szellemi mellé egy fizikait, tehát egy hónapig például a szövegírókra és a takarítókra fókuszálunk, a következőben a könyvelőkre és az építkezésen dolgozókra. A másik kihívás, hogy két fő célcsoport van, a szakember és a megrendelő, tehát aki szolgáltatást kínál és aki szolgáltatást keres. Mindkettőre nagy számban van szükség, és ez nehezíti a kommunikációnkat. Jelenleg leginkább egyetlen szóval kell megfogni az embereket, az árnyaltabb magyarázatokra első körben nincs lehetőség. Ráadásul ezen a platformon ha te mondjuk szövegíróként regisztrálsz, lehet, hogy kicsivel később neked lesz szükséged egy képszerkesztőre, vagy éppen vízszerelőre – a rendszerben ugyanezzel a profillal létrehozhatsz feladatokat is. 

A Qjobon hogyan történik a juttatások transzferje, mik a biztosítékok?

Először is nálunk is van értékelési rendszer, Megrendelő és Szakember is értékeli egymást, ami a profiljukon is látható. Az elszámolás, az árazás és egyéb feltételek pedig mindig a Megrendelő és a Szakember között dőlnek el, az oldal sehogyan sem szól bele, és jutalékot sem kér el a díjból. Az elszámolási biztonság növelése végett bevezettük a Kockázatmentes Üzlet szolgáltatást, amely garancia a Szakembernek, hogy amennyiben elvégezte a feladatot akkor a Megrendelő fizet, a Megrendelő pedig nyugodt lehet, hogy ha előleget kértek tőle, akkor a Szakember nem fog elillanni.

Ha nincs jutalék, mire alapul a Qjob üzleti modellje?

A létrejött üzleti kapcsolatokért vagy egyszeri díjat fizetnek a felek – ezt állhatja a Megrendelő, a Szakember vagy akár el is felezhetik – vagy amennyiben rendszeresen használják az oldalt, akkor érdemesebb a havi előfizetés mellett dönteni.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globális körülményeket – milyen döntéseket hoztatok a járványhelyzettel kapcsolatban, milyen hatással volt ez az éppen elinduló üzletre?

Mi megnövekedett igényt érzékelünk, sokan vállalnának munkát. De sokan nem értik még ,hogy ez nem egy alkalmazotti státusz. Annyiból szerencsétlenül alakult a kommunikációnk, hogy a szerelőkre, otthoni munkákban segítő szakemberekre fókuszált a februári kampány, és most nem az a jellemző, hogy az otthonunkba engednénk másokat hogy javításokat, szereléseket végezzenek. Nyilván jobban jártunk volna ha a futárokra koncentrálunk – de ezt már csak utólag lehetett látni. Ez a helyzet most olyan, mint egy szünet, mindenki kivár, de a szolgáltatások iránti igények sosem fognak megszűnni.

A tendencia az, hogy a körülmények miatt minden és mindenki tolódik az online térbe, ami egy olyan szolgáltatás számára, mint mi, kifejezetten hasznos lesz, hiszen most akár a hetven felettiek is rutint szereznek olyan online felületek használatában, amelyeket eddig maguktól nem vettek volna igénybe.

A szakemberek, melósok között rengetegen csak kikapcsolódásként, informálódás céljából használták a digitális eszközeiket, de munkaszerzésre soha. Egy szemléletváltás zajlik most. Lehet,  hogy eljutunk addig hogy az emberek megértik, hogy nem csak személyes ajánlások útján lehet már munkához jutni. Ahogy a taxisoknál sem a diszpécser adja már a fuvart feltétlenül, hanem megkapja a direkt koordinátákat, amiket visszaigazol. Erre számítunk, hogy ami megtörtént a taxizásnál, az megtörténik a takarítás esetében vagy az építőiparban is. Ezért is írtuk ki egy korábbi kampányunkban egy bannerre azt, hogy “online kőműves”. Ez még 2 hónapja is egy extrém, furcsa, ellentmondásos üzenet volt, de szerintem egy hónap múlva már mindenki online fog kőművest is keresni. 

Mik a céljaitok a közeljövőre?

Először is országosan ismertek akarunk lenni, tehát Budapesten és a nagyvárosokon túl akár az egész magyar vidéken is. Ugyanis teljesen változó munkaerőpiaci helyzetek fordulnak elő, van ahol nincs munka, pedig lenne rá munkaerő, máshol képtelenség megfelelő munkaerőt találni, az emberek kénytelenek maguk megoldani egy csomó mindent, vagy egyszerűen segítség nélkül maradnak.

A helyi informális csatornák persze működnek, de akár kisebb távolságokat sem feltétlenül tudnak ezek az információk áthidalni: ha 20 kilométerrel arrébb lenne valaki, aki simán eljönne megcsinálni a munkát, nem biztos, hogy tudok róla, ha nincs közös ismerősünk. A jelenlegi helyzetben pedig mindenhol és minden korosztályban rákényszerülnek az emberek, hogy bizonyos dolgokat online intézzenek. Fontos, hogy online lehetőség legyen arra, hogy egymásra találjanak az emberek olyan feladatok ellátásában, amit a szomszéd vagy közeli ismerős végzett korábban, de már nincs rá kapacitása vagy kedve.

A járvány miatt kicsit visszavettünk a tervezett tempóból, ezért 2020-ra nincsen más célunk, mint a szolgáltatás önjáróvá tétele. A profit számunkra nem cél, mi ennek a lehetőségét a skálázódásban, a nemzetközi piacon látjuk, első körben közép-európában terjeszkedve, Ausztria pedig belépőként szolgálhat a német és svájci piacra.

Ezek szerint a magyar piac túl kicsi ahhoz hogy egy ilyen szolgáltatás az általatok elképzelt színvonalon tudjon működni?

Igen is meg nem is, ez egy jó kérdés. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja hogy az ehhez hasonló online piacterek a piacaik 5-15 százalékát fedik le. Ez a szám azt mutatja ,hogy nagy még a fejlődés tere, akár több konkurens cég számára is. A megtérüléshez elsősorban nagy számú felhasználó kell, ahhoz pedig egy jóléti színvonal szükséges, ezért könnyebb pénzt keresni az osztrák piacon mint itt, mivel ott sokkal többen élnének a szolgáltatással, mint a kétszer akkora magyar piacon. Magyaroszágon emellett rengeteg a kistelepülés, ahol a helyi gazdaságok még nem elég erősek ahhoz, hogy akár holnap nagy számban használnának az emberek egy ilyen szolgáltatást, mint a miénk. Ez egy építkező folyamat. Ugyanis az erősebb régiók, az államhatáron innen és túl is, felhúzhatják a szegényebbeket azzal, hogy megteremtünk egy megbízható átjárhatóságot a különböző lokális piacok között is

Ügyfélszerzés karanténon innen és túl

Nagyjából félévente egy egész meetupot szentelünk az ügyfélszerzés témájának, mert ennyi idő alatt mindig jönnek új fejlemények. COVID19, anyone? Akár most vágnál bele az online pénzkeresésbe, akár a karanténban keresel új utakat, akár a gazdasági belassulás utáni felpörgésre készülsz már, ebben az összefoglalóban garantáltan találsz valami akcionalizálható tippet.

Beszámoló a Freelancerblog Tuesday Talks elnevezésű havi meetup sorozatának 2020 áprilisi állomásáról.

Marczinkó Ági minden egyes ügyfelét felhívta a karantén kezdetén. Ez azért igazán említésre méltó, mert nem nagyon szokott 30-40-nél kevesebb lenni neki egyszerre. Eleve tartja a kapcsolatot velük heti szinten. A coach, a pszichológus és az étterem leállt, de a webshopok nagy nyertesei ennek a helyzetnek, és mindenki, aki a tevékenységét gyorsan át tudta vinni az online térbe (sok fizikai boltnak nem is volt idáig webshopja, akik most belevágtak végre, és ezzel megmenekültek a csődtől). Ágival készült tavalyi interjúnkból már kiderült, hogy mindenkivel szeret élőben is találkozni, ha lehet, hiába adottak a technikai lehetőségek a távolsági meetingekre – és e szokásának direktben is komoly megbízásokat köszönhet. 

Kicsit úgy érzem, hogy ledaráljuk a dolgokat

– fogalmazza meg Ági az online térbe átkerülő megbeszélések tapasztalatait. Jogos meglátás, a neten mindannyian csak a böngészőben nyitott tabok vagyunk egymás számára, amiket be lehet zárni, át lehet róluk kattintani – minden a meetingen megspórolt másodperc értéke azonnal realizálható, ahogy a másik ablakban folytatjuk a munkát. Viszont ezzel elvész a dedikált ideig tartó fizikai meetingekben rejlő spontaneitás, a kitöltendő időben néha volt alkalom cseverészni olyasmiről, ami nem konkrétan egy pont az agendában, de másodlagos módon segítheti a projektet: ügyfél és szolgáltató egy kicsit jobban megismeri ilyenkor egymást.

Az élő találkozás Majsai Ricsi számára segít felmérni, hogy mennyire van meg a “full body yes”, az a lendületes húzóerő ami kétség nélkül jelzi, hogy tényleg jó munkakapcsolat lehet köztünk és a potenciális ügyfél között.

Gazdig Bence grafikus, neki jellemzően rövidebb távúak (projektalapúak) az együttműködései.  Egy logó, egy arculat, weboldal: konkrétak a feladatok, ezért gyorsabban pörögnek az ügyfelek is. Emiatt nem erőlteti az élő találkozást, de nem is zárkózik el előle, ha valaki kezdeményezi. Az ügyfelei jó 90 százaléka Instagramról vagy ajánlásra jön.

Bence rengeteg leadet generál Instán, ezért is hívtuk el vendégnek: hónapok óta folyamatosan és dinamikusan növeli a követői számát és nagyjából a platformból él. Nem a saját munkáit spammeli, hanem könnyen fogyasztható informatív anyagokat rak össze carousel posztokban, minden nap. Edukációs tevékenységet végez tehát, a munkája során felmerülő tanulságokat, trendeket és tapasztalatokat osztja meg. 

Ennek a hatása többszörös. Egyrészt hiteles véleményvezérként jelenik meg a rapid módon gyarapodó követői száma, az elismerő kommentek sora miatt, másrészt a potenciális ügyfelek számára ötleteket adhat arra, hogy tudna Gazduig segíteni nekik is ugyanilyen műfajú posztok gyártásával, harmadrészt Bence nagy hangsúlyt fektet arra hogy a posztok csak annyira legyenek informatívak, amelyek még bárki számára érdekesek és könnyen értelmezhetők, akit bármilyen szinten érdekel a vizuális marketing világa. Ennek szintén meggyőző ereje lehet a potenciális ügyfelek számára: 

Semmit nem tudok a fogtechnikáról. De a fogtechnikus ügyfelem kliensei sem tudnak semmit a fogtechnikáról.

Olyan posztot kell készíteni tehát, ami ennek megfelelően náluk is működik.

Ági is él azzal a lehetőséggel, hogy ingyenesen állít elő szakmai tartalmakat a közösségi médiában, de az ő terepe a Facebook csoportok világa. Először is vannak olyan jól pörgő csoportok, ahol sok felkérést, digitális projektlehetőséget posztolnak a tagok, Ági az alábbiakat ajánlja minden kezdő és haladó freelancer figyelmébe:

KKV Marketing
Szabadúszó szövegírók
Mompreneurs (csak nők számára)

Ezekben a csoportokban számtalan, éppen induló vállalkozó van, akik számára kitűnően lehet kicsi, olcsóbb projekteket végezve referenciát gyűjteni.

De Ági ezen túlmenően igyekszik minden olyan kérdést megválaszolni, ami szakmailag releváns az ő számára. Sőt, ha olyat talál, amiről egy másik freelancer jut az eszébe, akkor belinkeli az illetőt. Mivel napi szinten állít elő értéket a csoport számára, hamar megtanulják a nevét, és sokszor keresik direktben, hogy egy hasonló probléma megoldásában segítsen üzleti keretek között.

Ricsi különböző célcsoportokra targetált hirdetések útján szerez ügyfeleket, a csoportok paramétereit folyamatosan finomítja. A cél mindig az, hogy egy bizonyos formot kitöltsenek a weboldalán, aminek a folytatása egy egyórás, ingyenes konzultáció. Erre a konzultárcióra már felkészülten tud érkezni az alap infók birtokában, tehát nem a nulláról kell kezdeni az ismerkedést a beszélgetésen, egyből értékes insightokkal tud nyitni a potenciális ügyfél számára.

Minden kreatív számára ismert az a veszély, amikor újabb és újabb módosítóköröket kell futni az ügyféllel. Sok freelancer előre megadja, hány módosítókör ingyenes, és mennyibe kerülnek a továbbiak, Bence viszont végtelen módosítást ad az árhoz, amit elkér a munkáért. Ezt az öngyilkos őrültségnek tűnő vállalást azzal támogatja meg, hogy ő is nagy hangsúlyt fektet az előzetes kérdéssorok összeállítására. Az ügyfeleivel közösen annyira definiálják a projekt részleteit, amennyire csak tudják, és ez a kulcsa annak, hogy a projekt nem nyúlik a végtelenbe. És Bence ezzel a gavallér ajánlattal bizony alávág a piac egy részének: az ügyfelek számára óriási nyugalom az, hogy a pénzükért garantáltan el fognak jutni a megnyugtató megoldásig, ha vele dolgoznak, tehát ez eleve növeli a motivációt a közös munkára.

Kinek kellhet online hirdetésben segítség?

Ricsi a hirdetések specialistái számára hozott még néhány jó trükköt: Minden üzleti Facebook oldalon meg tudod nézni a Page Transparency menüpont alatt a hirdetéseket, amiket futtat! Tehát azt is látod, ha nincs nekik, vagy ha nem tűnik nagyon profinak. Innen már csak egy lépés felajánlani, hogy te készítesz nekik párat, hiszen jelenleg “pénzt hagynak az asztalon”. De ugyanezt az elvet követve a weboldalakat is ellenőrizhetjük a Google Tag Assistant és a Facebook Pixel Helper alkalmazások révén. Ha nem használnak például Facebook pixelt, akkor felajánlhatod, hogy beállítod nekik ingyen. A Tag Assistant-tel pedig az Analytics vagy Search kampányokat tudod lekérdezni, és ha nincs nekik, már indulhat is a kontakt. Ha látják a munkád eredményét és megismerik, hogyan dolgozol, abból igen gyakran további megbízás is lesz. 

Mindig ultimate gesztusokkal indulok.

– fogalmazza meg Richárd a technika lényegét.

Ingyenes tartalom leadért cserébe

Ági az elmúlt egy évben annyi jótanácsot osztogatott a Facebook csoportokban, hogy most már jó ötletnek tűnt összeraknia egy 15 oldalas, illusztrált útmutatót a Facebook hirdetések használatáról, amit ingyen fog kínálni az érdeklődő kkv-k, vállalkozók és bárki számára. Ezzel olyan szakmai megalapozottságra tesz szert, amire később szabadon építhet majd az email címek birtokában.

A legnagyobbakra mindig érdemes odafigyelni

“Ha egyszerre több helyről másolsz, az már kutatás.” tartja Bence: ne szégyelljük a minket érdeklő szakterület legnagyobb követői táboraival rendelkező profik kommunikációját figyelni és beépíteni azokat az elemeket a saját márkánkba, amivel tudunk azonosulni. 

Tudd, hogy kivel akarsz dolgozni

Persze ez utóbbi részlet, az önazonos kommunikáció igencsak fontos: “nem kell túltolni, olyan legyél, amilyen te vagy és annak készíts anyagokat, akinek te szeretnél”. Ági ehhez hozzátette, hogy gyakran konkrétan kitesz képet az elképzelt partnerről, akinek készíti éppen a szakmai anyagot. 

A meetup plenáris részét Ricsi ezzel a kikezdhetetlen logikájú levezetéssel zárta: “ha igazán részletekbe menően kidolgozod, hogy milyen az az ügyfél, akivel dolgozni szeretnél, akkor garantáltan felismered, amikor szembejön az utcán”.

A meetupon ezúttal is 3 könyv talált gazdára:

  1. David Cottrelt: Hétfő reggeli döntések
  2. Chris Watson: Upskill
  3. Mészáros Róbert: Brand a lelke mindennek

Kérdésed van? Írj nekünk a hello[kukac]freelancerblog.hu-ra! Érdekelnek az eseményeink? Kövess minket Facebookon!

Magasabb frekvenciára tekerve – Interjú Cseh András podcasterrel

A freelancerség csak egy út, amit járunk. Nem jogviszonytól függ. András régen elindult ezen az ösvényen, de meg kellett várnia, amíg a közeg megfelelővé válik a számára. Önkéntes írországi száműzetése után megjelent a rendezvényeinken, vállalkozóként újrapozícionálta karrierjét, és a podcasting iránti szenvedélyét ma már a Freelancer Frekvencia műsorvezetőjeként, és podcast-tanácsadóként éli ki. 

Nagyon fiatalon belevágtál az üzlet világába, 20 évesen már saját szaküzletet vezettél. Avass be minket ebbe a sztoriba!

2007-ben egy GSM boltban dolgoztam eladóként, aztán megvettem a boltot. 

A tulajdonostársak összevesztek, és a hét boltjukból egyet át tudtam venni tőlük egy részletfizetéses konstrukcióban. Jó voltam az értékesítésben, átláttam mi hogyan történik, szóval akkor ez egy logikus továbblépésnek tűnt. Akkor még nem voltak okostelefonok, kijelzővédő fóliák, kevesebb volt a lehetőség, egyszerűen csak jól kellett venni és jól kellett eladni. És ez nekem jól is ment.

Ki is tudtam fizetni elég gyorsan az eredeti tulajdonosokat. Ezután viszont beleugrottam egy második boltba is: 100 négyzetméter, vagyis négyszer akkora alapterület mint az első boltomé, üvegvitrinekkel, belső felújítással, mindez a Bajza utca – Damjanich utca sarkán. Óriási hiba volt. Kontrollálatlanul akartam növekedni, nem volt kitalálva, hogyan fogok egyszerre két boltot üzemeltetni, csak arra alapoztam, hogy ami kicsiben ment, az menni fog nagyban is. Pedig ez már nem a one-man-show szint, minimum két alkalmazottal kellett számolnom. Akkoriban nem éreztem túlvállalásnak, csakhogy beköszöntött a válság és beszűkült a cash flow. Négy-öt hónap alatt totálisan becsődöltem, mert nem volt tartalékom, minden elköltöttem az új üzlethelyiség felújítására és a készlet feltöltésére. Elképzelhető, hogy átvészelhettük volna a válságot, ha van egy kis időnk alkalmazkodni, de nem volt. Elfogyott a mozgástér.

Innen merre tovább?

Mély apátia, aztán egy barátom felajánlott egy állást, ami passzolt a tapasztalatomhoz. Nemzetközi kereskedelmi feladatkör volt. Vadonatúj projekt, összesen három hónapunk volt rá, hogy felfuttassuk, különben vége. És sikerült is. Itt 2012-ig voltam, az lett a vége, hogy megcsömörlöttem és kiégtem. Túlhajtottam magam. Ez nem olyan volt, hogy szépen lassan elmegy az élettől a kedved, én effektíve úgy égtem ki, hogy egy hétfőn azt mondtam, hogy “bármit, csak ezt többet ne”, és keddre kiléptem a cégtől. 

Elég radikálisan történnek a karrierváltások az életedben idáig.

26 éves voltam ekkor. Ez egy jól menő üzlet volt, egyébként már akkor nagyon hasonlított az életforma ahhoz, amit ma freelancernek hívunk. Csak egy laptop kellett hozzá és a jutalékos rendszer miatt annyit dolgoztál és kerestél, amennyit akartál, mintha vállalkozó lennél, attól függetlenül, hogy alkalmazott a státuszod. Ez volt a gond, mert a munkatempóm miatt egészségügyi problémáim adódtak, kivizsgálásokra jártam, aztán amikor végre megkérdezték az orvosok, hogy amúgy mivel foglalkozom, és elmagyaráztam, akkor azonnal rávágták, hogy “ja, akkor magának menedzserbetegsége van”. A krónikus stressz okozta a tüneteimet.  

Gondolom itt már volt tartalékod, amikor bedobtad a törülközőt azon a bizonyos hétfőn. És mit csináltál kedden?

Kedden vettem egy jegyet Írországba és szerdán elrepültem.

Miért pont Írországba?

Mert a hivatalos nyelv az angol, amit elég jól beszéltem. És mert ott voltak barátaim.

Na igen. Ott talán mindenkinek vannak. Londonban és Dublinban jelentek meg először a magyarok nagyobb létszámban, amikor elkezdtek külföldre menni.

Ott is volt egy aranyláz-időszak. A válság előtt két kézzel kapkodtak az emberek után.

A válság előtt a magyarok még többnyire azt sem tudták, hogy van ilyen, hogy ki lehet menni külföldre dolgozni…

Hát igen, aki élt a lehetőséggel, az viszont nagyon jól járt. 

És te mit dolgoztál?

Az volt a tervem, hogy az Apple-nek fogok dolgozni. Corkban van az ügyfélszolgálat és van egy gyártóegységük, ott készültek az iMacek. Oda jelentkeztem, gondolva, hogy majd idővel át tudok mozogni a cégen belül. És meg sem állok Tim Cookig. Hosszas várakozás után be is jutottam. Én szeretek kütyüzni, nekem ez egy játszótér volt. Izgalmas volt látni és részt venni abban, ahogy készülnek ezek a gépek, és megtapasztalni ezt a vállalati kultúrát. A kosárpályát, bent a szerelőcsarnokban, a bőséges kínálatot a kantinban. Szóval jól éreztem magam, szövögettem az óriási terveimet, és három hét után elküldtek. 

Mi volt a gond?

Semmi, csak úgynevezett ‘rolling contract’ van, ami folyamatosan megújul – az Apple esetében hétről-hétre.

Az… kemény.

A termeléshez igazítják az emberi erőforrást, szinte az aktuális megrendelésekhez. És az a szabály, hogy aki legutóbb jött, az megy. Szóval az amerikai álom véget ért. Átmentem egy autókölcsönző multihoz, szintén hasonló tervekkel, hogy elkezdem autótakarítással, aztán majd látni fogják, hogy jó az angolom, értek az üzlethez, és így be fogok kerülni az irodába, aztán irány a dublini központ, és így tovább. De eltelt két év és nem történt semmi. Pedig a cég éppen bővülési fázisban volt, folyamatosan vettek fel új embereket. Háromszor jelentkeztem a saját irodánkba, és minden alkalommal, amikor utólag érdeklődtem, hogy miért nem jeleznek vissza, azt válaszolták, hogy nem találták az önéletrajzom, ami csatolva volt a mailhez, úgyhogy később már személyesen vittem fel az irodába, nyomtatva. Amikor ez a kifogás már nem működött emiatt, akkor azt mondták: “ne haragudj, elfelejtettünk behívni”. Szóval nagyon úgy tűnt, hogy a karrierutak csak az írek számára elérhetők. Megkérdeztem más cégeknél már supervisorként dolgozó ismerőseimet, ők hogyan csinálták: 10 évet takarítottak. De én nem akartam 10 évet takarítani! Úgyhogy nem sokkal ezután hazajöttem.

Hogyan lettél a Freelancer Frekvencia műsorvezetője?

Már kint elkezdtem olvasni a FreelancerBlogot és jól tudtam azonosulni az itt szereplő emberekkel. Láttam, hogy a régi minták, amelyek szerint éltem, most új minták: önállóság, laptop, partnerkeresés, üzletkötés. Csak én közben valamiért inkább elmentem egy gyárba keccsölni meg takarítani, mert akkor az tűnt jó döntésnek. A visszatérésem után azzal kezdtem, hogy elmentem a Freedom X Minire, illetve még előtte egy közönségtalálkozóra, ahol beszélgettem Vigh Borival, Majsai Ricsivel (a Freelancerblog egyik alapítója) és másokkal, aztán eljöttem pár meetupra és amikor megtudtam, hogy lesz Freedom X Spanyolországban, arra mindenképpen menni akartam. Jól éreztem magam ezek között az emberek között. Aztán részt vettem a Freelancer Leszek képzésen. Nem sokkal ezután Ricsi elhívott a Nomad Cruise IX-re, mert kellett nekik egy segédtechnikus. Ott a csapatunk eléggé összekovácsolódott és ott határoztuk el, hogy amint hazajövünk, elindítjuk a FreelancerBlog podcastjét. Megvolt a koncepció, a tematika, a műsorok vázlata, az első interjúalanyok listája, és hosszú töprengés után isteni szikraként megjött végül a név. Még alliterált is, ahogy ez a FreelancerBlog projekteknél már hagyománnyá vált. 

Honnan jött neked ez a podcast-dolog?

Rengeteg podcastet hallgatok. A Biznisz Boyz-t a kezdetektől fogva. A Lapozz a 99-re egy iszonyú jó koncepció. Annyira egyedi és ámulatbaejtő, hogy lehet az embereknek így eladni azt az ötletet, hogy olvassanak könyvet, hogy az páratlan. A Felforgatókat is hallgatom. Egyébként először nem is podcastet hallgattam, hanem Mark Manson blogposztjainak az audio verzióit, ez szerettette meg velem a műfajt. Természetesen Gary Vee alap. Szóval jött a gondolat: YouTube-videókat nincs kedvem csinálni, írni nem tudok, de sokak szerint jó a beszélőkém – csináljunk podcastet! 

Mi a következő lépés számodra a freelancerség útján?

Továbbra is vannak kereskedelmi érdekeltségeim, de a járvány ezeket teljesen befagyasztotta, úgyhogy az így nyert időt a saját képzésembe és ügyfélszerzésbe fektettem. Már van is eredménye, a napokban írtam alá a szerződést, egy ügyfélnek segítek beindítani a saját podcastját.

Mit jelent ez pontosan?

Elkészítjük az intrót, adástervet írunk, aztán egy tesztadáson segítek a podcast műsorvezetőjének, hogy kézben tartsa a beszélgetést. Az elkészült hangfelvételt megvágom, elküldjük az alanynak, kikorrigáljuk ha szükséges. A jóváhagyott anyagot posztoljuk, és az összes link (Spotify, iTunes, stb) kimegy Instagramra, Facebookra és LinkedInre, igény szerint, mindig a platformra optimalizálva a kísérőszöveget és képeket.


A freelancer karrier 3 lehetséges útvonala

Se több, se kevesebb. 3 lehetséges út, ilyen egyszerű az egész. Persze csak elméletben, de a 0. lépés megtételéhez nem árt tudnod, milyen irányokban érdemes egyáltalán tapogatóznod. Aztán eldöntheted, hogy főállás mellett, kicsiben kezdesz el valamivel foglalkozni, vagy egyből mélyvíz (ha per pillanat mondjuk nincs más választásod). Számtalan kombináció létezik, lehet főállás mellett egy jövedelmező hobbid, elkezdhetsz tudatosan építeni valamit a fölös óráidban, vagy elfogadod, hogy a következő mondjuk 12 hónapban komoly áldozatot hozol a szabadidőd rovására.

Ha most kezdtél el azon gondolkodni, hogy ideje kicsit körbenézni a freelancerek világában, akkor nem is kezdhetnéd a felfedezést jobb helyen. Ugyanis a független, szabadúszó karrierednek alapvetően 3 jól megkülönböztethető irányt szabhatsz. Akárhogy csűrjük-csavarjuk, végül ez a 3 kategória marad, és a lehetőségeknek csak egy elenyésző, statisztikailag alig kimutatható százaléka okozhat komolyabb fejtörést a besorolást illetően.

Hogy ez neked miért jó hír?

Mert értékes időt spórolhatsz azzal, ha tudod milyen irányba haladsz és mit tartogatnak az egyes útvonalak. A második fokozatban már több pályán is lehet egyszerre versenyezni, de ha újonc vagy, akkor a kitűzött cél gyorsabb elérése érdekében érdemes egyszerre egy irányra fókuszálni. Lássuk, mi leszel, ha nagy (freelancer) leszel?

1. Platform nindzsa

Ma már több száz online munka oldal létezik, számtalan projektalapú munkalehetőséggel, különféle működési módokkal, különféle szakmákban. Ezek az oldalak többnyire globálisak (azaz bárki végezheti a munkát és a megbízó is bárhonnan jöhet), de egyre több lokális, helyi kezdeményezés, startup is felbukkan akár már Magyarországon is.

Az egyik lehetséges irány, hogy egy vagy több ilyen oldalon építesz freelancer karriert: platform nindzsa leszel. Azaz egy kis virtuális alteregót építesz fel például az Upwork-ön, vagy bármelyik számodra szimpatikus, releváns online munka oldalon. Választhatsz több platformot is, de hatékonyabb, ha egyszerre csak egyet ismersz ki A-tól Z-ig, mert a siker titka abban rejlik, hogy alaposan kiismered az alkalmazás működését.

Ez nem azt jelenti, hogy beléptél, regisztráltál és megértetted, hogyan kell egy-egy melóra pályázni, hanem hogy alaposan kiismerted a háttérben zajló folyamatokat:

1. Tesztelted az oldalt munkaadó szempontjából is (azaz te is posztolsz egy kamu munkát, hogy lásd, mit lát pontosan az ügyfél).

2. Elolvastál és megnéztél jópár ingyenesen fellelhető anyagot, képzést (sőt, még fizettél is a legjobbakért a Udemy-on vagy a Skillshare-en).

3. Átböngészed az oldal által felkínált útmutatókat, átrágtad magad a GYIK-en…

 …és sorolhatnám még, de szerintem már érted. Ha tudod hogy MŰKÖDIK, sokszorosára nő az esélyed, hogy sikeresen pályázz, vagy hogy megalapozottan mondhasd azt, hogy az adott oldal nem neked való. Ha erre a következtetésre jutsz, még ne add fel: tényleg több száz ilyen oldal létezik (mi is listáztunk 30-at) és mindegyik egy kicsit más. 

A zsákutca, amibe manapság könnyű belefutni: induló oldal, jelenleg a freelancereket gyűjti, de ügyfél még sehol. Ha erre gyanakszol, érdemes az adott oldal support/ helpdesk/ facebook chatbotjának segítségét kérni: ha válaszol már okosabb vagy, ha nem válaszol, akkor csak regisztálj be és tedd fiókba a dolgot, hátha beérik. Semmiképp se hagyd annyiban, mert az induló oldalak nagy előnye, hogy ha elérik a freelancerek számában a kritikus tömeget, gyorsan nyitnak az ügyfelek akvirálása felé, így könnyen előfordulhat, hogy hamarabb kapsz itt munkát, mint egy régi motoros platformon, ahol jóval nagyobb a verseny a jó megbízásokért.

Ha szeretnél még olvasni a témában böngészd át az Online munka rovat cikkeit.

2. Ötletguru

Mind jól tudjuk, hogy a legtutibb cégek egy garázsból indulnak, amiben a kezdetekben az ötletgazdán kívül maximum egy laptop van. Ha eltekintünk a garázstól, a rajthoz tulajdonképpen másra nincs is szükség: csak rád, egy jó tervre és következetes, kitartó megvalósításra. Az Ötletguru útvonal a neked való karrierirány, ha van egy ötleted, ami nem hagy nyugodni, hajlandó vagy a szabadidődből is erre áldozni és azonnal felvillanyoz, ha erről a témáról van szó valahol. Ez egy hosszabb menet lesz, ami komplex tudást és sok időt igényel, és kisebb-nagyobb akadályokkal van megszórva. De ha nem adod fel, két dolgot is nyersz: rengeteget fejlődsz szakmailag és közben számos kulcsfontosságú készséged acélosodik. Emellett megvalósítod a saját ötletedet – ezt egyszer mindenkinek ki kellene próbálni.

De akkor ez most vállalkozói vagy freelancer karrier?

A kedvenc válaszom: minden freelancer vállalkozó, de nem minden vállalkozó freelancer. Ha szigorúan vesszük a freelancer életmód íratlan szabályait, akkor az ötleteden egyedül, maximum alvállalkozók, de nem alkalmazottak bevonásával kell dolgoznod, lehetőleg rugalmas időbeosztásban, többnyire az általad választott helyen és időben, lehetőleg egy laptopról, vagy valamilyen digitális eszközről – eddig azért nem olyan nagy a lemorzsolódás, ugye? Ebben az értelmezésben a vegán sütiző tulajdonosa a Vásárcsarnok mellett nem freelancer, de ha pandémia miatt bezár és felvesz egy vegán sütis online videós oktatóanyagot és azt értékesíti, akkor igen. Vagy ha felhúz egy webshopot, ahol mindenféle sütéshez szükséges kellékeket árul, kiszervezett logisztikával (pl. webshippy), és a munka 80%-át egy laptopról tudja végezni, akkor is nevezhetjük freelancernek. Vagy elkezdi tanácsadások keretében oktatni a vegán sütik készítésének fortélyait, online, akkor is nevezhetjük freelancernek, bár itt már észrevétlenül át is úszunk a következő útvonalra.

3. (Egy)személyes márka / Szakmai hírnév

Hogy mi a közös Bálint gazdában, Michelle Obama-ban és Kasza Tibiben? Rövid lesz a lista, igazából egy dolgot tudnék kiemelni: könnyen és egyértelműen körülhatárolható a személyes márkájuk. Egy bizonyos problémára adnak a nevükkel fémjelzett tartalmak (könyv, online írás, videó, facebook bejegyzés, insta kép, stb.) megbízható választ. Ha kertészkedéssel kapcsolatos kérdésed van, Bálint gazdát írsz a Google-be, vagy igazából mindegy mit írsz be: az ő oldalát dobja ki. Ha Michelle Obamát látod a TV-ben, nagy eséllyel a nők jogairól szól a műsor. Ha a Facebook hírfolyamodban folyamatosan Kasza Tibitől látsz bejegyzéseket, akkor valószínűleg túl sok szabadidőd van… 

Mindannyian következetesen, hosszú távon (éveken, sőt évtizedeken keresztül), aktívan és hitelesen képviselnek egy-egy szakmát, témát, ügyet, stílust, amivel remekül lehet mindenféle dolgot értékesíteni: könyvet, oktatóanyagot, kurzust, eseményt, tanácsadást vagy bármilyen egyéb szolgáltatást. Ha a freelancer karrier-építés a cél, akkor a személyes márka az ismertséget megelőző több éves szakmai tapasztalatra épül. Ha nem így történik, nem lesz hosszú életű a népszerűség. 

Indulásnak az is tökéletes, ha elkezdesz egy másik freelancernek bedolgozni, önkénteskedni eseményeken, referenciákat szerezni, amit fel tudsz használni a szakmai hírneved építéséhez. Ehhez később is hozzáteheted a téged jellemző dolgokat, stílust, ami a személyes márkád fontos összetevője lesz (mint Jamie Olivernek a pöszeség vagy a tévémaci fakózöld pizsamája.)

A személyes márkaépítés nem összekeverendő az influencer léttel, itt az ismertségnél sokkal fontosabb, hogy elismertségre tegyél szert. Nem kell az egész országnak tudnia, hogy ki vagy, elég ha a számodra fontos szűkebb szakmai kör ismer és jó véleménnyel van rólad.

Dönthetsz úgy, hogy a saját neved helyett inkább egy márkanév alatt futtatod a bizniszed, ez főleg akkor hasznos, ha már most tudod, hogy szeretnél majd bővülni, alvállalkozókkal együtt dolgozni.

További inspirációért nézd meg Interjú rovat cikkeit.

>> Érdekel a szabadúszás, de nem ismersz senkit, akit megkérdezhetnél róla? Esetleg vannak freelancer ismerőseid, te túl sok a cukormáz a történetükön vagy épp ellenkezőleg, elég sötétnek láttatják ezt az életformát? Számtalan kérdésed van, de nincs aki megbízható, objektív válaszokat adna rá? Jelentkezz egy 90 perces konzultációra, ahol segítünk tisztábban látni.

Ha már eddig eljutottál, egy kis csemege: https://y2y.hu/blog/mi-a-kozos-a-sikeres-szabaduszokban.

Programok, melyek segítenek, ha otthonról dolgozol

A freelancer életmód ma már elképzelhetetlen online eszközök, projekt management szoftverek, kapcsolattartást segítő appok, hatékonyságnövelő programok nékül. A Freelancerblog szerkesztősége is remote csapat, mi is aktívan használjuk a különféle eszközöket, hogy zökkenőmentessé tegyük a változó vidéki és külföldi székhelyű csapattagok munkáját. Több programot is kipróbáltunk, ezek a kedvenceink:

1. A csapattal való kommunikációra és kapcsolattartásra a Slack -et használjuk. Ez egy chat alapú rendszer, segítségével különböző témakörök köré építve, az e-mailezésnél gyorsabban tudsz kommunikálni a csapatoddal. Egyszerű használni, sok hasznos funkciója van és az ingyenes verzió is bőven tudja azt, amire szükség van.

2. A munkaidő mérésére a Toggl -t tudod használni. Ez a program segít abban, hogy nyomon tudd követni a saját és/vagy alkalmazottjaid, alvállalkozóid munkaidejét. Ugyan erre tudod használni a Time Doctor-t is.

3. Egyéni és csapat meetingekhez számunkra a leghatékonyabban és legstabilabban működő program a Zoom videochat. A program ingyenes formájában 40 perces videocall-okat enged, mindezt a legkevesebb akadozással és egyszerre akár 100 fővel tudunk egyszerre kommunikálni. Ezen felül a Skype-ot is hasonlóan tudod használni.

4. Project managementre több izgalmas lehetőség is van. Mi a Trello-t, az Asana-t és a Monday-t ajánjuk. Itt beoszthatod a feladatokat és egy átlátható működést tudsz kialakítani magad és csapatod számára. Bővebben itt írtunk róla.

5. Fájlmegosztásra és azok rendszerezésére használhatjátok a Google Drive-ot vagy a Dropbox-ot, hogy csak a két legismertebbet említsük.

6. Készts, vagy nézz oktatóvideót a Eduflow-n, Udemy-n vagy akár Skillshare-en, ahol egy előfizetéssel egy teljes tudásbázishoz fér hozzá az érdeklődő.

7. A LogMeIn húsz év alatt budapesti garázscégből globális IT nagyvállalattá fejlődött. Segítségükkel, otthonról akár a benti gépeden is dolgozhatsz és számos egyéb jól átgondolt szoftvert fejlesztettek az online kommunikációhoz: GoToMeeting, GoToWebinar és társai.

8. Akad a gépezet, lefagy a rendszer? Ha meg akarsz győződni arról milyen gyors internetet használsz, akkor ezt leggyorsabban a https://fast.com/ -on tudod megtenni.

Úgy gondolod hasznos lehet másoknak valamilyen program ami itt nem szerepel? Küld el nekünk! Mi folyamatosan frissíteni fogjuk a listát.

Amennyiben bármilyen kérdésre, vagy segítségre van szükségetek az átálláshoz, írjatok nekünk bizalommal a hello@freelancerblog.hu e-mail címre. Mindenkinek sikeres ügymentet kívánunk az elkövetkező hetekre!

Hangulatok és terek – interjú Mesa-Mayo Andrással, a Szikra társalapítójával

Mesa-Mayo András 18 évesen beleugrott a nemzetközi vendéglátás világába, de számos kitérője során egyéb üzleti szakértelmeket is szerzett, amelyek tökéletes mixnek bizonyultak ahhoz, hogy aztán Budapest egyik új coworking irodájában alapítóként érkezzen haza Magyarországra, hét éves vándorútja után, amely érintette Lanzarote szigetét, Londont és Shenzhent, többek között. Andrással a Szikra történetéről és koncepciójáról ültünk le beszélgetni, de nyilván alaposan kitárgyaltuk a freelancinggel töltött éveit is, amelyek alatt bringásfutárból lett coworking irodában üzlettárs.

Hogyan lesz valakiből egy coworking iroda társtulajdonosa? Mivel foglalkoztál előtte?

Érettségi után egyből dolgozni kezdtem. Budapestre költöztem. Kecskeméti vagyok de már ismertem a várost, mert a KSI-ben versenyszerűen országúti kerékpároztam és 17 évesen egy nyarat már átdolgoztam a fővárosban bringásfutárként. Aztán Facebookon szembejött velem a Club La Santa nevű hely, ez Lanzarotén van a Kanári-szigeteken. Ez egy olyan hotel- és sportkomplexum, ahová profi versenycsapatok is járnak edzőtáborozni, kerékpárosok, kajakosok, windsurfösök, mindenféle sportból.  

Annyira megtetszett, hogy rögtön ki is posztoltam, hogy márpedig én valamikor ott fogok dolgozni. És ez végül két lépésben majdnem sikerült is… Először egy angliai cég hirdetésére beadtam a jelentkezésem, vendéglátós munkákra kerestek embereket, és ez valamiért megfogott, miért is ne, menjünk Angliába! Nagyon jó kaland volt, soknemzetiségű csapat, kiváló volt első külföldi tapasztalatnak. Fél év után megpályáztam egy csapatvezetői pozíciót, ami megüresedett. Nem kaptam meg, viszont kértem konstruktív visszajelzést és abszolút semmit nem tudtak mondani arról, hogy most miért nem, és legközelebb mi kellene ahhoz, hogy megkapjam az állást. Úgyhogy vettem egy egyirányú jegyet Lanzarotéra, egy hét hostellel, összepakoltam a bicómat és odaköltöztem. 

A la santásoknak szimpatikus voltam ugyan, de pozíció nem volt, és mondták is, hogy ritkán szokott lenni… Nem adtam fel, és folyamatosan visszajártam hozzájuk, mert ha egyszer kell egy ember, akkor kapóra jöhetek nekik ahelyett, hogy behívjanak valakit interjúztatni mondjuk Dániából. De közben el kellett kezdenem dolgozni. A Club La Santa Lanzarote egy csendesebb részen van, egy ismerősöm viszont pont ekkor jött a szigetre, a másik oldalra, ahol az éttermek, hotelek vannak, ami inkább a klasszikus turistáknak szól. Úgyhogy átköltöztem hozzá, kinyomtattam ötven önéletrajzot és körbejártam az éttermeket: másnapra megvolt a munkám és a fix lakásom is, amit közösen béreltem egy pultossal, aki szintén aznap kezdett. 

És a munka mellett akkor csapattad a bringát, élted az álmot? Attól függetlenül, hogy nem pont oda kerültél, amire eredetileg vágytál? A Kanári mégiscsak egy tipikus álomdesztináció…

Tök jó volt! Csak annyi volt a gond, hogy az ottani társaság számára a kikapcsolódás nagyjából kimerült a kocsmázásban, miközben egy olyan helyen éltünk, ahol számtalan dologra volt lehetőség. Így is három-négy órát bringáztam minden nap, keresztül-kasul bejártam a szigetet, gyakorlatilag azóta sem bicikliztem annyit, mint ott. De a közösség miatt pár hónap alatt azért ráuntam. Ibiza lett volna a következő tervem, és amikor éppen erről beszélgettem egy haverommal Skype-on (egy étterem mellett egy lépcsőn ülve, mert otthon nem volt netem) megkérdezte, hogy miért nem megyek ki hozzá Kínába? Úgyhogy kiköltöztem Kínába. Shenzhenbe, Hong Kong mellé. Egyébként ez egy gyárváros, itt gyártotta a Foxconn is az iPadeket, telefonokat, és a Samsung miatt sok volt itt a koreai fejes. Angolra tanítottam főleg koreai diákokat és az angol nyelv iránt szintén lelkesen érdeklődő anyukáikat, akik két golfozás között eljöttek hozzám leckéket venni. Az ismerősöm is ezt csinálta, aki hívott Kínába, és az ő másik ismerőse éppen hazaköltözött Magyarországra. Az ő ügyfélkörét vettük át ketten. Szóval úgy érkeztem ki, hogy heti 10 órára már volt ügyfelem. 

Könnyen belejöttél a nyelvtanításba?

Könnyen ment, különösebb szenvedélyem nem volt iránta, munka volt. De elég jól fizetett időarányosan. Rugalmas beosztásom volt, ezért például megtehettem, hogy kedden és csütörtökön minden este fixen elmentem ultimate frisbee-t játszani. Ez életem egyik legjobb döntése volt. Mivel frissen érkezve alig ismertem valakit, ez a közösség miatt is jól jött, és nagyon jó ismeretségek születtek belőle. Sok amerikai volt köztük, mivel ott ez a sport tesiórán anyag, de teljesen nemzetközi volt a közösség. Például egyszerre kezdtem egy orosz sráccal, akinek aztán voltam az esküvőjén hét évvel később Skóciában, ahol egy osztrák lánnyal házasodott össze, mielőtt kiköltöztek Kolumbiába… 

Ez a társaság mindenre kapható volt. Ha buli után, szombat reggel, másnaposan azt mondom, hogy menjünk ki wakeboardozni, akkor jöttek wakeboardozni. Beültünk utcai sütögetős helyekre társasozni. Tényleg mindent csináltunk, ez volt az, ami meghatározta azt, hogy ötször hosszabbítottam vízumot, és több, mint egy évig kint voltam, és még ezután is visszamentem volna, de aztán máshogy alakultak a dolgok: éppen Londonban voltam két vízum között, amikor kaptam egy ajánlatot egy étterembe, ahol nagyon pörgős volt a tempó és nagyon élveztem az egészet, úgyhogy ottmaradtam és kialakult bennem a kép, hogy a vendéglátás lesz az én karrierem. Sőt, egy idő után szándékosan átmentem onnan a Shoreditch House-ba, amiről az a legenda járta, hogy óriási a pörgés és senki nem bírja egy évnél tovább.

A következő években be is futottam egy pályát, pincérből főpincér lettem, dolgoztam abszolút fine dining, Michelin csillagos étteremben is, csak azt nagyon unalmasnak találtam, illetve semmilyen teret nem adott arra, hogy a személyiségedet belevidd, és magad tedd különlegessé a vendég élményét. Persze vannak olyan Michelin-csillagos helyek is, ahol ez megvan – csak ez éppen nem ilyen volt. Ezért visszamentem a Shoreditch House-ba, de már menedzserként, majd két év alatt az egyik éttermüknek a vezetője lettem.

Aztán megváltozott a  a cégvezetés, és egyre inkább árral szemben úsztam, ez vitte el az energiáim nagy részét, ami fárasztó volt, különösen, hogy a számok engem igazoltak. Már három éve ott dolgoztam, tökéletesen ismertem a helyet. A privát klub egyik tagjával egyre többet beszélgettem, neki digitális marketingügynöksége volt, és a munkafolyamatait kellett volna egy kicsit rendbeszedni, én meg a brit pénzügyi és könyvelési rendszerekbe ekkor már nagyon mélyen beleástam magam, mivel folyton igazolnom kellett a döntéseimet az árral szemben úszás során. Úgyhogy elkezdtem vele dolgozni. Egy csomó rendszert nála tanultam meg használni, mint például online aláíró-platformok integrálását, felhőalapú könyvelőprogramokat, ilyesmiket. Utána három hónapra Indiába mentem egy étteremnyitásra, ahonnan családi okok miatt hazajöttem 2019 februárjában, és ekkor érkezünk meg a Szikra nyitásához, kacskaringós úton… 

Volt valami közöd eddig a pontig a coworkinghez?

Igen, ilyen irodákban dolgoztunk a marketingcéggel Londonban, és ekkor már engem is komolyabban kezdett érdekelni a dolog. Belegondoltam, hogy a vendéglátásban mi az, amit adunk: a hely hangulatát, a tereket, a szolgáltatásokat, a kaját és a piát. És mi a két legnagyobb problémaforrásod? A kaja és a pia. Ha ezek iszonyat jók, akkor berakhatsz pár széket egy raktárba és nevezheted étteremnek, akkor is tele lesz. És ezért ezt is a legkönnyebb elszúrni.

A coworkingben ugyanúgy szolgáltatsz és embereket vendégelsz meg, a problémáik megoldásán dolgozol – csak kaja és pia nélkül. Ez nagyon bejött, és elkezdtem magam beleásni, hogy megy ez nemzetközi szinten és itthon. Nagybátyámnak több cége van, az egyik szoftverfejlesztő és tesztelő, a másik honosítással foglalkozik és nekik kellett budapesti iroda, nagyjából 200 négyzetméter. Ez a gyönyörű hely pedig 800 volt. De nagyon tetszett nekik, úgyhogy már tőlem függetlenül azon kezdtek gondolkodni, hogy mit kezdjenek a “maradékkal”. Így jött létre a Szikra, az ő cégük pedig a normál piaci áron bérel irodát a Szikra Space Kft.-től. 

Mit lehet tudni erről az épületről?

Kaszinó és vendéglő volt, aztán 1990-ig trafóként működött. 2015-ben átesett egy nagyfelújításon, ez a jelenlegi szerkezeti állapota is, tehát falakhoz nem nyúltunk. Az Origo irodája is volt egy időben az emeleti részen, tehát gyakorlatilag irodaházként üzemelt. Tavaly áprilistól szeptemberig összeállt a hely, én viszem a weblapokat, a partnerkommunikációt, a közösségi médiát. 

Tehát az emeleten kiadó irodák, alattuk közösségi iroda: ez a hibrid koncepció, ami most trendnek látszik az egész irodabérlési piacon.

Így van. Nekem az a hozzáállásom, hogy a hosszútávú irodabérlők fedezik a kiadásainkat, a coworking innentől kezdve tud lenni egy szerelemgyerek, amibe aktívan bele tudjuk tolni az erőfeszítéseinket. Hiszen egy irodabérlő céggel egy idő után nincs sok munka: kezeled a bérlők küldeményeit, odafigyelsz az igényeikre, naponta kitakarítod az irodáikat, de ha már minden ki van adva, akkor nincs marketingigényed, és a bérlők állják a költségeket. Főleg amikor már a megtérülés is biztosított. Ezen a ponton még többet tudsz a coworkingbe forgatni, és el tudsz vállalni nulla bevétellel járó rendezvényt is, ezzel pedig adni tudsz a közösségnek. Mi alapvetően közösségi irodaként gondolunk magunkra, ebben a szemléletben adjuk ki az irodáinkat is, nincsenek “közösségi tér-szorzók”, szervízdíjak és egyéb járulékos költségek, egy számla van, egy fix összeggel, és nem kell 5-10 évre leszerződni, ez az előnyünk egy klasszikus irodaházhoz képest.

Mennyire könnyű irodabérlőket találni egy ilyen üzleti modellben működő irodaház számára?

Itt jön be az, hogy mi azért mégiscsak egy coworking iroda vagyunk, és van ezzel egy kis edukációs feladatunk még, mert az irodabérlők négyzetméterárban gondolkodnak alapvetően, és ha így nézed, akkor az általunk kínált ár elég rosszul hangzik a piachoz képest, ezért kell hangsúlyoznunk azt, hogy ez miben más. Abban, hogy nincsenek egyéb költségek, ebben van székhelyszolgáltatás, 24 órás beléptetés, ingyenes tárgyalóhasználatra keret, tehát nem kell külön tárgyalót is fenntartanod… sok jó vonzata van ennek a modellnek, csak meg kell kapnunk az esélyt, hogy ezt el tudjuk mondani. 

Azt gyanítom, hogy az irodáitok bérlői is majd olyan körökből kerülhetnek ki elsősorban, akik valamilyen szálakon azért kötődnek a freelancer-gazdasághoz.

A még kiadó négyfős irodánk iránti érdeklődő valójában egy Szikra-tag, aki építészként dolgozik, és vannak más szabadúszó építész ismerősei: közülük keres maga mellé embereket, akikkel kivenné az irodát. Tehát ez egy baráti társaság lenne, akik nem feltétlenül együtt dolgoznak, csak ismerik egymást és szívesen dolgoznának együtt, egy külön térben, saját hellyel és asztallal, de mégsem kell egyedül fenntartaniuk irodát maguknak. Ha szétdobják az árát, akkor úgy jön ki, mint egy korlátlan bérlet a Szikrában. Tehát ha páran összeálltok, megvan a lehetőségeket arra, hogy privát helyetek legyen. 

A munka új generációja: coworking, coliving, remote

Beszámoló a Freelancerblog Tuesday Talks elnevezésű havi meetup sorozatának 2020 februári állomásáról.

A minden hónap második keddjén menetrendszerűen érkező meetupunk aktuális témája az átmenetekről szólt, sok szempontból. A coworking témája mindig fontos nekünk, de ezúttal ugródeszkaként használtuk, hogy megközelítsünk két újabb határterületet, amely fontos lehet a freelancerek számára. Az egyik új irány a “coliving”, ami a coworking következő logikus evolúciós szintje és a digitális nomádok megtestesült álomvilága. A másik irány pedig a “hyperlancer” kérdéskör: amikor a freelancer elkezdi felskálázni saját magát csapatépítéssel, elindulva a cégszerű működés felé, természetesen remote módon…

Mi is az a coliving?

Láttunk már a coliving fogalmán tájékozatlan gúnyolódásokat a neten, mondván, hogy a milleniálok most feltalálják a társbérletet… nos, nem egészen erről van szó.

A meetup első vendége, Marschalek Ági a Coliving.com marketing vezetője, ami igazából egy lakásiroda-hálózat, működésre teljesen hasonló az AirBnB-hez. 

A “coliving home” egy remote munkavégzésre optimalizált szállás- és munkahely, amely azonban nem csak egy ingatlan: a szolgáltatással együtt jár az is, hogy a helyek tematikus programokat szerveznek és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak a bérlőiknek. 

A Coliving.com egyébként nem szerénykedi el, hogy igazából egy új alternatív életstílusnak látják a colivinget, a “tanulás > munka > családalapítás > saját ingatlan > saját bútorok és cuccok” mostanra repedezni látszó klasszikus életpályamodelljéhez képest. A coliving során hasonló gondolkodású egyének és családok egy fedél alatt élnek, közösen használva a hely szolgáltatásait, amelyek értük vannak (vagyis a klasszikus házimunka nagy része ki van szervezve…). A lakók egymásból merítve új motivációt, életkedvet anélkül, hogy az otthont például be kellene rendezni, hosszútávon bérelni vagy éppen megvásárolni.

Mi lesz a beülős munkahelyekkel?

Paukovics Gábor, a Kinnarps szakértője nap, mint nap azon dolgozik, hogy a bútorgyártó és munkatér specialista cég az ügyfelei számára optimalizálja azok irodáit, hogy minél jobban tudjanak dolgozni az alkalmazottak, ezáltal jobban érezzék magukat a vállalatnál.

Már ha a vállalat engedi ezt. A munka világának átalakulása már zajlik, de ez nem olyan, mint egy folyó, ami csordogál a mederben: néha óriási jégtorlaszok alakulnak ki, és nehezen adják meg magukat a megmerevedett struktúrák. Gábor a saját bőrén tapasztalta, milyen amikor egy vezető negatívan néz arra, ha valaki nem az asztalánál hanem a cég lounge részén dolgozik (magas koncentráció mellett, tervrajzokat véleményez), abból kiindulva, hogy dolgozni csak az asztalnál lehet, lounge-ba pedig csak pihenni járunk. Egy másik projektben az ügyfél pénzügyi igazgatója azt javasolta, legyenek gyerekszékek az étkezőben, hogy a kényelmetlenség miatt hamarabb visszatérjenek a dolgozók a munkaállomásaikhoz. Igen, ezek persze horrorsztorik, amik kapcsán csak a fejünket fogjuk, arra gondolva – ezek a vezetők a saját cégük ellenségei? Hogyan lehet ma már profitot realizálni úgy, hogy a valódi hatékonyság ennyire nem szempont? Nos, Gábor szerint a szektor azért már bőven képben van ezzel a problémakörrel, és mindenhol abba az irányba fejlesztik az állományt, olyan vezetőket vesznek fel és nevelnek ki, akik érzik már az új idők szeleit, tehát ezek az kiugró esetek hamarosan végleg egy átmeneti korszak emlékeivé válnak Magyarországon is.

A képen balról jobbra: Marschalek Ágnes, Paukovics Gábor, Dr. Szabó Orsolya.

Ugyanis a tőkeerős cégvilágban történnek olyan izgalmas projektek is, mint például a Brain Embassy, akik órási hibrid irodakomplexumokat építenek, az utolsó szögig prémium minőségben, és a coworking tereket szándékosan úgy integrálják a bérelhető irodaterekbe, hogy az utóbbiakat bérlő cégek számára a coworking tér folyamatosan “termelje” az új tehetségeket, jövőbeli kollégákat és értékes kapcsolatokat. A cél a legmenőbb, legirigyeltebb munkahelyek létrehozása, és a hype alapján jó úton is jár ebben a cégcsoport, Varsó és Antwerpen után már Tel Avivban is.

Mi van, ha egy másik freelancernek dolgozol?

Szabó Orsit a blog rendszeres olvasóinak nem kell bemutatni, és találkozhattunk vele a Freelancer Fesztiválon is. Orsi jelenleg 9 embert foglalkoztat változatos módokon: csapatában vannak olyanok, akik más cégeknél dolgoznak teljes állásban, és a szabadidejükben ismerkednek a freelancerséggel, a Zsolya brand szárnyai alatt, van, aki GYES mellett dolgozik neki, és vannak freelancerek, akik viszik egyéb projektjeiket is, de kapacitásuk egy részét a Zsolyába rakják. 

A FreelancerBlog szerkesztőségében egymás között “hyperlancernek”, “freelancer 2.0”-nak vagy “metalancernek” hívjuk azokat a freelancereket, akik a saját projektjeikre extra munkaerőt húznak be, megtartva a szakmai kontrollt, gyakorlatilag a saját kapacitásaikat skálázva így fel (ha van már valami hype elnevezés erre a jelenségre a nemzetközi térben, szóljatok, még nem találtunk!). Úgy látjuk, hogy a magyar szcénában ez lehet a következő fejlődési trend, ugyanis egy frissen kezdő freelancer számára elképzelni sem lehet jobb indulást, mint “inasként” bedolgozni a “mester” keze alá, így élőben (persze leginkább remote, hehe) sajátítva el a legértékesebb tudásokat. 

Orsi egyfajta kellemes kényszerből kezdte el a hálózata kiépítését, mivel nyert egy hosszabb utazást, amire csak úgy mehetett el, ha valahogy pótolni tudja a munkáját a folyamatban lévő projekteken. Aztán az interjúban is bemutatott “változásmenedzsment” frissdiplomás tudását is felhasználva alakította egyszemélyes vállalkozását freelancer netwörkké. A csapattagok sokfélesége miatt is totálisan hektikus időbeosztásban dolgoznak, és teljesen remote, Lisszabontól Dunakesziig. Most már felröppennek olyan hangok, hogy jó lenne egy közös iroda, de Orsi egyelőre még nem ezt látja következő lépésnek: “most csinálunk magunknak egy munkahelyet?!” Az ilyen remote csapatok számára inkább az alkalomszerű coworkingelés, illetve akár a közös digitális nomád elvonulás lehet az irány, amihez például a coliving trend jó segítséget nyújthat.

Gábor meglátása kiváló konklúziója volt a plenáris (azaz a “kanapés”) résznek: A munkavégzést, ahogy mi azt ma ismerjük és ahol és ahogy csináljuk, azt mindig is a technológia fejlődése hozta létre – konkrétan az elektromos áram, az írógép, a telefon és a számítógép feltalálása. A ma ismert “munkahely” alig több, mint 100 éves fogalom az emberiség történetében. Nagyjából 2000 környékén a technológia fejlődése miatt a dolgozói és a munka igények mértéke először haladta talán meg azt, amit a munkatér fizikailag képes volt nyújtani az aktuális szabály és keretrendszerek mellett. Természetes dolog, hogy a további fejlődés a munkavégzés módjának további változásait hozza el, akár egy visszatérést az önfoglalkoztatás iránya felé, amely az ember számára a természetes létezésmód volt évezredeken át.

A meetup második felének kezdete előtt bejelentettük a FreelancerBlog fejlődésének következő állomását, a tagsági programunk indulását – ha lemaradtál róla, nézd meg a live-ot itt!

Ezután jöttek a szokásos könyvjutalmak – az előadóink az alábbi könyveket hozták el:

Ezeket szokás szerint a kártyás módszerrel kisorsoltuk és lebokszoltattuk a nyertesekkel, hogy melyiket ki kapja, majd következett a kötetlen rész, amelynek ezúttal extra ízt adtak a PlantMilkyWay vegán és mindenmentes fantasztikus finomságai… 

Figyelem, február 19-én Vigh “Backpacker” Bori tart nálunk egy komoly, gyakorlati workshopot arról, hogyan lehet optimalizálni ezt a sok új lehetőséget a munka világában, például munka közben beutazni a világot, akár egy alkalmazotti munkaviszonyból kezdve a tervezést! 

Ha egy kicsit is érdeklődsz a freelancerek és digitális nomádok témája iránt, akkor 100%, hogy Bori nevével már találkoztál – most itt a lehetőség, hogy megkapd az ő módszereit egy sűrített, tömény foglalkozás formájában!

Beszélgetés a coworking trendekről: szellemek, űrbázisok, hibridek

Az egyik kedvenc podcastünk az Open Office, amit a Kinnarps készít a modern munkavégzés témájában. Meghallgattuk a hazai szcénában megkerülhetetlen Füzi Anitával készített interjút, mert kíváncsiak voltunk, milyen újdonságokat fog elmondani így fél évvel azután, hogy mi beszélgettünk vele. Az alábbiakban kiemelünk (és kommentálunk) pár izgalmas részletet.

A podcast házigazdája Paukovics Gábor, aki munkatér szakértőként segíti a Kinnarps ügyfeleit, és már ismerhetjük a Kinnarps freelancer-szempontból szintén elég izgalmas meetup-sorozatából

A beszélgetés elején Anita meghatározta, mi jellemez egy coworking irodát. Ezek a létesítmények egy ötpontos szempontrendszert dolgoztak ki öt fő érték mentén, amivel egy coworking space definiálható:

1. Kollaboráció – a közösségi térben dolgozók nyitottak a kapcsolódásra és a közös együttműködésre.

2. Közösség – a tér elősegíti, hogy a benne dolgozókból közösség formálódjon.

3. Nyitottság – minden érdeklődő felé nyitottak ezek az irodák.

4. Fenntarthatóság – a közösségi irodákat használók számára alapérték, hogy a fenntarthatósághoz hozzájáruljanak azáltal, ahogyan az irodát használják. Nem utolsó sorban a coworking – mivel a távmunka számára nyújt teret – megszünteti a munkahelyre ingázás szükségességét, ezáltal a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető.

5. Elérhetőség – az iroda a lehető legtöbb ember számára elérhető, megfizethető és könnyen megközelíthető.

Anita szerint a világ első coworking tere a berlini C-Base, méghozzá 1995-ből. Ez olyan izgalmasan hangzott, hogy muszáj volt ránéznünk a hely weboldalára ahol kiderült, hogy a globális trendet jó 10 évvel előző, non-profit működő helyszín igazi kultikus, cyberpunk sztori, amit alapítói “kiterjesztett nappali”-ként értelmeztek a hőskorban, és igazi hackertanyává vált. Elsősorban számítógépes tudományok és művészetek iránt érdeklődők használták műhelynek, irodának, kulturális térnek és konkrétan egy képzeletbeli űrállomás mintájára építették ki. Ma is működik. 

Anita Cardiffban kezdett el a coworking témájával foglalkozni, 2013-ban, amikor ott két közösségi iroda üzemelt, 2016-ban pedig már 12 úgy, hogy Cardiff egy mindössze 350 ezres lélekszámú, igaz, egyetemi város.

A Deskmag kutatása szerint pedig globálisan, 2019 végére 20 000 felett lesz a coworking terek száma.

Anita szerint a coworking sikerének egyik kulcsa, hogy a helyszínen mindig van valaki, aki azért felel, hogy az ott dolgozók jól érezzék magukat és jól tudják kihasználni a szolgáltatásokat. Ennek a pozíciónak még nincs olyan neve, amit frappánsnak találnánk: a “facilitátor” kifejezés nem éppen egy szépen csengő szó, Anita pedig nem tartja jónak a “közösségi iroda menedzser”-jellegű megnevezéseket, mert ez tipikusan nem menedzsment, hanem jó humán és kreatív szakértelmeket igénylő pozíció, ahol elsődleges feladat a közösség megismerése és a kapcsolatok kialakulásának elősegítése. Anita szerint a legjobb szó erre a “hoszt”, de megfelelő lehet még a “concierge” kifejezés is, amit a coworking space-tervező pályázaton használt az egyik diákcsoport. Valójában a hely szellemének emberi megtestesüléséről van szó.

Anita egy élő példát hozott: amikor életében először megjelenik a coworking irodában Karcsi, akkor a munka szünetében pár szót vált vele a (nevezzük most mi is így:) hoszt. Kiderül, hogy Karcsi szeret focizni, de mivel csak most költözött a környékre, nincsen csapata. A hoszt tudja, hogy Józsi és mások együtt szoktak rúgni a bőrt, és egyébként Józsi is szoftverfejlesztőként dolgozik, szóval javasolja is Karcsinak, hogy érdemes lenne egy kávé mellett beszélgetniük a hobbijukról, szakmájukról, vagy bármiről.

Lehet, hogy egy fiatal munkavállalónak ez furcsának hangzik, de az a gondolat, hogy a munkaerő jobban dolgozik, ha jól érzi magát a munkahelyén, egy meglehetősen újszerű, 5-10 éves, innovatív trend, és már számos cégnél vannak “mood manager” és hasonló nevű pozíciókban lévő alkalmazottak, akiknek pontosan ez a jó hangulat, a személyes elégedettség biztosítása a feladatuk.

Magyarországon az első fecskék közé tartozó L’Office 2009-ben nyílt meg, ma pedig már minden nagyobb hazai városban vannak coworking terek, nem is egy.

A piacra már megérkeztek az igazán nagyok is, az új belépők jellemzően 2000-5000 négyzetméterrel nyitnak és terjed a hibrid modell, ahol a hagyományos iroda bérlési lehetőség és a coworking terek egy fedél alá kerülnek, egy közös közösségi térrel.

A hype-ra önmagában ettől függetlenül sosem érdemes felülni hirtelen elgondolásból. Anita azt javasolja minden cégvezetőnek, vállalkozónak, hogy pontosan gondolja át, milyen értékteremtő funkciója van számára egy coworking térnek. Például az informális tudásátadás, a networking, ami mondjuk egy hibrid irodában a startupperek között zajlik, az egy kvantifikálhatatlan, de mindenképpen jelentős hozzáadott értéket jelent. A “watercooler” beszélgetések organikus lehetőséget teremtenek a fontos és erőltetettségtől mentes eszmecserékre, iparági pletykákra, innovációkra, ötletekre, networkingre, vagy akár erőforrás-megosztásra.

Ha a távmunkában dolgozók coworkingelését segíti a munkáltatójuk, akkor az extra értékekben részesülő dolgozó a munkáltató számára nyújtott munkavégzés hozzáadott értékét növeli.

Az biztos, hogy a coworking minőségileg más munkavégzést jelent, és ezt még mindannyian tanuljuk, ott dolgozók, üzemeltetők, munkaadók egyaránt, illetve az is biztos, hogy a közeljövőben a munkavégzés módjainak és tereinek diverzifikációja csak erősödni fog.