Freelancerek Magyarországon: helyzetjelentés és infografika

Freelancerek Magyarországon

Bár a szabadúszók száma Magyarországon megközelítheti a 100 ezres nagyságrendet, a legtöbbjük nem aposztrofálja magát freelancerként és köszöni, jól elvan definíció nélkül is. Pedig mindannyian egy egyre erősödő trend képviselői, amire minden munkaerőpiaci szereplőnek érdemes odafigyelni.

Kik azok a freelancerek?

Definícióban még mindig nem vagyunk erősek, sem itthon, sem a nagyvilágban. De nem járunk messze az igazságtól, ha a szabadúszókra elsősorban szellemi területen dolgozó egyéni vállalkozóként tekintünk. Azaz olyan magasan képzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a tudásukat értékesítik projekt alapon, éven belül több ügyfélnek, különféle területeken. Jellemzően marketing, média, IT és mérnöki szolgáltatások, grafika, design, fordítás, tolmácsolás, üzleti tanácsadás és coaching. A munkájukat rugalmas beosztásban, az általuk választott helyen végzik, jellemzően online, azaz többnyire csak egy számítógépre van szükségük a feladatok elvégzéshez. 

(A fenti jellemzők felsorolása nem hivatalos definíció, mindössze az elmúlt évek tapasztalatainak gyakorlati értelmezése.)

A legvonzóbb tulajdonsága a szabadúszó, azaz freelancer életformának, hogy sokkal nagyobb rugalmasságot lehet így kialakítani. Azáltal, hogy a freelancerek maguk választják meg a munkavégzés idejét, helyét és az elvállalt projektek, ügyfelek számát, típusát, sokkal nagyobb a szabadságuk. Persze ez csak az érem egyik oldala, a másik oldalán ott a kiszámíthatatlanság, a túlvállalás veszélye, a folyamatos képzés, tanulás szükségessége. Ez utóbbi egyrészt a műfaj sajátosságai miatt fontos (az ügyfelek főleg ajánlás útján érkeznek, így nagyon jónak kell lenned), másrészt a még mindig relatív kevés hazai példa és tapasztalat hiányában átlagon felüli képességekkel és széleskörű ismeretekkel kell rendelkezni ma annak, aki a szabadúszásból szeretne jó (vagy átlag feletti) színvonalon megélni.

Hozzá kell tenni a teljes képhez, hogy nem a 21. században született az első szabadúszó. Mindig is voltak olyanok, akik saját beosztásban, projekt alapon dolgoztak. De a számuk nem növekedett intenzíven, nem alakult belőlük közösség, nem építettek egymás tudására, tapasztalatára, tulajdonképpen semmit sem tudtak egymásról. A technológiai fejlődés azonban ezen sokat lendített, minden eddiginél intenzívebb növekedés felé hajtva a szabadúszói réteget.

Mennyien vannak?

Az egyik leggyakoribb kérdés a szabadúszókkal kapcsolatban, hogy oké, értjük kik ők, de mégis mennyien vannak? Időről-időre felbukkan egy reménysugár, hogy erre hamarosan egy konkrét számot tudunk mondani, de egyelőre egy nagyságrendi becsléssel tudunk szolgálni. Magyarországon a számuk jelenleg nagyjából 100.000 főre tehető, ami a teljes foglalkoztatottságon belül 2,5%, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében pedig 8,8%.

A szabadúszók szerepe a munka jövőjében

Charles Handy, elismert menedzsmentguru 30 éve megjelent Az elefánt és a bolha című könyvében azt jósolta, hogy szerinte a jövőben egyre fontosabb szerep jut a bolháknak, azaz az aprócska, független szakembereknek, akik a gigászi elefántoknál, azaz a nagyvállalatoknál ugrálnak projektről projektre. A könyvben a portfóliómunkások kifejezést használja és rámutat, hogy ezekre a szakemberekre nemcsak azért érdemes figyelni, mert a jövő egyik meghatározó munkavállalási formáját képviselik.

Handy szerint a “bolhákat” jellemző erős belső motiváció, a szakterületük iránti lelkesedés, a szabadság és a kockázatvállalás képessé teszik őket arra, hogy innovatívan gondolkodjanak, új megoldásokat találjanak és a semmiből értéket teremtsenek. 

Ha ehhez hozzávesszük a freelancerekre jellemző folyamatos önképzést, önfejlesztést, az újdonságokra való nyitottságot és a gyors alkalmazkodóképességet, nem olyan nehéz megjósolni, hogy milyen szerepe lehet ezeknek a szakembereknek az innovációban és akár globális problémák megoldásában.

A technológiai fejlődés és a társadalmi trendek már rég indolkolják a rugalmasabb munkavállalási formák elterjedését, csakhogy eddig nagyon hiányzott a munkaadói réteg a puzzle-ből, különösen itthon. 

Így az, aki az elmúlt 5-10 évben a szabadúszó vállalkozói lét mellett döntött, jellemzően stabil anyagi háttérrel, megtakarításokkal rendelkezett, így könnyebben viselte az ezzel járó kockázatokat. Vagy főállás mellett, kisebb kockázattal, de akár több évnyi extra erőfeszítéssel építette fel a saját vállalkozását. Ennek ellenére az elmúlt néhány évben intenzíven növekedett a számuk, ahogy a KSH adatok is mutatják.

Azonban amit 2020 januárjában még 5-10 éves folyamatnak saccoltunk itthon, azt erősen befolyásolhatja a Covid-19. Bár számos tényező együttes erejéhez lesz hozzá szükség, de

2021-ben megnyomhatjuk az időgépen a +5 év gombot.

Azok a hazai vállalkozások (beleértve a multik magyar leányvállalatait is), ahol kiemelten fontos a jó minőségű szellemi munkaerő, ahol világosak a célok és felelősségi körök, valamint az elmúlt években lépést tartottak a technológiai fejlődéssel, relatív zökkenőmentesen vették a karantén okozta munkaszervezési nehézségeket és a home office-ra való átállást. Ahol jól sült el, ott megerősítést nyert az, hogy nincs szükség a napi szintű, közvetlen ellenőrzésre, hatékony lehet a munkavégzés rugalmasabb keretek között is. Innen egy újabb, de már nem olyan nagy lépés az, hogy a hagyományos alkalmazotti keretek is elmosódjanak, és ezek a vállalkozások felismerjék a freelancing előnyeit, ezúttal vállalati oldalról. Ezt a folyamatot tovább gyorsíthatja a recesszió és az emberi erőforrás költségek optimalizációja, ami a rugalmasan kezelhető alkalmazotti létszám és a projekt alapú munkavégzés felé vezet. 

Bár a freelancerek foglalkoztatása első körben főként a fent említett modern, rugalmas vállalkozásoknál lesz valós alternatíva, a trend 5 éven belül elérheti azt a szintet Magyarországon, hogy a jelenlegi 2,5%-ról a számuk akár 10%-ra növekedjen, a felsőfokú végzettségűek körében pedig 30% fölé.

Mi következik ebből? A freelancing vonzó tulajdonságai, mint a szabadság és rugalmasság megmaradnak, a kockázatai pedig mérséklődnek a növekvő kereslet által. Annak az alkalmazottnak, aki eddig is vonzónak találta a szabadúszó életformát, csak az ehhez szükséges képességeket kell erősítenie, hogy amikor eljön az ideje, élhessen a lehetőséggel. 

Persze van még előttünk egy egyelőre bizonytalan kimenetelű időszak. A Covid-19 által súlyosan érintett iparágakban, mint a vendéglátás vagy a turizmus az alkalmazotti biztonság illúziója óriási pofont kapott. Így közülük nagyobb arányban kerülhetnek ki kezdő szabadúszók, viszont a 2021-ben is alkalmazásban lévők körében felértékelődik a biztosnak vélt havi fizetés és az alkalmazotti lét – amíg tart.

Másrészt azok, akik a szabadságot és rugalmas munkavégzést még egyáltalán nem tapasztalták meg a munkahelyükön, de 2020-ban nagyrészt home office-ban dolgoztak, most kivárnak, hogy végül mi marad meg ebből a rugalmasságból. Illetve jellemzően ők azok, akik összemossák a különféle fogalmakat, például a freelancinget a távmunkával, vagy a rugalmas munkavégzést a home (karantén) office-al. 

Ezek a tényezők lassíthatják a jó minőségű, szabadúszói tapasztalattal rendelkező szakemberek számának évek óta tartó növekedését. Ez akkor lehet gond, ha a kereslettel nem lesz arányban a kínálat, azaz az alternatív foglalkoztatási formákkal kísérletező munkaadók rossz első tapasztalatokat szereznek. Ne felejtsük el, hogy a trend kibontakozásához szükség van a freelancerek azon jellemző tulajdonságaira is, ami versenyképessé teszi őket az alkalmozotti státusszal szemben: rugalmasság, felelősségvállalás, önálló munkavégzés és célkitűzés, eredményorientáltság és folyamatos önképzés, önfejlesztés. Ezek a készségek, képességek fejleszthetőek, de mint mindenhez, ehhez is idő és gyakorlás kell. Ezt jól tudják a munkaadók is, hiszen éppen ezeknek a fókuszterületeknek a fejlesztésére megy el jelenleg a képzési büdzséjük jelentős része…

Egy lépés előre, kettő hátra

Van még egy terület, aminek egyelőre homályos az itthoni jövője, viszont kulcsszerepe van a folyamatban. Ezek a közösségi irodák

A rugalmas, helyfüggetlen munkavégzés és a freelancing trendjére épülő és azt erősítő üzleti modell egyértelmű térnyerése volt tapasztalható Magyarországon is a Covid-19 előtt. Már-már úgy tűnt, hogy a kínálat jóval megelőzi a keresletet. 2019 közepétől gombamód jelentek meg főleg Budapesten a definíció hiányában magukat coworking-ként aposztrofáló, kisebb-nagyobb (értsd 80 – 2000 m2 közötti) rugalmas irodapiaci szolgáltatók. 

Aztán jött 2020 márciusa és egycsapásra megszűnt az egyébként sem tolakodó kereslet a szolgáltatás iránt. A magánszemély ügyfelek (többnyire freelancerek) takarékoskodnak, kevesebbet költenek s bár egyértelmű előnyökkel jár számukra a coworking (kapcsolatépítés, inspiráció, ügyfélszerzés), otthonról is tudnak dolgozni, nem létszükséglet számukra a külön iroda- vagy asztal bérlés. Azt, hogy ők mikor és milyen mértékben térnek vissza az irodákba, egyelőre nehéz megjósolni.

A másik célpiac a KKV és nagyvállalati szektor lehetne, de az időzítés itt sem a legjobb. Nyitottság, érdeklődés az alternatív megoldások iránt van, de a legtöbb potenciális B2B ügyfelet hosszú távú bérleti szerződés köti a korábbi irodájához. Illetve még jópár hónapig velünk lesz a vírus-para, ami miatt egy nagyobb létszámú körbevezetést is körülményes most megejteni.

Arra talán már mindenki rájött, hogy a 100% home office egyértelmű zsákutca (munkaadói oldalról), különösen egy olyan vállalkozásnak, ami nem a kezdetektől, tudatosan így lett felépítve. A jól körülhatárolható folyamatokat igen, de pl. az emberek vezetését, innovációt nehezen lehet egyik napról a másikra “távirányítani”. Viszont egy, a létszámnál jóval kisebb saját iroda, kiegészülve helyben, rugalmasan igénybe vehető coworking kapacitással jó irány lehet, ennek az elterjedése viszont még időbe telik. Ezt már nem biztos, hogy ki tudják várni azok a kisebb, hazai coworking irodák, akik valódi közösséget hoztak létre az elmúlt években és elősegítették a freelancerek közötti tudásmegosztást, tapasztalatcserét.

Fontos mérföldkövek, izgalmas trendek

2020-ban több olyan szereplő is megjelent a hazai freelancer ökoszisztémában, akikről érdemes szót ejteni.

Az egyik a Budapest LAB, a Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozásfejlesztési Központja, akik egy hiánypótló kiadvánnyal segítették elő a hazai szabadúszó közösség feltérképezését. A Freelancerek Magyarországon egy 2019-ben indult kutatás első eredményeit foglalja össze rövid, közérthető, olvasmányos formában. 

A másik izgalmas szereplő az ügyfelek és szabadúszók közötti hatékony együttműködést segítő startup, a Briefly. A második befektetési körnél járó, Design Terminal által mentorált csapat nemcsak az általuk fejlesztett platformmal, hanem számos újító ötlettel, közösségi kezdeményezéssel és tudásanyaggal támogatja a hazai freelancereket. 

Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a KAPTÁR közösségi irodát, akik továbbra is az egyik legfontosabb és legaktívabb szereplői a hazai szabadúszó szcénának. Nélkülük nem lett volna 2017-ben Freelancer Festival, abból nem lett volna 2018-ban FreelancerBlog és még ki tudja mennyi hiánypótló kezdeményezés kapott biztatást és támogatást tőlük vagy általuk az elmúlt 10 évben. 

Izgalmas látni, mennyi különböző árnyalata van a coworkingnek, a mögöttük álló eltérő összetételű csapatnak és motivációknak köszönhetően. A coworking fogalmát itthon meghonosító Loffice 2020 nyarán egy hibrid megoldást dobott a piacra: új komplexumot nyitott a Salétrom utcában, ami egyesíti az iroda, a coworking, a coliving és a professzionális rendezvénytér minden funkcióját és előnyét. A Loffice a család és munka összhangjának megteremtésében is aktív szerepet vállal a Coworkid programjukon keresztül (az alapító Klementz nővérek szintén kisgyermekes szupermamik).

Nemzetközi vizeken

Csak úgy viszonyításképpen. 

Az USA-ban már 35%-nál tart a freelancerek aránya. Az adat még úgy is sokkoló, hogy a tengerentúli terminológiában ebbe a körbe mindenki beletartozik aki függetlenül dolgozik,  például az építőiparban, személyszállításban (taxis) és szépségiparban (fodrász) dolgozók is.

Az európai freelancer definíció már jóval közelebb áll az általunk használthoz, viszont itt sem állunk jól statisztikákkal. A legfrissebb használható adat ebben a kutatásban található, mely szerint 2018-ban nagyjából 11 millió európai úszott szabadon, a munkaerőpiac 5%-a. 

Az Egyesült Királyságban már jóval több használható forrás létezik, köszönhetően egy, a témában igen aktív, független szakembereket tömörítő szervezetnek. Az IPSE évek óta gyűjti és elemzi a UK freelancereivel kapcsolatos adatokat, mely 2 millió freelancert tart számon az Egyesült Királyságban. Ez a teljes munkaerőpiac csaknem 6%-a. A számuk az elmúlt 10 évben megduplázódott.

FreelancerBlog 2020: csónakból vitorláshajó

Februárban lesz 3 éve, hogy elindítottuk a FreelancerBlogot. 2018 és 2019 még főként arról szóltak, hogy a hazai szabadúszók közösséggé kovácsolásának csónakjába embereket toborozzunk. 

2020 már sokkal tudatosabb év volt, irányba álltunk. Körvonalazódtak a főbb tevékenységek és az üzleti modell, ami lehetővé teszi, hogy túllépjük a szerelemprojekt szintjét. 

2020-ban folytatódott az együttműködésünk több hazai közösségi irodával, Budapesten és vidéken is (Szikra, KAPTÁR, Loffice és Impact HUB, KOHÓ Pécs, Doors Szeged, Grabovszky Miskolc). Együttműködtünk a Budapest LAB-el, kollaboráltunk az irodabútorokra és optimális munkakörnyezetre specializálódott Kinnarps-szal, segítettük az egyik legígéretesebb magyar freelancer-startup, a Briefly elindulását. Tartalmainkkal támogattuk a közép-európai affiliate marketing-hálózat, a Dognet, és a legátfogóbb hazai gig marketplace, a Qjob kommunikációját. 

Szintén 2020-ban elindult a tagsági programunk is, mely széleskörű, rendszerezett tudásanyaggal, havi és éves eseményekkel és közösségi programokkal támogatja a kezdő szabadúszókat.

Meggyőződésünk, hogy akár egy kisebb, de erős közösség is képes nagy hullámokat verni. A kezdetektől feladatunknak tekintjük, hogy ezt a közösséget építsük, erősítsük és egy helyre gyűjtsük a szabadúszó életmóddal kapcsolatos tudást, tapasztalatot. A felhalmozott információk és a legfrissebb trendek pedig a freelancerblog.hu cikkein, útmutatóin, interjúin, a Freelancer Frekvencia podcast adásain, a havi Tuesday Talks meetup beszélgetésein, valamint az éves Freelancer Festival és Freelancer’s Week programjain keresztül jutnak el egyre szélesebb körhöz.

Az elmúlt évben a FreelancerBlog cikkeit több mint 50 ezren olvasták, a podcastunk túllépte a 8700 meghallgatást és közel ötszázan vettek részt a havi és éves eseményeinken.

Hivatkozások:
KSH egyéni vállalkozások száma
TEÁOR kódok

Közgazdász végzettségű, marketing és kommunikációs szakember. 7+ éve aktívan támogatja a hazai freelancer közösség- és kapcsolatépítést, tudásmegosztást. Az Upwork egykori trénere, a Freelancer's Week és a Freelancer Festival megálmodója, a Freedom X Fest társalapítója és projekt managere, a FreelancerBlog alapítója és szerzője.

2 COMMENTS

Comments are closed.