Freelancerek Magyarországon – minden, amit tudni akartál róluk

freelancer jelentése

Bár a szabadúszók száma Magyarországon megközelítheti a 100 ezres nagyságrendet, a legtöbbjük nem aposztrofálja magát freelancerként és köszöni, jól elvan definíció nélkül is. A freelancer szó jelentése nemhogy globálisan, de országhatáron belül sem egyértelmű, így a mérésük-kutatásuk sem könnyű feladat. Pedig mindannyian egy egyre erősödő trend képviselői, amire minden munkaerőpiaci szereplőnek érdemes odafigyelni.

Kik azok a freelancerek?

Definícióban még mindig nem vagyunk erősek, sem itthon, sem a nagyvilágban. De nem járunk messze az igazságtól, ha a szabadúszókra elsősorban szellemi területen dolgozó egyéni vállalkozóként tekintünk. Azaz olyan magasan képzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a tudásukat értékesítik projekt alapon, éven belül több ügyfélnek, különféle területeken. Ez jellemzően marketing, média, IT és mérnöki szolgáltatások, grafika, design, fordítás, tolmácsolás, üzleti tanácsadás és coaching. A munkájukat rugalmas beosztásban, az általuk választott helyen végzik, jellemzően online. Többnyire csak egy számítógépre van szükségük a feladatok elvégzéshez. Magyarországon ez a freelancer jelentése.

(A fenti jellemzők felsorolása nem hivatalos definíció, mindössze az elmúlt évek tapasztalatainak gyakorlati értelmezése.)

A legvonzóbb tulajdonsága a szabadúszó, azaz freelancer életformának, hogy sokkal nagyobb rugalmasságot lehet így kialakítani. Azáltal, hogy a freelancerek maguk választják meg a munkavégzés idejét, helyét és az elvállalt projektek, ügyfelek számát, típusát, sokkal nagyobb a szabadságuk. Így a különféle igények, élethelyzetek, váratlan események könnyebben menedzselhetőek. A szabadúszó életmód képviselői szerint ez az életforma sokkal jobban illik a 21. századi körülményekhez (az elmúlt évek történéseiről nem is beszélve). Egy részük ezt a szabadságot ötvözi a rendszeres utazással, őket nevezzük digitális nomádoknak.

Sokan az anyagi biztonság kérdése miatt tartanak a szabadúszó életformától. Ez valós félelem, valóban sokkal kiszámíthatatlanabb a jövedelem, sosem lesz ugyanannyi két egymást követő hónapban. Viszont míg egy alkalmazott egyetlen munkaadótól függ, addig egy freelancer jellemzően minimum 3 ügyféllel dolgozik párhuzamosan, vagy három különféle bevételi lábat építget, így ha az egyik ki is esik, még mindig marad kettő, amire támaszkodhat.

Persze ez csak az érem egyik oldala, a másik oldalán ott a kiszámíthatatlanság, a túlvállalás veszélye, a folyamatos képzés, tanulás szükségessége. Ez utóbbi egyrészt a műfaj sajátosságai miatt fontos: az ügyfelek főleg ajánlás útján érkeznek, így nagyon jónak kell lenned. Másrészt széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie annak, aki freelancer karriert szeretne építeni.

Hozzá kell tenni a teljes képhez, hogy nem a 21. században született az első szabadúszó. Mindig is voltak olyanok, akik saját beosztásban, projekt alapon dolgoztak. De a számuk nem növekedett intenzíven, nem alakult belőlük közösség, nem építettek egymás tudására, tapasztalatára, tulajdonképpen semmit sem tudtak egymásról. A technológiai fejlődés azonban ezen sokat lendített, minden eddiginél intenzívebb növekedés felé hajtva a szabadúszói réteget.

Örömteli hír, hogy BGE Budapest Lab 2019-ben elkezdte a szabadúszó közösség hazai feltérképezését, a munkavállalásra és életformájukra vonatkozó sajátosságaik megismerését. Az első elemzésről itt olvashatsz. De az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja is egyre aktívabban foglalkozik a témával, különösen a platform munkások (Upwork, Guru, Freelancer) témakörben.

Mennyien vannak?

Az egyik leggyakoribb kérdés a szabadúszókkal kapcsolatban, hogy oké, értjük kik ők, de mégis mennyien vannak? Időről-időre felbukkan egy reménysugár, hogy erre hamarosan egy konkrét számot tudunk mondani, de egyelőre egy nagyságrendi becsléssel tudunk szolgálni. Magyarországon a számuk jelenleg nagyjából 100.000 főre tehető, ami a teljes foglalkoztatottságon belül 2,5%, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében pedig 8,8%.

Kik a freelancerek megbízói, ügyfelei?

Attól függően, hogy melyik karrier útvonalon dolgozik aktívan egy freelancer, jellemzően az alábbi ügyfélkör valamelyikével (vagy többel is) dolgozik:

  • Külföldi ügyfelek, akiket kapcsolatrendszeren keresztül vagy online munka oldalakon szerez.
  • Hazai KKV ügyfelek, ritkábban multinacionális cégek, akikhez régi munkakapcsolat, korábbi alkalmazotti viszony köti, vagy ajánlás útján kap megbízást. Aki ügyes a személyes márka építés területén és a marketingben, ahhoz ajánlás nélkül is bekopogtathatnak nagyobb ügyfelek.
  • Startupok, akiknél kiemelten fontos a rugalmasság és a naprakész szaktudás.
  • Más aktív vagy leendő szabadúszók, vállalkozók, akiknek szolgáltatást értékesít, mint webdesign, grafika, marketing, stb.
  • Más aktív vagy leendő szabadúszók, vállalkozók, akiknek tanácsadást, oktatást, könyvet értékesít. A freelancerek bevételarányosan legalább annyit, ha nem többet költenek szakmai-szellemi önfejlesztésre, mint egy komolyabb multi az embereire.
  • Magánszemélyek, akik főként a segítő szakmák (pl. coaching) képviselői körében jellemző ügyfelek.
  • Sokan a webshop tulajdonosokat is a szabadúszók közé sorolják, ebben az esetben az ügyfelek céges vagy magánszemély vásárlók.
  • A bloggerek, influenszerek számára pedig az affiliate marketing lehet egy lehetőség.

A szabadúszók szerepe a munka jövőjében

Charles Handy, elismert menedzsmentguru 30 éve megjelent Az elefánt és a bolha című könyvében azt jósolta, hogy szerinte a jövőben egyre fontosabb szerep jut a bolháknak. Azaz az aprócska, független szakembereknek, akik a gigászi elefántoknál, azaz a nagyvállalatoknál ugrálnak projektről projektre. A könyvben a portfóliómunkások kifejezést használja és rámutat, hogy ezekre a szakemberekre nemcsak azért érdemes figyelni, mert a jövő egyik meghatározó munkavállalási formáját képviselik.

Handy szerint a “bolhákat” jellemző erős belső motiváció, a szakterületük iránti lelkesedés, a szabadság és a kockázatvállalás képessé teszik őket arra, hogy innovatívan gondolkodjanak, új megoldásokat találjanak és a semmiből értéket teremtsenek. Ezzel akár kiegészülhet a freelancer jelentése is a jövőben. 

Ha ehhez hozzávesszük a freelancerekre jellemző folyamatos önképzést, önfejlesztést, az újdonságokra való nyitottságot és a gyors alkalmazkodóképességet, nem olyan nehéz megjósolni, hogy milyen szerepe lehet ezeknek a szakembereknek az innovációban és akár globális problémák megoldásában.

Az, aki az elmúlt 5-10 évben a szabadúszó vállalkozói lét mellett döntött, jellemzően stabil anyagi háttérrel, megtakarításokkal rendelkezett, így könnyebben viselte az ezzel járó kockázatokat. Vagy főállás mellett, kisebb kockázattal, de akár több évnyi extra erőfeszítéssel építette fel a saját vállalkozását. A nehézségek és kockázatok ellenére az elmúlt néhány évben intenzíven növekedett a freelancerek száma Magyarországon is.

Azonban amit 2020 januárjában még 5-10 éves folyamatnak saccoltunk itthon, azt erősen befolyásolta a Covid-19. Bár számos tényező együttes erejéhez lesz hozzá szükség, de

megnyomhatjuk az időgépen a +5 év gombot.

A technológiai fejlődés és a társadalmi trendek már rég indolkolják a rugalmasabb munkavállalási formák elterjedését, csakhogy eddig nagyon hiányzott a hazai KKV réteg a puzzle-ből, különösen itthon. 

A KKV szektor szerepe a munka jövőjében

Magyarországon a kis- és középvállalkozások száma több mint 800 ezer, ami a hazai vállalkozások 99 %-a (KSH). Ez egy óriási piac a hazai freelancerek számára és még bőven van benne lehetőség. Eddig relatív kevés hazai KKV kísérletezett alternatív foglalkoztatási formákkal, rugalmasabb keretekkel. A 4-6 órás munkavégzés nagyon kevés helyen szült kölcsönös elégedettséget a munkavállalóval, a szabadúszókkal való együttműködést pedig a bonyolult jogi szabályozások és a jó gyakorlatok hiánya korlátozták. Most az a feladatunk, hogy minél több jó gyakorlat, tapasztalat szülessen az együttműködések során. Így tudjuk erősíteni azt a trendet, ami segíthet átbillenni a munka jövőjébe.

Azok a hazai vállalkozások (beleértve a multik magyar leányvállalatait is), ahol kiemelten fontos a jó minőségű szellemi munkaerő, ahol világosak a célok és felelősségi körök, valamint az elmúlt években lépést tartottak a technológiai fejlődéssel, relatív zökkenőmentesen vették a karantén okozta munkaszervezési nehézségeket és a home office-ra való átállást. Ahol jól sült el, ott megerősítést nyert az, hogy nincs szükség a napi szintű, közvetlen ellenőrzésre, hatékony lehet a munkavégzés rugalmasabb keretek között is. Innen egy újabb, de már nem olyan nagy lépés az, hogy a hagyományos alkalmazotti keretek is elmosódjanak, és ezek a vállalkozások felismerjék a freelancing előnyeit, ezúttal vállalati oldalról. Ezt a folyamatot tovább gyorsíthatja a recesszió és az emberi erőforrás költségek optimalizációja, ami a rugalmasan kezelhető munkavállalói létszám és a projekt alapú munkavégzés felé vezet. 

Bár a freelancerek foglalkoztatása első körben főként a fent említett modern, rugalmas vállalkozásoknál lesz valós alternatíva, a trend 5 éven belül elérheti azt a szintet Magyarországon, hogy a jelenlegi 2,5%-ról a freelancerek száma akár 10%-ra növekedjen, a felsőfokú végzettségűek körében pedig 30% fölé.

Kik és hogyan lesznek szabadúszók?

A növekvő kereslet által a freelancing vonzó tulajdonságai, mint a szabadság és rugalmasság megmaradnak, a kockázatai pedig mérséklődnek. Annak az alkalmazottnak, aki eddig is vonzónak találta a szabadúszó életformát, csak az ehhez szükséges képességeket kell erősítenie, hogy amikor eljön az ideje, élhessen a lehetőséggel. A pályakezdőknél pedig már évek óta komoly trend, hogy a szabadság és önmegvalósítás magasan felülír minden egyéb szempontot. Ezt a hazai freelancer közösségben is tapasztaljuk, nagy számban lépnek erre a karrierútra a huszonegynehány éves korosztályból.

A Covid-19 által súlyosan érintett iparágakban, mint a vendéglátás vagy a turizmus, az alkalmazotti biztonság illúziója óriási pofont kapott. Így közülük nagyobb arányban kerülhetnek ki szabadúszók. Azoknál, akiknek megmaradt a munkája, kettős a kép. Bár felértékelődött a biztosnak vélt havi fizetés és az alkalmazotti lét, de a stressz és a pandémia alatt rosszul kezelt helyzetek sok munkavállalót sarkalltak arra, hogy meglépjék a régóta tervezett felmondást. Bár a legtöbben végül csak munkahelyet váltanak, sokan kezdenek saját vállalkozásba, bedolgoznak máshova is és ezt a biztonsági lábat a későbbi munkahelyükön is megtartják. Aztán ha a második láb elég erős, felmondanak. Ez az egyik klasszikus út a szabadúszóvá váláshoz.

Másrészt azok, akik a szabadságot és rugalmas munkavégzést még egyáltalán nem tapasztalták meg a munkahelyükön, de a pandémia alatt nagyrészt home office-ban dolgoztak, most kivárnak, hogy végül mi marad meg ebből a rugalmasságból. Ha semmi, váltanak: munkahelyet és/vagy munkavégzési fomát. Jellemzően ők azok, akik összemossák a különféle fogalmakat, például a freelancinget a távmunkával, vagy a rugalmas munkavégzést a home (karantén) office-al. Ezért is készült ez a cikk, hogy segítsen kicsit a helyére tenni, hogy mi is a freelancer jelentése.

Az új belépők és útkeresők alaposan felhigítják a hazai freelancer piacot. Ne felejtsük el, hogy a szakmai felkészültség csak egy dolog, az ügyfelek elégedettségéhez szükség van a freelancerek azon jellemző tulajdonságaira is, ami versenyképessé teszi őket az alkalmozotti státusszal szemben. Ez a rugalmasság, felelősségvállalás, önálló munkavégzés és célkitűzés, eredményorientáltság és folyamatos önképzés, önfejlesztés. Ezt jól tudják a munkaadók is, hiszen éppen ezeknek a fókuszterületeknek a fejlesztésére megy el jelenleg a képzési büdzséjük jelentős része.

Ezeknek a hiánya akkor lehet gond, ha emiatt az alternatív foglalkoztatási formákkal kísérletező munkaadók rossz első tapasztalatokat szereznek. Végre kipróbálják, milyen freelancerekkel dolgozni, de összességében nem látják nagy előnyét. Jó hír, hogy ezek a készségek, képességek fejleszthetőek, de mint mindenhez, ehhez is idő és gyakorlás kell.

Coworking irodák: egy lépés előre, kettő hátra

Van még egy terület, aminek egyelőre homályos az itthoni jövője, viszont kulcsszerepe van a munka és munkavégzés jövőjének alakulásában, a tudásmegosztásban, kapcsolatépítésben. Ezek a közösségi irodák. Jövője egészen biztosan van Magyarországon is, de az, hogy mennyi igazán jó hely marad, a nagy irodaházak mennyire uralják majd ezt a piacot, illetve a vidéki városok döntéshozói mikor ismerik fel az ebben rejlő óriási potenciált (közösségépítés, fiatalok megtartása, okos város koncepciók), még nagy kérdés.

Portushome coworking
A kép a vászolyi PortusHome Coliving közösségi irodájában készült.

A rugalmas, helyfüggetlen munkavégzés és a freelancing trendjére épülő és azt erősítő üzleti modell egyértelmű térnyerése volt tapasztalható Magyarországon is a Covid-19 előtt. Már-már úgy tűnt, hogy a kínálat jóval megelőzi a keresletet. 2019 közepétől gombamód jelentek meg főleg Budapesten a definíció hiányában magukat coworking-ként aposztrofáló, kisebb-nagyobb (értsd 80 – 2000 m2 közötti) rugalmas irodapiaci szolgáltatók. 

Aztán jött 2020 márciusa és egy csapásra megszűnt az egyébként sem tolakodó kereslet a szolgáltatás iránt. A magánszemély ügyfelek (többnyire freelancerek) takarékoskodtak, kevesebbet költöttek s bár egyértelmű előnyökkel jár számukra a coworking (kapcsolatépítés, inspiráció, ügyfélszerzés), otthonról is tudnak dolgozni, nem létszükséglet számukra a külön iroda- vagy asztal bérlés. 

A másik célpiac a KKV és nagyvállalati szektor, azonban itt még sok edukációra és némi időre van szükség. Nyitottság, érdeklődés az alternatív megoldások iránt van, de a közösségi iroda egyértelmű előnyeit még sokat kell magyarázni itthon. Új dolog, kellenek a jó példák és gyakorlati tapasztalatok a KKV szektor úttörő szereplőitől. Másrészt a legtöbb potenciális B2B ügyfelet hosszú távú bérleti szerződés köti a korábbi irodájához.

A coworking fogalmát itthon meghonosító Loffice 2020 nyarán egy új irodaházat nyitott a Salétrom utcában.

Arra talán már mindenki rájött, hogy a 100% home office egyértelmű zsákutca (munkaadói oldalról), különösen egy olyan vállalkozásnak, ami nem a kezdetektől, tudatosan így lett felépítve. A jól körülhatárolható folyamatokat igen, de pl. az emberek vezetését, innovációt nehezen lehet egyik napról a másikra “távirányítani”. Viszont egy, a létszámnál jóval kisebb saját iroda, kiegészülve helyben, rugalmasan igénybe vehető coworking kapacitással jó irány lehet, ennek az elterjedése viszont még időbe telik. Ezt már nem biztos, hogy ki tudják várni azok a kisebb, hazai coworking irodák, akik valódi közösséget hoztak létre az elmúlt években és elősegítették a freelancerek közötti tudásmegosztást, tapasztalatcserét.

Nemzetközi vizeken

Csak úgy viszonyításképpen. 

Az USA-ban már 35%-nál tart a freelancerek aránya. Az adat még úgy is sokkoló, hogy a tengerentúli terminológiában más a freelancer jelentése, ebbe a körbe mindenki beletartozik aki függetlenül dolgozik,  például az építőiparban, személyszállításban (taxis) és szépségiparban (fodrász) dolgozók is.

Az európai freelancer definíció már jóval közelebb áll az általunk használthoz, viszont itt sem állunk jól statisztikákkal. A legfrissebb használható adat ebben a kutatásban található, mely szerint 2018-ban nagyjából 11 millió európai úszott szabadon, a munkaerőpiac 5%-a. 

Az Egyesült Királyságban már jóval több használható forrás létezik, köszönhetően egy, a témában igen aktív, független szakembereket tömörítő szervezetnek. Az IPSE évek óta gyűjti és elemzi a UK freelancereivel kapcsolatos adatokat, mely 2 millió freelancert tart számon az Egyesült Királyságban. Ez a teljes munkaerőpiac csaknem 6%-a. A számuk az elmúlt 10 évben megduplázódott.

A FreelancerBlog szerepe

Meggyőződésünk, hogy akár egy kisebb, de erős közösség is képes nagy hullámokat verni a munka jövőjének hullámzó tengerén. A kezdetektől feladatunknak tekintjük, hogy építsük, erősítsük a hazai freelancer közösséget és egy helyre gyűjtsük a szabadúszó életmóddal kapcsolatos tudást, tapasztalatot. A felhalmozott információk és a legfrissebb trendek a freelancerblog.hu cikkein, útmutatóin, interjúin, a Freelancer Frekvencia podcast adásain, különféle eseményeken és beszélgetéseken keresztül jutnak el egyre szélesebb körhöz.

Ha érdekelnek további hasznos infók, iratkozz fel a hírlevelünkre és irány a Freelancers in Hungary Facebook-csoport!

>> Érdekel a szabadúszás, de nem ismersz senkit, akit megkérdezhetnél róla? Esetleg vannak freelancer ismerőseid, te túl sok a cukormáz a történetükön vagy épp ellenkezőleg, elég sötétnek láttatják ezt az életformát? Számtalan kérdésed van, de nincs aki megbízható, objektív válaszokat adna rá? Jelentkezz egy 90 perces konzultációra, ahol segítünk tisztábban látni.

Hivatkozások:
KSH egyéni vállalkozások száma
TEÁOR kódok

Marketing és kommunikációs szakember. Dolgozott állami szektorban, hazai KKV-knál és multinál is, majd a freelancerek körében találta meg azt a közeget, ami lendületben tartja. A hazai freelancer ökoszisztéma építésében 2013 óta vállal aktív szerepet. Az Upwork egykori trénere, a Freelancer's Week és a Freelancer Festival megálmodója, a Freedom X Fest társalapítója és projekt managere, a FreelancerBlog alapítója és szerzője. 2020 eleje óta egyre aktívabban vesz részt a közösségi irodai munkavégzés népszerűsítésében és izgalmas terek, koncepciók létrehozásában.