A BGE Budapest Lab mélyinterjús és kérdőíves kutatást folytatott a magyar freelancerek sajátosságainak szociológiai igényességű megismeréséért. Régóta vártunk már egy hasonló anyagra, és most kijött az első elemzés, aminek nagy érdeklődéssel láttunk neki. Az alábbiakban összefoglaljuk a legérdekesebb eredményeket és meglátásokat.

Megértő mosollyal fogadtuk, hogy a tanulmány készítői bevallottan nem tudják pontosan megfogalmazni a kutatás tárgyát, ugyanúgy, ahogy mi sem tudjuk a saját blogunkét:

“A szabadúszó fogalomnak sem a tudományos diskurzusban, sem a közpolitikai térben nincs pontos és univerzális meghatározása.”

Ennek az oka sokrétű, hiszen pont az okozza a nehézséget, hogy akár jogi, akár társadalmi, akár gazdasági oldalról próbáljuk definiálni a szabadúszást, mindig egy olyan definícióhoz jutunk, amiről jól érezhető, hogy nem fedi elég pontosan a valóságot. Egyszerűbb, ha nem erőltetjük, és interdiszciplinárisan, csak mint komplex jelenséget vizsgáljuk az egymásra is ható folyamatok összességét. 

A freelancing, mint jelenség erősödése mögötti folyamatok pedig a tanulmány szerint többek között az alábbiak:

  • szolgáltató szektor jelentőségének növekedése
  • a cégek kiszervezés iránti hajlandóságának erősödése
  • megnövekedett igény a rugalmasabb munkaerő iránt
  • infokommunikációs technológia fejlődése
  • kisgyermekes szülők és idősek munkaerőpiaci jelenléte
  • a munkaerőpiacról hagyományosan kirekesztetettek reintegrálása

Lényeges különbség, hogy Amerikában képzetlen, vagy alacsonyan képzett “freelancer” is van, ide tartozik minden “gigász” (gig worker, platform worker, Über sofőr, Task Rabbit nyuszi, stb), míg Európában a szakmai képesítések alapján és függetlenül végzett szellemi tevékenységet folytatókat nevezik így. 

Évről évre gyarapszik a szakirodalom, a trendek alapján pedig úgy tűnik, hogy (európai) freelancer az, aki:

A) magasan képzett

B) jellemzően az alábbi iparágakban dolgozik

  • média
  • ICT
  • mérnök
  • design
  • menedzsment tanácsadás
  • fordítás-tolmácsolás

C) jellemző tulajdonságai:

  • kreatív
  • motivált
  • önálló
  • kitartó
  • magas a munkával való elégedettsége
  • rugalmas
  • mobilis

D) jellemzően magas, akár kimagasló jövedelem elérésére képes

E) megbízója elégedett a munkájukkal

F) magas szintű pénzügyi öngondoskodás jellemzi 

A tanulmány helyesen világít rá arra, hogy a freelancinget mint munkaerőpiaci jelenséget már ismeri és értelmezni próbálja a szakirodalom, de a freelancerek saját karrier-értelmezésével, társas viszonyaival, identitásával még nem foglalkoznak érdemben a kutatások.

A kutatást prezentáló dokumentum (a 64 oldalas, színvonalas kivitelezésű, könnyen olvasható dokumentum gyakorlatilag csak egy teaser, több alapos elemzésen dolgoznak jelenleg is a kutatók a gyűjtött adatok alapján) azt fogalmazza meg, hogy az lesz freelancer, akinek fontos a szabadság, és ez megéri az életformával járó nehézségek elviselését.

Módszertan és eredmények

10 darab feltáró mélyinterjú készült tipikus magyar freelancerekkel, és egy szélesebb körű kérdőíves kutatás.

A kérdőív eredményei alapján a magyar freelancerek:

  • 90 százaléka diplomás
  • átlagosan 36 évesek és átlagosan 5 éve szabadúszók
  • 95 százalékuk beszél egy idegen nyelven, 50 százalékuk kettőn – ezt a magyar átlaggal érdemes egybevetni (28,6% és 13,8%)

Interjúk

Az interjúkat olvasmányos formában bemutató részben kőkemény mondatokat találhatunk. Be kell vallanom, hogy gyakorló freelancerként, bizony mindegyik alábbi idézettől libabőrös lett a hátam:

Ági:

“A férjemmel külön költöztünk, mert folyamatos konfliktusforrás volt, hogy nyolctól négyig dolgozik, én pedig éjjelig fent vagyok. Feláldoztam a kapcsolatot azért, hogy szabadúszó maradjak. A jelenlegi párom szintén szabadúszó, két-három estét együtt vagyunk, de akkor is legalább három-négy órát együtt dolgozunk. Ott kell lenni fejben, sok és sokfajta ügyfelet kezelni, mert meg kell élnem és a hónap végén ki kell fizetnem a számláimat. Ez nyomással jár, és nincs időm olyan fajta idealizált elvárásoknak megfelelni, hogy főzzek, mossak, takarítsak és vacsorával várjam a párom. És nem is szeretném ezt a szerepet. De a társadalmi elvárások miatt, főleg Magyarországon, nőként és szabadúszóként nehéz megfelelni, megtalálni az egyensúlyt.”

Anita:

“Azt is el kell mondanom, hogy a váltáshoz hozzájárult, hogy apu meghalt. Azt akartam, hogy büszke legyen rám, így nem mertem szabadon dönteni, hiszen a családunkban az volt a normális, akinek jól fizető, tisztességes állása és karrierje van, meg akartam felelni ennek a képnek. Bármennyire jót akart nekem, a halála után jöttek igazán az én döntéseim. A mai napig emlékszem arra a pillanatra, ahogy  utoljára kilépek a munkahelyem kapuján. Úgy éreztem, hogy innentől kezdve enyém a világ.”

Balázs:

“Viszont szakmailag annyira jónak kell lenni, hogy ajánljanak. Merem állítani, hogy aki nem jó a szakmájában, az inkább alkalmazott lesz, mert szabadúszóként egyszer csak nem kap munkát.”

Csaba:

“Az otthoni munka egyik hátránya a viszonylagos bezártság, ezt tudatosan ellensúlyozni lehet és kell is. Programok szervezésével, sporttal, utazással minden megoldható, de fontos, hogy a munka melletti pihenés megszervezését sem szabad ellustulni.”

Dani:

“Az is nagyon fontos, hogy szabadúszóként teljesen más viszonyba kerülök a megbízókkal. Az esküvőkön mindig a pár közelében vagyok, hogy ha bármilyen visszajelzésük, vagy kérdésük van, ott legyek. Rendszeresen megkérdezem, hogy minden rendben, jól érzik -e magukat. És van, hogy visszakérdeznek, én jól vagyok -e. Alkalmazottként ez nem nagyon merülne fel, azt gondolom.”

Dávid:

“Volt, hogy egyben baromi sok pénzt kerestem, ami nagyon jó érzés volt, sokat dolgoztam, büszke voltam magamra. De fontosabb, amikor egy napomat végig tudom csinálni úgy, ahogy terveztem, ahogy nekem jó. Hogy belefér a futás, olvasás, minden. Amikor a nap végén úgy állok fel, hogy amit kitaláltam, megvalósítottam. Ez pici siker, az adott naphoz nagyon sokat ad hozzá. És azt hiszem, hogy ezektől a pici sikerektől lesznek majd a nagy sikerek a végén.”

Erika:

“A szabadságot is tanulnom kellett, először nagyon megijedtem, hogy esténként buliba járnak az emberek, én itthon kuksolok és dolgozom. És milyen anomália, hogy kedd délelőtt fodrászhoz megyek, míg más dolgozik, mint a kisangyal.”

Kitti:

“Ma például írtam mesét, termálfürdő ajánlót, csináltam hirdetést kozmetikumoknak, és egy munkakörnyezettel kapcsolatos kutatási anyag korrektúráját. Ezt jobban szeretem, mint valamiben elmélyülni. Most azt mondom, hogy jó lenne például több mesét írni, de ha csak mesék lennének, akkor abból lenne elegem, ebből a szempontból elég gáz vagyok.”

Levi:

“Egész életemben mindenhonnan kilógtam, míg tavaly voltam egy elvonuláson digitális nomádokkal. Az volt a legintenzívebb felismerés, hogy otthon vagyok. Hogy olyan emberek vesznek körbe, akiknek semmit nem kell magyaráznom, mert ugyanolyan életük van, mint nekem.”

Rita:

“Alkalmazottként aláírod, hogy mindig meglesz a fix bevételed, itt pedig nem tudhatod. De nézhetjük úgy is, hogy a másik oldalról a plafon a csillagos ég. Ráadásul a mai világban az alkalmazotti lét sem annyira biztos, mint régen volt. Ami fárasztó számomra, az nem is ez, hanem az a teljes “életszabályozás”. Alkalmazottként csak a munkaidőn túli idődet szabályozod, rendezed, szabadúszóként minden percet.”

A blog minden olvasójának őszintén ajánljuk az anyag átnézését. Köszönet a BGE-nek, a Budapest Lab -nek és a kutatói csapat minden tagjának, hogy végre, és talán Magyarországon elsőként, értő és érző módon közelítették meg a freelancinget, mint társadalmi réteget. Ez minden fontos szereplő számára jelentős hasznokat hajthat, szóval kíváncsian várjuk a kutatási eredmények mélyebb elemzéseit, és remélhetőleg nem kell éveket várni majd a folytatásra, az újabb hasonló kutatásokra sem.

MEGOSZTÁS
Freelance copywriter, blogger, ghostwriter, storyteller. A szabadúszást az önellátó kertészkedéssel ötvöző életformát teszteli a Börzsöny egyik völgyében.