LEGFRISSEBB CIKKEINK

Hogyan cserél kontaktot ma egy felkészült freelancer?

A névjegykártya a bizonyított klasszikus, rendkívüli jelentőségét az Amerikai Pszicho kulcsjelenete óta senkinek nem kell magyarázni. Ma is egy elegáns módja a kontaktcserének, mégis egyre kevésbé látom, hogy fiatal vállalkozóknak lenne. Manapság inkább szabadulnánk a fecniktől: az adatokat nem lehet egyszerűen online integrálni, akkor meg minek leírni papírra, ha utólag úgyis be kell pötyögni kézzel? Mi erre a teljesen alapvető élethelyzetre a korszerű megoldás? Utánajártunk.

Spoiler Alert: nem találtam olyan megoldást, amivel maradéktalanul elégedett lehetnék, de vannak ígéretes kezdeményezések. 

Nyilvánvalóan az lesz a kulcs, hogy a megoldás szó szerint mindenki számára könnyen elérhető legyen, aki valamilyen digitális eszközt használ, tehát multiplatform, és széles körben használható cucc kell. Ezt viszont olyan dolgok döntik el, hogy melyik megoldás lesz igazán virális, mi állja ki legjobban a használhatóság próbáját.

Ideje lenne, mert a helyzet elég gyatra. Nem csoda, hogy inkább elintézzük annyival a kontaktcserét, hogy “majd kereslek Facebookon / felveszlek LinkedInen” attól függően, hogy milyen közegben köttetett a friss kapcsolatunk.

Pedig van egy olyan visszafogott ünnepélyessége az egésznek, nem? 

Régen a névjegykártyacsere az mégiscsak egy emelkedett pillanat volt, a megismerkedésnek valamiféle beteljesedése, ami a kézfogással kezdődik és a közös érdekek felismerésén keresztül a közös jövőbe fektetett bizalom kifejeződésével zárul. A névjegykártya menő dolog volt. Nekem például olyan módon hiányzik, hogy valójában sosem használtam igazán – mire freelancer lettem, már kezdett kimenni a divatból, és most meg valahogy nem akaródzik készíttetnem magamnak egy újat, mert sehol sem látom, hogy használnák. Tucatnyi új ismeretséget kötöttem idén is, és aki igazán érdekelt, azt aztán megkerestem online (vagy ők engem). Ami tök jó, de valami hiányzik belőle.

Megmondom őszintén, én arra számítottam egy ideje, hogy a telefonjaink valamilyen összeérintésével vagy egy speciális gesztussal tudjuk az alap kontaktcserét megoldani majd, gyorsabban és elegánsabban a ma már, lássuk be, nagyon esetlenkedőnek ható telszámpötyögéssel és egyebekkel…

Ez egyébként lehetséges megoldás ma már, csak nem eléggé folyékony a folyamat. Az kell hozzá, hogy mindkét telefonon be legyen kapcsolva az NFC-olvasás (tehát kell beléjük NFC-chip, persze), és az egymáshoz érintés során először az egyik, majd a másik telefonon kell a küldést elindítani. Vagyis nem éppen dinamikus és könnyed megoldás, illetve a kompatibilitás nehézségei továbbra is gondot okoznak. 

De akkor biztos van rá app, amivel könnyen adatot cserélhet bármilyen telefon, igaz? Igen, ilyen megoldások tényleg vannak, de pontosan az a gond velük, hogy (újfent), mindkét telefonon fent kell lennie már alapból ahhoz, hogy valóban úgy működjön, ahogyan arról én ábrándozok. Egyik ilyen alkalmazás sem igazán közismert és virális, és olyan is van, aminek a fejlesztését már leállították… ezeket a szoftvereket szerintem vagy mindenki használja, vagy senki. Nincs középút. Úgyhogy leginkább: senki.

A másik mód, amire tippelnék, az az intelligens szkennelés: a kártyát lefotózod telefonnal, az felismeri a kontaktokat és szépen behúzza a megfelelő helyekre. Ilyen alkalmazásból elég sok van, és persze szinte mindegyiknek van valami hiányossága, ami miatt nem tetszik. A kedvencem az, amelyikben van “virtuális névjegykártya”-tervezés, mert ezt személy szerint egészen viccesen értelmetlennek találom: miért készítenél digitális névjegykártyát, ha digitálisan amúgy bármilyen adatcsomagot (URL, kontakt, stb) direktben is elküldhetnél?

Aztán találkoztam egy érdekes hibrid megoldással, amiben megvan a potenciál ahhoz, hogy visszahozza az analóg névjegykártyát, mint nosztalgikus eszközt, de közben értelmesen lehet digitalizálni is az infókat rajta.

Ebből is többféle van már, és az egyik közülük egy magyar fejlesztés, úgyhogy fel is vettem velük a kapcsolatot.

A CLCME (Click me!) kódnéven futó kártya, pardon “okosnévjegy” külsőre egy szimpla, megszokott, oldszkúl plasztikkártya. A benne lévő NFC-jeladó miatt, ha egy telefon elé helyezed, akkor a készüléken megjelenik a kártyán tárolt URL. A kártya megrendelése során csak a kártyára nyomtatandó nevet kell megadni, aztán amikor megkapod a kártyát, szabadon szerkesztheted azokat az adatokat az online felületen, amelyeket szeretnél, hogy megnyíljanak a mágikus pillanatban, amikor az új kapcsolatod telefonja a kártyád fölébe helyezkedik.

Hátránya, hogy ez egy előre szerkesztett website csupán, ami tök jó, de nem rögzíti az adatokat azonnal. Jobban belegondolva, ehhez mindenféle egyéb engedélykéréseket is le kéne futtatnia az alkalmazásnak, a legkevésbé sem GDPR-barát módon… tényleg lehetetlen az, hogy egyszerű gesztusokkal adatokat adjak át valakinek? Lehet, hogy az én elképzelésem irreális, de hajlok rá, hogy azért előbb-utóbb be fogja érni a világ ezt a nem túl elrugaszkodott vágyképet.

Addig is legalább a másik ember mobiljának böngészőjén ottmarad nyitva az oldal az adataiddal, tehát később is kéznél lesz neki és viszonylag könnyen tud elmenteni róla akár kontaktinfókat is.

A chippel nyomott kártyákat itthon nyomtatják, és a nyomda is igazi üzleti partnerként áll a kérdéshez, mert egyébként nem könnyen elérhető piaci szolgáltatásról van szó. Főleg ipari területeken használják, teljesen más jellegű célokra. 

A dolog jól indul, valóban elegendő csak odatenni egy telefont, és  magától megnyílik rajta a weboldal, nem kell semmilyen alkalmazás. Ha elsőre nem megy, akkor azon a telefonon még nincs engedélyezve az NFC-kapcsolat, ezen gyorsan lehet segíteni a beállításokban.

A CLCME esetében egy egész microsite-ot kapsz, gyakorlatilag egy mini weboldalt, amire azt teszel amit akarsz, lehet ott az Instád, üzleti weboldalad, egy online prezi a vállalkozásodról vagy egy klasszikus kontakt űrlap.

A felhasználók képzelete szab csak határt a felhasználási módoknak, és a korai közösség már most egy csomó új ötlettel bombázza a fejlesztőket. Hiszen ugyanezt a megoldást lehetne használni a gyakorlatban például:

> Étlap kártya (így folyton változó menüt is aktuálisan jelenítesz meg a telefonon, elég ha kint van nyomtatott menü helyett egy ilyen kis kártya az asztalokon)

> Rendezvénykártya (programok, brossúra, stb)

> Influencer, social media kártyák (a papírkártyákkal szemben egyből a multimédia-tartalmaidra vagy az aktuális kampányod landingjére terelheted az illetőt)

A rendszerben van beépített “flottakezelés”, tehát ha van saját céged vagy freelancer hubod, megcsináltathatod mindenkinek a kártyáját egységes online felülettel, tetszőleges egyéni testreszabhatósági beállításokkal is és adminjogot is megtarthatsz, ha szeretnéd kontrollálni, hogy milyen jellegű infók jelenjenek meg a csapattagok kártyáin…

Az egész koncepció meglehetősen új, inkább még most fog kiderülni, hogy mennyire funkcionális, lesz -e benne viralitás? Én magam is kíváncsi vagyok, milyen érzés lesz a következő bemutatkozásnál felmutatni a saját kártyámat. Biztos nagyon fura, de hatásában azért ez mégiscsak egy innovatív cucc. És legalább újra lesz kártyám – csak ezúttal nem kell osztogatni, egy darab is elég belőle.

Új márkanév alatt, megújult tartalommal folytatódik a FreelancerBlog tagsági programja

2020 februárjában, éppen a hazai korlátozások kezdetét megelőző hetekben indítottuk útjára a 12 hónapos tagsági programunkat. Az elmúlt másfél évben több mint ötvenen csatlakoztak a programhoz és tartottak velünk a számos közösségépítő és tudásmegosztó eseményen. 2021 őszétől a program új márkanév alatt, megújult tartalommal folytatódik, de a cél továbbra is változatlan: hiteles, gyakorlati információkkal segíteni a freelancer életmód iránt érdeklődőket, egy rendkívüli közösségben.

Nincs lehetetlen, csak tehetetlen: a tagsági program elmúlt 1,5 éve

Amikor több hónapos előkészítő munka után elindítottuk a tagsági programot 2020 februárjában, még nem számítottunk arra, hogy a hazai szabadúszó közösséget vivő vitorlás hajónkat az évtized legnagyobb viharában kell majd kormányoznunk.

A tavaszi offline – online átállás a tervezett havi 2-3 eseménynél még nem okozott nagy gondot, szinte azonnal tudtunk váltani és még egy extra péntek esti, heti check-int is beiktattunk a táncrendbe, hogy legyen fóruma annak, hogy mindannyian lerezegjük a heti feszültséget.

Szerencsére nyáron már vissza tudtunk térni néhány hónap erejéig a Szikra Coworkingbe, a szokásos havi meetupra, illetve dunai kajakozás, sörözések, és egy Rooftop Party is belefért a Corvin Spaces tetőteraszán.

Az nagyobb szívfájdalmat okozott, hogy az áprilisra tervezett Freelancer Fesztivált már nem tudtuk megrendezni élőben, pedig annak pont az lenne a lényege, hogy kapcsolódunk, inspirálódunk, testközelben. Történeteket, személyes freelancer sztorikat hallgatunk, egy izgalmas beszélgetésben, majd odalépünk az előadóhoz, és többnyire ilyenkor hangzanak el a legértékesebb gondolatok. A hivatalos program után. Ezt nagyon nehéz online térben megteremteni.

Ezért a Freelancer Fesztivált 2020-ban elengedtük, és őszre egy más formátumot dolgoztunk ki, ami jobban illik az online/hibrid térbe, sokkal szakmaibb és visszanézhető, azaz akkor is értéket ad, ha valaki nincs jelen valós időben. Ez lett 2020 októberében a hibrid Freelancer’s Week, egy egyhetes szakmai szeánsz: 4 nap, 5 városban, 7 helyszínen, 30+ programmal, 40+ előadóval, 80%-ban online követhető és visszanézhető formátumban.

2020 karácsonyára még megleptük a közösséget egy Freelancer kuponfüzettel, tele  kipróbált, hiteles szolgáltatók és szakemberek ünnepi, kedvezményes ajánlataival.

2021-ben újabb lendületet vettünk, és megszületett az Academy tagság, egy tudástár, az elmúlt évek legjobb videós, írásos és audio anyagainak 10+1 témában rendszerezett gyűjteménye. Itt vált két részre a 12 hónapos tagsági program: teljesen kezdő, a freelancer életmóddal még csak ismerkedőknek jött létre az Academy tagság, a magasabb fokozatba kapcsolók számára pedig a Community tagság, mely magában foglalta a teljes tudástárat is, de a legnagyobb értékét a rendszeres események, szakmai és baráti összejövetelek jelentették és jelentik a jövőben is.

A tavaszi időszakra a tagjainkkal közösen egy Open Coaching Week kampányt hoztunk össze, hogy az ébredő természet erejével karöltve segítséget nyújtsunk az életúti vagy munkával kapcsolatos elakadások feloldásában. 9 coach tagunk több mint 40 érdeklődőnek segített az egy hónapos kampány ideje alatt.

A tagsági programunk ékköve azonban egyértelműen a 2021 júniusi, vászolyi Freelancer Piknik volt, mely az éves tagjaink számára kiegészült egy osztálykirándulással is, 3 felejthetetlen napot töltve az ország első vidéki coworking és coliving helyén, a PortusHome-ban.

FreelancerBlog: „maradok, aki mindig is voltam…”

A FreelancerBlog esernyője alá számtalan programot, kezdeményezést, együttműködést pakoltunk az elmúlt években. Online magazin, podcast, meetupok, workshopok, konferenciák, kutatások és tagsági program, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Óhatatlan, hogy ennyi terület gazdájaként nehéz megtalálni a fókuszt, és a szakmai értékteremtésre szánt idő nagy részét felemészti a menedzsment és adminisztráció.

Többek között ez is az oka annak, hogy bár szoros partnerségben, de mégis külön utakon folytatódik tovább a FreelancerBlog és a tagsági program.

A FreelancerBlog Filep Szilvi irányításával továbbra is elérhető marad a szakmai anyagokat, gyakorlati útmutatókat és inspiráló történeteket kereső aktív vagy leendő freelancerek számára, illetve a 10+1 témában elérhető, átfogó tudástár is a tanulni vágyók rendelkezésére áll.

A FreelancerBlog fókusza így újra arra irányul, amiért anno, 2018-ben elindítottuk: egy helyre gyűjteni a freelancer életmódról szóló hiteles, igényes, gyakorlati információkat.

Helló Freelancerek.hu! Helló közösség 2.0!

Hiszünk abban, hogy minden közösség egy élő rendszer, egy folyamatosan változó, formálódó szövet, ezért a közösségépítésnek is rugalmasnak, az aktuális körülményekhez és emberekhez illőnek kell lennie. Éppen ezért, építve az eddigi tapasztalatokra, a tagsági program tovább fejlődik, formálódik, hogy még jobban szolgálja a benne dolgozók és általa fejlődő freelancerek igényeit.

2021 szeptemberétől Majsai Ricsi irányítása alatt, Freelancerek.hu néven folytatódik a 12 hónapos program és ezzel együtt a freelancer rendezvények, melyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a közösség. Szintet lépve a tudásmegosztás és egymástól tanulás terén, több fórumot teremtve arra, hogy a már csatlakozott tagjaink is egyre szervesebben kapcsolódjanak bele a közösségépítésbe.

A következő hónapok eseményeiről Majsai Ricsi mesél nekünk:

„ A Freelancerek.hu keretei között a már korábban megszokott rendezvények mellett rengeteg újdonsággal készülünk. Szeptembertől minden hónapban havi challenge segítségével erősítjük a közösséget és annak céljait. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden hónapban új inspiráló feladatokat adunk a közösségnek, hogy együtt fejlődjünk és növekedjünk.

Visszatér a Mastermind is, új konstrukcióban, új keretekkel, szintén havi 1 alkalommal, melynek célja, hogy még könnyebben szerezhessünk fejlesztő támogatást a közösségtől, ennek segítségével egyszerűbben léphessünk vállalkozásunkkal a következő szintre.

Mindannyiunk számára egyre tisztábban látható, milyen fontos egészséges, aktív életet élni. Ezért egészítettük ki a már korábban is megjelenő közös kirándulásokkal a tagsági csomagot, ami havi 1 fix alkalmas sporttevékenységet jelent: falmászás, kajak, túrázás vagy bármi, ami a közösség számára érdekes lehet. Egészségünk megőrzése és javítása mellett ez teljesen új lehetőséget ad a közösségi kapcsolódásra, illetve kikapcsolódásra.

Talán mindannyian érezzük azt is, hogy az elmúlt időszak viszontagságainak feldolgozásához érdemes hasonló cipőben járó vállalkozókkal ismerkedni és kommunikálni. Ennek ad játékos keretet a Buzder Brigi által szervezett havi 1 alkalmas közös játék- és beszélgetéssorozat, a „Vállalkozói érzésekről őszintén”, ahol a sok kifelé tekintés után egy kissé befelé is tekinthetünk majd.

Természetesen nem maradhat el idén sem a Freelancer Karácsony. Mi már nagyon készülünk rá! A Freelancer Frekvencia podcast is a Freelancerek.hu oldalon folytatja tovább életét Cseh András vezetésével: havonta 2 új adással jelentkezünk, amiben kicsit jobban bemutatjuk tagsági programunk résztvevőit is, más sikeres vállalkozókkal egyetemben.

Ezt végigolvasva úgy is gondolhatnád: hát hogyan lesz lehetséges végig követni ezt a rengeteg eseményt, ami a Freelancerek.hu közösségében történik?! Erre pedig érkezik a legfrissebb újításunk, ami a korábbi belső felületen már sokak által várt közösségi funkció megjelenése.

Az elején fokozatosan, később pedig teljesen átültetjük a közösség kommunikációját Facebookról a közös, új freelancer social platformunkra, amelynek előnyeit kizárólag a tagsági program résztvevői élvezhetik. Egy szuper új funkcióval találkozhattok majd a membership.freelancerek.hu oldalon. A belső felületen külön témákban csoportokat fogtok találni, ahol kommentelhettek és képeket oszthattok meg, lesz news feed, a saját profilotokat is csinosíthatjátok, és még számtalan újdonsággal lepünk meg benneteket. A belső felületen projekteket is találtok majd, amikre jelentkezni tudtok, így új ügyfelekre is szert tehettek.

Wow! Nagyon izgalmas évzárás elé nézünk tehát, és remélhetőleg már ti is úgy várjátok, ahogy mi: vajon mit hoznak az elkövetkező napok, hetek, hónapok, amelyek során együtt, közösen haladhatunk előre a szabadúszás és vállalkozás építésének útvesztőiben. Ha bármilyen kérdésetek merülne fel, akkor pedig írjatok a hello@freelancerek.hu e-mai címre!

Jussunk fel együtt arra a bizonyos hegyre, hozzuk létre közösen azt a magyar szabadúszó ökoszisztémát, amiben mind élni szeretnénk!”

És neked mi a társadalmi hatásod? II.

Kinőttük a világot. A technikai fejlettségnek olyan szintjén vagyunk már, hogy a tisztán profitfókuszú működés veszélyessé vált a másodlagos hatások miatt. Az új irány még nincs meghatározva, de sokan keresik. Addig is, itt van 10 projekt, amelyek valós problémák megoldásához rendelnek üzleti célokat. Az első részben a társadalmi kihívásokra fókuszálunk, a másodikban a fenntarthatóságra.

Ahogy korábban is írtuk, a Social Impact Award (SIA) egy 2009 óta sikeresen működő képzési és támogatási program fiataloknak (14-30 éves korosztály). 

A program résztvevői segítséget kapnak innovatív üzleti megoldások kidolgozásában és megvalósításában, ha az ötlet releváns válaszokat ad korunk legfontosabb társadalmi és környezeti kihívásainak valamelyikére. A zsűriben többek között az Indotek, mint a program fő támogatója,az Erste Bank, különböző befektetési alapok képviselői, és két korábbi díjazott foglal helyet. A 2021-es győztesek a pontegyenlőség miatt az eredeti nyolc csapat helyett tízen lettek.  

Az alábbiakban bemutatjuk, milyen ügyekkel és projektekkel lehet ma ilyen támogatást nyerni, hátha nektek is segít a vállalkozásaitok tevékenységének alakításában.

Most a fenntarthatósági projekteket vesszük szemügyre, az előző részben a ‘közösségi’, társadalmi szekció nyerteseiről olvashattatok.

1. Redo Fashion

A Redo Fashion halmozza a hatásokat – egyszerre többféle negatív társadalmi jelenséget kívánnak tompítani. A divatmárka szabászati hulladékból dolgozik, a termékeket pedig megváltozott munkaképességű személyek gyártják. 

Az etikus divat nem előzmények nélküli már Magyarországon sem. A Redo Fashion azzal különbözteti meg magát, hogy kifejezetten a tinikre és huszonévesekre koncentrál, nekik készítenek kiegészítőket. A divatkiegészítők piaca egyébként is a legszennyezőbbek közé tartozik, amelyekre még nem sokan specializálták magukat, talán mert komplett ruhakollekciókat egyszerűbb és kifizetődőbb a nulláról fenntartható módon előállítani. 

A csapat a fast fashion ártalmait szeretné csökkenteni, de a nyesedékek, hulladékok “beszállítói” között már most is vannak magyar ertikus divatmárkák is.

2. Aranyani

Magyarul is jól csenghet az, hogy “Arany Ani”, de a név a nemzetközi térben az erdők és erdei állatok hindu istennőjét jelenti. Az Aranyani egy társadalmi vállalkozás formájában készülő alkalmazás, aminek a célja a fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi diskurzus és cselekvőképesség erősítése.

Végülis milyen megoldást választana egy zoomer, ha úgy érzi, hogy a klímaválság, fenntarthatóság, a zöld gondolat túlzottan átpolitizált, és nincsen “lehozva” a hétköznapok szintjére, megoldásközpontú módon? Egyértelmű: csináljunk rá appot!

Az alkalmazás egyszerre szolgáltat informatív cikkeket a tudományos háttérről, kínál a személyes életünkben alkalmazható tippeket, és működik egyfajta közösségi hálózatként.

Az Aranyani csapatának egyik motivációja, hogy unják már a depressziót és kilátástalanságot, amit ezt az egész témát belengi, ehelyett inkább a közösségre, infómegosztásra és játékokra helyeznék a hangsúlyt, akár kollaborálva az ismertebb zöldszervezetekkel is.

3. Női Történet Fonó

A coworking igazi őstípusa a fonó kellett, hogy legyen. Elvileg egy munkavégzésre közösen használt tér, de valójában mindenki tudja, hogy sokkal-sokkal több annál, egy adott településrész közösségi életének központja, kulturális archívum.

Ahogy a hétköznapi élethez tartozó fizikai munkák kikoptak az életünkből, úgy vesztek el a másodlagos értékeik is, valószínűleg ezért hozza vissza nevében ezt a régi fogalmat a Női Történet Fonó.

Ez az új, XXI. századi fonó egy egy olyan művészetterápiás eszközöket használó alkotói csoport, ahol a közösséghez tartozás és az alkotás gyógyító hatásait megélve a résztvevők újrahasznosító technológiákkal, saját és közös élményeken alapuló tematikákon keresztül készíthetnek tárgyakat, amelyek értékesítése bevételi forrást is jelent nekik. 

Egy olyan teret szeretnének biztosítani ezeknek a nőknek, ahol biztonságban, szakemberek segítségével oszthatják meg történeteiket. A csoportterápia egyik fő hatásmechanizmusát, az izoláció érzésének feloldását közösségi élményeken keresztül szeretnék felhasználni a cél elérésére.

 A saját élmények csoportos feldolgozása és egy stabil közösségbe tartozás nagyban hozzájárulhat a résztvevők mentális egészségének javulásához. A csoport önismeretfejlesztő hatásainak köszönhetően a tagok önreflexiója, saját helyzetükre való árnyaltabb rálátásának fejlesztése is célja az NTF csapatának.

“Hagyományos értelemben vett női munkákat újraértelmezve szeretnénk tárgyakat készíteni, és ezzel elősegíteni a résztvevők női ’empowerment’ folyamatát, az alkotás különböző módjain keresztül kreativitásuk fejlődését, ami életük különböző területeire kihathat.” 

4. Green Digital

A Green Digital interaktív online képregényekkel alakítaná a felnövő generációk ökotudatosságát. A projekt olyan módszereket, lehetőségeket és megoldásokat mutat be a képregények történeteiben, amelyek megismerése és használata a környezettudatosságon túl gyakorlati eszközöket is ad

A történetek főszereplője helyett a felhasználó hozhat döntéseket egy-egy szituációban, amelyek hatással vannak a történet alakulására. A projektanyag szerint ilyen jellegű interaktív képregényekből nagyon kevés van, a környezettudatosság témája pedig még alig jelenik meg. 

Egyes döntések környezettudatos döntések, amelyet környezetbarát pontokkal jutalmazunk. Ezek azonnali visszacsatolások, pozitív megerősítések felhasználóink számára.

Minderről nehéz bármit előre megmondani, a képregények szeptemberben indulnak el, akkor majd kiderül, mennyire ütősek és működőképesek.

5. Gardio

A Gardio egyszerre segítené a maradék élelmiszerek okos elosztását és a kertészkedést, amivel az élelmiszer-mentést és a részleges önellátás eszméinek terjesztését támogatná.

Szinte az összes háztartásban folyamatosan keletkezik élelmiszer-felesleg. Ennek csak egy kis része jut el másokhoz ajándékozás formájában, vagy tartósítják (fagyasztás, befőzés). A java része megy a kukába (pedig itt még lehetne ártalomcsökkenteni komposztálással, de ez nem széleskörű megoldás).

A fő probléma, hogy az emberek sok esetben nem is nagyon tudják, mit tudnának kezdeni a keletkező élelmiszer-felesleggel, illetve aránytalan ügyintézési terhet jelentene számukra ennek a megszervezése.

A Gardio egy olyan alkalmazás, amely ezt a folyamatot tenné szinte automatizálttá. Egyrészt a magánszemélyeket, háztartásokat összeköti a szervezetekkel, másrészt személyre szabott szakmai segítséget nyújt az otthoni önellátó kert kialakításához és fenntartásához.

A Gardio egy pilotidőszakkal indulna el, Budaörsön. Ha sikerülne a kritikus tömeg elérése a felhasználók számában, akkor az alapítók reményei szerint az app ilyen lokális hatásokat generálhat:

– lehetővé válik az élelmiszer-felesleg gyors bejelentése, bármikor, bárhonnan,

– jótékonykodásra, önkénteskedésre inspirálódnak a felhasználók, azonnal elérhető programokkal  

– személyre szabott segítséget kapnak a fenntartható otthoni kertészkedéshez

– csökken a pazarlás, segítséghez jutnak a rászorulók

Ezek voltak tehát 2021 legizgalmasabb olyan üzleti kezdeményezései, amelyekkel fiatalok próbálnak direktben ellene hatni a különböző válságjelenségeknek. Ezekből pedig nincs hiány. Reméljük a freelancerek között is egyre többen lesznek olyanok, akik valamilyen társadalmi probléma felszámolására tudják alapozni akár saját egzisztenciájukat is. Remélhetőleg egyre több olyan program lesz, mint a Social Impact Award, amelyek platformot tudnak biztosítani az ilyen elképzeléseknek, és egyre több fény vetül rájuk a legújabb tech startupok mellett.

És neked mi a társadalmi hatásod?

Kinőttük a világot. A technikai fejlettségnek olyan szintjén vagyunk már, hogy a tisztán profitfókuszú működés veszélyessé vált a másodlagos hatások miatt. Az új irány még nincs meghatározva, de sokan keresik. Addig is, itt van 10 projekt, amelyek valós problémák megoldásához rendelnek üzleti célokat. A cikk első részében a társadalmi kihívásokra fókuszálunk, a másodikban a fenntarthatóságra.

Ahogy korábban is írtuk, a Social Impact Award (SIA) egy 2009 óta sikeresen működő képzési és támogatási program fiataloknak (14-30 éves korosztály). 

A program résztvevői segítséget kapnak innovatív üzleti megoldások kidolgozásában és megvalósításában, ha az ötlet releváns válaszokat ad korunk legfontosabb társadalmi és környezeti kihívásainak valamelyikére. A zsűriben többek között az Indotek, mint a program fő támogatója,az Erste Bank, különböző befektetési alapok képviselői, és két korábbi díjazott foglal helyet. A 2021-es győztesek a pontegyenlőség miatt az eredeti nyolc csapat helyett tízen lettek.  

Az alábbiakban bemutatjuk, milyen ügyekkel és projektekkel lehet ma ilyen támogatást nyerni, hátha nektek is segít a vállalkozásaitok tevékenységének alakításában.

Ma a ‘közösségi’, társadalmi szekciót vesszük szemügyre, a második részben a fenntarthatóságra kerül sor.

1. Kontekt

Bár a médiából ránk záporozó üzenetek igyekeznek ezt sulykolni, igazából nem mindenki kütyümániás. Sokan vannak még, akik nem attól élnek át katarzist, hogy a telefonjukról programozzák a légkondit. A digitális szakadék nem csak társadalmi rétegek között tátong, hanem értelemszerűen generációk között is. Már a mostani 30-as, 40-es termékfejlesztő mérnökök sem feltétlenül értik, hogyan kellene olyan eszközt tervezni, amelyet a náluk akár csak 20 évvel idősebbek is intuitíven tudnak használni. 

Nem az a megoldás, hogy nagymamát letiltjuk az okostelefonról, és a laptopra ragasztott post itre firkált Skype-használati utasítás sem éppen egy organikus felhasználói élmény.

Mi van akkor, ha a komplexitás nem érték, mert néhány alapmegoldás bőven elég lenne?

Miért ne lehetne bizonyos funkciókat egyetlen mozdulattal elérhetővé tenni?

Ez itt a Kontekt. Egy barátságos szürke tégla, óriási gombokkal. Gyakorlatilag bármire lehet csatlakoztatni, aminek monitora van, és egy gombnyomással direkt videókapcsolatot hoz létre.

Erre a technológiára aztán tényleg rá lehet fogni, hogy felhasználóbarát! 

2. Not Targets

Az áldozathibáztatás meglehetősen kemény téma, és komplex háttérokokkal bíró társadalmi jelenség, de a Not Targets csapatát ez a kihívás nem riasztja el. Évek óta működtetnek YouTube csatornát és szerveznek eseményeket, amelyekkel a jelenséget járják körül.

Korunk egyik feldolgozatlan, folyamatos traumája, hogy a nők egyharmada átél valamilyen szexuális bántalmazást, és a becslések szerint a férfiak legalább hatoda is. Sok esetben még mielőtt elérnék a felnőttkort. A megrázkódtatást a tabujelleg miatt tisztázatlan viszonyokból fakadó másodlagos traumák súlyosbíthatják, a környezet sajnos túl gyakran az áldozat felelősségére alapozva hárítja el a segítségnyújtást, vagy okoz újabb fájdalmakat. 

A nagyvilág, a társadalom nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy ilyen sok közöttünk az agresszor, a saját sérüléseivel is küzdő, bántalmazó ember – ezért inkább kollektíven tagadunk, leplezünk, terelünk, vagy éppen az áldozatot hibáztatjuk. A saját ép elménk megőrzéséért építünk egy álomvalóságot, amiből száműzzük a bántalmazottakét.

A Not Targets az érzékenyítés fejlesztésére, a téma facilitálására egy társasjátékot dolgozott ki, amivel megfelelő keretek között – elsősorban oktatási intézményekben, képzett szakemberek vezetésével – nemcsak az esetleges áldozatoknak segíthetünk, hanem mindenki fel tudunk készíteni egy egészségesebb reakcióra, ha bántalmazásra derülne fény a környezetünkben.

3. WellBee

A WellBee igazából a gyerektáborozást kívánja magasabb szintre emelni – olyan élményközpontú programokat állítanak össze, amelyekkel játékos módon tudnak a gyerekek a XXI. század gyakorlati kihívásaira adott egyéni válaszaik megtalálásában. 

A gyerekek tanulnak a jogaikról, a klímaváltozásról és a közösségi jóllétről is, miközben szakmailag kifogástalan táborélményt nyújtanának.

 Az első “pilot” tábort már július végén meg is rendezik. Reményeik szerint a tábori élmény szemléletformáló hatása tovagyűrűzik majd a gyerekek hétköznapjaiban.

4. Carely

A Carely egy olyan kezdeményezés, ami abszolút belevág gyakran tárgyalt témáink közepébe, konkértan a sharing economy és a gig work találkozása a társadalmi felelősségvállalással.

A Carely olyan, egyszerű fizikai munkát (takarítás, AirBnB menedzsment) kínáló szolgáltató, akik megváltozott munkaképességű, szellemi – testi fogyatékkal élők számára adnak munkalehetőséget. 

Ez nem csak egy speciális munkaportál lesz, az ötlet leírása kifejezetten komplexen, megoldáscentrikusan látja a helyzetet. A résztvevő munkavállalók fejlődését játékosítási rendszerrel tervezik segíteni, egyre nehezedő kihívásoknak való megfeleléssel, pozitív, jutalmazó visszajelzésekkel.

A törvényi keretek közé szorított intézményrendszer nem tud érzékeny választ adni ezekre az egyéni sorsokra. A fogyatékos személyek, ha munkához jutnak, nem igazán fogják benne örömüket lelni vagy átélni a fejlődés érzését. A segítő, érdekvédő szervezetek hasznosak és jók, de nem segítenek a megélhetésében ezeknek az embereknek. A Carely a “segélyező” mentalitásból tovább kíván lépni és valódi karrierutakat szeretne beindítani, valódi fizetéssel, az önellátó életvitel segítésével, szakszerű gyógypedagógiai felügyelet mellett. Mindez nyilván nagyon sokrétű módon segítené a fogyatékkal élők boldogulását, mentális egészségét, és konkrét megélhetési esélyeit is, csökkenhet a ráfordítási igény, az integrációk révén pedig a szélesebb társadalom érzékenysége is fejlődésnek indulhat.

5. Énprojekt

Elég sokat foglalkozunk a coaching előnyeivel és a kapcsolódó témákkal: az Énprojektben ezt a szuper erőforrást lehet ingyen, illetve támogató résztvevőként igénybevenni, rászorulási alapon olyan anyagilag nehéz helyzetbe került személyek számára, akik nem állnak már gyógyszeres vagy terápiás kezelés alatt kapcsolódó problémáikkal.

Nagyon szimpatikus, hogy a folyamat indítópontját oda helyezik, ahová te magad definiálod magadat, és innen segítenek egy felmérést követően eljutni a valóban megfelelő foglalkozáshoz:

A Lelkifröccs a múlton való rágódásból, a kilátástalanságból indít, a Karrierfröccs a szakmai életút megfelelő irányát segít beazonosítani a coaching irányított kérdezéstechnikai eszközparkjával, a Startfröccs pedig elindulni segít ebbe a már meghatározott az irányba HR-es és más tanácsadók támogatásával, akik például állásinterjúkra készítenek fel.

Az Énprojekt jótékonysági alapokra helyez mentális egészséget és karriertudatosságot támogató programokat segítő szakemberek közvetítésével.

Reméljük, elegendő inspiratív múniciót adtunk, mert a világnak még nagyon sok társadalmi hatásra alapozott vállalkozásra van szüksége ahhoz, hogy a civilizációnk valahogy túlélje ezt az évszázadot… hamarosan jövünk a következő adag díjazottal! 

És mi van akkor, ha már minden sikerült?!

Tisztában vagyunk azzal, hogy sokak számára kifejezetten irritáló ez az egész, amit csinálunk mi, “freelancerek és digitális nomádok”. A jelenség azonban érthető, megvannak a maga okai és teljesen jogos meglátások is húzódnak a háttérben. A felelősség csak részben a miénk, de ettől függetlenül ennek megfelelően kell cselekednünk.

Ez a kép Pintye Timi instájáról van. Ez itt Xcaret Park, a Karib-tenger partján, Mexikóban, tele földalatti barlangokban csobogó folyócskákkal és egyéb természeti látványosságokkal.

Timi digitális nomád: egy kislétszámú nemzetközi marketingügynökséget működtet, amit ő maga épített fel, teljesen helyfüggetlenül. Emellett, és szinte hobbiból, lett tavaly muay thai box és K1 Light magyar bajnok.

A kép alatt a szövegben arról vall, hogy bűntudata van amiatt, hogy mennyire szép az élete. 

Timi egy sajnos igen súlyos következményekkel járó nőgyógyászati műtéten esett át májusban és 1 hónapig ágyhoz volt kötve: amikor végre lábra állhatott, egy guggolásból nem tudott segítség nélkül felállni, nemhogy körívest rúgni. Időnként hírt adott magáról a kórházból is, ez a fenti lagúnás kép jóideje az első igazán “digitálisnomádos” kontent, amit kirakott. És ebben írta meg, hogy igazából a betegsége miatt “mert” újra posztolni valamilyen élményéről, mert a hétköznapjai olyanok voltak, hogy felvágásnak tűnik, ha bármit is kitesz magáról. Összerakott egy napirendet, a napfényes Mexikóban, amiben volt futás, muay thai, salsa, jó társaság, jó kaják…

“Most már nem érzem magam rosszul, hogy megosztom ezt veletek, mert már tudjátok, hogy ezekből szinte semmit nem fogok tudni csinálni, amíg teljesen fel nem épülök a műtétből.”

Könnyű lenne elintézni Timit azzal, hogy önbizalomhiánnyal vagy szorongással küzd, vagy hogy túlzottan érdekli a külvilág véleménye. De ebben az Insta-posztban nagyon is valós, nagyon XXI. századi problémák rejlenek, amikkel szerintünk most már foglalkozni kell, legalább egy rövid blogposzt erejéig. Remélhetőleg elindít bennetek egy gondolatfolyamot, amit aztán használni tudtok a hétköznapjaitokban is.

Timi valójában egyáltalán nincs egyedül. Sokan vannak úgy, hogy rosszul érzik magukat a saját sikereik miatt, azért, mert “nekik sikerült”, miközben tömegek küzdenek nehézségekkel akár minden nap. Ha nem vagy teljesen pszichopata, akkor az empátiád motoszkálni fog benned. 

Amikor az életed hirtelen elkezd hasonlítani azokra a vágyképekre, amik alapján elkezdtél dolgozni, amiket célul tűztél ki, az egy eléggé megdöbbentő érzés tud lenni. Felmerül a kérdés: mi történik ezután? Mi a baj veled, ha mégsem vagy önfeledten boldog? Mit kezdesz a mindenhonnan feléd záporozó irigységgel, és a vádakkal, hogy mindez pusztán szerencse? Ha az életed álomszerű, akkor a puszta létezésed, és ennek bármiféle dokumentációja a közösségi médiában már önmagában provokáció azok számára, akik ott vannak, ahol amúgy lehet, hogy te is jártál már, de tovább tudtál lépni. És ezért vajon lehet őket hibáztatni? 

Ha egy álomban élsz, valójában ki az álmodó?

Érdemes átgondolni egy pillanatra, hogy vajon honnan jöttek azok a vágyképek, amiket elkezdtél üldözni? René Girard, francia katolikus filozófus szerint a vágyaink nem valahonnan “belülről” fakadnak, hanem utánzás (“mimézis”) útján terjednek. Azaz tanultak. A vágyaink sem a sajátjaink. Girard a hatvanas években írt erről, de vannak mai neurológiai kutatások, amik alátámasztják ezt.

Girard korában a tömegmédia már létezett (diadalmenetét járta a televízió), de hol voltak még a XXI. század olyan tökéletes vágykonstruáló platformjai, mint az Instagram?

Ha kissé “hunyorogva” önmagadba tekintesz, a gondolataid pergő filmje mögé, néha elcsípheted, hogy éppen melyik vágyad, ami a saját testedre, a munkádra, a párkapcsolatodra, az életedre vonatkozik, milyen (jellemzően képi…) benyomásra alapozódott. Hopp, ott egy filmrészlet, egy instaposzt, egy hirdetés, ami egy pillanatra mintha valami többről (egy “életérzésről”) szólt volna. Valami, ami valahogy “neked szólt”.

Malcolm Gladwell elképesztően revelatív könyve, a Fordulópont, éppen 2000-ben (21 éve!) térképezte fel, hogyan válik valami virálissá, vagyis hogy hogyan lesz valamiből mém. Az egyik esettanulmányban levezeti, hogy nem a dohányzás a menő: a dohányosok a menők. A cigi egy kulturális szimbólum, ami évtizedek alatt szivárgott le a filmvásznakról a legeldugottabb települések végeire.

Amikor Instán posztolsz, az alábbiak valamelyike fog történni: 

  • olyan élmény érzetét közvetíted, ami a követőid átlaga számára pozitív, ezért vágyat ébreszt (hétköznap pancsolok egy karibi lagúnában)
  • olyan élmény érzetét közvetíted, ami a követőid átlaga számára negatív, ezért szimpátiát ébreszt (hetek óta rohadok egy kórházi ágyon)
  • olyan élmény érzetét közvetíted, ami a követőid számára semleges: ezek azok a posztok, amikre senki nem kíváncsi

Az ő bajuk? Felnőtt emberek vagyunk?

Nem feltétlenül haszontalan, ha tisztában vagyunk a felelősséggel, ami azzal jár, hogy kifelé kommunikálunk egy potenciálisan globális platformon, és akik a posztot látják, sosem azt és sosem úgy érzik, mint te, mert ők csak a képet látják, nem az élményt élik át azzal együtt, hogy honnan jöttél, hová tartasz, és úgy általában mi van veled.

Jacques Lacan, egy másik posztmodern francia filozófus és gyakorló pszicháter szerint mindannyiunkban van egy “vágy alakú lyuk”. Teljesen értelmetlen például a “Légy önmagad!” felkiáltás, mert a valódi önmagad, sajnos, sohasem lehet “kész”. Csak egy vágyképed van arról, amilyennek képzeled magad, vagy amilyen szeretnél lenni – de abban a pillanatban, ahogy az énképed elkezd hasonlítani rá, máris újabb vágyakat kergetve fogod keresni a “mégvalódibb” önmagadat. Ez azért is van, mert az összes többi embert “teljesként”, azaz objektumként érzékeljük, és arra vágyunk, hogy a szubjektív énünk is egy ilyen teljes objektummá váljon. Ami, sajnos, nem fog bekövetkezni.

Ártatlan hiba lenne azt hinni, hogy Timi is egy “teljes” objektum: mire vágyhat még? A valóság ezzel szemben az, hogy ő sem lehet teljes soha: láthatod, most éppen arra vágyik, hogy ne sértsen meg másokat azzal, hogy egy lagúnából posztol.

Bár mások számára teljesnek tűnhetünk kívülről, önmagunk számára sosem leszünk azok. Egymástól tanuljuk, hogy mire kell vágynunk, és hogy milyenné kellene válnunk ahhoz, hogy “boldogok, sikeresek” legyünk. 

A rendezvényeinkre olyan fiatalok járnak, akik az életüket készülnek feltenni a vállalkozói életformára, vagy már meg is tették, és ezt nyomják akár évek óta. És van ennek az életformának emblematikusabb avatárja ma, mint a “digitális nomád”?

A tevékenységünknek, a fotóinknak, a posztjainknak hatása van, és érdemes lehet odafigyelni arra, hogy pontosan milyen hatásokat is váltunk ki – mert ezek a hatások könnyen átfordulhatnak a szándékainkkal teljesen ellentétes irányba is.

mások agyával, lelkével és életével játszunk…”

Én személyesen még nem ismerem Pintye Timit, bár járt már a Páholyban, sok közös ismerősünk van. De a személyes ismeretség nélkül is látszik, hogy Timi nem hétköznapi figura. Amióta a FreelancerBlogot nyomjuk, sok olyan emberrel találkozunk, akivel kapcsolatban néha leesik az állunk és vakarjuk a fejünket, mert mondjuk brutálisan sok értéket állítanak elő a munkájukkal és látszólag teljes életet élnek (család, sport, kultúra, utazás…), vagy más szempontból nehezen érthető számunkra, hogyan tudnak így működni: miközben ugye mi magunk is számtalan eseménnyel, cikkekkel és segédanyagokkal segítünk másokat. Elvileg “értünk hozzá”, de vannak olyan példák előttünk és közöttünk, akik látszólag egy másik szinten űzik ezt az egészet.

Azt kéne megértenem ilyenkor, hogy nem kell mindenkinek Pintye Timinek lenni. Hogy én nem őt ismerem, hanem a posztjait, amikből vágyak konstruálódnak bennem. Hogy jó lenne ott lubickolni a lagúnában, de azért örüljek a fejemnek, hogy nem voltam egy nyüves hónapig ágyhoz kötve.

Mindebből két dolog következik, az elsőre már utaltam: nem kell feltétlenül álszerénykedni, de azért használjuk úgy a médiafelületeinket, hogy tudjuk – mások agyával, lelkével és életével játszunk. Ennek egyik módja az lehet, ha konkrét stratégiával működteted a médiafelületeidet, és itt most nem arra gondolok, hogy az énmárkád marketingjének egy platformjaként használod azokat (nem véletlenül van a freelancerek többségének külön profilja személyes és üzleti célokra). A legjobb, ha meghatározol valamilyen konkrét célt:

  • Edukáció, vagyis transzparens infóátadás?
  • Önkifejezés, félig-meddig “művészi” módon?
  • Napló?
  • Van küldetésed, aminek a szolgálatába állíthatod a posztjaidat? 

Gondold ezeket át, mielőtt legközelebb a függőágyból laptopozva fotózod a naplementét.

A sikeresség problémája

A másik pedig az, hogy mi történik akkor, ha megcsináltad? Ha beállt egy életmód, ami konstans flow, amivel a bankszámlád gyarapszik, ami egészséges és ami lelkileg egyensúlyban tart? Mert nagyjából ezt jelenti a siker.

Nos, a milleniálok és az utánuk jövők körében a válaszok erre a kérdésre mintha kezdenének eltérni a 80-as, 90-es években formálódott generációkétól (amire közvetlenül rálátok, mivel közéjük tartozom). Tisztelet persze a kivételnek, de a régi mainstream válasz az volt, hogy nagyobb ház, menőbb kocsi, exkluzívabb utazások. Ha megvan a vitorlás, akkor a jacht következik. Nincs megállás a maximumig, és hogy ott mi van, azt majd meglátjuk, ha odaértünk. Wall Street Farkasa, Amerikai Pszichó.

De a Fordulóponttal majdnem egyidős a Harcosok Klubja és a Mátrix is.

A mai huszonévesek holisztikusan optimalizálnak: a “jó életet” akarják, nem a jachtot. És ha megvan a jó élet, akkor jön a lelkiismeretfurdalás, és a belső motiváció arra, hogy visszaadjanak. Ezt a sikert valahogy meg kell osztani, és akármilyen minimálisan is, de döccenteni a világ menetén egy olyan irányba, ami szerinted jobb. 

A visszaadás legkézenfekvőbb módja a közösség. Talán nem véletlen, hogy az önmegvalósítás csúcspontja egybeesik ezzel: az egyéni siker mellett a teljes lelki harmóniához szükségünk van egy támogató közösségre magunk körül. Az egyéni siker pedig tőkét ad neked ahhoz, hogy létrehozz vagy támogass egy ilyen közösséget, illetve közösségeket, hiszen mindannyian egyszerre sokféle közösségben létezünk.

A sikeresség problémájával nem érdemes megvárni azt, amíg odaérsz. Talán a legjobb, amit tehetünk, az az, hogy a saját sikerünk kovácsolása mellett párhuzamosan, már a kezdetektől fogva gondolunk arra, hogyan tudjuk ezt megosztani másokkal. Girard szerint ez a “memetikus konfliktus” rendezésének módja: proaktívan megbocsátunk másoknak, ahelyett, hogy az ő bocsánatukat kérnénk – esetünkben azért, mert az életünkkel vágyakat konstruáltunk bennük.

Értelmezésében Jézus ebben ment el a végsőkig: a mi esetünkben erre semmi szükség – csak annyi lenne a cél, hogy például Pintye Timi nyugodt lélekkel oszthassa meg saját boldogságát másokkal.

Coaching könyvek, nemcsak coachoknak

Tavasszal nagy sikerrel zárult az először megrendezésre kerülő Open Coaching Days kampány a FreelancerBlog szervezésében, ahol ingyenes coaching alkalmakkal próbáltuk a szabadúszó vállalkozókat segíteni személyes és szakmai kérdésekben. Most tovább támogatunk önismereti utadon és abban szeretnénk támpontot nyújtani, hogy mit tehetsz saját magad fejlődésért, szakember nélkül, milyen olyan szemlélet, eszköz megismerése lehet hasznos számodra, amihez bármikor nyúlhatsz, ha elakadásod van vagy éppen „kilesnél a már megszokott sémáidból.”

Korábbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy mi is az a coaching, mire lehet jó vállalkozóként és hogyan állj neki a szakember keresésnek. Most arra biztatunk, hogy ismerj meg néhány olyan coaching irányzatot, szemléletet, kérdést, gyakorlatot, amivel közelebb kerülhetsz ahhoz, hogyan nézz rá más szemmel az életedre, szakmai munkádra, esetleges megtorpanásaidra. Milyen olyan kérdéseket tegyél fel magadnak, ami kimozdít saját megszokott sablonaidból, vagy az „Én már mindent megpróbáltam” életérzésből.  

Ahhoz, hogy a befelé fordulás eredményes legyen, mindenekelőtt palléroznod kell önreflexiós képességed.

Kezdésképp, mi is az az önreflexió?

Önreflexió során az ember saját viselkedését, cselekvését, gondolatait és érzelmeit ismeri fel, tudatosítja és kezdi el elemezni. Ez a képesség ahhoz kell, hogy semlegesen, kívülről tudj magadra ránézni olyan helyzetekben is, amikor elöntenek az indulatok, érzelmek, ilyenkor meg tudj állni és fel tudd tenni magadnak akár azt a legegyszerűbb kérdést, hogy mi is történt itt, most?

Az önreflexió, önelfogadásra tanít, biztonságot nyújt, magabiztossá tesz és nem utolsó sorban az érzelmi intelligenciád fejlesztéséhez járul hozzá, ami mint tudjuk az egyik legfontosabb ismérve az eredményes embereknek.

Bonyolultnak hangozhat elsőre, mégis gyakorlással könnyen elsajátítható képesség, fejleszthető olyan szintig, hogy később már automatikussá váljon, hogy ha a helyzeted úgy kívánja saját magadnak tedd fel azokat az önreflektív kérdéseket, amit akár egy coach is megkérdezne tőled.   

A folyamat nyilván nem összehasonlítható azzal, amikor egy szakember kísér végig az úton, mégis arra bíztatnánk, hogy mélyedj el jobban a coaching különböző irányzataiba, legjellemzőbb kérdéseiben, feladataiban, hogy tudatosabban menedzselhesd önmagad vagy nem utolsó sorban később tudd, hogy a gyakorlatban milyen lehet egy coaching folyamatban részt venni.

Kezdd el itt: kóstolj bele többféle irányzatba, szellemiségbe

Az egyik legismertebb coaching irányzat a tranzakcióanalízis alapú coaching. A nevét onnan kapta, hogy a társas érintkezés egységeként meghatározta a tranzakciós ingert és választ, amelyet az embereket közötti kommunikációban vizsgál. Ezt a párbeszédet háromféle énállapotban- gyerek, szülő és felnőtt- elemzi, aszerint, hogy ki milyen énállapotból indította a mondanivalóját, vajon a válaszadó abból válaszolt, amit a feladó megcélzott vagy ez útközben összekuszálódott. Mindegyik énállapotbak megvannak a pozitív és negatív kommunikációs jellemzői és nagy mértékben tudja segíteni azt, hogy felismerjük kik vagyunk és hogyan tudunk viselkedés mintázatainkon, régi bevált játszmáinkon javítani. Elsőre bonyolultnak tűnhet, de ha elmerülnél ebben a világban, akkor Tranzakciónalízis a coachingban neked szól.

Ha rövid idő alatt szeretnél AHA-élményt elérni, könnyebben, jobb hangulatban szeretnéd elérni üzleti céljaidat, akkor a megoldásfókuszú coaching lehet a Te irányod. Az irányzat alapja, hogy a megalkotói korábban összefüggést vettek észre az úgynevezett problémafókuszú beszédmódban, illetve a megoldásközpontú beszédmódban töltött idő és az ügyfél előre lépése között. Arra jöttek rá, hogy a megoldások másfajta beszédmódban születnek: ha a jelen helyzetnél kívánatosabb jövő részleteiről, a már működő dolgokról, előrehaladás lehetséges jeleiről beszélünk, akkor megjelennek a megoldás első jelei is. Ha érdekel, hogy mik lehetnek azok a kérdések, feladatok, amivel figyelmedet a múltról, jelenről az elképzelt jövő felé tudod irányítani, olyan intenzitással, hogy szempillantás alatt váljon a jelen lehetséges alternatívájává, mindezt a munka világában, akkor a Megoldások nyomában neked szól.

Ha hajlamos vagy arra, hogy a helyzeted nagyon negatívan lásd és nehezen tudod magad a hullámvölgyből kimozdítani ilyen esetben, lehet, hogy neked egy formabontóbb irányzat lesz a testhezálló. A Provokatív tanácsadói stílus arra alapoz, hogy feltételezi a buktatóink nagy részét mi magunk görgetjük a lábunk elé, így azt el is tudjuk görgetni. Saját rögzült gondolataink, érzéseink és viselkedési formáink feloldásáról szól, amelyeket a személyiségünkhöz tartozónak érzünk, de amelyek zavaróan utunkat állják. Ezeket a berögződéseket térképezzük fel, amelyeket már-már az identitásunk részének tekintünk; „én olyasvalaki vagyok, aki…” , majd ha megtaláltuk górcső alá vesszük őket és addig karikírozzuk, amíg az abszurd és komikus vonások láthatóvá nem válnak, és ki nem tudjuk nevetni saját magunkat, így elindulva a változás útján.

Haladó önismerettel rendelkezőknek

Vállakozóként számos céllal és álommal indulunk el az utunkon, az elején a nap 24 órája is kevés, minden gondolatunkat az vezényli, hogyan álljunk meg a lábunkon. Aztán jönnek az előre nem tervezett nehézségek, lehet, hogy elbizonytalanodunk, hogy ez az egész nekünk való-e, mi lehet a következő lépés abban, hogy a kezdeti lelkesédest visszanyerjük. Ha ismerős a helyzet, akkor van egy jó hírünk: az induláskor minket jellemző energia visszanyerhető. Ehhez nem kell mást tenned, mint még jobban felismerned belső motivációs faktoraidat, a drivereidet és azokat megfelelően menedzseld. A motiváció feltérképezése a coachingban c. könyv abban segít, hogy felszínre hozd az eddig láthatatlan belső erőd, a nevén nevezd és a jövőben jobban törődj a kielégítésével.

Ha úgy gondolod, hogy már jól mennek az alapok, sokszor felismered a tudat alatti mozgatórugóid, energiatérképed, tudod mi az a pár kérdés, amit ha előhúzol tudsz perspektívát váltani, akkor érdemes lehet szintet lépned és tudatosabban elmerülni néhány olyan coaching feladatban, ami tovább tud segíteni a felismerés útján. A 100 legjobb coaching gyakorlat például leköveti egy igazi coaching ülés felépítését és azon belül kínál olyan feladatokat, amelyekkel fel tudod térképezni a kiinduló helyzetedet, érzelmi állapotodat, megtudsz határozni célokat a témádban, erőforrásokat és a következő lépéseket tudod megtervezni. A könyv felépítése hiába coachoknak szól, mégis pontos útmutatóul szolgál az önkísérlethez,  természetes helyzetekben is gyakorolhatók, melyek a hétköznapokban adódnak.

Ha valami rendhagyóra vágynál

És mi van a könyveken túl? Sokszor van, hogy a kreatív szemlélet kimozdít minket a berögzült gondolatok világából, a sablonokból, a sztereotípiákból és nagy mértében más perspektívát hozhat. Hogyan tudod ezt otthon a négy fal között megvalósítani? Nem kell más hozzá, csak egy pakli kártya. Na, nem akármilyen kártya, ez pontosan a 100 kártya az erőforrás-aktiváló coachinghoz. A szetthez tartozó kártyákkal és feladatokkal rendhagyó módon, a kreativitás erejével tudod fejleszteni önismeretedet. 70 kártya segít abban, hogy vizualizált motívumokkal beazonosítsd belső erőforrásaidat és így tudatosabb legyél, legyen szó múltra, jelenre, vagy jövőre vonatkozó idősíkokról, vagy életed több dimenziójáról, úgy, mint magánélet, család, munka, hobbi és még sorolhatnánk. Ha még mélyebben érdekelne a kártyacsomag és feladatok pontosabb magyarázata egy módszertani könyvvel egy csomagban is elérhető.

Ha pedig rákaptál a kreatív önismeret ízére, már ne állj meg, folytasd az 50 kreatív coaching ötlet feladataival, hiszen mindenki tudja, hogy a mély tartalom, játékos formában is előcsalogatható, és személyes és szakmai témák esetén egyaránt kitűnően használható.

Tanulj másoktól

Ne feledd, az önismeret útján nem vagy egyedül, sokat lehet tanulni mások hibáiból, nehézségeiből is, rádöbbenthet fontos felimerésekre, inspirálhat, nem utolsó sorban pedig megnyugtat, hogy másnál is felbukkannak hasonló kihívások, mint nálad. 77 tanulságos történet vezetőkről coachoktól és tanácsadóktól c. kiadásban pont ilyen történeteket olvashatsz.

A kérdés most már csak az, Te hol kezded a saját önreflexiós utad?

Ha még tovább keresgélnél, a Z-press Kiadó coaching témájú könyveit ide kattintva találod meg.

A cikk szerzője Schubauer Krisztina nemzetközileg akkreditált business coach, szervezetfejlesztő, kommunikációs és CSR szakember. Coachként Krisztina abban tud segíteni neked, hogy szakmai életedben inspirációt, motivációt, célt találj és készen állj a fejlődésre, változásra! További információ: www.futuremind.hu

Szabadon úszás, szabadon autózás – így építs bizniszt a saját autódra!

Az autózás elég fura helyzetben van manapság. Bizonyos helyzetekben gyors, kényelmes megoldás, de rengeteg értékes városi teret foglal, környezetszennyező, és az idő nagy részében áll benne a pénzed, az utcán parkolva. Jó buli, de valahogy nem korszerű, kéne rá valami jobb megoldás. Vagy már van is?

Egy menő vállalkozónál teljesen alap, hogy van saját autója – annak ellenére, hogy egyre gyakrabban azt látjuk, hogy mégsincs. A városon belüli mozgáshoz az autó nem éppen hatékony megoldás:

  • beragad a dugóban
  • parkolóhelyet kell keresni neki
  • meghúzzák, lekoccolják
  • jár vele egy csomó költség és számontartandó tennivaló, mint a szervizelések, a gumicserék, a vizsgáztatás

Nem lehetne ezt az egészet valahogy kiszervezni?

A mobilitás jövőjében valószínűleg nagyobb szerepe lesz az alkalmazásokkal rendelhető, megosztva használható autóknak, amelyek a mai autóktól eltérő felépítésben akár a tömegközlekedésből is jelentősebb szerepet vállalhatnak majd, mint most.

Ha csak az elmúlt öt évet nézzük, számos példát láthatunk arra, hogy az appok, és az azokon futó pénzügyi tranzakciók lehetővé tették, hogy segítsünk egymásnak, és tisztességesen ellentételezzük egymást ezért a segítségért. Ezt a jelenséget hívja a nemzetközi sajtó “sharing economy”-nak. 

Megosztás, ami összehozza az embereket.

A teljesség igénye nélkül:

  • ha webshopod van, a termékeidet tárolja, becsomagolja és átadja a futárnak a Webshippy
  • ha te magad részmunkaidőben futárkodnál, akármilyen módon, beugorhatsz ViddL futárnak
  • rövidtávú lakáskiadás? AirBnB
  • coworking iroda helyett napi irodabérlés, a mama sufnijától elit üvegpalotákig? LikeSpace
  • felvennél digitálisan “stoppost”? Oszkár

Az utazási költségek megosztása lenne az autózás jövője? Ennél sokkal tovább is lehetne menni, és erre vannak is már nagyon jó szolgáltatások.

Az autódat már régóta kiadhatod bérbe ha hajlandó vagy vállalni az ezzel járó fejfájást és kockázatot. A közösségi autómegosztásnak köszönhetően viszont mostmár van erre egy kényelmes és biztonságos megoldás is. Külföldön évek óta remekül működik, és most már Magyarországon is elérhető.

Székely Zalán, az AutoPal vezetője elmesélte nekünk, hogy az egyik tipikus felhasználói kör náluk éppen a freelancer, főleg a szabad időbeosztás miatt. “Elég sok távmunkában dolgozó informatikus vagy szabadúszó designer osztja meg autóját nálunk. Nekik nem okoz gondot bármikor személyesen átadni a kocsikulcsot. Én ezt a multis korszakomban nem biztos hogy egyszerűen meg tudtam volna oldani reggel 8 és este 7 között az irodában. Ráadásul aki már évek óta otthonról vagy kedve szerinti helyről dolgozik, az jellemzően nem használja napi munkába járásra a kocsit, hanem csak alkalomszerűen, családlátogatáshoz, bevásárlásokhoz, nagyobb cuccok szállítására.”

Amikor valaki minden egyes nap beül az autójába, a jármű akkor is 80 – 90 százalék feletti időt tölt azzal, hogy egy helyben áll. Nem lehetne ezt valahogy okosabban csinálni?

Persze, senkinek nem kell magyarázni, hogy talán nem éppen zsigeri reflex az, hogy idegeneket engedjünk be az imádott autónkba, különösen nem Magyarországon. 

Bepiszkolják, megtörik… ellopják?!

Viszont egyre inkább úgy néz ki, hogy elég sokan túl tudunk már lépni az állatias birtoklásvágyon és territoriális késztetéseken, amik az evolúciónk előző lépcsőfokán még hasznosnak bizonyultak. Főleg, ha a bérlő két szép szeme helyett masszív biztosítócégek garantálják, hogy nem lesz baj, pontosabban: ha lesz, akkor kártalanítanak.

Az egyik legcinikusabb szólás, ami létezik, az a “közös lónak túrós a háta”. Vannak ennek az egymást lehúzó szemléletnek történelmi okai, okés, hagyjuk is, de mi a freelancereken általában szerencsére azt látjuk, hogy progresszíven gondolkodnak, nyitottak az innovációra, és szeretnek pénzt keresni.

A saját autó egy erőforrás, egy szolgáltatáscsomag is lehet – miért ne éljünk vele?

Persze teljesen érthető az idegenkedés. Zalánék már hat éve csinálják az AutoPalt, és nemrég már a nemzetközi felvásárlás (exit) közelébe is került a cég, tényleg közismertnek számít ez a dolog akár Franciaországban, Spanyolországban is. Amerikában a legismertebb szolgáltató, a Turo, hamarosan tőzsdére megy.

Az AutoPal működését néhány évvel ezelőtt még az AirBnB-vel kellett elkezdeni magyarázni az embereknek, ezért rengeteget segített a helyzeten a GreenGo, de nyilván akár a Bubi vagy a Lime is, tehát az, hogy egyre elfogadottabb a megosztott eszközök használata a közlekedésben. 

És, talán paradox módon, a koronavírus is.

“Az emberek elfordultak a vonattól, busztól, érthető módon sajnos például az Oszkártól is, hiszen nem igazán akart négy-öt ember egy autóba ülni, de hozzánk jöttek. Háromszor annyi foglalásunk van most, mint tavaly júniusban.” 

Az milyen lenne, ha digitális nomádként, az autód, ami otthon szomorkodik, amíg te a nagyvilágot járod, megkeresné neked a pénzt a következő utad költségeire?

És persze akkor is neked szól a lehetőség, ha neked nincs kocsid, néha viszont kéne.

Ha szabadúszó életet élsz, mindig máshonnan dolgozol, nincs saját autód, akkor rugalmasan tudsz egy autót bérelni, online, mindenféle papírmunka nélkül, és a városi autómegosztó cégekkel szemben ugye sokkal változatosabb a kínálat is. Tehát, ha éppenséggel neked elég egy 5000 forintos Suzuki, akkor nyugodtan tudsz bérelni azt is, de hogyha egy vadonatúj városi terepjáróban, mondjuk egy  Nissan Quashqai-ban éreznéd jól magad, akkor olyan is van.

Ja, és egyszerre sokféle autót azért jellemzően nem szoktunk tartani: de ha rád szakad a leküzdhetetlen vágy, hogy egy Mustanggal csapass le Vászolyba a haverokkal, akkor itt, magánszemélytől kölcsönözve, jó eséllyel találhatsz izgalmas autókat elérhető áron, és pár napig élvezheted az élményt. De ha éppenséggel az irodát kell költöztetni, akkor meg furgont tudsz bérelni.

Kinek és hogyan éri ez meg?

“Nem egy olyan tulajdonosunk van, aki egy év alatt visszakeresi az autónak a piaci értékét, vagy akár többet is. És ez igaz a kétmilliós, de akár a tízmilliós autóra is ugyanúgy.”

Havi átlagban 8,2 napra viszik az autókat az aktív tulajdonosoktól jelenleg (az autóbérlés erősen szezonális, inkább nyárias tevékenység).

“Ha azt veszed, hogy mondjuk egy autót 8 ezer forintért bérbe adnak 8 napra egy hónapban, az 64 ezer forint. Az éves szinten 7-800 ezer forint bevétel, és ez csak az átlagos kihasználtság.”

Dehát a saját autó egy életforma!

Zalánnal beszélgetve elkalandozgattunk a közlekedés jövője felé, és egyetértünk abban, hogy a saját kocsi élménye velünk fog maradni, még nagyon sokáig. De az igények átalakulnak, a hangsúlyok eltolódnak.

“Most a pandémia alatt mindenki látta azt, hogy mekkora parkolási káosz van Budapesten. Sokan próbálnak erre megoldást találni és minden bizonnyal nem is egyetlen dolog fog változást hozni, azonban én ezt az egészet úgy látom, hogy ha egy ember kiadja az autóját egy hétre, akkor ez az autó nem a VI. kerületben parkol egy héten keresztül, és azzal már egy parkolóhelyet szabadítottunk fel. Lehet, hogy emiatt az egy parkolóhely miatt az egy nap 50 autó nem parkolóhely után fog keringeni és dugót okozni. A parkolóhelyet oda lehet adni a vendéglátóhelynek vagy más szolgáltatónak, abból megint plusz pénz termelődik.

Van például egy Via nevű amerikai cég. Lényegében mindenki annyiban leegyszerűsíti a dolgot, hogy ők egy Uber, csak mikrobuszokkal, de ennél valójában sokkal többet csinálnak. Borzasztó okos, mesterséges intelligenciára épülő algoritmusok alapján keresnek olyan helyeket, ahol a tömegközlekedés nem hatékonyan szolgálja ki a helyi igényeket, és gyakorlatilag “on demand mobility” szolgáltatásokat nyújtanak, összeszedik a mikrobuszokkal az embereket, akiknek hasonló időben kell hasonló helyre menniük.

De ettől még nagyon-nagyon sokáig meg fog maradni a saját tulajdonban lévő autó. Mert emberek vagyunk, ragaszkodunk az irányításhoz, amit kielégít a vezetés élménye. Benne ülsz az autóban, te irányítod azt a két tonna fémet és élvezed a sebességet. Ez nem fog eltűnni.

Az autógyártók is látják ezt, és hamarosan ketté kell majd bontani azt, hogy egy céllal autózol, vagy élvezetből. A Porschéval is voltak tárgyalásaink, mert ők is tesztelnek mindenféle  használat-alapú modelleket. 

Ez a mindennapokban annyit jelent, hogy ha például vidékről Budapestre kell menned egy megbeszélésre, akkor lehet, hogy inkább felkészülnél a megbeszélésedre, ahelyett, hogy két órát ülj a kormány mögött, teljes koncentrációban. Viszont ha szombat délután szép az idő, és körbe akarod autózni a Balatont, akkor meg te akarsz vezetni. A vezetési élményt adó autók megmaradnak magántulajdonban, de a sok kis szürke rohangálós, praktikusabb kocsi lassan átkerülhet flottákhoz vagy kiválthatja a funkciójukat az önvezető autó vagy más közlekedési eszköz.”

Akár van autód, akár nincs, érdemes megfontolni a megosztott használatból fakadó előnyöket! Akár már most hétvégére is kérhetsz egyet egy szimpatikus arctól, vagy kereshetsz egy kis pénzt, ha van sajátod. Kezdetnek nézz körül az AutoPal-nél!

WordPress weboldal építése lépésről-lépésre

A blogon az utóbbi időben több gyakorlati útmutatót olvashattál a vállalkozásod online jelenlétének kialakításával kapcsolatban. Itt az ideje, hogy az egyik legnépszerűbb megoldást, a WordPresst is szemügyre vegyük. Ebben a cikkben abszolút kezdőbarát módon átvesszük egy WP weboldal építésének lépéseit.

Nyilván gondolkodtál már azon, hogy jó lenne a szolgáltatásaidat és referenciáidat egy weboldalra gyűjteni, vagy webshop indítását fontolgatod, vagy blogolnál a téged érdeklő témákról, affiliate szerződésekkel mellékes bevételt szerezve.

Bizonyára hallottál már róla, hogy a WordPress nagyon jó és ingyenes lehetőséget kínál megvalósítani mindezt.

Ha már van elképzelésed arról, hogy fog kinézni a honlapod, milyen lesz a struktúrája, és milyen tartalmat fogsz rajta keresztül közvetíteni az olvasóidnak, akkor nincs más hátra, mint létrehozni. 

Ebben a cikkben végigvezetünk az első lépéseken, és adunk pár hasznos tippet is!

A WordPress egy open source szerkesztői rendszer, amelyet magánszemélyek és vállalatok milliói használnak világszerte weboldaluk kezelésére. Teljesen ingyenes, és az általa kínált lehetőségek mindenki számára elérhetők, akik szeretnék a weboldalon keresztül prezentálni magukat. Intuitív felülete és kényelmes használata miatt vált nagyon népszerűvé.

Egy néhány aloldalas weboldal felállítása WordPress segítségével nagyon egyszerű, és nagyjából mindössze két órába telik. A lépései a következők:

1. Domain regisztrálása és hosting kiválasztása

Bízom benne, hogy már kiválasztottad a számodra megfelelő domaint, és már csak a regisztráció van hátra. Ha még nem sikerült döntened, hogy mi is legyen az, igyekezz minél könnyebben megjegyezhető szavakat választani. Ügyelj arra is, hogy ne hasonlítson semmilyen más megnevezésre vagy márkára.

A domaineket legtöbb esetben egy éves időszakra bérlik, ez alatt kizárólagos tulajdonosa leszel a címnek, és senki más nem használhatja a beleegyezésed nélkül. Az egyéves időtartam letelte után a domainregisztrációt meg kell hosszabbítani, és be kell rá fizetni a következő évre is az illetéket. Ha ezt nem teszed meg, a weboldalad a továbbiakban nem jelenik meg az adott domainen, és az a veszély fenyeget, hogy valaki más elkezdi használni.

A WordPress rendszerén belül is elintézheted mindezt, de valószínűleg jobban jársz, ha egy magyar céget bízol meg vele.

A hostingnak köszönhetően lesz elérhető 24/7-ben a weboldalad anélkül, hogy neked kellene a szerver működéséről gondoskodni, vagy bebiztosítani hozzá az internetösszeköttetést. A hostingon van elmentve az összes fájl (forráskód, képek, videók, dokumentumok stb.), valamint minden információ, amivel dolgozol.

A hosting kiválasztása különösen fontos abból a szempontból is, hogy még véletlenül se vesszenek el a dolgaid, ezért nem javaslom, hogy ezen spórolj. A WordPress nem igényes különösebben, általános konfigurációt igényel, amelyet a legtöbb hostingszolgáltató kínál:

  • 7.2-es vagy ennél újabb PHP verzió
  • MySQL 5.6 vagy ennél frissebb verziója, vagy MariaDB 10.0 vagy ennél frissebb verziója
  • Nginx vagy Apache mod_rewrite modullal
  • HTTPS támogatás

A domaint és a hostingot a legtöbb esetben egy helyen meg lehet vásárolni.

2. WordPress installáció és alapbeállítások

A legtöbb hosting egykattintásos installációt kínál, vagy képes előinstallálni a WordPress-t, tehát ez a folyamat pár percet fog csak igénybe venni.

A kézi installáció 5 egyszerű lépésből áll, és a WordPress végigvezet az egész folyamaton:

  • Feltöltöd a WordPress kernelfájlokat a hosting fő tárhelyébe. https://wordpress.org/download/
  • Megnyitod a weboldalad címét https://wp.local/, és az alkalmazás automatikusan átirányít az installálásra.
  • Kiválasztod a nyelvet, amelyben a WordPress kommunikálni fog veled.
  • Kitöltöd a weboldalad megnevezését, a felhasználónevet, megadsz egy erős jelszót, amely a bejelentkezéshez kell, és egy valós, működő e-mail címet, amelyre abban az esetben lesz szükséged, ha új jelszót szeretnél megadni. Beállíthatod azt is, hogy a böngésző ne indexeljen a weboldaladra, és ne jelenjen meg a keresési találatok között.

Miután bejelentkeztél a https://wp.local/wp-admin/ felületen keresztül, rögtön az admin felület Vezérlőpultjába jutsz, ahol a WordPress rögtön megjelenít néhány hasznos adatot. Az adminisztrációs felület bal oldali menüsávján legalul találod a Beállítások funkciót. Itt tudod ellenőrizni a webhely alapbeállításait, mint például név vagy szlogen, dátum és idő formátuma, elsődleges e-mail cím, vagy hogy a felhasználóknak engedélyezed-e a regisztrációt.

A beállítások további alszekciói lehetővé teszik meghatározni az alapértelmezett kategóriákat, a cikkek számát a weboldalon, engedélyezni vagy letiltani a hozzászólásokat, de itt tudod megadni a képméretet, vagy hogy a főoldalon a legfrissebb cikkek vagy statikus tartalom jelenjen meg.

Különösen érdemes odafigyelni a hivatkozásokra (permalinkekre), mert ezek határozzák meg a linkek struktúráját a webhelyen, és a későbbiekben megeshet, hogy nem lesz olyan egyszerű módosítani azt.

3. Webhely megjelenésének változtatása és a megfelelő téma kiválasztása

A tartalmon túl egy weboldal sikerességéhez nagyban hozzájárul a külalakja, tehát fontos, hogy a téma kiválasztására kellő időt szánj. A téma biztosítja az adminfelületen létrehozott tartalom prezentálását és megjelenítését adott elhelyezésben. A témát a Megjelenés > Témák menüpont alatt tudod megváltoztatni, mindössze aktiválnod kell, de itt tudsz újat is installálni. Új téma kiválasztásánál segítségedre lesznek a szűrők és a kategóriák. A kiválasztásnál segítségedre lesz az “Élő előnézet”, amelynek köszönhetően még az aktiválás előtt meg tudod nézni, hogy fog mutatni a honlapon lévő tartalom az új témában.

Kereskedelmi témák közül is van lehetőséged választani a https://wordpress.org/themes/commercial/ weboldalon, amelyek esetében ugyan az extra szolgáltatásokért, mint például technikai támogatás, fizetni kell, de legtöbb esetben az alapértelmezetten felüli funkcionalitást vagy izgalmas dizájn kínálnak. Nagyon jó témákat találni a https://www.elegantthemes.com/ oldalon, de nézz körül itt is: https://themeforest.net/.

Annak, aki szeretné a megjelenést még inkább testreszabni, megpróbálkozhat egy “page builder” plugin használatával is. Nem minden esetben ideális megoldás, mert sokszor az ilyen kísérletezés nagyon sok időt vesz el, és idegesítővé válhat. Sok ilyen plugin létezik, de ha mindenképp szeretnétek kipróbálni valamilyet, ezeket ajánljuk: 

Divi Builder https://elegantthemes.com/plugins/divi-builder/,

Elementor https://elementor.com/

Beaver Builder https://wpbeaverbuilder.com/

Némelyik téma már beépített “drag&drop” funkcióval is el van látva.

4. Ismerkedés az adminfelülettel és a tartalomkezelővel

Az egész adminfelület reszponzív, és mindenféle eszközön használni tudod, függetlenül a képernyő méretétől. Három fő részből áll:

  • Baloldalon található egy oldalsó panel különböző elemekkel, három részre osztva:
    • Vezérlőpult (Alapinformációk és frissítések)
    • Tartalomkezelő (Bejegyzés, Média, Oldalak, Hozzászólás)
    • Weboldal kezelése (Megjelenés, Bővítmények, Felhasználók, Eszközök, Beállítások)
  • Az oldal tetején, teljes képernyőszélességen található az eszközpanel, amely a weboldal tetején is látszódik. Az elérhető lehetőségek aszerint változnak, hogy melyik oldal van épp megnyitva.
  • Az adminfelület egyes szekcióinak tartalma középen jelenik meg.

WordPress bejegyzések

A Bejegyzés szekció rendszeres tartalom publikálása szolgál, leggyakrabban klasszikus blogolásra használjuk. Kategóriákat vagy márkákat rendelhetünk hozzá, és ezek segítségével létrehozhatunk a weboldalon egy bizonyos struktúrát. A bejegyzések létrehozása egyszerű, és a szerkesztőfelület több szempontból is a klasszikus, desktopon elérhető szövegszerkesztőkre hasonlít.

WordPress oldalak

Az oldalakat olyan tartalom megjelenítésére használjuk, amely ritkán változik, és hosszabb ideig nem tervezzük megváltoztatni. Legtöbbször főoldalt, kapcsolat oldalt hozunk itt létre, vagy például a különféle információkat tartalmazó “Rólunk” oldalt. Az oldalakat is a cikkekhez hasonlóan tudjuk publikálni, de nem tudunk hozzá kategóriát vagy márkát rendelni.

WordPress multimédia

A Média szekcióban megtalálod az összes fotót és dokumentumot, amelyet feltöltesz a bejegyzésekbe, és szükség szerint tudod őket itt módosítani, törölni, de újakat is hozzá tudsz adni.

WordPress menü

A weboldal egyedi navigációját a Megjelenés > Menu menüpont alatt tudod megadni. A bal oldali boxbol hozzá tudod adni az oldalakat, cikkeket, kategóriákat, saját linkeket, amelyet szeretnél a menüben megjeleníteni, majd igény szerint mozgathatod is őket. Ezt követően kiválaszthatod azt is, hol szeretnéd elhelyezni a menüt az oldalon.

WordPress widgetek

A widgetek összetevőként működnek, amelyek képesek specifikus tartalmakat megjeleníteni, és el tudod helyezni azokat a témában kijelölt helyekre. A widgeteket a Megjelenés > Widgetek menüpont alatt találod meg. Baloldalon vannak az elérhető widgetek, jobb oldalt pedig az egyes zónák, ahova elhelyezheted őket.

WordPress témák testreszabási lehetőségei

Az általad kiválasztott témát vizuálisan állítani tudod a Megjelenés > Testreszabás menüponton keresztül. Például tudod szerkeszteni a fejlécben található képet, a hátteret, a színeket, elemek elrendezését a webhelyen. Ezen a felületen tudod megtekinteni azt is, hogyan fog kinézni a weboldal kisebb képernyőkön.

Felhasználók kezelése

A WordPress-hez bármennyi felhasználót hozzáadhatsz, különféle szerepkörökben, amelyek egyben a jogosultságaikat is meghatározzák:

Adminisztrátor – A legmagasabb felhasználói szint. A weboldalon teljes hozzáféréssel rendelkezik, és létre tudja hozni a további felhasználókat. Mérlegeld minden esetben, hogy kinek adsz admin jogot, mivel valóban mindent meg tud változtatni.

Szerkesztő – Tudja szerkeszteni, törölni és publikálni más felhasználók cikkeit, és kezelni tudja a kategóriákat és hozzászólásokat is.

Szerző – Ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint a Közreműködő, csak tudja szerkeszteni és publikálni a saját cikkeit, valamint feltölteni és szerkeszteni a multimédiás elemeket.

Közreműködő – Létrehozhatja, szerkesztheti és törölheti az általa létrehozott, nem publikált cikkeket, viszont azokat nem publikálhatja, és nem tölthet fel multimédiás elemeket.

Feliratkozó – A legalacsonyabb felhasználói szint. Csak a saját profilját és beállításait láthatja.

4. További funkcionalitások hozzáadása és hasznos pluginek

Az alap WordPress-tulajdonságokat pluginek segítségével lehet bővíteni, amelyek új funkcionalitásokat adhatnak a weboldalhoz, vagy különböző céloknak megfelelően korlátlan mértékben testreszabhatod azt. Pluginok, amelyek nélkül nem érdemes weboldalt létrehozni:

  • Yoast SEO
  • Contact Form 7
  • Redirection
  • Jetpack
  • Akismet
  • Monarch Social Media Sharing
  • Bloom Email Opt-Ins
  • Smush Image Compression
  • WP-Optimize
  • BJ Lazy Load
  • Broken Link Checker
  • All In One Schema Rich Snippets
  • Google Analytics for WordPress by MonsterInsights
  • Wordfence Security – Firewall & Malware Scan
  • UpdraftPlus WordPress Backup Plugin

5. Bónusz: Pár extra tipp a végére

– Tartsd naprakészen a WordPress-t az összes pluginnal, témával együtt. Ezzel gyakorlatilag csökkented a hackelés rizikóját, és ugyanakkor az alkalmazás minden szükséges fejlesztéssel, javítással el lesz látva.

– Ne feledkezz meg a rendszeres biztonsági mentésekről, és azokat a dolgokat, amelyekhez nem értesz, hagyd inkább egy szakértőre, vagy kérj segítséget a technikai támogatástól.

– Ha több WordPress weboldalt kezelsz, akkor egész biztosan hasznos lesz számodra a ManageWP szolgáltatás https://managewp.com/, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre felügyeld mindet.

– Használj HTTPS-t, és telepítsd az SSL tanúsítványt, a Let´s Encryptét például teljesen ingyenes. Fordulj ezzel a kéréssel a hostingszolgáltatódhoz.

– Sok sikert kívánunk első WordPress projektedhez! Ha kész vagy vele, és sikerült tartalommal is megtölteni már, gondolj arra is, hogy ha csak kedvtelésből is raktad össze, hozhat számodra plusz bevételt. Nézz körül a Dognet affiliate hálózat kampányai között, regisztrálj a hálózatba, és gyűjtsd a jutalékot az általad közvetített konverziókból!

Cikkünk a Dognet affiliate hálózat támogatásával készült, szerzője Morvai Tamás.

Ahová a nomádok is hazajárnak – megnyitott a vászolyi PortusHome Coworking & Coliving

Antal Csaba a festői Balaton-felvidéken építette fel Magyarország első coliving-coworking helyét, ahol az istállóban a teheneket remote IT projektcsapatok váltották fel. Csapongó beszélgetés colivingről, digitális nomadizmusról, gyüttmentekről, az otthoni munka szabadságáról és gyötrelmeiről, illetve a közösségiség megéléséről tradíció és innováció határvidékein.

Van itt egy több, mint ötezer négyzetméteres régi TSZ major, egy mezőgazdasági terület a falu határában. Ezen van egy régi tehénistálló, ezt alakítottuk át és újítottuk föl. Három éve vettem meg ezt a területet, azzal a céllal, hogy itt egy coliving helyet fogunk kialakítani.

Az egykori tehénistálló épülete.

Tíz éve otthonról dolgozom, ekkor költöztünk ide. Budapest-elhagyók vagyunk, egyébként a falu szerintem talán fele, ha nem a java része gyüttment. Így hívnak bennünket. 

Öt évvel ezelőtt, egy munkahelyváltás után rájöttem, hogy nagyon kellene nekem néhány olyan nap a héten, amikor nyugodtan tudok dolgozni. Mert az otthoni munka egyébként szuper, de azért az is benne van, hogy a feleségem hazatelefonál, hogy lejárt a mosógép, pakoljam már ki, hiszen én otthon vagyok. Aztán hazajön az óvodából a kisebbik fiammal, és nem lehet nem odafigyelni rájuk, hiszen akkor nem tudnám meg, hogy mi történt az óvodában. Mindezt úgy, hogy nem magyar nyelvű közegben dolgozom, tehát ilyenkor még magyarul is nehéz folytatni egy mondatot, amikor egy e-mail közepén vagy, angolul meg már azt sem tudom, mit akartam elmondani…

Elképesztő nehezen tudtam magamnak kialakítani a home office szabályait. Ami úgy kezdődött, hogy van egy nagyobb, meg egy kisebb gyerekünk, fix időpont van nálunk a vacsorára, ez hat óra, utána esti mese, fürdetés, lefektetés. 

Ez volt a szabályrendszerem első pontja: vacsora után soha nem kapcsolom be a számítógépemet. Nem nézek rá az e-mailekre, még a telefonon se. Ugye az ember késztetést érez, hogy “hú, ezt gyorsan megválaszolom, csak pár perc az egész, aztán meg még azt is…” és akkor elmúlt éjfél. 

Ez a home office egyik oldala. A másik, hogy bele is lehet kényelmesedni, elslamposodni, és előbb-utóbb ez a munka minőségére is rossz hatással lesz. Ez ugyanaz, mint az íróasztalomon a rendetlenség, azt is gyűlölöm. Ha nagyon sok a feladat, az elvégzendő munka, az önmagában még egyáltalán nem nyomasztó. Az nyomaszt, ha nem tudom strukturálni. Oldschool gyerek vagyok, most is itt van előttem a todo listem, papíron. Két oldal. Önmagában ez nagyon sok, de megnyugtat, hogy tudom, hogy minden itt van. Lehet, hogy van itt olyan is fölírva, aminek kéthetes lejárati határideje van, de ha ez nem lenne fölírva, az pont annyira idegesítő lenne, mintha százféle dolog heverne szerteszéjjel az asztalon. Ez is, mondjuk így, hogy része a home office kultúrának, amit ki kellett alakítanom.

Antal Csaba, a PortusHome tulajdonosa. Fotó: www.batatamas.hu

Viszont ha el tudok otthonról jönni, amikor akarok, akkor a home office ezen része már nem kérdéses többé. Mert rend van a hátizsákomban, berakom a jegyzetfüzetemet, meg a laptopomat, azt előveszem valahol máshol, ahova azért mentem, hogy dolgozzak. Tehát, hogy elvégezzem a feladataimat. Ez olyannyira igaz, hogy a nagyobbik fiam gimnazista, és szegény november óta hat hónapot csücsült a távoktatásban, és ő is ide járt velem. Beült a Skype-fülkébe, pontosan azért, hogy struktúrát adjon a napjának: bejelentkezett a tanórákra, délután megcsinálta a házi feladatát, és utána itt is hagyta a tancuccát, elment bringázni, túrázni, focizni az öccsével… Tehát már őrajta látom, 16 évesen, hogy ez a lehetőség struktúrát tudott adni neki, szemben azzal, ahogy kezdődött ez az egész otthontanulásos történet. És volt is olyan osztálytársa, aki belecsúszott rendesen, és nem volt aktív az órán, nem adta le a feladatait, leromlottak az eredményei. Az ember így le tud ereszteni.

A home office nehézségeivel gondolom nem úgy vetted fel a küzdelmet, hogy “oké, most megveszem ezt a 300 négyzetméteres tehénistállót”.

Először a környéken kezdtem keresgélni. Nem találtam megfelelőt. Végül Veszprémben, 20 percnyi autótútra béreltem egy irodát, ahol egymagam ücsörögögtem. Az se volt nagyon felemelő élmény.

De közben történt valami. A feleségem vendégházakkal foglalkozik, itt a környéken, és egyszer egy régi ismerős céges csapat eljött Vászolyba, projektelni. Konkrétan egy okostelefonos applikációt fejlesztettek, amivel a szarvasmarháknak a súlyát lehet megmérni, mert az egyébként egy nagyon stresszes dolog. Az állatnak is, meg a gazdájának is. De az alkalmazással a telefonnal ránézel a szarvasmarhára, és le lehet mérni, hogy hány kiló. Ez a termék egyébként azóta elkészült, de annak idején ide hozzánk vonult le a csapat, amikor megkapták az első befektetési kört, és az egyik általunk kezelt vendégházban álltak neki egy fejlesztési maratonnak. Átjártam hozzájuk, esténként söröztünk meg cigiztünk, és ott bevillant, hogy ez szuper. Ezt kellene csinálni!

De a vendégház nem erre való. Ott nincs tárgyaló, projektor. A konyhaasztalon volt a nagymonitor, a mosogató mellett állt a flipchart. Ehhez kellene egy megfelelő infrastruktúra!

Miután megtaláltuk ezt az istállót, megőriztük a főfalakat és kész. Képzelj el egy üres, tízszer harminc méteres teret. Ebbe kellett ezeket a funkciókat elhelyezni.

Találtam két nagyon együttműködő társat abban, hogy ezt a koncepciót véglegesítsük. Az egyik az építész, Kovács D. Barna, aki korábban már tervezett nekünk egy házat, amivel az Év Háza díjat is elnyerte. De nem tereket kezdtünk el tervezni, hanem funkciókat.

Azt mondtam neki: “Idefigyelj Barna, én pizsamában, mezítláb ki akarok menni a teraszra, kávéval a kezemben, reggel, úgy, hogy meg tudjam inni a kávémat, sőt meg is tudjak reggelizni, még akkor is, ha esik az eső.” 

Azt is mondtuk, hogy az élet központi tere a konyha. Ezt tudjuk a házibuliból, ezt tudjuk a nagymama konyhájából, tehát hogy a konyha az legyen hangsúlyos. Úgyhogy ezért például a díjnyertes házban egy légtérben van a konyha, nappali, étkező, és így integráns része lett az életnek az épületben.

A projekt másik fele a szakmai segítségem volt, akik impulzust adtak az építésznek. Füzi Anita, és Tölgyessy Zsófi, akik ebben az iparágban már sokat láttak. És mondták, hogy mindenképp kell nagytárgyaló, ahol szeparáltan egy külön csapat le tud ülni. Nagyon fontos lesz a zárható telefonfülke, az open office, a konyha. Így a Barna kapott egy épületstruktúrát a maga adottságaival, meg megkapta hozzá ezeket a hívószavakat. Így született meg a koncepció.

Az országban a PortusHome jelenleg egyedülállónak számít. Külföldön hogy áll ez a jelenség, tájékozódtál jó példákról?

Felvettem a kapcsolatot üzemeltetőkkel, beléptem egyesületekbe, lassan elkezdtem megérteni, hogy üzemel ez az iparág. Amikor a feleségemmel itt a Balaton-felvidéken belevágtunk abba, hogy vendégházat üzemeltetünk, turistáknak, akkor végtelenül egyszerű volt az, hogy a Booking.comra föltöltöttük az első képeket, és három napra rá megjött az első foglalás Drezdából. Még nem is volt teljesen kész a ház. De ennek a szegmensnek nincsen Booking.comja vagy AirBnB-je.

Itt meg kell szólítanom azt a szubkultúrát, aki nekünk a felhasználói bázisunk lesz. Anitával beazonosítottuk, hogy tulajdonképpen kiket is várunk ide: céges csapatokat retreatre, továbbképzésre, digitális nomádokat, egyéni utazókat, és a környéken lakó, vagy itt nyaraló helyfüggetlen munkavállalókat. Az általános iskola Tihanyban van, és tizenvalahány faluból járnak oda be a gyerekek, úgyhogy tulajdonképpen ez a merítésem nekem is, egészen a Káli-medencéig.

Az volt az első és legmegdöbbentőbb tapasztalatom, hogy elképesztően segítő, nyitott szándékú a coliving közösség. 

Egy nemzetközi egyesület meghirdetett egy néhánynapos továbbképzést Németországban. Úgy mentem oda, hogy hetekig készültem egy füzettel, és írtam föl a kérdéseimet. És nem maradt olyan kérdés, amire ne kaptam volna választ. De tényleg, beleértve egészen mély üzleti megfontolásokat, modelleket is.

Az egyik Loft Coliving egység a PortusHome-ban: lent konyha, nappali és fürdő, fent pedig a háló. Fotó: www.batatamas.hu

Aztán elmentem Szerbiába a Mokrin House nevezetű coliving helyre, az Szegedtől 60 kilométerre van a Bánságban, a semmi közepén, egy magyarul Homokrévnek hívott kis falucskában, ahol egyébként egy konferencia volt. Utána beszélgettünk a tulajdonossal, és felajánlotta, hogy csináljunk közös bérletet, merthogy tőle mindig kérdezik az amerikaiak, akik ott eltöltenek egy hónapot, vagy kettőt, hogy most hova menjenek tovább. Nekem nyilván eszembe sem jutna ilyennel előhozakodni, különösen nem a bemutatkozást követő ötödik percben. Ő hozta fel. Én ezzel a mentalitással jól tudok azonosulni. 

De miért Vászoly? Hogy kerültetek egyáltalán ide, miért hagytátok ott Budapestet?

Én Tolna megyében nőttem föl, Tamásiban, Siófoktól délre. Úgy kerültem az egyetemre, Budapestre, aztán ott ragadtam, ott nősültem, és tíz éve jöttünk ide. Én nem önigazolásból mondom, hogy itt is van minőségi élet. Veszprém húsz perc, Balatonfüred tizenöt, tehát itt megtalálunk mozit, színházat, vagy éttermeket a Balaton partján. 

Sokaknak van a fejében egy ilyen rózsaszín álom arról, hogy akkor falura költözöm, és a tyúkok alól behozom a tojást reggelire, és az milyen klassz lesz. Szerintem nem mindenkinek való ez. A feleségem született budapesti, és a családja azért nagyon szkeptikus volt, hogy vajon milyen lesz itt a november vége, amikor délután háromkor sötét van.

De nem lehetünk álszentek: mi ezt a lehetőséget megteremtettük magunknak. Ha végigmész itt Vászolyon az utcán, és benézel a portákra, akkor én meg tudom neked mondani, hogy ez a srác itt SAP-tanácsadó, a szomszédom Törökország-szakértő, a másik szomszédom kamionos, a harmadiknak meg az Akali strandon van büféje. Tehát oda akarok kilyukadni, hogy ezt a lehetőséget azzal kaptuk meg, hogy tudunk pénzt keresni, helyfüggetlenül. 

Van egy kis oldalága a családi cégünknek, könyveket adunk ki. Az egyik  könyvnek a magyar jogait egy Findhorn Foundation nevezetű szervezettől tudtam megvásárolni. Findhorn Skóciában van. Oda ötven évvel ezelőtt kiköltözött két család, a homokdűnékre, és mára kiépült ott egy virágzó falu. Olyannyira, hogy szinte mindenben önellátóak. Áll a tengerparton két nagy szélkerék, megtermelik a saját maguk áramát, egyedül a törvény által előírt kötelezettségük a vízre rácsatlakozni. De mi a különbség Findhorn és Vászoly között? Az, hogy Findhornba az költözik, aki azonosul azzal az értékrenddel, ami ott van, ami alapján az egész közösség szerveződik. Ez nem szekta, hanem egyfajta világlátás. Az egy másik beszélgetésünk témája lehetne, hogy fantasztikus a szervezet, hogy van egy ernyőalapítvány és alatta milliónyi dolog, amivel foglalkoznak. De a lényeg, hogy van egy tízpontos szabályrendszerük, mint amilyen a Burning Man Fesztiválnak is, és akit ez érdekel, az csatlakozik.

A PortusHome közösségi irodája. Fotó: www.batatamas.hu

Az én vízióm is egy mikrokozmosz kialakítása lenne. Egy hely, ahová érdemes legyen akkor is eljönni, ha egyébként semmilyen dolgod vagy feladatod nincs, mert itt mindig lesz valaki, akivel egy kicsit dumálsz és jól érzed magad. Tamásiban a mai napig van egy kis településrész, amit Parkerdőnek hívnak. Amikor én középiskolás voltam, biztosan tudtam, ha odamegyek délután a Parkerdőbe, ott lesz valaki, valamit csinálni fogunk, kosárra dobálunk, focizunk, fölmegyünk a kilátóba, motorozunk, biciklizünk. Itt egy egész településhez képest lényegesen kisebb mértékben, de meg tudjuk valósítani a saját együttélési szabályainkat. Végtelen nagy hitem van abban, hogy ez egy szuper sztori. Ezt a bank számára készített üzleti tervbe is kénytelen voltam belefoglalni, habár a vállalkozói világban ez meglehetősen viccesen hangzik.

De tényleg így van! Még egyvalami eszembe jutott: ti azért jóval fiatalabbak vagytok nálam, de nagyon boldog vagyok, hogy ezt a közösséget megismerhettem. Volt egy egészen konkrét aha-élményem arról, hogy jó helyen vagyok: amikor megkaptam az első mailt attól az orosz csajtól, akinek az aláírásában ott volt, hogy van egy online oktatási platformja, ő a Nomad Train szervezője, meg egy coliving helynek az üzemeltetője Spanyolországban. És akkor úgy éreztem, hogy hazaértem. Mert sokszor azt hittem, hogy velem van a baj, hogy nem tudok egyféle dologra fókuszálni… de kiderült, hogy mások is vannak így ezzel.

Az aktuális Coliving csomagok és Coworking árak elérhetőek itt: http://portushome.co

“Nem veszik a termékemet, hol a hiba?” – nem ott, ahol keresed, és ez nem a te hibád

“A termékem tökéletesen megoldja a célcsoportom problémáját, mégis alig fogy”. Tedd a szívedre a kezed és mondd azt, hogy te ezt még sosem gondoltad! Nagy levegő, nem vagy egyedül (same here), és emögött általában három ok húzódik meg: nem vagyok elég hangos, nem elég jó a termék, vagy simán csak bolond a célcsoport, hogy nem használja. Mindhárom opció tévedés, nézzük meg, hogy miért.

Tévedni emberi dolog, ráadásul háromszor is

Tévedésben élünk, ha azt hisszük, hogy ha hangosabbak vagyunk (értsd: őrjöngve locsoljuk a pénzt a hirdetésekre), akkor majd ömleni fognak a vevők a célcsoportunkból. Nem azt mondom, hogy hirdetés nélkül kell bizniszt vinni (az átgondolt hirdetési stratégia őrült fontos forgalomterelő). Azt mondom, hogy hosszú távon fenntarthatatlan az, hogy egyre többet költsünk vevőszerzésre, ha nem javítunk a konverziónkon.

Ennek az oka az, hogy az általános vélekedés szerint minél több figyelmet szerzel, annál nagyobb közönségből tudsz konverziót kicsikarni. A gond kettős: egyrészt mindenki más is az emberek figyelmére hajt, ami véges. Nem tudunk mindenkire odafigyelni, ezért sokan erőből akarnak hangosabbak lenni.

Másrészt viszont attól, hogy egy picit odafigyelek rád, még nem biztos, hogy meg is veszem a cuccodat, és ennek milliónyi oka lehet (lentebb elmélkedünk ezen). Ha mást nem is viszel magaddal ebből a cikkből, ezt jegyezd meg: 

neked nem több figyelemre van szükséged, hanem jobb döntésekre.

Olyan jobb döntésekre, amelyeket a (leendő) vevőid hoznak meg veled kapcsolatban – például vásárolnak-e a landing oldaladon. Hiába vagy hangos, ha nem hatsz mások döntéseire.

Tévedésben élünk akkor is, ha azt hisszük, hogy a minden szakmai tudásunkat tömörítő termékünket azért nem veszik, mert még nem elég jó. Láttunk már fejlesztőket belerokkanni a munkába, mert “még ezt a fícsört bele kellene rakni és imádni fogják”. 

Azt feltételezem, hogy értesz annyira a saját területedhez, hogy elég jó terméket hozzál létre a célcsoportod számára. Azt is feltétetelezem, hogy ezt nem akarod a végtelenségig finomítani-fejleszteni, mert egy pont után már túl sok energiából nagyon kevés haladást fogsz elérni (ez a csökkenő hozadék elve). Arról már ne is beszéljünk, hogy a termékfejlesztés mennyire erőforrásigényes tud lenni.

Szintén tévedésben élünk, ha simán csak bolondnak gondoljuk a célcsoportunkat akkor, amikor meglátják a termékünket és simán elmennek mellette, vásárlás nélkül. Nekik van valamilyen problémájuk, neked van egy szuper megoldásod, ami elérhető számukra. Észreveszik az ajánlatod, talán meg is nézik, de nem veszik meg. Normális az ilyen? 

Teljes mértékben igen. Nem tűnik logikusnak, hogy 

  • egy friss freelancer ne lépjen be a számára készült mentorprogramodba,
  • egy álláskereső ne töltse le az álláskeresési kisokosodat, vagy 
  • egy harmincas hobbiszakács ne iratkozzon fel a gasztrovlogger csatornájára.

Ahogy Freud anyámat hibáztatná mindenért, én a klasszikus gazdaságtant hibáztatom.

A gazdaságtan a hibás mindenért

A klasszikus gazdaságtan a haszonelvűségre épül: ez azt jelenti, hogy egy döntés meghozásakor minden döntési lehetőség hasznossága kiszámítható, és ebből logikusan azt fogjuk választani, ami a legnagyobb haszonnal jár számunkra.

Bolond lennék nem a lehető legjobb teljesítményű laptopot megvenni a boltban, igaz?

Bolond lennék továbbra is nassolni esténként, ha le akarok fogyni, igaz?

Bolond lennék [nem megvenni és használni a termékedet], ha [ezt a problémámat megoldja], igaz?

A haszonelvűség miatt a világnak volt egy körülbelül 300 éves kisiklása, amikor azt hitttük, hogy az ember egy logikus, racionálisan gondolkodó lény. Ennek mentén szerveztük és terveztük a makro- és mikrogazdasági folyamatokat, a munkánkat, az életünket.

Szintén a haszonelvűség miatt gondoljuk azt nagyon gyakran, hogy ha elég jó a cuccom (nagy a hasznossága), akkor csak a bolondok nem veszik meg. A probléma az, hogy az ember nem logikus, így pedig nem mindig a legjobb döntést hozzuk meg.

Ezért nem hozunk tökéletes döntéseket

Ha a te cuccod tökéletes megoldás a problémámra (például speciális edzőcipőt árulsz TRX-eseknek), akkor a tökéletes döntés számomra (mint célcsoportbeli számára) az, hogy megveszem.

Viszont egy nem tökéletes világban logikátlan lenne tökéletes döntést várni bárkitől.

Egy tökéletes döntéshez alapvetően három dolog szükséges:

  • elég idő a választáshoz,
  • az összes szükséges információ, és
  • egyértelmű igények.

Magadat vered át, ha azt gondolod, hogy a leendő vevődnek

  • van elég ideje ebben a rohanó világban,
  • az összes információt megkeresik még a konkurens termékekről is, és
  • pontos elképzelése van arról, hogy mit is akar.

És mégis, az összes vállalkozással kapcsolatos forrásból azt halljuk, hogy “legyen jobb a terméked”, “legyen jobb a hirdetésed”, “legyen jobb a kiszolgálás”. Ez az első, logikus tanács; viszont ha a logikus ötletek elfogytak, ideje a látszólag logikátlanok felé fordulni.

Ehhez pedig el kell fogadnunk és meg kell értenünk, hogy a gondolkodásunk miért és hogyan logikátlan.

Ahol a kontent a király, ott…

Félre ne értsd: nem azt mondom, hogy ne csinálj jó terméket vagy szolgáltatást. Nem az mondom, hogy ne gondold végig logikusan a bizniszedet. Azt mondom, hogy ha szóba kerülnek a vevőid, ne feltételezd róluk, hogy logikusan fognak dönteni.

Ha mindenki logikusan döntene például vásárlási folyamatokban, akkor nem lenne szükség

  • meggyőző marketingszövegre (“tudom mit akarok”), 
  • korábbi ügyfelek véleményére és visszajelzéseire (“vajon tényleg jó lesz ez nekem?”), és
  • szűkösséget pedzegető határidőkre és korlátokra (“hát inkább alszok még rá 1-2 hónapot, úgyse felejtem el”).

Ma már őrült sok információból kell kiválogatnunk a számunkra relevánsakat, gyorsan kell döntéseket hoznunk és egy rakás dologra kell emlékeznünk. Ez nem igazán megy a mai világban, ezért az agyunk az utóbbi évezredekben elkezdett különböző kerülőutakat létrehozni, amelyekkel segít gyorsan (remélhetőleg) jó döntéseket hozni.

Ha ezek tényleg segítenek, akkor gyakran intuíciónak, heurisztikának hívjuk, ha nem, akkor pedig kognitív torzításnak. Hiába akar az agyunk segíteni, néha elég béna benne.

Ez azért fontos neked, mert ha a döntési helyzetet, a kontextust okosan kitalálod, akkor könnyen lehet a vevő számára előnyös döntést hozni. Ha a döntési lehetőségeket okosan tálalod, akkor az agyunk automatikus döntési mechanizmusai sem tudnak tökéletlen döntést hozni.

Totálisan egyetértek azzal, hogy a tartalom a király szinte minden folyamatban: egy coachnál a beszélgetés, egy szövegírónál a copy, egy videósnál a videó. De most már abban is megegyezhetünk, hogy ahol a kontent a király, ott a kontextus az isten.

5 ok, amiért logikátlan döntéseket hozunk

Milliónyi oka lehet annak, hogy miért hozunk egy adott helyzetben tökéletlen döntést. Ezek közül szedtem most listába az öt (szerintem) leggyakoribbat. Biztos vagyok abban, hogy ebből legalább 3-mal már találkoztál vevőként és vállalkozóként is, csak nem feltétlenül ismerted így fel.

#1 Választás és emlékezés

Rengeteg furcsa módja van annak, ahogy a minket körülvevő információs óceánból kihalásszuk a szerintünk fontosakat. Mivel nem veszünk észre és nem is dolgozunk fel MINDEN információt, ezért segítenünk kell a vevőinknek ebben.

Ezért kell a fontos információkat, főleg az előnyöket kiemelni például egy landing oldalon. Ezért mondja azt a grafikus, hogy a CTA-k legyenek szembetűnőek, vagy a fő ajánlatot emeljük ki a többi közül.

Az már csak hab a tortán, hogy az így észrevett információkból sem emlékszünk mindegyikre. Te hogyan emlékezteted a vásárlóidat a rendelésükre, vagy éppen rád?

#2 Súrlódás

Talán jártál már úgy, hogy meg akartál rendelni valamit a neten, de a rendelési procedúra őrülten macerás volt: be kell regisztrálni, e-mailben visszaigazolni, aztán a rendelési űrlapot kitölteni, küldenek egy díjbekérőt, elutalod, vársz (talán napokat), aztán jön a visszaigazolás és majd valamikor a rendelésed is megérkezik. Emiatt végül nem is rendeltél.

Ezzel pedig nem vagy egyedül: gyakori probléma, hogy a jó döntést azért nem tudjuk meghozni, mert valami hátráltat minket:

  • túl sokáig tartana kitölteni egy űrlapot
  • nem értjük, hogy pontosan mit kellene csinálnunk
  • tartunk attól, hogy mit szólnának a barátaink vagy kollégáink

és ez csak három olyan ok, ami “súrlódást” okoz a folyamatunkban. Minél nagyobb a sűrlódás, annál valószínűbb, hogy lemorzsolódnak az emberek a folyamatodban és végül nem jutnak el a vásárlásig.

#3 Befejezetlenség

Az agyunk ezernyi furcsasága közül az egyik, hogy nem szereti a befejezetlen. Ez hasznos és idegesítő is lehet. Biztos előfordult már veled is, hogy épp dolgoztál egy projekten, bújtad a részleteket, és hirtelen eszedbe jutott, hogy még nem fizetted be az egyik számládat, vagy még válaszolnod kell egy megkeresésre.

Ezek befejezetlen dolgok, és az agyunk ezeket nem szereti – igen hálás lenne, ha lezárnánk, ezt pedig ilyen diszkrét “jaj miért most jut eszembe”-pillanatokkal jelzi.

A nagy kérdés számodra pedig az, hogy miként tudod a vásárlóidnak megmutatni, hogy még nem fejezték be a vásárlási (vagy épp termékhasználati) folyamatot? 

#4 Körülmények

Előfordult már veled, hogy egy ismerősöd késett egy találkozótokról? Velem igen (és én is késtem már életemben). Ilyenkor gyakran a személyiségével magyarázzuk a tetteit, vagyis azért késett, mert ő már csak ilyen. 

A turpisság ott bújik meg, hogy a körülményeket is érdemes számításba venni: vagyis lehet, hogy valaki azért késik, mert rákényszerült. Lefordítva a mostani témánkra: lehet, hogy valaki felmegy a landing oldaladra, és azért nem vásárol, mert valami arra kényszeríti, hogy lemorzsolódjon (például elmegy a net).

#5 Nézőpontok kérdése

A végére hagytam a legfinomabbat: ugyanazt a helyzetet másképpen értékeljük, ha más információkat emelnek ki róla. Tipikus értékesítési példa, hogy a 90%-ban zsírmentes, vagy a 10% zsíros joghurtot vennéd meg inkább?

(Energiatakarékos olvasóknak: a 90% mentes az 10% zsíros, szóval ugyanazt a terméket más-más oldalról mutatja meg a két lehetőség.)

Ezt leggyakrabban a pozitív-negatív keretezéssel tudjuk felhasználni, hiszen a veszteségtől való félelem sokkal erősebb bennünk, mint a lehetséges nyereség iránti vágy. Emiatt találkozunk gyakran “jelentkezz vagy lemaradsz” típusú megfogalmazással – ezt ész nélkül használja a sok fotelmarketinges, mert azt tanulta, hogy “scarcityvel bármi eladható”. 

Minden ajánlatot meg lehet többféleképpen fogalmazni, ne állj meg az elsőnél, amit kitaláltál – inkább írj meg kettőt-hármat és utána válassz.

Értem, és most?

Ha ezzel a poszttal már annyit elértem, hogy a következő kampányod tervezésénél elgondolkodsz azon, hogy a vevőid logikátlanságát hogyan vedd figyelembe, már megérte.

Viszont ha ennél is szeretnél továbbmenni és konkrét feladatokon keresztül “begyakorolni” ezt a logikátlansághoz való hozzáállást, akkor a Tökéletlen Döntés Challenge-et neked találtam ki.

A Tökéletlen Döntés Challenge egy ötnapos program. 5×10 perc alatt fedezz fel öt aspektust, ami befolyásolja a vevőid döntéseit (és tedd mindezt unalmas kutatások átrágása nélkül).

Ezen a linken összeszedtem a számodra legfontosabb infókat, az oldal alján tudsz jelentkezni erre az ingyenes kihívásra!

A cikk szerzője Pusztai Ádám behavior designer. Viselkedéstervezőként Ádám segít neked megtervezni azokat a (vásárlási) helyzeteket, amelyekben a vevőid rólad döntenek. Ehhez alkalmazott pszichológiai, viselkedés gazdaságtani és gamification elemekkel segít noszogatni a vevőidet.