Hiteles kapcsolatok építése vállalkozások és szabadúszók között – elindult a ValtsdValora.hu

Újabb platform áll a magyar freelancerek és az őket foglalkoztatni kívánó vállalkozások rendelkezésére 2021 tavaszától – a Váltsd Valóra! értékelésalapú közösségépítéssel, havidíj nélküli jutalékos rendszerrel és teljesen remote működéssel kívánja lefedni a piac még kihasználatlan réseit. Az alapító-fejlesztő Holczer Benjáminnal ültünk le egy videóchatre átbeszélni, miben kínál mást, újat ez a bootstrappelt platform.

Mindig öröm számunkra, ha beszámolhatunk egy újabb szolgáltatás indulásáról, ami a freelancereket célozza. De miben más a Váltsd Valóra! mint a többi platform?

Lényegében Magyarországon ez az első olyan weboldal, ahol a szabadúszók hirdethetik saját szolgáltatásaikat és ingyen juthatnak el több ügyfélhez. Nálunk csak jutalék van, tehát a szabadúszónak semmilyen anyagi kockázata nincsen, csak akkor fizet, amikor már bevált a platfom és maga is keresett pénzt egy sikeres teljesítéssel.

Mi teljesen őszintén és transzparensen működünk, nem titkoljuk, hogy nagyon kezdők vagyunk. A weboldal is szinte csak egy hónapja indult, már azóta is sokat fejlődtünk, és folyamatosan fejlesztünk. Ebben az időszakban indítjuk a kampányt a megrendelők számára, jelezve, hogy itt már van munkaerő, vannak minőségi szolgáltatások, hiszen 100 feletti szabadúszó van már a rendszerben. Abban a fázisban vagyunk, hogy elkezdhetünk hirdetni a megrendelők számára, mert lesz elegendő minőségi szolgáltatás az oldalunkon. Most készült el a  kampányfilmünk. 

Milyen a felhasználói élmény freelancer szemszögből?

A regisztrációt direkt próbáltuk minél egyszerűbbre csinálni, hogy könnyű és átlátható legyen. Az alapadatok megadása után lehet bejelölni, hogy mi a specialitásunk, hány év tapasztalatunk van.

Innen visz át közvetlenül egy olyan oldalra, ahol kiválaszthatjuk azt, hogy milyen kategóriában szeretnénk hirdetni. Jelenleg 10 kategória van a weboldalunkon. Próbáltunk olyan kategóriákat is betenni, amiket még nem annyira láttunk más oldalakon. Ilyenek a fotózás, vagy videózás, ahol akár egy konkrét stúdiófotózásra gondolunk, vagy ilyen mondjuk a szépség és életmód is, amit szerintem abszolút nem annyira lehet látni más oldalakon. Olyan szabadúszókat akartunk itt megcélozni, akik például a szépségápolásban is inkább az üzleti szektorban dolgoznak. Ide tartozhat például egy kampányfotózáson a sminkes, a stylist, vagy egy divattervező. 

Minden profilt személyesen is ellenőrzünk, a nagyon összecsapott, vagy hibáktól hemzsegő bemutatkozásokat elutasítjuk, hiszen nekünk is fontos, hogy egy bizonyos színvonalat mindenképpen képviseljen minden szabadúszónk.

Freelancer oldalról ennyi az egész, igaz? Regelsz, felrakod a referenciákat, várod a megbízásokat?

Lesz projektoldalunk is, ott meg lehet találni majd a vállalkozások projektjeit, amelyekhez segítséget kérnek. Ezekre jelentkezhetnek szabadúszók, akár úgy is, hogy ők maguk szolgáltatást nem is hoznak létre az oldalon. 

Oké. Akkor alapvetően a megrendelő nézelődik, és ő jelentkezik be a neki tetsző szabadúszóknál, direkt üzenetben. Ha egymásra találnak, hogyan akadályozzátok meg azt, hogy a rendszeren kívül egyeztessenek tovább, megspórolva a jutalékot?

Őszintén, erre biztos lesznek példák. Van néhány ilyen, megoldás, amit bevezettünk, hogy ha emailcímet észlelünk az üzenetben akkor kiadunk egy jelzést, hogy talán ezt nem kéne, de itt az elején igazából csak azt szeretném bemutatni a magyar freelancereknek, hogy itt egy értéket adunk. Hogy lehet és érdemes szabadúszóknak vállalkozókkal összedolgozni. Egyébként ha egyszer megkerül minket valaki, oké, de így elvesznek az értékelések lehetőségei is a szabadúszó számára, amelyek segítenék őt abban, hogy újabb és újabb projektekhez jusson. 

Lehet, hogy még itt az elején, fog ilyen történni, és ezért az egésznek a legnehezebb fázisa nyilván az elindulás lesz, mint minden másnak is. De azt szeretnénk megmutatni, hogy idővel egyre több és jobb megbízásra lehet szert tenni. Az ügyfélkapcsolatokkal járó igazolható hírnév jóval többet fog érni, mint az a csekély jutalék.

Hogyan hasonlítanád össze a Váltsd Valóra szolgáltatását a nemzetközi platformokkal?

Nehéz az összehasonlítás olyan szolgáltatókkal, akik tömegeket gyűjtenek be a távol-keletről, akik sokkal alacsonyabb árakkal tudnak működni. Nekem itt az a célom, hogy a magyar vállalkozóknak egy olyan lehetőséget adjak, amiben nem kell ilyen konkurensekkel versenyezni.

Így néz ki egy freelancer ajánlat a Váltsd Valóra oldalán:

Hogyan működik a kifizetés?

Direkt módon történik az utalás Barion vagy PayPal segítségével. Nálunk nincsen egyenleg, csak az adott szolgáltatás teljesítéséig van a platformon lekötve a pénzösszeg.

Hogyan lőttétek be a jutalék mértékét, miért pont 15%?

Igazából én az elején ennél sokkal kevesebbet akartam, de ennél alacsonyabb jutalék mellett reálisan utánszámolva képtelenségnek tűnik fenntartani az oldalt. A konkurencia nagy része nem is feltétlenül jutalék alapon működik. 

Benjámin, neked mi a pontos szereped és hogyan indult el a Váltsd Valóra?

Én kezdtem az oldalt fejleszteni, egyedül indítottam az egészet, Nagy-Britanniában, ahol most is tanulok még. Ismerősöket vontam be, nincs alkalmazottunk. Nekem az a tervem, hogy mi magunk is tényleg csak szabadúszókkal dolgozzunk, és úgy építsük fel ezt a weboldalt. És egyelőre működik. Ezt így is szeretném megtartani, vagyis a saját platformunkon keresztül szeretném megoldani a Váltsd Valóra minden további fejlesztéséhez szükséges szabadúszók megtalálását.

Nemes cél! De azt azért meg kell említenünk, hogy az elmúlt 1 évben nagyon megszaporodtak a teljesen magyar piacra szánt online munka oldalak, félő, hogy a piac mostani állapotához képest kezd sok lenni a platform. Te mire alapozod a Váltsd Valóra jövőjét? 

Szerintem ma egy olyan világban élünk, ahol a legtöbbet az emberek a hiteles értékelésekre adják, és nekünk ez a legnagyobb célunk, hogy megmaradjunk egy olyan hiteles oldalnak, ahol látható, hogy tényleg valódi megrendelők tudnak csak valódi értékeléseket megosztani. A legtöbb megrendelő azt nézi, hogy mennyien bízták meg ezt az embert, és mennyien voltak a munkájával elégedettebbek.

Ez jó irány lehet, ha ki tud épülni egy indulóközösség az oldalon. Mit tanácsolsz annak a freelancernek, aki ezek után regisztrálni fog nálatok?

Azt, hogy korrekt legyen, őszinte, és töltsön fel minél több referenciát. Szerintem az sem baj, ha valaki kezdő, mi ugyanúgy meg szeretnénk a kezdőknek is adni a lehetőséget, akik esetleg most fejezték be a tanulmányaikat, vagy egy online kurzust. Csak akkor azt úgy is adja elő az oldalon, hogy “sziasztok, én kezdő vagyok, de már csináltam referenciaanyagokat csak magamnak, vagy megcsináltam ezeket a munkákat ingyen néhány cégnek”, és ezeket mind feltölti. Szerintem ez egy tök jó kiindulási alap, és abból már látható, hogy tehetséges a srác, olcsóbban megcsinálja ugyanazt a munkát, és könnyedén el tud indulni ezen az oldalon.

Online munka: pénzkeresés blogolással – 2021-ben még inkább, mint valaha!

Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés az online munka iránt, köszönhetően az elmúlt egy évnyi karanténos időszaknak. A FreelancerBlogon mindig figyelemmel kísérjük az online munka újdonságait, de most egy régi klasszikus pénzkeresési formátum újabb szintjéről számolunk be. Az online munka platformok után megérkeztek a direkt tartalommarketing platformok is!

Az “online munka” fogalmához még mindig elég sok félreértés kapcsolódik, annak ellenére, hogy az elmúlt évben, kényszerűségből, vagy mert most elérkezett az idő egy régi vágy teljesítésére, rengetegen próbálkoznak a hely- és időfüggetlenebb munkavégzéssel. A szolgáltatási oldal is erősödik a magyar weben is, szinte hetente kapjuk a híreket újabb érdekes platformokról és szolgáltatásokról.

Az online munkavégzés első nagy hulláma az olyan platformokról szólt, mint az Upwork vagy a Fiverr (a legfontosabb 31-et ebben a cikkben szedtük össze és mutattuk be). 

A második hullámban, az elmúlt 2-3 évben, egyre specializáltabb platformok jelentek meg: a Briefly a reklámügynökségek működésmódját valósítja meg projektekre verbuvált, profi menedzserek által segített szabadúszó kreatívok teamekkel, (hallgasd meg az alapító hölgyek izgalmas történetét itt!) a Techysium pedig a nagyon kompetitív és speciális igényekkel rendelkező fejlesztői piacra koncentrálva köti össze a magyar freelancereket nemzetközi projektekkel.

Szintén az elmúlt pár év fejleménye a magyar weben, hogy robbanásszerűen elterjedt a virtuális asszisztencia fogalma, sok új érdeklődő számára összekavarodva a freelancing fogalmával. A VA-csoportokban intenzív keres-kínál kommunikáció zajlik, és találnak egymásra az ilyen munkákat kínáló, jellemzően kkv ügyfelek és a szabadúszó szolgáltatók.

Az online munkának azonban vannak egyéb, kevésbé feltérképezett terepei is. Ezek közül az egyik konkrétan egyidős az internettel, mégsincs normális magyar kifejezés rá: ez az affiliate marketing

Az ‘affiliate’ egy nehezen lefordítható szó, valamilyen kapcsolódást jelöl, amikor az egyik dolognak “köze van” valami máshoz, hivatalos formában. Tagságot, szövetséget, együttműködést jelent. 

Lényegében jellemzően jutalék alapú együttműködést jelent. Az ‘affiliate link’ egy külön fogalom: ez egy speciális, egyedi web link, amit ha megosztasz, és valaki rákattint, akkor a domain tulajdonosa tudja, hogy tőled érkezett a látogatás, és a megfelelő keretek között honorál téged ezért.

Ez nem pont ugyanaz, amivel tele van rogyásig az Insta is: sokaknak ma az influenszer-együttműködések (nehezen veszi be a gyomrom, hogy tényleg magyar szó lett ebből a nyálkás marketingtechnikai amerikai szakkifejezésből) ugranak be elsőre, ha affiliate-ről van szó. Na, ez a cikk főleg azért született, hogy ezt a félreértést eloszlassuk, és az internet hőskorából idetévedt palackból felolvassuk nektek az igét: igényes és hiteles tartalommal is lehet együttműködésekkel pénzt keresni, nem csak azért, mert egyszer viccesen estél ki a trambulinból, és ezért lett 8000 követőd.

A kétperces videók által dominált korszakban elsőre vakvágánynak tűnhet az a tanács, hogy írjál a kedvenc témáidról alapos blogcikkeket, de van különbség a kattintásszámok meg a valóban értékes látogatások között. Ha tetszik, ha nem, még mindig a hosszú, tartalmas, alapos írások adják a web gerincét és a SEO alapját, ezért az egyszemélyes webáruházaktól a nemzetközi gigacégekig mindenki számára kulcsfontosságú, hogy valamilyen szinten jelen legyen ebben a térben, hogy készüljenek a felhasználók számára valóban jó és hasznos (a keresési kifejezéseikre megfelelő választ nyújtó) anyagok a termékeikről és szolgáltatásaikról.

Ezt pedig nem tudja mindenki előállítani magának, a megfelelő színvonalon. (Gyakorlatilag ebből élnek ma a freelancer szövegírók). A piac már régen, még jóval az internet előtt felismerte, hogy nem feltétlenül a házon belül készített tartalom (reklámkampány, PR cikk) lesz a legértékesebb megjelenés, hanem a független és saját jogon sikeres tartalomelőállítók anyagai. (‘Earned’, azaz elnyert médiának nevezték azt, amikor mások felületein jelenik meg róluk olyan információ, amiért egyébként fizetni szoktak.)

Az affiliate marketing ennek a hibridje: a cég/vállalkozó lehetőséget teremt arra, hogy a linkjeit szabadon megjelenítsék a tartalomgyártók a saját felületeiken, és a keletkező eladásokból jutalékot biztosítanak. Nincsenek kínos “egyeztetések”’, nincs brief, nincs “tartalmi együttműködés”, teljesen rád van bízva, mit írsz az adott termékről, mert ebben a módszerben nagyon fontos a hitelesség. A jutalék, mint modell is fontos, vagyis az, hogy a hirdető nem fizet előre a hirdetésért. Persze te, mint tartalomgyártó érdekelt vagy abban, hogy vásárlások jöjjenek létre, miután a linkedre kattintottak, de ha csak egyszer is felmerül, hogy nem volt őszinte az ajánlásod, azzal a saját közönséged előtt játszod el a szavahihetőséged.

Aki ebben gondolkodik, annak nagyon tudatosnak és tájékozottnak kell lennie egy-egy adott témában. Tudatosan kell választania, hogy pontosan milyen hirdetővel, vagy hirdetőnek a termékével dolgozik együtt. 

A hirdető cégeket és a tartalomelőállítókat ma már erre specializált online platformok segítik abban, hogy egymásra találjanak, hasonlóan az online munkaoldalakhoz. A magyar piacon a Dognet az egyik nagyobb ilyen hálózat, akiket tavaly már bemutattunk egy interjúban, legutóbb pedig a Tuesday Talks meetupunk vendégeként osztottak meg értékes tippeket.

Az ilyen platformok azért jók, mert teljesen átveszik az ügyfélszerzés / adminisztráció / szerződés / nyomonkövetés / kifizetés folyamatát, és stabil forrást tudnak biztosítani ahhoz, hogy freelancer szövegíróként, bloggerként folyamatosan újabb együttműködési lehetőségekhez juss. Ha jól SEÓ-zott szakcikkeket tudsz előállítani, akkor ez egy “long tail” bevételi forrás lehet neked, hiszen egy jó anyag évekig tud újabb látogatókra szert tenni. (nekünk is az online munkaoldalas posztunk kapja az egyik legtöbb találatot, pedig már elmúlt 2 éves cikk).

Ez a kényelmesség a kkv-k, webshopok számára is érték, mert ők meg használható felületeket működtető írókat találnak meg gyorsan és egyszerűen, nem kell saját affiliate-kampányokat futtatniuk, csak bedobják a linkjeiket a rendszerbe, és máris össze tudnak kapcsolódni a megfelelő partnerekkel, akik írnának róluk.

A Dognet adatai alapján jelenleg az elektronikai webáruházak, a lakberendezés, otthon, barkács, a divattermékek és az étrendkiegészítők forgalmazói érdeklődnek legnagyobb számban együttműködési lehetőségek iránt, és ezek csak a legnagyobb ügyfelek. Az elektronikában éles a verseny, ezért jellemzően alacsonyabbak a jutalékok (viszont a termékek ára is jelentősen magasabb tud lenni, mint az apróbb cikkek esetében), a bútorok után viszont meglepően nagy összegeket lehet szakítani.

A tapasztalatok szerint a legügyesebb partner az olyasvalaki, aki össze tudja kötni a hobbiját a tartalmaival és akár szakmai igényességű cikkeket tud írni arról, hogy hogyan válasszunk ki egy jó terméket, például túracipőt. Egy ilyen anyagban összehasonlítanak különféle paraméterek alapján különböző termékeket, tehát lehet ez az említett túracipő, de lehet egy mosógép, étrendkiegészítő, bármi, csak legyen ott egy kutatás a történet mögött. 

Az ilyen anyagok egy másik tipikus műfaja az útmutató, például konkrét barkácsolási vagy kertészkedési tippek összefoglalása. Ezekben az anyagokban teljesen organikus módon használod a szerszámokat, és az olvasók csak örülnek neki, ha ki is linkeled azokat a termékeket, amelyek a használat során megfelelőnek bizonyultak számodra.

Dunát lehet rekeszteni azokkal a blogokkal, ahol igazán jó tartalom nincs, de egy komplett hirdetési erdő, az villog rajta rendesen. És jellemzően hiába. Összehasonlíthatatlanul gyengébben teljesítenek azok a hirdetések, amelyeknek az információtartalmára nem készíted fel előre az olvasót, amelyek nem integráns, elválaszthatatlan részei a fővonalas tartalmadnak, a fő témádnak.

Amiatt nem kell aggódnod, ha még nincs közönséged, a Dognettel elindulhatsz a nulláról is. Pont ez a jutalékos rendszer egyik előnye: mi a legrosszabb, ami történhet? Max nem kattint a linkre senki, de akkor nem is fizet érte semmit a hirdető. Nincs kockázat se neki, se neked. A számok azt mutatják, hogy az igényes tartalom előbb-utóbb megtalálja a közönségét (köszi, Google!). Tehát nem kell attól tartani, hogy sosem fogsz értelmes számú konverziót elérni az affiliate linkjeiddel. A Dognettől azt a tippet kaptuk, hogy ha valaki úgy áll neki nulláról, hogy utánaolvas és kísérletezik rajta proaktívan, akkor szokott igazán működni a dolog. Az a tapasztalat, hogy sok kicsi sokra megy: az első konverziót kell valahogy elérni, utána sokkal könnyebb megszerezni a másodikat és a tizediket meg a századikat. Fel kell fedezned, hogy mi az, ami működik a te célközönségednél, és ha megvan az első néhány konverziód, akkor gyakorlatilag már csak fel kell pörgetni az egészet.

Az egész affiliate marketing a hosszú távú együttműködésről szól. Türelmesnek kell lenni, mindkét oldalon. Ezt a hirdetők is tudják, illetve felkészítik őket erre a platformok. Gyakorlatilag külsősként, freelancerként végzel tartalommarketinget a platformon keresztül a hirdetői ügyfélkör számára.

Egy konkrét példa erre az akkuk.hu esete. Akkumulátorokat árulnak, tehát nem egy túl szexi témában mozognak. A termék nem különösebben drága, és semmiképpen sem látványos, nem könnyű rá tartalmat írni. Jó fél év eltelt, mire a Dognet talált nekik egy affiliate partnert, de miután meglett, szépen beindult a forgalomterelés. Hiszen szexi vagy nem, akkumulátort gyakorlatilag mindenki használ, egyre több kütyühöz, és időnként cserére szorulnak, és ilyenkor a keresőhöz fognak fordulni… ami pedig a legjobb tartalmakhoz fogja őket irányítani. Ha erre tudatosan felkészülsz, akkor el tudod érni, hogy a legjobb tartalmak között a te blogposztod is ott legyen.

Ha a tartalomgyártás elhivatottja vagy, érdemes lehet kipróbálnod a tartalmi együttműködések specializált platformjait, például a DogNetet, így az ügyfélszerzés részét szinte automatizáltan ki tudod szervezni.

2021. április 21-én jön a Budapest Startup Safari, Magyarország legnagyobb online innovációs fesztiválja!

A hat éve indult Budapest Startup Safari hazánk eddigi legnagyobb online konferenciájaként jön idén is, április 21-23 között, több mint 150 előadással, workshoppal és interaktív programmal, melynek során a számos hazai szakember mellett a világ 18 országából bejelentkező előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Minden esemény utólag is visszanézhető lesz, exkluzívan a résztvevők számára. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákat is kínál a program, angol és magyar nyelven egyaránt – mindössze egy moziélmény áráért.  

A három napos fesztivál alatt, amellett, hogy sokat tanulhatunk az automatizáció, a mesterséges intelligencia, a hálózati gondolkodás szerepéről, a transzformatív digitális megoldásokról, a UX és a UI rejtelmeiről, a kibervédelem aktualitásairól – és sok más olyan témáról, melyek segítenek eligazodni és megtalálni a helyünket a a digitális ökoszisztémák jövőjében. Arról is szó lesz, milyen új kihívások elé állította az innovatív vállalkozói szektort a koronavírus járvány, hogy hogyan és milyen eszközökkel fogunk dolgozni, közlekedni, utazni, kereskedni a járvány után, hogy milyen szerepe van a technológiának ma az egészségügyben, az agráriumban, a kereskedelemben és a privát életünkben. 

A Startup Safari idén együttműködve a Startup Hungary, a Design Terminal, a Startup Campus, az INPUT Program és az NKFIH szervezetekkel nagy hangsúlyt fektet arra, hogy körüljárja: hogyan fest a magyar startup világ, és milyen helyzetben van nemzetközi mércével mérve, milyen mérföldköveket láthat maga elött a hazai ökoszisztéma abban, hogy felzárkózzon az esetleges lemaradásai tekintetében. De természetesen sok inspiráló sikertörténetet is meghallgathatunk, amelyek segítenek megérteni az erősségeket és a lehetőségeket a startup alapítás előtt állók és a szcénában már nyakig benne lévők számára is. Szó esik majd fenntarthatóságról, társadalmi felelősségvállalásról, szellemi tulajdonaink védelméről és esélyegyenlőségről is. 

Az előadásokon és előadókon keresztül olyan cégek kulisszái és történetei mögé lehet bepillantást nyerni, mint a Microsoft, a Grow with Google, a Morgan Stanley, az SAP, a Szellemi Tulajdonjog Nemzeti Hivatala, a Slack, a Shapr3D, a Norrsken, a 500 Startups, a SEON, a ShiwaForce, a Supercharge, a Prioris Marketing, a Bitninja, a Blue Colibri App, a Briefly, a Parkl, a GreenGo, a Turbine, az Appercell, a Solvo Biotech, a Publishdrive, a BookR Kids, a Munch.hu, a Trax Retail, a Datapolice és még sokan mások. Idén először a következő generáció innovátoraival is megismerkedhetünk, ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közös szervezésében a Startup Safari első napján kerül megrendezésre a Danube Cup hallgatói ötletverseny döntője.

A résztvevők természetesen a startup ökoszisztéma legfontosabb szereplőivel, a befektetőkkel is találkozhatnak – például egy olyan egyedülálló formátum keretében, mint a Reverse Pitch program, ahol egy szerepcsere történik – és a program során a startupok izzaszthatják a keresztkérdéseikkel a befektetőket. De a befektetőkhöz az idei Safarin lehetőség nyílik 1on1, azaz egyszemélyes időpontokat is foglalni – itt az OXO Holdings és a Hiventures befektetői mellett Balogh Péterrel is találkozhatnak a vállalkozni vágyók és a startupperek. A workshopok esetében is igencsak interaktív tudásmegosztásra lehet számítani, ugyanis ezek esetében maximum 25 fő csatlakozhat a szakértőkhöz – itt lehetőség nyílik a saját üzleti folyamataikat jobban megérteni, gyakorlati tippeket kaphatnak termékfejlesztéstől a marketingen és értékesítésen át a validációig sok hasznos témában, de nagy hangsúlyt kap az önismeret és a személyes skillek fejlesztése is.  

Sportfogadás 1×1, avagy a digitális nomád életmód finanszírozási lehetőségei

Régóta lehet tudni, hogy vannak, akik konkrétan online sportfogadásból élnek. Nekem kívülről is úgy tűnt, hogy a rengeteg beállítható paraméter miatt sok olyan fogadást lehet tenni, ami gyakorlatilag tuti nyerő (pl. 3-0 vezetésnél a 80. percben megtenni a vezető csapatot győztesnek). Ha elég sok ilyet teszek meg nagy tétekkel, akkor miért ne lehetne ebből jó pénzt farmolni, gondoltam én. Persze sosem próbáltam ki. Ezért megkérdeztem valakit, aki igen: interjú Vasas Gergővel, a Sportfogadósuli alapítójával.

Neked mi a szisztémád?

Ezt tényleg sokan csinálták, de az elmúlt években a fogadóirodákban a technológia meg a mesterséges intelligencia egyre okosabb lett. Sok évre visszamenőleg is mindent beleszámítanak, és a programok folyamatosan tanulnak. Lehetetlen, kizárt dolog, hogy ezt az ember jobban tudja. Tehát én nem hiszek az ilyen jósokban.

Ami általában megy az interneten sportfogadás terén, azok a tipsterek, ahogy ezek a guruk hívják magukat – ők azok, akik állítólag megmondják neked a tuti tippeket, persze pénzért. Azt nem árulják el, hogy mennyire sikeresek, pedig ha annyira jól tudnák, hogy mi fog történni, akkor nem azzal foglalkoznának, hogy a tippjeiket havi előfizetéssel eladják másoknak, hanem milliós tétekben játszanának. De nyilván nem abból van nekik sem a profit, hanem abból, hogy eladják másoknak azt az állítólagos tudást.

Általában úgy szokott lenni, hogy adnak ingyen tippeket, de ha már igazán profitábilis dolgokra akarsz menni, sok pénzt akarsz keresni, akkor regisztrálj be hozzájuk és akkor havonta X elemzést adnak. És persze előre szólnak, hogy ez hosszútávon működik, szóval ne legyél szomorú, ha elbuktad az első, a második meg a harmadik tippjét is.

Azt csinálják amúgy, hogy felvásárolják a Facebook-csoportokat, amik fogadással foglalkoznak, vagy focival, és onnantól kezdve ők az adminok a háttérben és azon intézik a hirdetéseiket. Tehát ez egy félig-meddig feketepiacos megoldás, ha úgy nézzük.

Én pont az ellenkezőjére hívom fel a figyelmet az oktatóanyagomban. Ha keresni akarsz, akkor nem érdemes rizikóra játszani. A fogadóirodák eleve nem a kalkulált esélyeknek megfelelően fizetnek. Például fogadhatsz arra, hogy páros vagy páratlan percben esik az első gól. A rulettasztalnál ez 50 százalékos esély, duplán fizet, de a sportfogadásban csak 1,8 körüli szorzót kapsz érte. Ez a profitjuk. Ezért nem éri meg hosszú távon.

Oké, most megkérdezném, hogy hogyan kezdtél el sportfogadással foglalkozni, és mi az előéleted, de ezen a ponton ez senkit nem érdekel már, csak a SZISZTÉMA, és úgyis átugornák ezt a részt. Úgyhogy fedjük fel a titkot gyorsan, aztán utána dumálhatunk nyugodtabban a háttérsztoriról.

Ez nem arról szól, hogy valahogy rájövünk, hogy mire lenne érdemes fogadni. A mi eredményeink függetlenek attól, hogy mi a meccs végeredménye. 

Ez egy bónuszkiszedő stratégia. Az online fogadóirodák ugyanis ösztönzik a játékosokat arra, hogy pénzt vigyenek fel a platformjaikra, minél többet fizessenek be és azt forgassák, mert idővel úgyis el fogják veszíteni. A lehető legnagyobb bent tartott összegekre úgy motiválják a fogadókat, hogy bónuszokat kínálnak fel a befizetések után. Ez sokszor akár duplázást is jelent, tehát ha befizetsz maximum 100 euró értékig, akkor kapsz ugyanilyen összegig bónuszt hozzá. Száz eurót befizetsz, de kétszázzal játszhatsz.

Nekik ebből úgy lesz profitjuk, hogy onnantól kezdve, hogy te megigényled a bónuszpénzt a kezdő befizetésre, ezt kifizetési feltételekkel megkötik. Ami azt jelenti, hogy le van foglalva az irodánál a befizetett pénzed, meg a fogadóiroda által adott bónuszpénz is, és azok a feltételek általában, hogy mondjuk, meg kell forgatni a teljes összeget négyszer. Tehát a 200 eurót (100 plusz 100) négyszer meg kell forgatni, azaz 800 eurónyi összeget fel kell tenned fogadásokra. És még az is meg van szabva, hogy mondjuk minimum kettes szorzóval, tehát maximum 50% lesz az esélyed, hogy nyerj.

Tehát a 100 euró alapbefizetéseddel 800 eurónyit kell összesen megfogadnod ahhoz, hogy egyáltalán felszabaduljon a te saját pénzed, amit befizettél. És addigra nagy valószínűséggel el fogod veszteni az egészet.

Itt jön a csavar a történetben. Idővel ugyanis megjelentek a sport tőzsdék, ahol ugyanúgy fogadások mennek, de magukkal a fogadásokkal kereskedhetsz. A játékosok egymástól vásárolhatnak fogadásokat, nincsen alá-fölérendeltség, mint a fogadóirodák esetében. 

Mi ezt arra fogjuk használni, hogy a fogadóirodánál, megtett fogadásokra a sporttőzsdén teszünk ellenfogadást. 

Tehát a fogadóirodánál le kell forgatnunk azt a jelen esetben 800 eurót. Mi megtesszük az egyenlegünket egy fogadásban arra, hogy a hazai csapat nyer, és a sporttőzsdén lévő egyenlegünkből pedig teszünk egy ellenfogadást arra, hogy a hazai csapat nem nyer. Eladjuk azt a fogadást, amit lefogadtunk a másik oldalon, és ezzel kompenzáljuk a kettőt.

Tehát, ha hazai csapat nyer, akkor a fogadóirodánál megnyerem a tétemet, a sporttőzsdén pedig elveszítem. De annyit veszítek el a sporttőzsdén, amennyit a fogadóirodánál nyerek, tehát ugyanott vagyok összességében. És így az van, hogy teljesen mindegy, hogy mi a meccsnek a kimenetele, mert ha nem nyer a hazai csapat, akkor amit elvesztek a fogadóirodánál, azt nyerem meg a sporttőzsdén. 

Össze-vissza ugrál, hogy éppen itt nagyobb az egyenlegem, máskor meg ott. Nekünk annyi a lényeg belőle, hogy mivel így ki vannak kompenzálva a fogadások, tökmindegy, hogy mi a fogadások eredménye, a pénz ugyanúgy megmarad valamelyik oldalon, ezáltal mi teljesítjük a fogadóiroda által szabott feltételeket, és kiforgatjuk úgy azt a 800 eurót, hogy nem bukjuk el. Mert ha el is bukjuk náluk, a másik oldalon megkapjuk. És így az a 100 euró, amit beleraktunk, és a 100 euró bónusz, amit a fogadóiroda adott, az a mi pénzünk lesz. Bármilyen rizikó nélkül, hiszen a meccs kimenetelétől független az, hogy mennyi pénzünk lesz a végén.

Dehát ez az amire egy videójátékban azt mondanánk, hogy exploit! Visszaélés a rendszer működésével. Nem fogják ezt valahogy leszabályozni?

Nem, mert ezek egymástól különálló cégek. Az én fogadóirodám nem látja azt, hogy én milyen ellenfogadást teszek, meg hol. A fogadóirodának a szabályzatában benne van, hogy nem tehetek ugyanarra a meccsre több fogadást, de az csak náluk van érvényben. Az, hogy azon kívül a sporttőzsdén mit csinálok, az már az én dolgom. 

Te jó ég. És hány Lamborghinid áll a garázsban?

Ezzel a módszerrel nem leszel milliárdos, a mértékek azért le vannak szabályozva. Igaz, ami igaz, a mi szempontunkból ez az egész egy digitális pénznyomtatás, ilyen formában. 

De  a kezdőbónuszok természetesen limitáltak, csak akkor kapod meg, amikor új irodához regisztrálsz, viszont vannak szezonális bónuszok, speciális akciók is. Ezzel igyekeznek a továbbiakban is fenntartani a fogadási kedvet az irodák. 

Ha például Bajnokok Ligája meccsek vannak, akkor lehet, hogy az egyik fogadóiroda konkrétan erre a meccsre küld neked egy ajánlatot, hogy ha fogadsz 100 euróért, akkor adnak egy 50 eurós bónuszfogadást mellé, amit ilyen formában ki lehet szedni. Innentől ez kicsit olyan, mint a kincskeresés. Keressük az ajánlatokat, és amik megvannak, azokra ráugrunk.

Nem rossz pénzek, de azért eléggé oda kell figyelni, hogy mire kattintasz…

Maga a stratégia teljesen kockázatmentes, de ha valaki eltér a szabályainktól, akkor könnyen el lehet szállni. Ki kell építeni a rutint, és tudni kell kezelni azt, hogy elég jelentős összegeket tartasz a rendszerben. Nekem, amikor úgymond csúcsidő van, és tényleg elárasztanak a bónuszok, akkor több ezer euró forog egyszerre. Akár több millió forint. De az nem az a szint, ahová két hónap alatt eljutsz, én már csinálom ezt négy éve. Itt csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy az első hónapokban nem a profit a lényeg, hanem a rutin kiépítése, mert a lehetőség megvár.

De egyébként már az elejétől össze lehet szedni havi párszáz eurót. Az elején a kezdőbónuszokkal dolgozol, a későbbiekben viszont ha akarnál se tudnál ezzel sokat foglalkozni minden nap, mert nincs mit csinálni, az eseményektől függenek a lehetőségek. Ez már nem egy olyan dolog, ami napi időt igényel, hanem ha éppen van lehetőség, ha jön egy bónusz, akkor este oda kell ülni fél órára, és kész. 

Egy valami szöget ütött a fejembe, miért kell sporttőzsde oldalakon ellenfogadni, miért nem elég csak különböző fogadóirodáknál megtenni az ellentétes téteket?

Amiről te beszélsz most, az úgy hívják, hogy Dutching. Számtalan matematikai és technikai oka van annak, hogy ez számunkra nem megfelelő megoldás, de a lényeg az, hogy a sporttőzsdén szabadabban tudod megválasztani a paramétereket, ezért könnyebb “párt találni” a fogadóirodás tétjeidnek.

Jó, most már mindenki mérlegelheti, hogy ez olyasvalami -e, amit szívesen beillesztene a tevékenységei közé – most mondd el, hogyan kezdted el, és mik a terveid ennek a módszernek az oktatásával?

Egerben végeztem grafikusként, utána 20 éves korom környékén kikerültem Ausztriába, és kint éltem 11 éven keresztül, ott pedig a Bécsi Műszaki Egyetemen tanultam gazdaságinformatikát, mellette egy professzor asszisztenseként, illetve orvosi műszerészként dolgoztam még kórházakban. Ezek részmunkaidős állások voltak, mellette mindig építettem a saját vállalkozásomat, amit grafikusként kezdtem, illetve kereskedtem laptopokkal is, vagy volt, hogy autókat hoztam-vittem…

Uh, a vállalkozószellem akkor korán megmutatkozott…

Hát, mindig érdekelt, miből lehet pénzt csinálni. Már az autóknál is ilyen elemzéseket gyártottam, hogy mit érdemes a piacra átvinni mondjuk Németországból Magyarországra. Volt, hogy visszafordítottam, mert a részpiacot ott találtam meg, hogy a krosszmotorok Magyarországon sokkal olcsóbbak, mint Ausztriában – akkor azokat vittük ki. 

Aztán én is szerettem volna helyfüggetlenül dolgozni, hogy el tudjak menni utazni és útközben tudjak pénzt keresni. Először jött a weboldalszerkesztés, meg készítettem aztán saját webshopot, ami a mai napig üzemel, de sosem volt a fő bevételi forrásom, hanem végül ez a sportfogadó dolog vált azzá.

Hazardírozni sosem szerettem, mindig a biztosra mentem.

Először mindig végzek valami piackutatást, amivel meggyőződöm arról, hogy érdemes időt fektetnem valamibe. Úgyhogy elvégeztem egy kurzust, amit egy Angliában élő magyar srác tartott. Ott ez az óriási hagyományok miatt nagyon megy. 

Ezzel alap megélhetési szintű havi bevételeket értem el, egy éven belül, úgyhogy fel is mondtam a munkahelyemen, ahol már 8 éve dolgoztam és elindultam világgá, motorral (Gergő digitálnomád kalandjaira külön web jelenlétet épített, katt ide, ha érdekel az életvitelszerű terepmotoros nomádkodás!). Útközben ezzel a módszerrel kerestem meg a szükséges kiadásaimra valót. A több, mint egy éven és 40+ országon át tartó utazásomat végül a Covid miatt kellett megszakítanom. 

Terepmotorozás Geri on Tour

Ekkor leálltak a sportesemények is európai szinten, a foci legalábbis. Nem volt nekem sem mire fogadni. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy kihasználom ezt az űrt, és megalkotok egy digitális oktatóanyagot, amit csak egyszer kell megcsinálni. Fél évig dolgoztam rajta, mire kialakult az egész brand, a weboldal, meg a vállalkozás mögétéve, minden ami a hivatalos értékesítéshez kell. 

Az volt a gondom, hogy hivatalos hirdetéseket nem tudtam rátenni. Ugyanis ha Facebookon próbáltam hirdetni, vagy Instagramon, vagy a Googleben, akkor visszadobta nekem a hirdetést azzal, hogy szerencsejátékot tilos hirdetni. És én nem tudom nekik megmagyarázni, hogy itt nem szerencsejáték történik, pont ez a lényeg benne, úgyse fogják megérteni. A Facebook-csoportokban sem tudom hirdetni, mivel ott meg a tipstereket nyomják.

Úgyhogy csináltam hozzá közösséget, van egy Facebook csoportja is ennek az egésznek. Ha valakinek valami kérdése van, akkor nem csak én tudok válaszolni nekik, segíteni, hanem mások is. Tehát nem csak arról szól ez, hogy eladom a tananyagot, és akkor mindenki csináljon, amit akar, hanem mentorálom őket a háttérben, illetve egymásnak is tudnak segíteni.

Sportfogadósuli oktatóanyagok

Kinek javasolnád, kinek fekszik ez az irány szerinted? Azt már értem, hogy a focit nem kell szeretni hozzá.

Őszinte leszek, én utoljára mérkőzést akkor néztem, amikor a magyarok kijutottak az EB-re, akkor is társaságban, de engem alapvetően nem érdekel a foci. Engem a motorozás érdekel. Igazából ezt arra használom, hogy pénzt keressek, bárhol, bármikor. Ezen a felületen működik a dolog, de a sportágnak nincs jelentősége.

Nem árt az angol nyelvtudás, vagy a német, attól függően, hogy ki hol játszik, meg érteni kell a számítógéphez is valamennyire, mivel online tranzakciókat kell csinálni. Folyamatos a befizetés, kifizetés, illetve van egy kalkulátor, amiben számolunk, és Excelben rögzítjük az adatokat. Leginkább az alapvető informartikai ismeretek, meg a matematika vagy pénzügyi érdeklődés jön jól hozzá.

Ezért jutottam én is oda, hogy a fő célközönségem a digitális nomádok és freelancerek lehetnek, akik ilyen területen leginkább otthon vannak, meg a legjobban figyelik az újításokat. 

Említetted, hogy te is egy tanfolyammal kezdted, tehát nem te találtad fel ezt az egészet – milyen háttere van ennek a bónuszkiszedő sportfogadás módszernek globálisan?

Angliában teljesen elfogadott, általános dolog, hogy emberek ezzel foglalkoznak. Matched betting-nek hívják. Van ehhez egy csoport, akik egy szoftveren dolgoznak, amivel lehet számolni, hogy milyen ellenfogadásokat kell csinálni. Van egy csoport, ahol lehet, hogy már tízezren is vannak. 2010-ben indult, azóta csak fejlődik. A Covid miatt minden online erősödik, a fogadóirodák is azt erőltetik, hogy interneten fogadjanak minél többen, ez az egész iparág felszállóágban van még, egyre nagyobbak a lehetőségek és egyre több pénz megy az online fogadási rendszerekbe.

Én két olyan nagyobb nemzetközi vállalkozással vagyok kapcsolatban, akiknek a szoftverét felhasználtam. Itthon viszont ez az egész még szinte teljesen ismeretlen. Úgyhogy szeretném felhívni az emberek figyelmét erre a lehetőségre, hogy hogyan lehet részesülni a sportfogadásban forgó hatalmas pénzekből a kockázatok kiküszöbölésével.

Könyvajánló #2104

A FreelancerBlog havi rendszerességű Tuesday Talks meetupján évek óta szokásunk, hogy kisorsolunk 3 gondosan kiválasztott szakmai könyvet, főként önfejlesztés, menedzsment, marketing, hatékonyság és pszichológia témákban. Büszkék vagyunk rá, hogy ebben már jó ideje a HVG Könyvek a szakmai partnerünk. A kiválasztott könyvek a meetup hetében 30% kedvezménnyel vásárolhatóak meg, az aktuális kuponkódot a FreelancerBlog facebook oldalán tesszük közzé. Ezúttal az alábbi könyveket ajánljuk figyelmetekbe:

1. ABHIJIT BANERJEE / ESTHER DUFLO: Jó közgazdaságtan a nehéz időkre

Jobb válaszok bonyolultabb kérdéseinkre

Miért lassul a gazdasági növekedés?

Megoldás-e a feltétel nélküli alapjövedelem?

Miért népszerűek a bevándorlásellenes politikusok?

Elkerülhető-e a klímakatasztrófa?

Milyen hatással lesz a robotizáció a munkaerőpiacra és a jólétre?

Fokozza-e a társadalmi egyenlőtlenségeket a nemzetközi kereskedelem?

Lustává teszi-e az embereket a pénzbeli támogatás?

Hogyan kezeljük a migrációt?

A világ legégetőbb kérdéseire és kihívásaira aligha lehet egy 140 karakteres Twitter-bejegyzésben válaszolni. A közgazdászok megosztottak, a politikusok többsége pedig az orrunknál fogva vezeti a szavazóikat. Egye kevesebb időnk van a közös beszélgetésekre, értelmes vitákra, hogy valódi válaszokat keressünk az emberiség jövőjének legnagyobb kihívásaira. Mindez csak gerjeszti elégedetlenségünket és a bizalmatlanságunkat – úgy tűnik, szinte lehetetlen kitörni ebből az ördögi körből.

Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo – közgazdasági Nobel-emlékdíjas szerzőpáros − szerint minden szükséges tényező a rendelkezésünkre áll, hogy megoldjuk az emberiség előtt álló kihívásokat. Az erőforrások átgondolt elosztásához és felhasználásához azonban hiányzik egy jó közgazdaságtan. Rengeteg empirikus vizsgálatra építve meggyőzően érvelnek amellett, hogy olyan forradalmi szemléletváltásra van szükség a közgazdaságtanban, amely az emberek viselkedését, érzelmi és lelki reakcióit is figyelembe veszi. Meglátásuk szerint csakis az egymás kölcsönös tiszteletére épülő közös gondolkodással hidalhatjuk át a véleménykülönbséget, számolhatjuk fel a bizalmatlanságot, és bonthatjuk le a közénk emelt falakat.

A tét elég nagy: ha sikerül, az utókor majd hálával gondol erre a korra, ha kudarcot vallunk, az felbecsülhetetlen veszteségekkel járhat.

A könyv ide kattintva megvásárolható a HVG Könyvek oldalán!

2. HANNAH FRY: Emberek és gépek

Hogyan tartsuk a kezünkben az irányítást a mesterséges intelligencia korában?

„Keresve sem találhatnánk jobb idegenvezetőt, mint Hannah Fry, aki gördülékenyen, izgalmas történeteken keresztül mesél a mesterséges intelligencia olykor ijesztő, olykor lenyűgöző világáról.” – Tim Harford, Az oknyomozó közgazdász és A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés szerzője.

Napjainkban a legkülönbözőbb területeken – az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig – számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést. De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Emberi vagy gépi döntés alapján határozható-e meg biztosabban, ki lesz visszaeső bűnöző, melyik film lesz kasszasiker és egy esetleges légi katasztrófa során milyen manőverrel menthetőek meg az utasok?

Hannah Fry matematikus, A szerelem matematikája szerzője, az Emberek és gépekben többek között ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.

A könyv ide kattintva megvásárolható a HVG Könyvek oldalán!

3. SIMON SINEK / ETHAN M. ALDRIDGE: Együtt minden jobb

Az inspiráció kis könyve

Nagyon sokan esetlegesen éljük az életünket – sodródunk az árral.

Az elégedettség viszont csak akkor adatik meg, ha tudatosan élünk.

„Mit akarsz kezdeni az életeddel? Mihez kezdesz az életben?”

„Vannak céljaid? Van egy nagy álmod? Pontosan tudod, hogy amit csinálsz, azt miért is csinálod?”

Mind ismerünk valakit, akinek ezek a kérdések feladták a leckét. Mert a válasz sokszor nehezen megfogható, bizonytalan.

Számos úton elindulhatunk az ismeretlen jövő felé, de utunk, a legjobb eséllyel, csak akkor lesz élvezetes, ha van egy megbízható útitársunk.

Egyedül is felépíthetünk egy sikeres karriert vagy egy boldog életet. De miért tennénk?

Együtt minden jobb.

Ez a különleges és kedves kis könyv igen szokatlan formában érvel azon egyszerű elv mellett, miszerint: együtt minden jobb. Simon Sinek, a Kezdj a miérttel! és A jó vezetők esznek utolsónak című bestsellerek világjáró szerzője összegyűjtött tudását most egy gazdagon illusztrált mesében adja át.

Simon Sinek hivatásos optimista. Hisz abban, hogy az emberiségre jobb jövő vár. Előadása minden idők harmadik legnépszerűbb videója a TED.com oldalon. A StartWithWhy.com weboldalról az érdeklődők többet is megtudhatnak Sinek munkásságáról, és arról, hogyan inspirálhatjuk a környezetünkben élőket.

Ethan M. Aldridge New York-ban élő illusztrátor, író. Munkái megtekinthetők az ethanaldridge.weebly.com címen.

A könyv ide kattintva megvásárolható a HVG Könyvek oldalán!

A munka jövője – freelancer szemszögből

A Deloitte évek óta készít riportot a globális humán erőforrás trendekről, a legfrissebb tanulmányuk nemrég jelent meg 2021 Global Human Capital Trends címmel. Az elemzés elkészítéséhez 6000 szakembert vontak be a világ minden tájáról, köztük 3630 felsővezetőt. A magyar leányvállalat szakértői 2021 februárjában egy webinár keretében is összefoglalták a főbb meglátásokat. Ahogy néztem a slideokat és az előrejelzéseket, végig az volt az érzésem, hogy ennek a filmnek én már láttam az előzetesét…

A Deloitte Magyarország HR tanácsadási csapata egy különleges, „Accelerated Future of Work Series” című webinar sorozatot indított útjára. Az első alkalommal Csépai Martin, a HR üzletág igazgatója és Uzsák Éva Virág senior manager (és Future of Work topic lead) egy egyórás előadásban osztották meg a munka jövőjét érintő 5 legfontosabb HR trend részleteit. 

A tanulmány alapvetően nagy szervezetek szemszögéből vizsgálja a trendeket és a munka jövőjének alakulását, de mind tudjuk, hogy a munka világában minden hat mindenre. A globális trendek nemcsak a multinacionális vállalatok életét alakítják, de hatással vannak az országhatáron belül működő vállalkozásokra, a kisebb szereplőkre egyaránt.

2013-ban találkoztam először a freelancer kifejezéssel, először a legnagyobb globális online munkaoldal, az Upwork felületein és anyagaiban, majd a budapesti trénerükként Magyarországon is egyre közelebbről szemlélhettem az akkor formálódó hazai szabadúszó közösséget. 

Arra lettem figyelmes, hogy számos területen mintha pár évvel, vagy akár egy évtizeddel is előrébb tartanának az akkori freelancerek (2013-ban mindössze egy maroknyi emberről beszélhetünk itthon). 

Sokkal jobbak voltak önismeretben, rengeteget foglalkoztak önfejlesztéssel, természetes volt számukra az, hogy onnan és akkor végzik a munkájukat, ami számukra a legjobb, leghatékonyabb. Maguk szervezték a munkát, az ügyfeleket, intézték az adminisztrációt. Amit nem tudtak, megtanulták. Számtalan digitális eszközt, appot használtak már akkor is, ami megkönnyíti a munkájukat, nem pedig tovább bonyolítja. Több lábon álltak, több dologhoz értettek és csillogó szemmel meséltek az épp aktuális projektjükről. Ha rossz ügyfelet fogtak ki, tudták, hogy max pár hónap és vége, keresnek majd jobbat helyette.

Az a különös érzésem van, 

mintha a freelancerek már látták volna a munka jövőjéről szóló filmet.

Az elmúlt 7 évben volt időm alaposan tanulmányozni ezt az életmódot és a sikeres képviselőit. Okosak, de nem zsenik. Nem szuperhősök, nincsenek emberfeletti képességeik. 

Ami közös bennük, hogy fejlett az önismeretük, tudják, hogy mitől érzik jól magukat és ezzel együtt hogyan szeretnének élni, dolgozni. Hajlandóak ezért áldozatokat hozni és némi kockázatot vállalni. Folyamatosan tanulnak, nyitottak a világra és gyorsan alkalmazkodnak új helyzetekhez. A siker számukra nem, vagy nem kizárólag anyagi. Sokkal inkább abban látják a sikert, hogy valaki képes egy kiegyensúlyozott, boldog életet élni, szereti amit csinál és közben anyagi célokat is meg tud valósítani, ez nyilván mindenkinél más mértékű.

A Deloitte tanulmánya regisztrációt követően érhető el, angol nyelven. 64 oldalas, ha nem is olvasod el betűről betűre, azért érdemes átfutni. Ha mélyebben érdekel a téma, regisztrálj a soron következő magyar nyelvű előadásra is.

Ami pedig az 5 legfontosabb trendet illeti (olyan szépen megfogalmazták angolul, így azt is itt hagyom):

  1. Designing work for well-being: The end of work/life balance (A munka alakítása a jóllét felé: a munka/magánélet egyensúly vége)

Azaz engedjük el a munka és a magánélet egyensúlyának állandó kergetését, fogadjuk el, hogy a munka az életünk szerves része, beköltözött az otthonunkba, a családunkba. 

Tanuljuk meg saját magunk megszabni a kereteket, tapasztaljuk ki, hogy az adott személyiségünk, élethelyzetünk, életmódunk figyelembevételével számunkra mi a legjobb módja és formája a munkavégzésnek. Foglalkozzunk magunkkal és legyünk tisztában azzal, hogy mitől érezzük jól magunkat.

Az a tapasztalatom, hogy hosszú távon viszonylag keveseket boldogít egy új ruha vagy cipő, egy sportkocsi vagy egy hét a Bahamákon. Egy nyaralás pontosan addig boldogít, amíg tart, meg plusz még pár napot. Aztán visszatérsz a mindennapokba és ha az szívás, folyamatosan csak az újabb nyaralást várod. Meg kell tanulnunk örömöt találni a mindennapokban, ha ez munka terén most épp nem megy, akkor tapasztaljuk ki, hogy nekünk például a sport, a főzés, a festés vagy barátok adnak plusz energiát, amit aztán felhasználhatunk.

  1. Beyond reskilling: Unleashing worker potential (Az átképzésen túl: szabadítsd fel a munkavállalókban rejlő potenciált)

Anno volt egy felsővezető a multinál, ahol dolgoztam, aki mindig azt hangoztatta, hogy nem a gombhoz keresünk kabátot, hanem a kabáthoz a gombot. Azaz nem az embert kell addig pakolgatni szervezeten belül, amíg jól nem érzi magát, hanem a beltöltetlen pozíciókra kell megtalálni a legjobb embert. 

Ez a stratégia szerencsére már évek óta részben megdőlt, főleg nagy szervezetekben. Viszont kicsiben is érdemes ezen elgondolkodni. Vajon megéri-e éveken keresztül mindenféle külső eszközökkel motiválni egy értékeiben és hozzáállásban megfelelő munkavállalót, hogy olyan munkát végezzen a cégnél, ami egyébként annyira nem villanyozza fel? Ha van egy jó emberünk, akár egy 3 fős cégben, nem hozna-e nagyobb eredményt, ha komolyabb irányváltást vagy teljesen új üzletág elindítását is bevállalva megsorszoroznánk az adott ember teljesítményét? Nem kizsigerelnénk, hanem olyannal foglalkozhatna, ami igazán érdekli.

Mondanom sem kell, hogy a freelancerek ennek nagy mesterei. Ha érzik, hogy kezdenek belefásulni egy tevékenységbe, újabb után néznek. A tudatosabbak szép lassan építik fel a következő lábat, a kevésbé tudatosak otthagynak csapot-papot egy új, izgalmas kihívás kedvéért. 

Sokáig azt gondoltam, hogy ez nem egy nyerő stratégia, de közelről szemlélve ilyen embereket már látom, hogy ennek is megvannak az előnyei. Nem pazarolják az energiájukat, ha valami már nem hajtja őket, egy percet sem vesztegetnek rá. Ha ez anyagi kompromisszummal jár (mert pl. szépen felépítettek egy bizniszt a most megunt területen), akkor is megéri váltani, mert az idő legalább annyira értékes manapság, mint a pénz.

  1. Superteams: Where work happens (Szupercsapatok: ahol a munka folyik)

Ennek a trendnek a lényege, hogy okosan használjuk a rendelkezésünkre álló, félelmetes ütemben fejlődő technológiákat. Így születhetnek szupercsapatok, kéz a kézben emberek és technológia.

Számomra a lényege a fenti, első mondatnak, hogy okosan, nem pedig az, hogy használjuk. Ne azért építsünk be a folyamatainkba, a munkamódszereinkbe egy új technológiai eszközt (vagy a vállalkozásunk kommunikációjába egy új social felületet) mert az trendi és más is használja. Ne is azért, hogy még többet dolgozhassunk. Hanem csak olyan újdonsággal éljünk, ami már meglévő vagy tervezett feladatokban a segítségünkre van. Vagy elvégzi helyettünk, vagy kiegészíti a hiányosságainkat. 

A személyes véleményem az, hogy a többség egyszerűen rosszul használja a modern technológiákat. Többnyire én is, de dolgozom az ügyön. Tipikus példa a szélessávú internet és a folyamatos elérhetőség. Volt egy pont szerintem, valamikor 10-15 évvel ezelőtt, amikor a mobiltelefonok és az internet azon a fejlettségi szinten volt, ami valóban jobbá, egyszerűbbé tette az életünket. Azonban ez nem tartott sokáig, és már rég elmúlt. 2021-ben leginkább a függőség, a fókusz és a kikapcsolódás esélytelenné válása a hozadéka ezeknek az eszközöknek. Nem véletlen, hogy a legújabb technológiák már a nyomás, a zavaró tényezők csökkentésében segíthetnek, mint pl. az az app, ami csak 15 perc facebook-ot engedélyez egy nap. 

  1. Governing workforce strategies: Setting new directions for work and the workforce (A munkaerő stratégia irányítása: új utak a munka és a munkaerő számára)

A tanulmányban a kedvenc részem ebben a fejezetben a belső marketplace kialakítása (nagy szervezetekre vonatkozik). Azaz olyan keres-kínál platformot alkotni cégen belül, ahol mindenki számára világosak és elérhetőek az új vagy nyitott pozíciók és azt bárki megpályázhatja (mondjuk az aktuális felettesével egyeztetve – vagy sem). 

A transzparencia nagy híveként én azt is el tudnám képzelni, hogy a munkavállalóknak is lenne profilja ezen a belső marketplace-en, ahol azonban nemcsak a klasszikus CV elemek lennének fent, hanem minden egyéb tevékenység, érdeklődési kör is. Például a HR Business Partner félelem nélkül beleírhatná a profiljába, hogy hétvégén esküvőket szervez, mert szereti csinálni. Vagy a beszerzésen dolgozó kolléga, hogy van egy fenntarthatóságról szóló podcastja, mert érdekli a téma. Vagy egy üzletági felsővezető, hogy privátban ő tango DJ és ez a két terület egyébként gyönyörűen kiegészíti egymást. 

Vagy a marketinges, hogy egész egyszerűen beszippantotta a freelancerek világa és általuk képet nyert a munka jövőjéről, szívesen foglalkozna ezzel a területtel, akár szervezeten belül is (2013-ban erre kevés esélyem volt). 

Ennek nemcsak gyakorlati haszna lenne, hanem a vállalati kultúrát is építheti. Milyen jó lenne, ha tudnád, hogy a közvetlen kollégád vagy akár a felettesed honnan jött és mi érdekli.

Ha pedig freelancerek és marketplace. Az egyik legnagyobb globális marketplace, az Upwork elődjét, az Elance-t 1998-ban alapították Amerikában, Jersey City-ben. Számoljunk csak! 23 éve…

Ami ennél sokkal izgalmasabb a téma szempontjából az a néhány éve itthon is megfigyelhető egyfajta belső, freelancer marketplace kialakulása. Korábban is ment a projektek egymásnak passzolgatása szűkebb szakmai körben, de mióta élénkebb a közösségépítés és szorosabb a kapcsolat a hazai szabadúszók között, ez egyre szélesebb körben működik. Több fóruma van, organikusan alakul és lényege ugyanaz. Vannak szabadúszók, akik ügyesebbek ügyfélszerzésben vagy erősebb a személyes márkájuk és több megbízás landol náluk, mint amit el tudnak vállalni. Ilyenkor vagy elkezdenek egy hálózatot építeni, szintén freelancerektől, vagy szívesség alapon tovább passzolják a projeket.

  1. A memo to HR: Accelerating the shift to re-architecting work (Memo a HR-nek: gyorsítsuk fel a munka fogalmának újradefiniálást – vagy valami ilyesmi…)

Támogatom, hajrá!

Ha azt gondolod, hogy ezeket a trendeket, ezeket a változásokat a Covid-19 hozta, határozottan állítom, hogy tévedsz. Ezek nem új dolgok, eddig is tetten érhetőek voltak, csak éppen a Covid-19 felgyorsította az eseményeket, egyszerűen beletekert a filmbe.

Fontos megérteni, hogy a munka világának alakulása nem egy olyan valami, amit kívülről nézünk. Mindannyian szerves részei vagyunk, vállalkozók, cégvezetők, felsővezetők, alkalmazottak, egyéni vállalkozók, freelancerek és diákok egyaránt. Nem tőlünk függetlenül alakul, bár tény, hogy számos nagyon erős külső hatás, befolyás alakítja.

De nem gondolom, hogy csak azon múlik a Covid-19 utáni munkaerőpiaci helyzet, hogy milyen állami ösztönzők vagy nemzetközi ajánlások lesznek. Az, hogy hogyan élünk és dolgozunk egy egyértelműen megváltozott helyzetben, rajtunk is múlik.

Tarts nyitva a szemed, fogadd érdeklődéssel de körültekintően az újdonságokat, figyelj a változásra és alkalmazkodj. Ezt a stratégiát követte eddig a világon minden sikeres faj.

Ha egészen közelről szeretnéd megfigyelni a freelancer közeget, olvasd a cikkeinket, hallgasd a podcastunkat, gyere el az eseményeinkre vagy csatlakozz a közösséghez.

Sharing economy, nyiss nekem tért!

A kényszerű otthoni munkába száműzött irodistáknak “home office” néven emlegetik azt, ami a valóságban annyit jelent: “oldd meg, ahogy tudod!”. Egy új magyar startup viszont most megnyitja a teret, mint Petőfi: egy közös platformot kínálnak freelancereknek, coworking irodáknak és cégeknek, hogy egymásra találjanak, és akár váratlan előnyöket is nyerjenek abból, hogy megosztják az erőforrásaikat egymással. Meginterjúvoltuk az alapítókat, és úgy látjuk, a LikeSpace lehet a coworking megjelenése utáni következő, logikus evolúciós lépés a munkavégzés világában.

“Innovatív kétoldalú piactérként” definiáljátok a szolgáltatást, ahol az irodai munkakörülményeket keresők találhatnak egymásra azokkal, akiknek van ilyen kiadó kapacitásuk. De mi ez az egész igazából, coworking-kereső, vagy a Covid miatt kongó irodaházak számára egy opció?

Bányai Gábor: Rengeteg olyan próbálkozás van a világon, meg itt a régiónkban is, ami arról szól, hogy egyszerűen listázzuk be az összes coworking helyet, ami létezik, és oda ültessük be az embereket. Nekünk viszont nem a coworking irodapiac a fő csapás. Mi a kis- és középvállalkozásoknak, valamint a többnyire önkormányzati kézben lévő közösségi tereknek nyújtunk egy olyan lehetőséget, hogy a saját irodai kapacitásaikat megoszthassák, és ezzel nem csak némi mellékbevételre, hanem értékes kapcsolatokra is szert tegyenek és támogassák helyi közösségeiket. 

Szóval regisztrálhatok, ha van egy használható asztalom, és szívesen befogadok valakit, hogy dolgozzon rajta. Vagy pedig kereshetek magamnak helyet, ahová beülnék dolgozni. Milyen csomagok vannak, hogy működik az árazás?

Dunaveczki Attila: Az elsődleges célcsoport a távmunkában lévő alkalmazottak, akiknek nyilván egy rugalmasabb irodai szolgáltatást, jegyeket tudunk nyújtani, többféle szerkezetben, a félnapitól a havi bérletig. Ezeket a partnereinkkel együtt fogjuk beárazni. Nyilván nem szabhatunk olyan bérleti árakat Szabolcs-Szatmárban-Bereg megyében, mint Pest megyében, lesznek regionális különbségek. És van még egy szempont: úgy látjuk, hogy nagyobb irodaházak hosszútávú kiadására is lenne igény ilyen modellben. Ezeket az irodai tereket felosztva is igénybe vehetnék startupok, kisebb cégek.

Gábor: Ez azért is fontos nekünk, mert Sopronban is láttuk a saját szemünkkel, hogy nem mindig tud fenntarthatóan működni egy coworking iroda. Jelenleg úgy néz ki, hogy csak a legnagyobb városok tudják őket eltartani. Budapest egy különleges eset a maga majdnem 30 ilyen irodájával, mondjuk ezeknek a nagy része most nehéz helyzetbe került, de Debrecenben, Miskolcon is csak 1-2 tud működni. A kisvárosi, vidéki távmunkás réteg nem is nagyon tud a lehetőségről. Ez most még egy ördögi kör. A LikeSpace erre kínálja azt a megoldást, hogy ha egy coworking iroda nem tud még beindulni, akkor inkább kisebb csapatok és magánszemélyek üljenek be helyi KKV-khez dolgozni, rugalmasan, hogy részesülni tudjanak a coworking előnyeiből. Ez egy lehetőség arra, hogy a vidéken élő kreatívok, startupperek helyben tudjanak maradni. Ehhez csak egy nyitott gondolkodású vállalkozó kell, akinek lenne egy kis helye. Így minden vidéki közösség erősíteni tudná a saját kapcsolatrendszerét, nem kell azonnal Budapestre menni, hanem megpróbálhatnak helyben ötletelni és együtt fejlődni, és akár projektalapon bedolgozni a cégnek, aki helyet biztosít nekik. 

A soproni startup iroda is szívesen befogadna freelancereket és vállalkozókat.

Attila: Ez lenne a következő lépcsőfok. A partnereink úgy szólíthatnák meg a felhasználókat, hogy projektalapon munkát is kínálnak nekik. Gyakorlatilag tudást cserélhet a cég és a bérlő. Szóval, ha már vásárolt ott helyet, bejár dolgozni, emellé vásárolhat úgymond konzultációt is a cég vezető beosztottjával. 

Egyeztettünk már a Briefly csapatával is arról, hogy itt hogyan tudnánk ebben együttműködni. Például a Briefly szabadúszói számára különböző kedvezményeket, akár egyedi hozzáféréseket tudnánk biztosítani, ezzel változatosságot adva az amúgyis közösségi irodákba járó freelancereknek.

Úgy látjuk, hogy önmagában is van egy komoly értéke annak, ha egy tipikus magyar KKV csatlakozik hozzánk. Ezzel ugyanis megjelenik egy országos platformon, nő a láthatósága, a lehetséges ügyfelek és alkalmazottak számára egyaránt. Ez idővel jelentős marketingértéket nyújt. Emellett felpörgeti a digitális átállást, segíti elsajátítani azt az új szemléletet, amit a sharing economy szolgáltatások jelentenek egy cég számára.  Semmilyen kihívást, fejlesztési igényt nem jelent a LikeSpace egy kisvállalkozás számára, csak az előnyeit élvezhetik, gyakorlatilag alig van erőforrásigénye.

Mi az üzleti modell lényege, hogyan tudja fenntartani magát ez a rendszer?

Gábor: Most induló startupként nem szeretnénk a partnereket máris regisztrációs díjjal terhelni, tehát csak jutalékot kérünk. Ennek a mértékét viszont többféle tényező befolyásolja.

Egyrészt szeretnénk egy Like Space minősítési rendszert is bevezetni, ami a későbbiekben hatósági akkreditációt is kapna. Így kategorizálni tudjuk az irodai helyeket ergonómiai, vizuális igényességi szempontból. Ennek a másik fele, hogy támogatást, tanácsadást nyújtunk az irodáknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudják kialakítani a legjobb környezetet. Ebből nyilván profitálni fognak azok is, akik mondjuk alkalmazottként folyamatosan abban a térben dolgoznak.

Volt már egy hasonló kezdeményezés itthon, az InstantPlace. Nálunk is előadtak meetupon, imádta őket a sajtó, de végül mégsem tudott elrugaszkodni a projekt. Nóri azt kommunikálta utólag, hogy túl korai rajtot vettek, a piac még nem érett meg erre. Ennek alig két éve. Elég volt ez az idő a beéréshez?

Gábor: Igyekeztünk megismerni minden hazai és nemzetközi példát. Mi magabiztosak vagyunk, mert az általunk alkalmazott üzleti modell már sikeresen működik Európában, megítélésünk szerint a siker kulcsa kizárólag a kommunikációban rejlik, és ez a fázis következik most. A termékünk készen áll, csak a saját pénzünk van benne, tehát nincsenek kitettségeink. Végeztünk piackutatást, és igen élénk visszajelzéseket generáltak a hideg e-mailjeink. Több olyan cég jelzett vissza, akik akár azonnal szerződtek volna velünk. Ami szintén megkülönböztet minket például az InstantPlace-től, az az, hogy egyszerre indulunk az egész országban. 

Kiemelném azt is, hogy egy ilyen szolgáltatásnál mindig kockázatot jelent a “network leakage”, vagyis az, hogy a bérlő és a bérbeadó egy idő után megkerül téged, mint közvetítőt.  Viszont a mi fő célcsoportunk a KKV vagy a B2G piac, ahol ez a szolgáltatás egyáltalán nem tartozik a tevékenységi profilba, és relatív alacsony jutalék mellett nyújt annyi hozzáadott értéket a felhasználóknak, amit nem érdemes elveszteniük azzal, hogy kilépnek a rendszerből, miután egymásra találtak az első érdeklődők.

Attila: Ezért is van az, hogy nagyon örülünk, ha egy coworking irodának segíthetünk bérlőket találni, de egy KKV számára a LikeSpace nagyobb érték, mert nekik nem ez az üzleti tevékenységük fókusza, ezért ha páran beülnek hozzájuk dolgozni, az nekik extra bevételt generál. Mindezek mellett potenciális új alkalmazottakat, részidős munkaerőt vagy alvállalkozót hozhat nekik helyben, és élvezhetik az ebből fakadó hálózatosodási előnyöket. Mi ebben, hogy a vidéki ökoszisztémákat is szeretnénk erősíteni, meglehetősen újak vagyunk. Márpedig a kisebb települések részesedni fognak a távmunka forradalmából. Ez elkerülhetetlen lenne nélkülünk is.

Nem érzitek úgy, hogy van mindannyiunk előtt, akik ebben a témában mozognak, egy nagyon komoly edukációs feladat még?

Attila: De nagyon is van, viszont valószínűleg ezért is adta a Covid betörése 2020 tavaszán nekünk az utolsó lökést ahhoz, hogy azonnal elkezdjük megvalósítani az ötletet. Érződött, hogy eljött az idő. A fél ország otthoni karanténból kényszerült dolgozni, minden előzetes felkészítés nélkül. A home office, persze, eléggé ünnepelt dolog most, de rengeteg hátránya is lehet. Gondolni kell a work-life balance-ra. Ha egész nap a kanapén fekszem és onnan dolgozom, akkor egyértelmű, hogy hátfájásos problémáim fognak jelentkezni. Szóval ezt viccesen szoktuk említeni, de Müller Cecília is tényleg megmondta, hogy tartsuk meg a napi rutinokat, ha otthoni munkavégzésben rekedtünk, mert ezzel is úgymond a saját figyelmünket és egészségünket tudjuk fenntartani. Mi tudunk majd kínálni egy helyet akár két utcára az otthonától az illetőnek, és nem kell százezrekért irodát építeni magának otthon, sem pedig akár órákat utazni a munkahelyre.

Ennek a budapesti irodának az informatikai céget vezető tulajdonosai is szívesen látnának új arcokat az irodában a későbbiekben.

Gábor: Itthon nem sokan foglalkoznak ezzel tudományos megközelítésben, mondjuk így, de nyugaton nagyon sok cikk születik erről. Bizton állítható az, hogy a home office rövidtávon elég jó, legalábbis akkor, ha nem éri váratlanul az embert. Növekszik a produktivitás, és az emberek egy kicsit kiszakadnak a munkahelyi környezetből és ez inspirálja őket. De hosszú távon a produktivitás az eltűnőben van, sokszor a visszájára fordul az egész. Kell a változó környezet, és minél profibb irodai környezetben dolgozik valaki távmunkában, annál jobban garantálja azt, hogy a munkája, a produktivitása töretlenül magas színvonalon marad.

Lezárásként muszáj megkérdeznem azt is, ami sok olvasónkat érdekli, vagyis, hogy hogyan lesz egy ötletből startup? Az tudom, hogy az előző vállalkozásaitok exitjeiből finanszíroztátok egy működő online szolgáltatás kiépítését, szóval nincs befektető mögöttetek, de mégsem vagytok teljesen egyedül, igaz?

Gábor: Nem csak ketten vagyunk a világ ellen, a projektet már megmérettük nemzetközi ötletversenyeken is, és bekerültünk a K&H startup inkubátor programjába, ami egy elég komoly elismerés. Ez egy fél éves inkubátor, ahol szakmai támogatást kapunk. Ez garanciát nyújt arra, hogy a fél év végére minden folyamatunk, minden üzleti modellünk nagyjából úgy fog működni, ahogy az egy jó startup számára ajánlott. 

Attila: De én még egy lépést hátrébb lépnék: sokat köszönhetünk azoknak a startup közösségeknek, amelyek Sopronban, meg Győrben működnek, leginkább mi azokat látogatjuk, de ezek léteznek már országszerte, és ezt minden vállalkozónak csak ajánlani tudom. Ott tényleg olyan fajta inspirációra lehet szert tenni, és olyan networköt tudsz kiépíteni magad köré, amivel meg is tudod tenni az első lépéseket. Pontosan ez volt a K&H-hoz vezető út is, hogy ezekben a közösségekben aktív szereplők voltunk, és tulajdonképpen szembejöttek velünk a lehetőségek.

Gábor: Ezek a közösségek  mind olyan lehetőségek, amiket az emberek ingyen igénybe tudnak venni, tényleg nem kerül semmibe, csak időbe, amit így is, úgy is be kell áldoznod, ha vállalkozni szeretnél. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek, hogy keresse fel a helyi startup közösségeket. Tanuljon, inspirálódjon és alakítson csapatot más szimpatikus emberekkel. Ezt akár egy Likespace partnerirodában is meg lehet már tenni. Irodáink száma folyamatosan bővül; érdemes követni az oldalunkat.

Új szakmák hajnala – itt az új hype: CX, azaz ügyfélélmény

0

Magyar csapat szervezi Közép-Európa első ügyfélélmény konferenciáját, az ExperienceCon-t.

Az utóbbi időszakban egyre komolyabb igény mutatkozik a cégek döntéshozóinál, hogy tudatosabban kezeljék az ügyfélélményt (customer experience – CX), újratervezzék a kapcsolatot a vásárlókkal: radikális gyorsasággal változnak a fogyasztói szokások, amire a covid rátett még egy lapáttal. Egy izgalmas, új szakterület kibontakozásának lehetünk most szemtanúi, amiről egy lelkes magyar csapatnak hála egy konferencia keretében többet megtudhatunk.

De mégis mi az az ügyfélélmény, miképp lehet tervezni, de főként hogyan lehet úgy menedzselni, hogy üzleti hasznot hozzon a vállalkozásoknak? Többek között erről szól az ExperienceCon konferencia, melyet 2021. március 11-én tartanak online. Ha érdekel a terület, szívesen képeznéd magad tovább ebben az irányban, vagy a saját vállalkozásodat szeretnéd továbbfejleszteni, érdemes jegyet váltanod. Használd az EXPC21 kuponkódot és 10% kedvezményt kapsz!

A Temkin Group felmérése szerint a nagyvállalati vezetők 59%-a a CX terület stratégiai erősítését tervezi három éven belül. A CEO-k a covid helyzet utáni újranyitás időszakában az ügyfélélmény erősítésében látják a kulcsot a versenyelőny eléréséért. A Forrester friss kutatása pedig arra mutat rá, hogy megduplázódott 2020-ban azoknak a márkáknak a száma, amelyeknek sikerült az ügyfélélményük színvonalán emelni, mivel a cégek rájöttek, hogy invesztálniuk kell az ügyfélstratégiájuk újragondolásába. A kutatócég jóslata szerint ez a minta folytatódik 2021-ben is. A covid hatalmas változást hozott a vásárlók viselkedésében, a fogyasztók nem a korábban megszokott módon reagálnak, ezért újra kell tervezni a kapcsolatot. Az ügyfélélmény fogalma nem új, mégis keveset foglalkozunk vele itthon. A szakterület megismertetését és elterjesztését tűzte ki célul az idén először megszervezett ExperienceCon (https://www.experiencecon.io) ügyfél- és munkavállalói élmény konferencia megálmodói, Radnai-Tóth Judit (TalentBrand), Tengerdi Laura (marketing és ügyfélélmény szakember, Budapest Bank) és Káli György (Service Design Day és Virtual Agile Community of Practice konferenciák alapítója).

Az ExperienceCon ügyfélélmény konferencia a téma legjobb szakembereit és gondolkodóit sorakoztatja fel: 30 előadó 10 országból online kapcsolódik be a szakmai diskurzusba és osztja meg tudását és tapasztalatát. Élőben hallható lesz többek között Ian Golding (CX Consultancy), Kunal Sachdeva (IBM), Clare Muscutt (CMXperience), Holly Richardson (Unilever), Perry Timms (PTHR), Paul Tolchinsky (PDA), Cecilia Hugony (RealCX) Jonathan Mindell (ICG) Francis Goh (Hehsed Consulting) és Codin Caragea (Bank Muscat) is, és olyan világcégek szakmai kulisszatitkaiba is betekinthetünk, mint az Amazon, Unilever, vagy az orosz telco óriáscég, a Tele2Russia.

A konferencia főbb témái:

  1. Ügyfélélmény újragondolás ügyfélközpontú tervezéssel
  2. Fogyasztói igények megértésének hatása az üzleti eredményre
  3. Az ügyfélélmény stratégia kialakítása és menedzselése nagyvállalatoknál
  4. Mesterséges intelligencia használata az ügyfélélmény tervezésnél és menedzselésnél
  5. A vállalati hatékonyság javítása kimagasló munkavállalói élménnyel

A szervezők fontosnak tartják, hogy aktív közép-európai tudásmegosztó network alakuljon ki, így segítve az ügyfélélmény területének fejlődését, ismertségét.

Tengerdi Laura, a CXPA (customer experience szakemberek nemzetközi szakmai szervezete) hazai chapterének vezetője a konferencia nagy erősségének tartja, hogy az inspiráló előadások mellett kiemelt fókuszt kap az üzleti hatékonyság és eredményesség kérdésköre és számtalan gyakorlati esettanulmány történetéből is tanulhatnak a résztvevők. “Az a cégvezető vagy szakmai érdeklődő, aki velünk tart március 11-én, egy kompakt CX képzéssel felérő, 12 órás tudásanyagot kaphat kézhez, kérdezhet a szakértőktől és visszanézheti később is az előadásokat” – mondta Tengerdi Laura.

Radnai-Tóth Judit, a konferencia társalapítója szerint a jó ügyfélélmény menedzseléséhez elengedhetetlen a munkavállalókkal való foglalkozás, a munkavállalói élmény (employee experience – EX) tudatos tervezése is. A konferencián ezért erős HR-es szakmai tartalommal is találkozhatunk. “Célunk a jó példák kiemelése és bemutatása, egyfajta aktív piactér létrehozása, ahol egymásra találhatnak a tanácsadók és az új módszerek után kutató cégek, az inspirálódásra vágyó szakértők és a termékeket eladni kívánó tanácsadók.”- emelte ki Radnai-Tóth Judit.

Káli György társalapító szerint egyre többet fogunk hallani a közeljövőben az ügyfélélményről. “Ezért aki idejében szeretne “kapcsolni”, annak érdemes megismerkednie a nemzetközi trendekkel. Az ExperienceCon ügyfélélmény konferencia erre kiváló platformot ad.” – mondta Káli György

Az ExperienceCon-t március 11-én tartják, angol nyelven, szinkrontolmács nélkül. A programról bővebben itt lehet tájékozódni: https://www.experiencecon.io/

A konferencián a customer experience szakemberek mellett cégvezetők, innovációs szakemberek, marketingesek, HR-esek mutatják be az üzleti design alkalmazási lehetőségeit.

CX SZTÁROK BUDAPESTEN!   A konferencia előadói közül hárman is szerepelnek a 10 legfontosabb ügyfélélmény véleményvezéreiről készült idei CXM – CX Starts influencer listán! Előad az ExperienceCon-on:

1. helyezett Ian Golding (Global Customer Experience Specialist, Customer Experience Consultancy)
6. helyezett Clare Muscutt (Founder és Director, CMXperience Ltd)
9. helyezett Dr Ana Iorga (CEO és Chief Neuroscientist, Buyer Brain)  

Forrás: Customer Experience Magazine –  CX Stars 2021: Top 10 CX Influencers

Milyen egy jó freelancer weboldal?

Meglepően alacsony az egyéni weboldalak száma a magyar weben, még a vállalkozók körében is. A Webonic marketingesével, Gray Tamással átbeszéltük, hogy néz ki egy jó freelancer site, és miért jelent sokkal többet a web hosting, mint akár csak pár évvel ezelőtt.

Szerintem bármikor, ha a saját márka felmerül az írásainkban vagy az eseményeinken, mindig hangsúlyozzuk a saját weblap fontosságát. Én tudom, hogy ilyenkor milyen érveket szoktunk hozni, de érdekelne, hogy szerinted kinek és miért kell saját website? Miért nem elég egy Facebook-oldal vagy blogmotor?

Aki freelancer, annak szerintem azért elengedhetetlen, mert kell egy olyan felület, ami az övé, az ő saját szempontjai szerint. A Facebook-oldal, vagy csoport az a Facebook szempontjai szerint olyan, amilyen, és nem az ember sajátjai szerint. Számtalan korlát, keret van, amiken nem lehet módosítani, illetve beolvadsz a Facebook nagy tengerébe. +Plusz nem te irányítod ki talál meg, és random algoritmus változások befolyásolják és vágják vissza  forgalmad.

A másik szempont, hogy aki képben van az online marketing működésével, az tudja, hogy szükség van landing page-ekre. Egy Facebook-oldal erre nem alkalmas, mert nem lehet átalakítani a szerkezetét a pszichológiailag bevett módon úgy, hogy végigvezesse a látogatót a problémafelvezetés – megoldás – eredmény folyamaton. Ez nem véletlenül alakult így: ez a marketingüzenetek átadásának leghatékonyabb módja. Ez a praktikus oka annak, hogy egy ilyen szerkezetű weblapot nem lehet közösségi médiával helyettesíteni.  

Nemrég olvastam egy freelance developer instagramján, hogy a weboldal funkciója lehet a portfólió, vagy pedig egy “saját kert”, amire mindenféle dolog kerülhet, ami a személyünkkel kapcsolatos. 

Szerintem egy jó freelancer egy olyan weboldalt hoz létre, amin ott a portfólió is, de a személyes motívumok is, amelyek igazán jellemzik őt. Ezek a hozzáadott értékek tudnak csak igazán fontosak lenni akkor, amikor egy potenciális ügyfél azt mérlegeli, hogy jó partnerei lehetünk -e. Ma már megvan az a luxusunk, hogy olyan embereket válasszunk magunk köré, akikkel jó a kémia, harmonikus a munka, akiben magunkra ismerünk. Ha a stílusod lejön az oldaladról, akkor könnyebben tud dönteni az ügyfél, hogy szeretne -e veled dolgozni, vagy nem. Fontos neked a környezetvédelem? Te is szereted a pisztácia fagyit? Hasonló értékeket tartunk fontosnak, hasonlóak az elveink, a missziónk? Illetve ott vannak rólad a képek, meg lehet nézni téged a saját környezetedben. Ezek egy jó freelancer oldal főbb ismérvei szerintem. 

Milyen egy jó freelancer weboldal?

1. Korszerűen felépített, sales fókuszú landing page

2. Áttekinthető portfólió, referenciák

3. Lejön róla a személyiséged, értékválasztásaid, munkastílusod

Egyébként általánosan elmondható, hogy jelenleg nincs elég egyéni weboldal Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban le vagyunk maradva e tekintetben. Magyarországon 12-13 emberre jut egy weboldal, a fejlettebb országokban ez 5-6 körüli, vagyis népességarányosan feleannyi weboldal van üzemben a magyar weben, mint nyugatabbra. Van tennivalónk abban, hogy jobban használjuk a webet. Természetesen vállalkozóknak is, de akár csak a móka kedvéért, valamilyen szabadidős vagy nonprofit tevékenységre is. Évi 5-10 ezer forintos költség fenntartani, tehát valószínűleg nem ezen múlik. 

Ha elszántam magam arra, hogy nekilássak (vagy újrakezdjem…) az új weboldal projektet, mire kell odafigyelnem? Mit tud most a piac?

A Webonic kicsit olyan, mint az Apple, picit jobb minőséget nyújt, picit magasabb áron. Aki már valaha menedzselt weboldalt magának, vagy az ügyfelének, az valószínűleg találkozott már a CPanellel. A mi felületünkön annak minden funkciója megvan, de jóval felhasználóközpontúbb, áramvonalasabb élményt nyújt. Valószínűleg nem kell magyarázni, hogy a napi biztonsági mentés, 14 napos visszaállíthatósággal, ingyenesen, komoly érték tud lenni, ha baj van. Ez sok helyen még utánajárást igényel, nálunk csak egy gombnyomás.

Apróság, de fontos, hogy legyen subadmin fiók, hogy ha van egy webes szakembered, akkor tudj neki hozzáférést adni anélkül, hogy a saját felhasználói hozzáférésedet adnád oda neki. Illetve a konkrétan webes szakértők, fejlesztők számára fincsi, kicsit szakmaibb előnyök közé tartozik a gyakran használt szogáltatásokhoz a gyors DNS beállítás, vagy a kulcsrakész CMS kapcsolatok (WP, Drupal, Joomla, PrestaShop), nálunk egy klikk bekötni ezeket.

Szövegíróként nem gyakran építek weboldalakat, ezért nekem feltűnt, hogy a hosting szolgáltatók között vannak olyanok, akiknek ma már egészen korszerű a felhasználói felületük, szemben az öt-hat évvel ezelőtti emlékeimmel, amikor még nehezen áttekinthető, nehézkes, és nem mellesleg rettenet ronda platformokon kellett mókolni.

A Webonic jelenleg átlag feletti a piacon a felhasználóközpontúságot, infrastruktúrát, gyorsaságot tekintve, és az átlagos színvonal is sokat erősödött az elmúlt néhány évben. De az amit érzékelsz, az egy globális mentalitás-változás az egész IT színtéren. A 2000-es évek elején még nem gondolt senki arra, hogy előképzettség nélkül valaki egyáltalán hozzá merhet nyúlni egy informatikai felülethez, ezért aztán nem is volt szempont a felhasználóbarátság. Pár éve még a hostingodat is az IT-s haverod intézte, mert nagyon technikai lingót használó, technikai képzettségű embereknek szólt. Ezt mára globálisan meghaladtuk. Amióta minden digitális termék a felhasználókhoz is szól, bekövetkezett egy paradigmaváltás. Ez a hostingra is igaz, csak az itthoni piac ezt nehezen követte le, mert rengeteg apró cégből áll, akiknek nincs erőforrásuk komoly felhasználói felületek kifejlesztésére. 

Mindenki, akinek volt egy használt laptop szaküzlete, indított tárhelyszolgáltatást meg hostingot is, ilyen tákolt minőségben. Szét volt hirdetve a piac, aztán döntsd el, hogy melyik lesz a jó választás…

Viszont ma már felhasználó- és fejlődésközpontú szinte minden szoftveres szolgáltató, és ez kihat a termékekre is. Így lehet hitelesen közelebb vinni az emberekhez a saját weboldal értékét, azzal, hogy ez már nem nyűg meg fejfájás. A legtöbben ma ezt hiszik, mert régen tényleg az volt. Ma viszont megnézed a szolgáltatást és már meg tudsz benne bízni.

Ezt a “webet mindenkinek!” – üzenetet annyira komolyan gondoljátok, hogy saját támogatási programotok is van, amiben ingyenesen vagy kedvezményesen adjátok a szolgáltatást, erről mesélnél egy kicsit?

Így van, általában non-profit cégeknek és civil szervezeteknek adunk ilyen szolgáltatást azok közül, akik megkeresnek minket ezzel. Nincs még sok ilyen együttműködésünk, most kezdem el felkeresni ezeket a szervezeteket azzal, hogy a digitális infrastruktúrájukat hozzák át hozzánk, ingyenesen. Azért vágtunk bele ebbe, mert mindannyian felelősek vagyunk a társadalmi környezetünkért. Én személy szerint azért tudtam nagy szívvel csatlakozni a céghez, mert azt láttam, hogy nagyon emberközpontú a működésük. Különösen szimpatikus, hogy a közvetlen piaci nyereségen kicsit túl tudnak látni, és keresik, hogyan tudnak jó változásokat előidézni, legalább ezt a költséget átvállalni tőlük.

Az elmúlt években egyre könnyebb lett a saját weblap készítése, ott vannak a WordPress sablonok, vagy a minden háttértudást nélkülöző WYSIWYG-szerkesztők, mint a Wix. Hosting szolgáltatónál még nem láttam beépített weblapkészítő modult, nálatok viszont van egy ilyen alkalmazás. Ezzel össze is kalapálhatok egy egyszerűbb oldalt magamnak, ahogy lefoglaltam a domaint?

Igen, ez a Netpalánta, ez is egy WYSIWYG szerkesztő. Arra nagyon jó, hogy valaki egy minimális webes jelenlétet, teljesen saját hatáskörben, pár óra alatt összerakjon, végig lépéseken átvezetve a felhasználót. Ez azoknak való, akik nem akarnak fejlesztővel dolgozni, maguk akarják csinálni, és nincsenek komoly webes igényeik. Ha ez nekik megfelel, akkor viszont pikk-pakk megvan a weboldal. 

Olyat viszont még egyáltalán nem láttam, hogy Kaptár-kedvezményeket meg Google hirdetési kuponokat kínálna egy cég azért, ha nála hostoltatsz. Ez hogy jött?

Számunkra a független szakértők, azaz freelancerek, egyéni vállalkozók egy fontos célcsoportot jelentenek, mert úgy gondoljuk, hogy a számuk és gazdasági súlyuk növekedni fog a következő években. Az ügyfeleink körét különböző csoportokra szegmentáljuk és megvizsgáljuk, hogy milyen speciális értékeket tudunk nekik nyújtani, ami nekik fontos és hasznos. Ezek az együttműködések a közeljövőben várhatóan tovább fognak bővülni. Ehhez kapcsolódik, hogy a hosting szektorban ősi szokás az ajánlások után fizetett jutalék, nálunk is van. Ez azért van, mert említettük, hogy a piac töredezett, ezért ha neked bevált egy szolgáltató, akkor van értelme továbbajánlanod, hiszen nagyon nagy a választék, nehéz dönteni. Ez a felhasználói szempont. De ezen kívül, ha valaki webfejlesztő és heti két oldalt elkészít, ott már számít a mennyiségi kedvezmény és a jutalék.

Vásárolj most domaint vagy hostingot, vagy vidd át a meglévőt a Webonichoz és élj a kifejezetten freelancereknek szóló ajánlatukkal! Minden új ügyfelük 10% kedvezményt kap a KAPTÁR Közösségi iroda bármely bérletéből az első hónapban, illetve 50% kedvezményt székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén, az első hónapban!

“Hogy lettem szabadúszó? Úgy maradtam.” – Filus Emese tolmács és fordító [Kaptár Spin-Off E08]

0

Mit gondol a szabadúszásról az, aki egész életében csak így élt? Hogyan jut el valaki a nyelvtanítástól a szinkrontolmácsolásig? Miért lehet különböző szakmai hátterű emberek számára izgalmas szakma a fordítás? A Kaptár-lakókat bemutató sorozatunk e darabjából megtudhatjátok.

Emese egész életében a szabadúszók közé tartozott. Az egyetemi évek alatt óraadó tanárként kezdte, aztán a diploma megszerzésére már azt vette észre, hogy olyan életformát alakított ki magának, amely jobb, mint a kezdő állások többsége. 

Rövidesen saját nyelviskolát alapított, amelyet többek közt a speciális célcsoportokra, az SAT, az IELTS stb. teszteken indulók számára épített ki. 

Szinte hobbiból kezdett filmeket fordítani, és szakmai kíváncsiság és ambíció által vezérelve lett tolmács.

“Dolgozni kell” – tartja Emese, ami alatt azt érti, hogy egyszerűen csak arra kell koncentrálni, amit éppen csinálunk, és azt figyelni, mi történik azokkal, akik ugyanazzal foglalkoznak. A szakmai fejlődés egyik kulcsa, hogy a tapasztalatok megosztásán keresztül segítsük egymást, és “ellessünk” egymástól dolgokat. A tolmácsoknak és fordítóknak szerencsére jó szakmai szervezeteik vannak, amelyek keretet adnak az egymástól tanuláshoz. 

Mi a különbség a lokalizáció és a fordítás között? A kreatív, “beleérzős” munkát igénylő lokalizációs feladatok apróságoktól egészen komplex kampányokig terjedhetnek, ami nagy szabad mozgásteret és önkifejezési lehetőséget is jelent.

Kiből lehet jó fordító? Emese elárulja, hogy a nyelvérzék hasznos, de nem ez a legfontosabb…

A jövő a távtolmácsolásé, de mindegy is, mert a gépek átveszik a szakmában az uralmat? Mit gondol Emese a fordítás jövőjéről? Az adásból ez is kiderül.

Hallgasd meg a teljes adást a FreelancerFrekvencián!