Megnyitott a Katedra Coworking Veszprémben!

Közösségi iroda nyitott Veszprémben. A névegyezés az országos nyelviskola hálózattal nem véletlen, a coworking iroda a veszprémi Katedra Nyelviskola épületében, annak égisze alatt nyitotta meg kapuit. A működtetésében a Balaton környéki vállalkozói közösségét építő BENT Szakmai Közösség és Filep Szilvia márkaépítési és üzletfejlesztési szakember a Katedra partnere. 

A Katedra Coworking esszenciája az alapítóktól ered: több tíz éves vállalkozói tapasztalat, tanítás, nyitottság, alulról építkező helyi közösség, nemzetközi és hazai coworking tapasztalat. Az alap szolgáltatások mellett rendszeres események, üzleti reggelik, szakmai workshopok, művészeti kiállítások és beszélgetések is várják az érdeklődőket.

Profi iroda tárgyalókkal és változatos terekkel

A Katedra Coworkingben két teremben összesen 15 munkaállomás, óradíjas rendszerben bérelhető 8 fős tárgyaló és 16 fős workshop terem, 4 fős privát iroda, teakonyha és étkező került kialakításra. A közösségi iroda már félnapos (4 órás) jeggyel is igénybe vehető, de napijegy, 4/8 alkalmas vagy korlátlan havi bérlet is elérhető. A tárgyaló és workshop terem óradíjas rendszerben foglalható.

A különböző stílusú terek alkalmazkodnak a különféle igényekhez: van, aki szívesebben dolgozik nyüzsgősebb, kávézós hangulatú térben, esetleg kanapén van hintaszékben, van, aki a fókuszált munkavégzéshez csendes, letisztult környezetet keres. A Katedra Coworkingben mindkettőt megtalálni. 

A fókusz szobában a hatékony munkavégzésé a főszerep. Fotó: Szűcs Alexandra

A veszprémi közösségi iroda minden korosztály és szakma képviselői számára nyitva áll. A home office magánya vagy éppen a gyerekzsivaj elől menekülő alkalmazottak, szabadúszó szakemberek és vállalkozók is megtalálhatóak az alakuló közösségben. De nyáron a Balatont átmeneti lakóhelyül választó nyaralótulajdonosoknak is kiváló megoldást nyújt a hatékony munkavégzéshez.

Csak egy laptopot kell hoznia annak, aki itt szeretne dolgozni, a megbízható internet kapcsolat, a felszerelt iroda, a kényelmes asztalok és székek biztosítva vannak. Annak sem kell aggódnia, akinek napközben online megbeszélései vannak: a coworking saját különtermei mellett a nyelviskola tantermei is használhatóak Zoom / Teams / Skype hívások lebonyolítására. A megváltozott munkavégzési szokások miatt erre egyre nagyobb az igény.

Óradíjas rendszerben bérelhető 8 fős tárgyaló. Fotó: Szűcs Alexandra

A Veszprémbe látogató külföldiek számára már nem újdonság ez a műfaj, Nyugat-Európában és Amerikában évtizedes hagyománya van a coworkingnek. Így akik az Európa Kulturális Fővárosa cím miatt keresik fel a várost, már jellemzőn maguktól írják be a keresőbe, hogy “coworking Veszprem”, ha pár órára vagy napra profi irodai környezetben szeretnének dolgozni. 

Nyelvoktatás & coworking: végtelen szinergia

A nyelvoktatás jelentősen átalakult az elmúlt években, egyre nagyobb szerep jut az online oktatásnak. A Katedra nyelviskolában is egyre több nyelvóra zajlik online, így kevesebb teremre van szükség. A tulajdonosok így keresték a lehetőségeket az épület szabad tereinek hasznosítására, amelyre a közösségi iroda kialakítása egy jó alternatívának bizonyult. Coworking szakember és a Balaton környéki vállalkozókat összefogó BENT Szakmai Közösség bevonásával született meg végül a Katedra Coworking koncepciója.

A Katedra Coworking alapítói  (a képen balról jobbra: Nagyné Czuri Eszter, Filep Szilvia, Zimonyi Barbara és Véh Balázs). Fotó: Szűcs Alexandra

Az alapítók terveiben a színvonalas irodakialakítás mellett hangsúlyos szerepet kapott a közösségépítés, a veszprémi és környékbeli vállalkozók összekapcsolása, a kreatív szakma képviselőinek összekötése és változatos szakmai események szervezése. Júniusban péntekenként 9:00 – 10:00 között a veszprémi Feltöltő Ponttal együttműködésben zero waste (csomagolásmentes) brunch, azaz késői reggeli várja az irodába betérőket, szerdánként pedig nyílt napokon lehet kipróbálni a coworkinget. 

“A jó közösségi iroda egy város szakmai-szellemi bázisa is egyben, itt találkoznak a környékbeli vállalkozók, kreatívok, szabadúszó szakemberek, akik utána változatos együttműködések mentén kapcsolódnak egymással” – mondja Filep Szilvia, coworking szakember. 

Fotó: Szűcs Alexandra

A Katedra Coworking a környékbeli művész közösséget is szeretné bevonni a közösségi életbe, így minden hónapban más-más festőművész, fotóművész vagy keramikus munkái díszítik majd a falakat. A nyitást követő hónapban Nagy Veronika festőművész munkáiból inspirálódhatnak az itt dolgozók. A kiállított képek megvásárolhatóak eredeti vagy művészi nyomat formájában.

A falakat Nagy Veronika festményei díszítik. Fotó: Szűcs Alexandra

A Katedra Coworking egész évben, munkanapokon 8:00 – 17:00-ig nyitva tart (igény esetén 17:00 után is). A rendszeresen szervezett nyílt napokon az érdeklődők ingyenesen próbálhatják ki a közösségi irodát. 

Cím: 8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. Utca 18.
Weboldal: https://katedracoworking.hu 
Facebook: https://www.facebook.com/katedracoworkingveszprem
Fotók: Szűcs Alexandra

Fenntartható munka-magánélet egyensúly: így dolgozik Gombos Brigitta szabadúszó szervezetfejlesztési tanácsadóként

Gombos Brigitta szabadúszó trénerként, coachként és szervezetfejlesztési szaktanácsadóként segíti a hozzá forduló cégeket. Workshopokon, tanácsadásokon adja át a munkaerő megtartásával, a szervezeti kultúra változásával kapcsolatos tudását. Olvasd el, milyen freelancer rutinnal érte el Brigitta, hogy ne okozzon gondot számára a szakmai trendek nyomon követése és a munka-magánélet egyensúlyának fenntartása.

Ha valaki könyvet írna a szabadúszó életedről, karrieredről, mi lenne a címe? 

Valami rövid, frappáns címet választanék, ami jól leírja azokat a vargabetűket, amiket a pályám során megjártam. 

Az első diplomámat 1990-ben a BME Vegyészmérnöki Karán szereztem, mint biológus mérnök, a másodikat 2023-ban a Metropolitan Egyetem OD szakán, mint szervezetfejlesztési szaktanácsadó. Már ebből is sejthető milyen változatos íve volt az eddigi 33 évnek.

Mivel foglalkozol, mi a szakterületed?

Tréner vagyok, coach és szervezetfejlesztési szaktanácsadó. Főleg termelő cégekkel és gyárakkal dolgozom. Az egyik fő területem, hogy hogyan lehet megtartani a kiemelkedő munkatársakat. Ehhez kapcsolódóan motivációs workshopokat is tartok. Ezeket a szervezetfejlesztési tanácsadások során főként az okok feltárására használjuk, de a kapott eredmények alkalmasak a munkáltatói márka erősítésére is. 

A Management Akadémiákon a vezetői réteggel dolgozok együtt. Az utóbbi néhány évben az élvonalbeli vezetők képzése vált hangsúlyosabbá a munkámban, hiszen leginkább ők játszanak szerepet a munkaerő megtartásában.

Mikor és hogyan kezdtél el szabadúszóként dolgozni? Hogyan szereztél ügyfeleket?

2000-ben egy tanácsadó céghez kerültem, ahol sok hideghívást és tárgyalást bonyolítottam le. Akkoriban ez a szakma nem volt Magyarországon annyira ismert és elismert, a multinacionális cégek megjelenésével viszont egyre elterjedtebbé vált. Ma már nem kell elmagyarázni senkinek sem, miért hasznosak a tréningek, vagy hogy mit nyernek a cégek szervezetfejlesztéssel. 

2002-ben alapítottam meg a saját cégemet, azóta sem bántam meg. Nagyszerű cégekkel dolgoztam együtt és sok szakmailag kihívást jelentő projektben volt részem. Nem hirdettem magam sehol, az ügyfeleim ajánlottak tovább, és voltak/vannak vezetők, akik a munkahelyváltás után újra engem kerestek meg. Az elégedett ügyfél a legjobb ajánlás. 

Ha már ügyfelek: milyen számodra az ideális ügyfél? 

Nem korlátoznám be létszámra, vagy iparágra, hogy kikkel a legjobb együtt dolgozni.

Olyan ügyfelekkel szeretek foglalkozni, akikkel könnyen együtt lehet gondolkodni, akik elfogadják a szaktudásomat, tapasztalatomat. Jó, ha vannak közös pontok az értékrendünkben és hasonlóan gondolkozunk. A megbízó nyitottsága, bizalma és a kialakuló légkör, ami meghatározó. 

Az ügyfeleim között vannak elektronikai termelő cégek, autóipari beszállítók, élelmiszeripari- húsfeldolgozó vállalat, néhány hónapja pedig egy digitális valutával kereskedő cég szervezetfejlesztését kezdtük el, ami egy kihívásokkal teli rendkívül izgalmas, újszerű terület.

És mit mondanának az ügyfelek: milyen veled dolgozni? 

Optimista vagyok és alapvetően jókedvű. A nagyon sarkosan gondolkodó emberekkel kevésbé passzolok. Szeretem a kreatív, inspiratív környezetet, igyekszem ezt megteremteni magam körül. 

Tavaly augusztus óta Önbizalom Nagykövet vagyok, főleg iskolákban tartok önbizalomerősítő tréningeket. A felnőttek mellett egyre jobban szeretek fiatalokkal is  foglalkozni, jó érzés látni a csillogást a szemükben.

Jellemzően hogyan, hol dolgozol? Hogyan kezeled a sokak számára kényes munka-magánélet egyensúly kérdését? 

Egy ideje kétlaki életet élek. Budapest az egyik bázisom, ahol főleg a munka miatt tartózkodom. Sok ügyfelem van Debrecenben és Nyíregyházán, Budapestről pedig egyszerűbb eljutni ezekre a helyekre, mint a másik bázisomról, Regölyből.

Regöly egy ici-pici falu Tolna (vár)megyében, ahol a kreatív, alkotó, kísérletező énemet tudom megélni. Értem ezalatt a lakberendezést, kertészkedést, illetve lekvárok és szörpök készítését. A vidéki élet emellett más szépségeket is tartogat. A telkünkről csodás panoráma nyílik a környékre, ezért gyakran kiülünk feltöltődni. De van egy saját levendulamezőnk és gyümölcstől roskadozó fügefáink is.

Gombos Brigitta freelancer levendulamező

Régebben nem tudtam volna elképzelni olyan napokat, amik nem munkával telnek. Regöly egy olyan menedéket jelent számomra, ahol már meg tudom magamnak engedni, hogy ne nézzem óránként az e-mailjeimet. Igyekszem tudatosan minél eredményesebben elválasztani a munkával töltött napokat a magánéletemtől. És azt gondolom, hogy egyre sikeresebb vagyok benne.

Emellett sokat sportolok, ami friss energiát és lendületet ad. Törekszem rá, hogy olyan dolgok legyenek a fókuszomban, amikre van ráhatásom. Amin nem tudok változtatni, azt igyekszem perifériára tenni.

Gombos Brigitta freelancer füge

Mennyire változott meg a szakterületed az elmúlt években? Hogyan tartod a lépést a változásokkal? 

A munkám során folyamatos megújulásra és fejlődésre van szükség. Sokat olvasok szakmai jellegű könyveket, cikkeket, emellett konferenciákra járok, és részt veszek online és offline képzéseken. 

Van néhány kollégám, akikkel szakmailag támogatjuk egymást. És bár nem dolgozunk együtt, de gyakran egyeztetünk, és megosztjuk egymással a tapasztalatainkat. 

Az egyetemi képzésben is azért vettem részt, hogy naprakészen tartsam a tudásomat. Egy rendkívül inspiratív 1,5 évet tudhatok magam mögött. Szakdolgozatomban egy kiemelten hangsúlyos témával, a szervezeti kultúra váltással foglalkoztam. Úgy látom, hogy mások is egyre inkább felismerik ennek a fontosságát. Sokan, akik cégen belül kezdik el a változásmenedzsment lebonyolítását, idővel rájönnek, hogy jobb eredményeket érhetnek el, ha szakembert is bevonnak a folyamatokba. 

A Covid után egyre inkább az azonnali, gyors megoldásokra lett igény. Viszont ez egy olyan terület, ahol a tartós eredmények eléréséhez időre van szükség. Szerencsére a partnereim elfogadják a szakmai meglátásaimat, és heti rendszerességgel tudok dolgozni a tréning résztvevőkkel.

Mit szeretsz a legjobban a szabadúszó munkában? 

Magam osztom be az időmet, és én vagyok felelős az eredményeimért. Sikerorientált vagyok, a szakmai sikereim kellő lendületet adnak és átlendítenek bármilyen megakadáson. Nagyon szeretem ezt az életformát, hiszen így mindenre jut időm. 

A Covid előtt 5-6 hónappal előre tudtam a tréning időpontjaimat, ez sajnos az utóbbi években átalakult. Már nincs ilyen “hosszú távú” tervezés, de általában 1-2 hónappal előre már be tudom írni a naptárba az eseményeket. A családom is könnyen tud ehhez alkalmazkodni, hiszen a fix napokon kívül bármilyen közös programra nyitott vagyok.

Mi a legnagyobb kihívás számodra szabadúszóként? 

Nem könnyű folyamatosan megtartani a lendületet. Állandóan foglalkozni kell új ügyfelek megtalálásával, referenciák, ajánlások kérésével. Meg kell tanulni kezelni azokat az időszakokat, amikor kevesebb a munka. Például a nyári időszakban a sok szabadság miatt nehezebb egy csoport közös időpontját megtalálni. Emellett tudni kell megtartani a lelki egyensúlyt. Ebben a munkában könnyen ki lehet égni, ha nem ügyelsz erre. Februárban volt egy nagyobb projektem, 400 főnek tartottam motivációs workshopot 21 csoportban. Ekkor a hétvégéim szigorúan feltöltődéssel teltek. Nem ültem gép elé, nem olvastam maileket, túráztunk,együtt főztünk, társasoztunk, beszélgettünk otthon a családdal.

Mit csinálnál másképp, ha ma kezdenél szabadúszóként dolgozni? 

Ha újrakezdeném, nagyobb hangsúlyt fektetnék a marketingre. Azt tapasztalom, hogy napjainkban a social médiában való jelenlét sokkal fontosabb, meghatározóbb, mint régebben. Tíz évvel korábban jártam volna a METU-ra, hogy hamarabb tudjak szervezetfejlesztőként is működni. Egyébként azt gondolom, hogy minden úgy jó, ahogy van, utólag úgyis minden értelmet nyer.

#orsiontour | Digitális nomád kalandok | 9.rész | Kovalam Beach és barátaim az ashramban

Volt már olyan érzésed, hogy valamin nagyon, de nagyon szeretnél változtatni? Hogy olyan jó lenne mindent hátrahagyni és venni egy csak oda repjegyet, bárhová? Néhány hete fogtam magam, bedobozoltam az életem, bepakoltam a bőröndbe és vettem egy repülőjegyet Indiába, csak oda. Szia, Orsi vagyok, ha érdekel a történetem, tarts velem az utazásaimon!

9. rész

A napokban kétszer is voltam az ashram kapuin kívül. Samirral bekocsikáztunk a nagyvárosba shoppingolni, mert ő már utazott haza és ajándékokat akart venni. Aztán másnap elkocsikáztunk a tengerpartra, vissza Kovalamba. Ez a két kis kirándulás teljesen padlóra vágott, egyszerűen túl sok volt az inger.

Közben érzelmileg is hullámzok, törnek fel régi dolgok. Nem számítottam ilyen heves folyamatokra, de a doki ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy nyugodjak meg, mert ez csak a fizikai tisztulást kísérő lelki tisztulás.

Próbálom állni a sarat, de tegnap totál magam alá kerültem. Még anyukámnak is elsírtam a bánatom, elöntöttek a jövővel kapcsolatos bizonytalanság hullámai. Ráadásul így egy hónap elteltével rengeteg itt megismert és megszeretett ember szinte egyazon napon távozott az ashramból. Szombat és kedd között 9 számomra kedves ember hagyott itt. Persze a helyzet nem annyira drámai, hiszen jönnek új arcok, de azért hirtelen sok volt számomra ennek a 9 embernek a hiánya.

És akkor itt ejtenék is pár szót róluk, így talán adok némi választ Házikó kérdésére is, ki fia borja látogat egy ilyen ashramba..

Az ashram lakói

A világ minden tájáról jönnek ide emberkék, de vannak szép számmal indiaiak is. A tanulók fele, illetve a stáb nagy része indiai. Az én újdonsült barátaim között viszont volt: egy sri lanka-i származású kanadai lány Torontóból, aki egy tünemény, és már megvetette nekem az ágyat a torontói kanapéján. 

Egy indiai származású barátom 4 évvel ezelőttről szintén Torontóból. Két német lány, egyikük szintén Hashimoto pajzsmirigy alulműködéssel. 

Egy francia pasi, aki ha a mostani barátnőjével esetleg összeveszne, beáll szerzetesnek, mert erre készül évek óta. 

Egy francia lányka, aki elkapott itt valami bakteriális fertőzést, és az első napokat bedagadt szemmel töltötte. 

A szobatársam, aki szintén francia és egy nagyon kedves és szelíd lányka.

Julio, a tenerifei nyugdíjas, aki fogta magát, eladta az összes ingóságát és nekivágott Indiának úgy, hogy nem is beszél angolul (azóta már Nepálban van, onnan megy majd tovább Dél-Amerikába, ott azért a spanyollal elboldogul majd).

És Ela, a lengyel masszőrlány, akit az elsők között ismertem meg, mert leszólított az óra után, amikor hallotta, hogy sokáig maradok.

Ezenkívül még itt van velem pár hétig egy nagyon cuki angol lány, aki amúgy Thaiföldön él, és ha arra vetődök, akkor nagyon szeretnék vele újra találkozni. Szintén marad még picit az osztrák lány is, aki itt volt 4 évvel ezelőtt is. Az ashram után nekivág a bizonytalannak, még nem tudja, hogy mi lesz a sorsa. Egyelőre a szüleihez megy, de ott sosem élt ezelőtt, mert fiatalkora óta szinte mindig úton volt (vagy velük, vagy egyedül).

A legtöbben a felsoroltak közül épp két munka között vannak, vagy olyan a munkájuk, hogy elszökhettek pár hétre, hónapra, vagy mint én, épp fogalmuk sincs, hogy mihez kezdjenek.

Tegnap ismertem meg egy mexikói fickót, aki már 10 éve a jógának és meditációnak él, képzéseket, elvonulásokat és spirituális körutakat szervez. Holnap megy egy általa szervezett útra fel északra, Rishikeshbe, a Himalája lábaihoz.

Ha valamiért szeretek utazni, az pont az emberek miatt van. Hihetetlenül érdekes életutakat ismerek meg, sokat tanulok belőlük, új perspektívákat nyitnak, ötleteket adnak, inspirálnak és százszorosan megerősítik azt, hogy utazni akarok, amíg csak a lábam bírja.

Tarts velem az utazáson, ezen a linken eléred a korábbi és a friss beszámolókat!

“Akkor is animációval foglalkoznék, ha nem kéne dolgoznom.” –  ismerd meg Bodrogi Zsombor motion designert!

Zsombor 2D animáció készítéssel és motion designnal foglalkozik. Az elmúlt években készített reklám animációt, magyarázó- és edukációs videót, logó animációt illetve részt vett egy animációs TV-sorozat, az iThinkDAT pilotjának elkészítésében.

Kezdjük a közepén, in medias res: mi a kedvenced a szabadúszásban?

Sokan a munkát valami olyasmiként értelmezik, ami az embernek egy kényszerűség. Az élet szükségszerű kellemetlensége. De ki az a bolond, aki dolgozna, ha egyébként nem lenne muszáj? Én biztosan. Legalábbis akkor is animációval foglalkoznék. Persze saját projekteket gyártanék, szórakoztatás céllal, de ugyanezt csinálnám. 

Magában a szabadúszásban szerintem az a legfelszabadítóbb, hogy az embernek sokkal nagyobb mozgástere van, mint munkavállalóként. Megszűrheti, hogy milyen munkákat szeretne, kivel akar, esetleg nem akar dolgozni. De ez csak az egyik aspektusa, számos egyéb pozitívuma van ennek az életformának, ahogy persze sok negatívuma is, melyekkel szintén érdemes tisztában lenni.

Ha már említetted: mi jelent neked nehézséget a szabadúszásban?

Jelenleg a festői Zemplénben élek a feleségemmel és a másfél éves kislányommal. 3 évvel ezelőtt léptem be a home office világába, ami ahogy lenni szokott merőben megváltoztatta a munkavégzési szokásaimat. Az ember könnyen bele tud esni abba a hibába, hogy egybefolyik a munkája és a magánélete, ha teljesen otthonról dolgozik. Ez egy darabig nagyon kényelmes, hiszen nem kell élére vasalni az ingünket és szépen felöltöznünk, nem kell utazgatnunk és az otthon kényelméből végezhetjük a napi feladatunkat. Viszont a legtöbben ebbe pár hónap után bele tudnak csavarodni, hiszen ez egy nagy elszigetelődést jelent.

Szóval nekem is ez volt egy nagy feladat, hogy ezt az egyensúlyt megtaláljam és meg is tartsam. A szabadúszó életmód persze nem minden esetben jelenti azt, hogy az embernek okvetlenül otthonról kell folyamatosan dolgoznia, de esetemben ez így van. A szociális interakció és a másokkal való kapcsolat hiányát sokszor érzem a bőrömön. Amikor egy irodában dolgozunk, akkor jellemzően más kollégák is vannak, akikkel beszélgethetünk és nem feltétlenül csak a munkáról.

Hogy indult a szabadúszó karriered, honnan jöttek az első ügyfelek? 

5 éve kezdtem el, akkor még egy főállás mellett. Meg kell jegyeznem, hogy ez a legnehezebb része az egésznek. Hogyan fogom tudni értékesíteni a tudásomat? És kinek? És mégis ezt hogyan kell? Ilyen és ehhez hasonló kétségbeesett kérdések merültek fel akkor bennem. A legfontosabb, hogy legyen az embernek portfóliója, vagy egy weboldala, ahol a munkáit megoszthatja. Ez minden kreatív területre igaz. Aztán ezeket elküldtem, stúdióknak, ügynökségeknek. Ezenfelül folyamatosan pásztáztam a szakmai csoportokat Facebookon, ahol ilyen jellegű munkákat is meg szoktak hirdetni. Magyar grafikusok – és designerek, Grafikus munkák, Animhotline, Budapest Artjobs csoportok.

(Egyébként épp van egy cikkünk az ügyfélszerzésről grafikusoknak – a szerk.)

Zsombor néhány munkája.

Milyen számodra az ideális ügyfél?

Számomra talán az a legfontosabb, hogy az ügyfél megfelelően kommunikálja felém az elképzeléseit. Legyen részese a folyamatoknak és tudjon időben reagálni, elkerülve ezzel a munka feltorlódását. Mindig törekszem rá, hogy már az elején tisztázni tudjam az igényeket és az elvárásokat. És hát nem tagadom, nagyon jólesik amikor kapok visszajelzést és esetleg meg is dicsérik a végeredményt.

Általában elmondható, hogy azok voltak a kedvenc projektjeim, amiket az elejétől a végéig én csinálhattam. Nem azért, mert ne lennék együttműködő, hanem mert itt nagyobb az alkotói szabadság általában. Ezek között egyik favorit projektem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének készült figyelemfelhívó animáció. Bár itt sem volt teljes mértékben az én ötletem, hiszen a szöveg adott volt, de hogy milyen vizuális narratívában jelenítem meg, az teljesen rám volt bízva. 

Az animáció egy rendkívül gyorsan fejlődő terület, hogyan tartod frissen a tudásodat?

Folyamatosan tanulok új dolgokat, hiszen az animációs szakma rendkívül szerteágazó és mindig van valami újdonság, ami révén okosodhatok. Majd azt beépíthetem a munkámba, ezzel megkönnyítve, látványosabbá téve az animációimat. Azt látom, hogy évről évre jelennek meg olyan újítások, melyek forradalmasítják az animáció készítést, gondolok itt például a motion capture-re, amit persze már évek óta jelen van az animációs filmiparban, de ma már lényegében bárki által hozzáférhető technológiáról van szó. Gondoljunk csak azokra a funkciókra pl. Messengeren belül, ahol arcunkat kicserélhetjük mondjuk egy oroszlán fejére és mozgásunkat, mimikánkat leutánozza.

Az önképzés mellett pedig figyelemmel követem az aktuális trendeket és persze inspirálóan hatnak rám külföldi freelancerek és hazai stúdiók is. Több magyar animációs stúdió is van, akik eszméletlenül szép munkákat produkálnak. Hazai szinten leginkább a Pirosanimation csapatától nyerek inspirációt, akik a Telex magyarázó videóit készítik. Külföldiek közül pedig őket követem: BlinkMyBrain, Podenco, Joseba Elorza, Emanuel Colombo.

Hol tartasz most a szabadúszói utadon?

Úgy gondolom, hogy inkább még az elején. Szerintem ez az út több részből áll és én most annál a szakasznál tartok, ahol a szabadúszó élethez szükséges feltételeket sikerült megteremtenem és ennek működőképességét megszilárdítanom, vagyis hogy már meg tudok élni belőle.

Mit csinálnál másképp, ha ma kezdenél szabadúszóként dolgozni?

Az elején nagyon sok energiát fektettem abba, hogy a marketinget kitanuljam és ezen agyaltam rengeteget, holott a portfólióm még elég kezdetleges volt. Talán túlzottan féltem attól, hogy mi lesz ha nem leszek elég jó, vagy épp nem találnak meg a potenciális ügyfelek. Ez a félelem persze fakadhatott abból is, hogy elég kacifántos úton jutottam el a szakmáig. Ha valóban mindent elölről kezdhetnék, akkor odamennék a 19 éves énemhez és bíztatnám, hogy tartson ki az intuíciója és álma mellett. Persze a pedagógiai és jogi tanulmányaim által sem lettem kevesebb, sőt. Valamint az időközben megtett önismereti út is hozzájárult ahhoz a látásmódhoz, amivel ma alkotok. Végülis minden afelé vezetett, hogy idáig eljuthassak és szerencsére manapság már minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy tovább fejlődhessek. 

Generációkon át: így építi Marázi Judit HR tanácsadó a családi gazdaságok és a freelancer életmód köré a karrierjét

A hazai szabadúszókat bemutató interjú sorozatunkban ezúttal Marázi Judit HR tanácsadót és szervezetfejlesztési szaktanácsadót ismerhetitek meg. Judit 2016 óta szabadúszó és a HR számos területén nyújt segítséget hazai kis és középvállalkozásoknak: toborzás támogatás, HR controlling rendszer kialakítása, belső kommunikáció javítása, együttműködés fejlesztése. Első diplomája agrármérnök, az egyik kedvenc területe pedig az utódlás, generációváltás. Komplex tudásából és tapasztalataiból egyre több agrár területen működő családi vállalkozás profitálhat.

Hogyan kell elképzelni egy HR-es freelancer mindennapjait, milyen feladatok sorakoznak a naptáradban?

HR tanácsadóként és szervezetfejlesztési szaktanácsadóként dolgozom, ami a kisebb HR-es munkáktól a teljes szervezetfejlesztésig és stratégiai tanácsadásig számos területet magában foglal. Az utóbbiak esetében az igényeket személyes, kis és nagycsoportos beszélgetésekkel mérem fel, majd workshopokkal, játékos fejlesztő programokkal segítem a változást. Az elmélyült, önálló munka és megbeszélések mellett így ezek a csoportos foglalkozások töltik fel a naptáramat.

Hogy telik egy munkanapod, miben más szabadúszó vállalkozóként az életed?

Szabadúszóként a magam ura vagyok, a partner cégeimmel az időpontokat úgy egyeztetem, hogy minden beleférjen a napomba, hónapomba. Így van időm a családra, kertre. Rugalmasan osztom be a napjaimat, nem korlátozom a munkavégzést a hagyományos 8-16 óra közé. Szeretek éjjel vagy hajnalban dolgozni, szeretem, ha megérik bennem egy megoldás, akkor írom le, akkor alkotok, amikor készen van. Cserébe megtehetem, hogy ebéd után a kertemben gyönyörködöm a kávémmal és ücsörög kicsit, hallgatva a természetet. Hobbikertészként ez fontos számomra és az energiaraktáram számára is.

Számomra az egyensúly a legfontosabb. Ha dolgozom, nagyon dolgozom, ha pihenek, akkor nem dolgozom. Amit csinálok, azé a fókusz. Ez ad egyfajta lazaságot, szabadságot, ugyanakkor sokaknak utolsó pillanatosnak tűnök. Tudatosan és alaposan tervezem az időmet, a naptárba bekerül a fűnyírás, a kutyasétáltatás is a megbeszélések mellé. Így könnyebben megengedem magamnak a pihenést is, dedikált időpontot kap a naptáramban. 

Marázi Judit kert
Marázi Judit kert

Amikor alkalmazott voltam, nagyon nehéz volt velem, mert feszegettem a határokat, érteni akartam a nagy összefüggéseket, ezért lázadónak tűntem. Vállalkozóként látom általában a nagy egészet, így hatékonyabb vagyok. Nem szeretek feleslegesen dolgozni, így az újratervezés (gördülő tervezés) az életem része minden területen. Ez vállalkozóként előny, alkalmazottként nem feltétlenül. Bár egyre nagyobb szükség van a kritikai gondolkodásra, a valóságban a vezetők többsége még mindig a kiszámítható munkaerőt kedveli jobban, azt, aki szó nélkül, tempósan csinálja a rábízott feladatokat és nem kérdőjelezi meg folyton a terveket, nem jön új ötletekkel, nézőpontokkal – maximum vezényszóra, ha kifejezetten erre kérik. A kreatív elme azonban nem így működik, nehéz keretek közé szorítani.

Milyen a kedvenc ügyfeled?

20-250 fő közötti magyar, családi vállalkozás, kiemelten agrár fókusszal, de a kereskedelemben, gyártásban, logisztikában is otthonosan mozgok.

Jelenleg Executive MBA képzésre járok változás és válságmenedzsmentet tanulok, kiemelten a családi vállalkozások utódlásával foglalkozom. Az elmúlt években sok tapasztalatot szereztem ebben a témában és úgy látom, hogy a jövő szempontjából ez egy gazdaságilag kiemelten fontos terület. Az első diplomám agrármérnök. Egy idén életbe lépett törvény (gazdaságátadás) által körbeértek az eddigi tapasztalataim és tanulmányaim, hiszen az agrár vállalkozásoknál különösen fontos a tervezett utódlás. Egy egy nagyon izgalmas terület, bízom benne, hogy sok gazdaságnak tudok segíteni, hogy zökkenőmentesen történjen meg az átadás.

Mikor van vége egy szervezetfejlesztési, stratégiai tanácsadói projektnek és mi történik a céggel utána?

A projektek vége felé, amennyiben szükséges, összefűzöm a HR rendszereket a cégen belül és egy teljes jogú HR-es kollégát léptetek be, aki az operatív és stratégiai munkát látja el. Ekkor már nem idegen a funkció a szervezetben dolgozók részére. 

Egy évvel ezelőtt kezdtem dolgozni egy munkavédelmi szolgáltató cégnél, ahol a tulajdonos érezte, hogy szükség lenne HR-esre. 9 hónap alatt teljes szemléletváltás történt és annyi munka került felszínre, hogy végül egy 6 órás HR vezetőt vettünk fel, én pedig stratégiai tanácsadóként, csökkentett munkaidőben maradtam a cégnél. A tulajdonosokkal mindig együtt dolgozom, így egy bizalmi kapcsolat alakul ki. A sikert az jelenti, ha minden érintett számára élmény a közös munka és hatékonyan tudunk haladni minden fontos témában.

Jöjjön a freelancerek kedvenc kérdése: hogyan szerzed az ügyfeleket?

2016-ban kezdtem el vállalkozni, mint HR tanácsadó. Egy hónapig párhuzamosan alkalmazott és vállalkozó is voltam. Szájhagyomány útján “terjedtem” és azóta is leginkább ajánlással, ismeretség alapján bővítem az ügyfélkörömet. Egy konkrét lépésem volt, ami az ismertségem növelésére szolgált: a Nagytarcsai állásbörze 2019-ben (Nagytarcsán élek). 

Ezzel a környező cégek megismerték a nevemet és a HR Best szakmai versenyen bronz minősítést is szereztem, amire nagyon büszke vagyok. Azóta is működtetem a Nagytarcsa és környéki állások Facebook oldalt, ahol a környéken működő cégek ingyen oszthatják meg általam az álláshirdetéseiket. Így valósulhat meg a lakosság körében a szlogenem: “Dolgozz közelebb a lakóhelyedhez!”.

Milyen tanácsaid, tapasztalataid vannak, amik hasznosak lehetnek más szabadúszóknak?

Az úton végig kell menni, a nehéz munkát és a hullámvölgyeket nem lehet megúszni. De nemcsak egy jó megoldás van, nemcsak egy út: visszatekintve elégedett vagyok, de ha máshogy csináltam volna, akkor más megoldandó feladatok jöttek volna szembe, amik nem könnyebbek vagy nehezebbek, egyszerűen csak mások.

Az elején meg kellett tanulnom magamat dicsérni és rendre utasítani, illetve, hogy a havi pittyenés az nem fixen egy napon és egy összegben jön, hanem hullámzóan változik. Ezt könnyen megugrottam azzal, hogy a céges pénzeket és a magán pénzeket nem keverem, utalok magamnak “bért” és tervezem a kiadásaimat, megtakarításaimat, kötelező fizetendőket, így nincs bizonytalanság, egy mini alkalmazotti létet teremtettem magamnak ezáltal.

#orsiontour | Digitális nomád kalandok | 8.rész | Panchakarma finálé

Volt már olyan érzésed, hogy valamin nagyon, de nagyon szeretnél változtatni? Hogy olyan jó lenne mindent hátrahagyni és venni egy csak oda repjegyet, bárhová? Néhány hete fogtam magam, bedobozoltam az életem, bepakoltam a bőröndbe és vettem egy repülőjegyet Indiába, csak oda. Szia, Orsi vagyok, ha érdekel a történetem, tarts velem az utazásaimon!

8. rész

Fizikai gyötrelmeim ma végéhez értek. Nagy a megkönnyebbülés, de az elégedettség is, hogy végig csináltam, hogy túléltem, sőt, még haszna is volt. De kezdjük az elején.

Az elmúlt 4 nap a kúra utolsó szakaszát jelentette, ami egy szóval leírható: beöntés. Én rettegtem, mert sosem volt hozzá szerencsém korábban, de azt kell mondjam, sokkal rosszabbra számítottam.

A Panchakarmában kétféle beöntés van: kicsi és nagy. Mindkettő ugyanazt a célt szolgálja, ami egyébként nem a salakanyag eltávolítása, ahogy én gondoltam, hanem a bélrendszer regenerálása gyógynövényekkel és tápanyagokkal.

Orsiontour digitális nomád Indiában

Mondom a lényeget:

A kicsi beöntéssel kezdik. Aznap egy masszázzsal kábítanak el, hogy azt hidd, ez életed legszebb napja. Ezután elküldenek ebédelni (immáron normális kaját), és csak ezután mész vissza magára a beöntésre. 

A kicsi során egy hatalmas (mondom, HATALMAS) fecskendőt használnak. Ez kb. akkora, mint mások elmondása szerint egy tortadekoráló fecskendő, és emiatt sokak a kezelés után egy tortára sem tudnak már ugyanolyan szemmel nézni. 

A fecskendővel olajban feloldott tápanyagokat lőnek fel (a tudod hova). Mindezt kétszer egymás után. Összességében semmit nem érzel. Még a szobádig is simán elsétálsz, mielőtt wc-re kéne menned.

Nade a nagy.. na az nem ugyanez a menet.

Kicsi után nagy…

Aznap se masszázs, se kaja, egyenest mész a mészárszékre. Első alkalommal 800 ml tápanyagos cuccot, majd második alkalommal 1000 ml-t tolnak beléd elég házilagos módszerekkel. Az egyik nő fogja a vékony locsolócsövet, a másik pedig egy kis vödröt tart a feneked fölött. 

Ezután már nincs kecmec és sétafika, rohansz a kezelőben a klotyóra és fel sem kelsz onnan úgy 10 percig. Az indiai asszony eközben kedvesen óbégat kintről és kérdezi: „Ok madam?” Ezután kiülsz a váróba, és ott a hozzád hasonló bolondokkal elfogyasztjátok mindenki kedvencét, a rizslevest. Muszáj mind megenned, hogy ne fájjon a hasad, ezután pedig csak két óra múlva ehetsz rendes kaját.

Ha nem lett volna elég, és mert az ismétlés sosem árt, mind a kicsit, mind a nagyot megismétlik egy-egy nap.

Kemény 14 nap volt, de nagyon örülök, hogy végigcsináltam. Olyan, mintha megmásztam volna a Kilimandzsárót. Büszke vagyok, hogy kibírtam, de legfőképp baromi elégedett, mert csináltattak vérvételt, és az eredményeim elég jók lettek. Autoimmun pajzsmirigy alulműködéssel vágtam neki, azokat az értékeket vizsgálták. Pár nap múlva lesz a záró konzultáció, akkor kapunk iránymutatást a jövőre nézve, és akkor adják oda a rizsleves receptjét is. 

Bár a kúrának vége, én maradok továbbra is az ashramban, és végre visszatérek a jógaszőnyegre. Örülök, ha először egy órát végig tudok majd tolni, de lassacskán csak visszaáll minden a régi kerékvágásba. Majd jelentkezem, mert itt aztán pörögnek az események minden nap, bármilyen furcsán is hangzik.

Első hét Panchakarma nélkül

Tegnap volt egy hete, hogy véget értek testi kínzásaim, és nagyon érdekes hét lett belőle.

Már a kúra utolsó napjaiban is azt éreztem, hogy könnyű vagyok, de ez nem a kilókról szólt, hanem valami másról, mintha a csontjaim, sejtjeim, izmaim mind könnyebbek lettek volna.

A kúra végeztével örömömben belevetettem magam az életbe. Elmentem a hajnali csendes sétára, amin ez alkalommal messzebb mentünk, hosszabb és meredekebb utakon. 

Visszafelé alig bírtam felkapaszkodni a dombon, ennek ellenére lenyomtam a reggeli jógaórát, majd egy kiadós önkéntes takarítást, és egy délutáni jógaórát. Este szó szerint ülve elaludtam az éneklés alatt, másnap pedig fejfájással és szédüléssel keltem. 

Ijedtemben egészen a dokiig szaladtam, aki teljesen kiborult, amikor elmeséltem az előző napi programomat. Azt mondta, Panchakarma után legalább két hétig kímélő üzemmódban kell létezni. Azóta próbálok szót fogadni, de nagyon nehéz megállni. Holott valahányszor belefogok valami fizikai dologba, azonnal lóg a nyelvem.

Szóval most nyugdíjas tempóra kapcsoltam.

Tarts velem az utazáson, ezen a linken eléred a korábbi és a friss beszámolókat!

Pura Vida Tales: Irány Costa Rica!

A szülinapomon, 2023. november 24-én indulunk San Joséból és kalandozzuk körbe ezt a mesevilágot. Ha érdekelnek a részletek és szívesen elszöknél velünk két hétre, csatlakozz FB csoportunkhoz, ahol minden lényeges infót megosztunk. Limitált számmal indulunk, szóval ha érzed a hívást a szívedben, ne habozz sokat! Hasta pronto 🌺

Madarász Juli segít, ha behavaz a munka 

Juli virtuális asszisztensként (VA), más néven online vállalkozás támogatóként segít más vállalkozóknak. Leginkább marketinghez kapcsolódó és online adminisztratív feladatai vannak, de folyamatosan képzi magát, így egyre több területet fed le különféle szolgáltatásokkal. A vele készített interjúban nemcsak Juli történetét ismerheted meg, hanem a hatékonysági és tanulás-fejlődési tipp arzenáljába is bepillantást nyerhetsz!

Mit érdemes tudni rólad? Honnan jöttél és hová tartasz?

Kecskeméten élek és dolgozom, viszont ügyfeleim más városokból is vannak. A munkámat teljes egészében számítógépen végzem, a megbeszéléseket is többnyire online tartjuk. Van olyan partnerem is, akivel még sosem találkoztam – a köznyelvben ettől “virtuális” egy asszisztens.

A marketing a fő területem, ebbe viszont nagyon sok dolog beletartozik. Egy tartalom elkészítésétől kezdve (szövegírás, poszt készítés), annak feltöltésén át (ez lehet például egy Youtube-videó, egy podcast, egy weboldalra szánt blogcikk, vagy egy kiküldésre váró hírlevél), a stratégiai tervezésen és automatizmusok beállításán át egészen a hirdetések kezeléséig.

Úgy érzem még mindig az utam elején járok. Sok ötletem van, hogy mivel foglalkozhatnék még a jelenlegi tevékenységeimen felül.

Hogyan indult a szabadúszó virtuális asszisztensi karriered, hogyan szerezted az első ügyfeleket?

2021-ben főállás mellett lettem egyéni vállalkozó. A legelején a Virtuális Asszisztensek Magyarországon (VAME) csoportjában mutatkoztam be. Megosztottam a VA-vá válásom hírét az ismerőseim körében is, az első ügyfelek nekik köszönhetően és ajánlások útján jöttek. 

Aztán ahogy felbátorodtam, egy-egy vállalkozóknak szóló csoportban is kommenteltem, illetve üzleti reggeliken, szakmai rendezvényeken is megjelentem, innen is voltak érdeklődőim. És volt megkeresésem korábbi munkakapcsolatból is.

Mire számíthat az, aki veled szeretne dolgozni?

Általában akik velem dolgoznak kedvelik, hogy proaktív vagyok, hogy sokféle szoftverhez értek, ezenkívül komolyan veszem a határidőket és először magamtól próbálom meg megoldani a feladatokat (Google a barátom). Viszont ha elakadok, akkor szégyenkezés nélkül kérek segítséget. 

Amire többször kaptam pozitív visszajelzést, hogy a sokak számára nyűgös adminisztratív munkákat szisztematikusan, mások számára is átláthatóan és logikusan tudom megcsinálni. Gondolok itt például egy összetett táblázat elkészítésére, vagy kulcsszókutatás során az adatok kigyűjtésére.

Erősségem még a szövegírás, korábban újságíróként is dolgoztam, de marketingszövegek is kerülnek ki a kezeim közül. 

És te kikkel szeretsz a leginkább dolgozni? Felfedeztél valamilyen “mintát” a kedvenc ügyfeleidnél az elmúlt évek során?

Legjobban azokkal szeretek dolgozni, akiknek konkrét elképzelésük van arról, hogy milyen feladatokat szeretnének kiszervezni. Egy brief, a legfontosabb információk, vagy egy összetett feladat csekklista-szerű folyamatleírása nagyon jó fogódzót jelent. 

Marketing managerként a saját bőrömön is megtapasztaltam, hogy bizony a deleglásnak is megvan a nehézsége. Ahhoz, hogy pontosan olyan eredményt kapjon az ember, amilyet szeretne, tisztázni kell a részleteket és át kell adni minden információt. Fel kell tudni mérni, hogy a másik mit tud már, és mi az, amit még nem. 

Bár egyre több VA van itthon is, azért még mindig nincs benne a köztudatban, hogy mit is csinál egy virtuális asszisztens. Vannak, akik azt hiszik, hogy egy home officeban dolgozó titkárnőre kell gondolni, pedig nagyon sok minden tartozik ide. Például többször kerestek már telefonos ügyfélszolgálati munkával is. Persze van olyan VA, aki foglalkozik ilyesmivel, de én például nem vállalok ilyet.

Milyen hatékonysági praktikákat alkalmazol?

Az egyik dolog, ami nekem nagyon bevált az a zero inbox. Persze egy kicsit a saját szám ízére alakítottam a módszert, viszont a lényeg továbbra is az, hogy egy (közel) üres postaláda fogadjon. Megnyugvás számomra, hogy a bejövő üzenetek mappában nem lapul több száz vagy több ezer e-mail. (Azt vettem észre, hogy ez másoknál egyáltalán nem ritka). 

Nálam az elintézett e-mailek visszakövethetően be vannak mappázva (vagy ha felesleges megőrizni, akkor törlöm őket). Csak a levél van a beérkező mappában, amivel még foglalkoznom kell. A magán e-mail fiókomban persze van egy későbbi feldolgozásra váró mappa is. Általában ide kerülnek azok a hírlevelek, amik értéket adnak, de épp nincs időm elolvasni őket. Illetve ajánlatok, amik érdekelnek, vagy amik marketing szempontból klasszul kivitelezettek. Ezeket a mentett leveleket sokszor tömbösítve olvasom például várakozás vagy futógépezés közben.

Triviálisnak tűnik, sokan mégsem csinálják: érdemes felvezetni naptárba a programokat és határidőket, és (ha szükséges) emlékeztetőt is állítani hozzá. Ezt jól kiegészíti a projektmenedzsment szoftverek használata. Ez utóbbit a munkám során nagyon praktikusnak találom, de valamiért a magánjellegű feladataimhoz még nem sikerült szokásként megszilárdítani a használatát.

Szeretek például elmélyedni egy-egy feladatban, amihez nekem segít, ha a háttérben szól a zene (például egy zajszűrős fejhallgatóból). Ha pedig szétszórtabb vagyok, akkor fehér zajt is szoktam hallgatni. Nekem tényleg segít koncentrálni. De például a sokak által kedvelt Pomodoro technikát nem szerettem meg.

Projektmenedzsment, hatékonyság

Hogyan tartod frissen a tudásodat?

A marketing folyamatosan fejlődő szakma, ami tényleg rengeteg területet felölel. Az új platformok, szoftverek, algoritmus frissítések mindennaposak. Ahhoz, hogy az ember lépést tartson a legújabb trendekkel, folyamatosan a szakma ütőerén kell tartania a kezét. Így követek hazai és külföldi szakembereket, ha tehetem részt veszek szakmai rendezvényeken és képzéseken. Sokat olvasok és persze hangoskönyveket és podcasteket hallgatok. Most marketing szempontból is nagyon forró téma, hogy milyen folyamatokban lehet bevonni a mesterséges intelligencia alapú szoftvereket, illetve küszöbön a Universal Analytics kivezetése.

Kinek a tartalmaiból inspirálódsz leginkább? Akár szakmailag, akár emberileg?

Szeretem például Tim Ferriss podcastjét, ahol sokféle téma szakértői bemutatkoznak. A podcaster magyarul is megjelent Titánok eszköztára című könyve pedig rengeteg elgondolkoztató ötletet villantott fel előttem. (Vicces, hogy a 4 órás munkahét című bestsellere egyik tanulsága meg pont az, hogy ha vállalkozó vagy, akkor szervezd ki virtuális asszisztensnek a delegálható munkádat… aki már olvasta itt tud keresni).

Követem még Brian Dean anyagait, olvasom Neville Medhora hírlevelét, időnként megnézek egy-egy Noah Kagan, Pat Flynn, Gary Vee vagy Brendon Burchard videót (ők mondjuk olyan mennyiségű tartalmat gyártanak, hogy az lekövethetetlen, ha az ember lánya dolgozik, és élete is van mellette).

Egyébként magyar marketingeseket is követek: Vicsai Gábor, Domán Zsolt, Gál Kristóf, Papp Gábor vagy Dallos Zoltán anyagait mindig örömmel fogyasztom. Azt pedig kifejezetten imádom, amikor egy szakmai cikket humorbonbonba csomagolnak, így mindenképp meg kell még említenem Pusztai Ádám és Vavrek Balázs hírlevelét is.

Utolsóként pedig még kiemelném Görög Ádám TACIT kurzusait (pro és mester). Ezek nagyon inspirálóan hatottak rám. Voltak benne persze olyan gondolatok, amik ismerősek voltak, de nagyon komplex, logikusan felépített és jól követhető anyagokról van szó, amikbe kis tucat önfejlesztő könyv tanulságai és Ádám saját tapasztalatai is belekerültek.

Mit csinálnál másképp, ha ma kezdenél szabadúszóként dolgozni?

Jobban hallgatnék a megérzéseimre. Van olyan, hogy  nincs meg a “kémia” a potenciális ügyféllel. Egyszerűen érzi az ember, hogy ez nem fog menni. 

Ilyenkor senki sem hibás, egyszerűen csak mással jobban tud az ügyfél együttműködni. Volt, hogy annak ellenére, hogy ellenérzésem volt, több megbeszélést rááldoztam ilyen lehetséges partnerrel való egyeztetésekre. Ezen biztos, hogy változtatnék. 

LinkedInen olvastam nemrég Haláchy Nóra bejegyzését, aki egy etikai kódexbe kezdte összeszedni a hasonló észrevételeit. Egy pár év elteltével, ha újra megkérdezel, talán én is egy teljes gyűjteménnyel fogok előállni.

#orsiontour | Digitális nomád kalandok | 7.rész | Templom Fesztivál Keralában

Volt már olyan érzésed, hogy valamin nagyon, de nagyon szeretnél változtatni? Hogy olyan jó lenne mindent hátrahagyni és venni egy csak oda repjegyet, bárhová? Néhány hete fogtam magam, bedobozoltam az életem, bepakoltam a bőröndbe és vettem egy repülőjegyet Indiába, csak oda. Szia, Orsi vagyok, ha érdekel a történetem, tarts velem az utazásaimon!

7. rész

Templom Fesztivál, Kerala

Indiában milliónyi fesztivál van, legtöbbjük vallási témájú, de köszönőviszonyban sincs az otthoni visszafogott templomi élménnyel. Minél hangosabb, zajosabb, díszesebb, őrültebb, annál jobb. Nem ritkán elefántokat is bevonnak, a felcicomázott ormányosok központi szerepet töltenek be az eseményeken.

A fesztivál, amiben nekem volt részem nem ennyire abszurd, látványosnak viszont látványos. Ahhoz képest pedig, hogy kis településekről, pár tíz házas falvakról van szó, még inkább lenyűgöző az egész. Az hogy egy ilyen fesztivál egy hétig is eltart, pedig már csak hab a tortán. Szóval egy héten keresztül megy a zene-bona, a hangszórókból éjjel-nappal üvölt az utcákon az ima és az ének. 

A fesztivál zaját itt az ashramban is lehetett hallani, mert a közeli völgyből csak úgy szállt errefelé a hang. Hajnali meditációnál először rohadt idegesítő volt, mert másra sem tudtam figyelni, de aztán egy pár nap alatt hozzászokott a fülem és szinte már észre sem vettem. (Némi túlzással persze). Amúgy most, ahogy gépelem a sorokat, épp arra figyeltem fel, hogy már nincs hangos zene, valószínűleg vége a bulinak.

Templom Fesztivál Keralában

Pár napja a hajnali sétánál belebotlottunk egy kora reggeli oltárimádatba, amit az utcán állítottak fel. Az egész aszfaltot apró sárga virágok borították, és nyomatták a petárdát ezerrel. Reggel 6 óráról beszélünk. 

Ugyanaz az oltár pár órával később megjelent az ashrami kápolnában is, ebből nagyon okosan arra következtettem, hogy ez egy mozgó oltár, amit körbevisznek a környéken. 

Meghívás a szomszédos faluba

Az ashram meghívást kapott a szomszéd faluban zajló Templom Fesztiválra és az aznap esti programra, ami Durga istennőnek szólt. Bár erőm a nullával volt egyenlő, semmi nincs, ami egy hasonló kalandtól távol tarthatna. Összekaptam magam, és milyen jól tettem! Ilyet is csak Indiában láthatsz!

A templomhoz vezető hosszú, kanyargós út mentén az összes fa fel volt díszítve fényfüzérekkel, amik a szivárvány különböző színeiben pompáztak. 

A templom egy kis udvarban volt. Az udvar szinte minden sarkába virágokkal feldíszített mini oltárok kerültek. Fogalmam sincs, hogy melyik oltár milyen istenségnek tisztelgett, de az indiaiak mindet körbejárták és imák közepette haladtak tovább.

Kis idő elteltével jött pár fickó, akik elmondták, hogy hova álljunk, ha elkezdődik a szertartás. Már ez izgalmas volt, hiszen fogalmunk sem volt, hogy mi fog történni…

Templom Fesztivál: szertartás

Röpke tíz perc után közeledett a fülsiketítő dobszó, és a kis templom falai mögül 6-8 félmeztelen, fehér pongyolás 20-30 év közötti fiú bukkant elő, mindenféle testükre erősített dobokkal. 

Őket pár szintén félmeztelen, de már narancssárga pongyolás felvigyázó követte. Az ő dolguk volt, hogy figyeljenek a tömegre, nehogy baleset történjen, illetve ők óvták az est “sztárját” is, egy középkorú férfit. 

A férfi kb. egy órán keresztül egy rohadt nagy és rohadt nehéz oltárszerűséget egyensúlyozott a fején, amit szinte nem is fogott, csak ha az hirtelen gyors forgásba kezdett. Egyébként inkább úgy sétált, mint egy részeg tengerész; arra ment, amerre a súly vitte. Furcsa sétája közben 6-8 fiatal srác dongta őt körül: virágokat szórtak rá és vízzel locsolták a testét és az arcát. Gondolom, hogy ne kapjon hőgutát.

Az udvar közepén álló templomocskát legalább tizenötször táncolta körbe a jó ember. Eközben megállíthatatlanul szórták rá a virágokat. Az első körökben apró citromsárgát, aztán amikor az elfogyott, narancssárgát, végül halvány rózsaszín és sötét lila rózsaszirmokat. Utána úgy nézett ki a hely, mintha egy nagy, puha, illatos szőnyeg borítaná

Szerencsétlen ember egy adott ponton megállt a templom bejáratánál. Én éppen nem sokkal ezelőtt váltottam pozíciót, és hogy hogy nem pont oda álltam, így közvetlen közelről láthattam, ahogy a férfi levette az oltárt a fejéről, majd körbeugrált párszor (már nem engem) gondolom örömében. Ezután szó szerint elvetette magát a földön, és félig transzban, félig ájultan feküdt mozdulatlanul, a zene elhallgatott, és ezzel vége is lett az egész bulinak. 

Olyan hirtelen történt az egész, hogy szinte csoda, hogy épp felvettem videóra.

Én még most sem hiszem el a látottakat…és ez csak egy aprócska falu ünnepe volt. Vajon milyenek lehetnek a nagyszabású vallási rendezvények? Szerintem ott kő kövön nem marad. 

Május elsején innen nem messze (8 óra busszal) lesz egy fesztivál elefántokkal, díszekkel, pompával, de a videókon látott tömeg akkora, hogy nem hiszem, hogy bevállalom.

Tarts velem az utazáson, ezen a linken eléred a korábbi és a friss beszámolókat!

#orsiontour | Digitális nomád kalandok |  6.rész | Folytatódik a Panchakarma ayurvédikus tisztítókúra

Volt már olyan érzésed, hogy valamin nagyon, de nagyon szeretnél változtatni? Hogy olyan jó lenne mindent hátrahagyni és venni egy csak oda repjegyet, bárhová? Néhány hete fogtam magam, bedobozoltam az életem, bepakoltam a bőröndbe és vettem egy repülőjegyet Indiába, csak oda. Szia, Orsi vagyok, ha érdekel a történetem, tarts velem az utazásaimon!

6. rész

A Panchakarma harmadik és negyedik napja

Beindultak az események Panchakarma fronton. A harmadik nap hajmeresztően hasonlított a másodikhoz, annyi különbséggel, hogy végre nem dugtak gőzkalodába. Majd belecsaphattam a negyedik napba, ami igazán eseménydúsra sikerült. 

Már előző délután tudtam, hogy nagyjából mire számíthatok majd, mert minden nap van személyes konzultáció a dokival, aki megkérdezi, hogyan érzem magam, és a kezelések után és állapottól függően javasolja a következő napok lépéseit. Szóval az egész eléggé naprakész.

Tőlem tegnap reggel vettek vért, hogy csekkolják, hogy áll a TSH pajzsmirigy értékem. Mára a doki új kezeléseket írt elő, így a pormasszázst végre felváltotta az olajos masszázs, aminek baromira örültem. Annak már kevésbé, hogy ezzel egyidejűleg azt is előírta, hogy a borzasztóan keserű napi lötty után minden reggel  hajtsak le egy kis felmelegített folyékony indiai tisztított vajat (ghee) is. 

A vajivás még nem is borzasztott el annyira, mint az, – amit a dörzsöltebb panchakarmásoktól hallottam, –  hogyha ghee-t iszol, akkor aznap extra szigorú diétára tesznek. Ez kvázi rizslevest jelent, de én inkább főzőlében ázó főtt rizsnek nevezném.

A vérvételi eredményem nagyon jó lett, ami azért különösen örömteli, mert sokkal jobb az ashramba költözés előtti vérvételhez képest. Márpedig azóta a gyógyszeradagomon nem változtattam, tehát a jóga és a kúra úgy tűnik, hogy megteszi áldásos hatását. 

Ezzel a jó hírrel szinte repültem a kezelőszoba felé. Elképesztően relaxáló olajos masszázsban volt részem, ami azzal zárult, hogy az ágy fölött lógó edényből 10 percen keresztül  meleg olajat csepegtettetek a homlokomra (Shirodhara). Mennyei volt.

A ghee-t is simán lehörpintettem, nem is volt olyan borzasztó, szerintem jobb, mint a rántott disznósajt… A rizslevesről viszont nyilatkozni se tudok. Próbáltam minél többet enni belőle, hogy ne legyek 1 óra múlva éhes (a mellé adott lencse még segített is picit), de mindenki el tudja képzelni, mekkora kulináris élvezetet jelentett. Holnap ugyanez a sztori vár rám. És rátok is. 

5-9. nap: ismerkedés a ghee (olvasztott vaj) áldásos hatásaival

Az 5. napon 50 ml olvasztott vajat kellett letolnom, a hatodikon 60-at. A doki azt mondta, hogy addig kell ghee-t innom és rizslevest ennem, amíg a bél hasmenéssel nem jelzi a tisztulást. Sosem gondoltam, hogy valaha hasmenésért fogok imádkozni.

A 6-8-ik nap még mindig a ghee-ivásról szólt, minden egyes nappal egyre nagyobb adagokat kaptam. A végére már 80 ml-t kellett legyűrnöm. Meggyűlt vele a bajom rendesen. Az első napokban még vagánykodtam, és a szimpla undoron túl nem sok mindent éreztem, és hát persze hogy wc-re se kellett mennem. 

Így aztán maradt minden nap a ghee és a nyomorult rizsleves. Tegnap reggel aztán átütő sikert értem el: reggeltől kezdve émelyegtem, a 80 ml vaj után pedig folyton telítettség érzet és hányinger kerülgetett. Egész nap ghee-t böfögtem fel (bocsika) és legnagyobb örömömre a toalettre is ellátogattam, 4x. 

Ennek az átütő eredménynek hála mára levettek a vajivásról, és hivatalosan is kinyilvánították, hogy a testem megtelt ghee-vel, készen állok a purgatóriumra. El lehet képzelni a fejemet a szó hallatán.

Purgation: egy nap agresszív tisztulás. Reggel 10-kor át kell vánszorognom a rendelőbe, és ott éhgyomorra meginnom valami állítólag még az olvasztott vajnál is undorítóbb gyógynövényes olajat. Majd délig nem szabad inni még vizet sem. 

12 és 14 óra között aztán 10 percenként le kell hajtani egy-egy pohár vizet. Mások elmondása alapján közben 5 percenként szaladok majd klotyóra. Dolgom végeztével 2-kor mehetek enni. Napi menü: rizsleves…viszont legalább valami upgradelt változat paprikaporral és gyömbérrel ízesítve, ami állítólag egész finom. Ha ízlik majd, megosztom a receptet. 

Bár a leírtak borzasztóan hangzanak, és amúgy borzasztóak is, de összességében jól vagyok, és jól bírom. Csak rohadt fáradt vagyok. Ezt viszont könnyedén megoldom azzal, hogy szinte naphosszat fekszem, olvasok, vagy megnézem a Dirty Dancing-et és a Don’t Worry Darling-ot egymás után háromszor (ezek vannak fent a gépemen).

Tegnap este összevakartam magam, mert 7-kor kisétáltunk a közeli faluba, hogy megnézzük, miből is áll egy Templom Fesztivál itt a Dél-Indiai Kerala tartományban. Erről külön posztban számolok be, mert leesett tőle az állam, és 3 mondatban nem lehet összefoglalni a látottakat. 

Na mentem purgálni.

Jön a purgatórium

Az újdonsült rizsleves nem rossz vagy csak nagyon éhes voltam. Volt benne 5 kiló gyömbér, paradicsom, só, bors. 

Ami viszont a rizsleves előtt történt, abban nem volt köszönet. Íme a program:

10 óra – éhgyomorra lehajtani 60 ml gyógynövényes ricinusolajat (még 6 órával később is öklendeztem tőle).

10-12 óra között türelmes várakozás, hogy a ricinus dolgozzon. Nem alhatsz, nem ehetsz, nem ihatsz, nem zuhanyozhatsz. Fontosak a szabályok. 

12-14 óra – 10 percenként meginni egy pohárka meleg vizet. Ehhez a cukik biztosítottak egy kanna forralt vizet. Mivel 5 nap alatt 3 kilót ledobtam, nem volt sok erőm elcipelni a kannát az ashram másik felébe. Kedves barát segített.

Erről a röpke két óráról csak annyit, hogy minden egyes bögre után spuri volt. Viszont tuti, hogy még a levegő is kijött a bélrendszeremből. Alapos munka. 

14 óra – el sem hittem, hogy végre mehetek enni. Szinte szárnyaltam az étkezőbe, hogy magamhoz vegyem a rizslevest. Aprókat kanalazva körülbelül 40 perc alatt nyakaltam be.

Azóta újra itt pihegek az ágyban, este 6-kor ehetek újra belőle. Holnap pedig visszatérek a rendes kosztra! (Na nem ám sült krumplira, hamburgerre és az otthon megszokott egészségtelen vackokra gondolok, azok legfeljebb az álmaimban jönnek elő..).

Holnap újabb vérvétel következik, és kiderül, hogy hány nap múlva szabadulhatok. 

A holnapi kaját már megrendeltem az univerzumtól: valami kis csicseriborsós curry, dosa és kókusz mártogatós. Szerintem díszbe öltözök majd. 

Tarts velem az utazáson, ezen a linken eléred a korábbi és a friss beszámolókat!

#orsiontour | Digitális nomád kalandok |  5.rész | Panchakarma ayurvédikus tisztítókúra

Volt már olyan érzésed, hogy valamin nagyon, de nagyon szeretnél változtatni? Hogy olyan jó lenne mindent hátrahagyni és venni egy csak oda repjegyet, bárhová? Néhány hete fogtam magam, bedobozoltam az életem, bepakoltam a bőröndbe és vettem egy repülőjegyet Indiába, csak oda. Szia, Orsi vagyok, ha érdekel a történetem, tarts velem az utazásaimon!

5. rész

Panchakarma – ayurvédikus tisztítókúra

Amit elöljáróban érdemes tudni a Panchakarmáról, az pár mondatban összefoglalható: maga a kúra több ezer éves múltra tekint vissza és holisztikus szemléletű, vagyis hatással van a testre, a lélekre és az elmére is. A tisztítás három fázisban történik, ennek tartok én a legelején:

Első 1-9 nap: Előkészítés, amikor is olajos és gyógynövényes masszázsokkal fellazítják a testben felgyülemlett toxikus lerakódásokat, és az emésztőszervek felé terelik a salakanyagot.

Következő 5-7 nap: Kiválasztási és ürítési szakasz, amikor elérik, hogy a toxikus lerakódás távozzon a szervezetből. Ennek többféle módszere van. Egyéni alkattól és problémától függ, kinek melyiket javasolják. A módszerek között szerepel hánytatás, gyógynövényes beöntés, gyógyolajivás, és orrba cseppentés is. Egyik jobban hangzik, mint a másik. 

Utolsó szakasz: tápanyagbevitel. Itt nem tudom, mi fog történni a vegetáriánus és ayurvédikus ételek összeállításán kívül, de nemsokára erre is fény derül majd. 

Panchakarma – első nap

Reggel és délután egy személyre szabott, egyedileg kutyult gyógynövényes löttyöt kellett meginni. A reggeli adagot még csak-csak lehajtottam, de a délutánival már meggyűlt a bajom. Sokkal keserűbbnek érzékeltem, mint reggel. 

Minden nap van egy kezelés. Nekem az első napon egy olyan masszázs volt, ahol az egész testemet a talpamtól a fejem búbjáig végigdörzsölték valamilyen gyógynövény őrleményből készült porral. A nő olyan alapos munkát végzett, hogy alig maradt rajtam bőr. 

A smirglizés után a masszőr kis festő pemzlivel lesöpörte rólam a finom port, és szó szerint bedugott egy gőzkalodába, ahol 15 percet töltöttem. Ezt körülbelül a következőképp lehet elképzelni: egy közepes méretű szétnyitható hordóba kellett beülnöm, amit úgy zártak rám, hogy csak a fejem lógott ki. Szinte az ájulás kerülgetett. Sosem bírtam a szaunát, csak kis adagokban, az itteni 32 fokban meg eszembe sem jutott volna ilyen ötlet. 

Amíg bent aszalódtam, alaposan szemügyre vettem a dolgokat és észrevettem, hogy a gőzt egy kemping rezsón hevülő konyhai kuktában állítják elő, ezt vezetik egy vékony slagon keresztül a kalodáig. India a legleleményesebb és legfurább ország, ahova valaha betettem a lábam, imádom. A gőzölgés után 3 órán keresztül nem zuhanyozhattam, időt adva így a gyógynövénynek, hogy kifejtse áldásos hatását.

Igazából ez a kis semmiség annyira kivette belőlem az erőt, hogy nem is voltam jógaórán, (amit amúgy sem javasolnak ilyenkor). Sőt, délután bealudtam vagy két órára, alig bírtam észhez térni.

Holnap ugyanezt a kört tolom, és talán még a harmadik napon is.

Panchakarma – második nap

A második napon reggel 8-ra kellett mennem az első napi deles kezdés helyett. Ez jobb is volt így.

Bár élveztem a bőrradíros részt, és csak a gőzkabinnál rogytam meg, második nap már a smirgli is rossz volt, mert iszonyatosan kiszárítja a bőrt és egész végig vakarózhatnékom volt. Mintha csak ezernyi hangya futkosott volna a bőröm alatt. Próbáltam ellazulni a kezelés alatt, másra koncentrálni, akár még élvezni is, hogy sima lesz a bőröm, de őszintén szólva az egész egy kínszenvedés volt.

Ehhez hozzájött még az ayurvédikus masszázs szexepilje; az ágy, ami inkább asztal, azon belül is a biliárd változat. Na ezen az asztalon relaxálni elég nehéz, viszont annál viccesebb tud lenni, amikor például olajos masszázst kapsz (pár éve már próbáltam), és csúszkálsz az asztalon, mint egy partra vetett hal. 

A dörzsi után jött a gőz, nagyon rosszul lettem. A tizenharmadik perc végére, ki is jöttem, minden erő kiszállt belőlem. A masszőr törölgetett meg, mint valami kisbabát.

Amúgy végig pucér vagy. 

Ebéd után sikerült elcsípnem a doktort, vittem neki az összes vérvételi leletem, elmeséltem mindent a hirtelen jött pajzsmirigy problémámról és a november óta bénácska jobb szememről. Azt mondta, holnaptól nem kell gőzben ülnöm. Na ezért már megérte..még vár rám egy nap pormasszázs, aztán új kezelés jön, olajos masszázs és valszeg ghee (tisztított indiai vaj) ivás, nyam-nyam. Holnap reggel csinálnak egy gyors TSH vértesztet, biztos, ami tuti.

Egyébként rákérdeztem, és az autoimmun betegségek az ayurvédikus tanok szerint a szervezetben felgyülemlett túl sok tűz (Pitta) elemnek tulajdoníthatóak, azt kell csökkenteni, egyensúlyba hozni. Mélyebben nem megyek bele, ez egy 5 kötetes enciklopédiát megtölthetne, akit érdekel, olvasgasson az ayurvédáról, nagyon érdekes tudomány.

Full moon puja

A napjaim szerencsére nem csak a Panchakarmáról szólnak, az ashram mindig tartogat meglepetést. Este például egy vallási szertartáson vettünk részt itt bent, az ashram területén, egy gyönyörű rituálén a telihold jegyében. 

A délután leple alatt színes porból mandala ábrát rajzoltak a padlóra, amit eldíszítettek virágokkal, gyertyákkal, és füzérekkel. Egy vendég pap imádságokat mormolt és virágokat dobált felajánlásként a mandala közepére állított oltár köré. Mi a teremben hosszú sorokban ültünk és kántáltunk. 

Nekünk is raktak ki banánlevélen virágokat és piros port. Mécsesek voltak előttünk, és egy adott ponton mi is elhajigáltuk a rózsaszín virágokat, ezt egyesek szinte transzban, én viszont a kúra okozta migrénnel. 

A ceremónia végén sorba álltunk és áldást kaptunk a homlokunkra festett pötty és vonal szimbólumával.

Remélem, ettől jobban megy majd a holnapi panchakarma. 

Ps: amúgy elképesztő, hogy az ember azt gondolná, hogy egy ashramban a fű sem rezzen, de annyi minden történik nap mint nap, hogy nem győzök jegyzetelni. 

Tarts velem az utazáson, ezen a linken eléred a korábbi és a friss beszámolókat!