A korszerű munkahelyeket építő és berendező skandináv dizájncég, a Kinnarps tágan értelmezi feladatát, ezért kommunikációs tevékenysége részeként egy rendhagyó meetup sorozatban járja körül a munka és munkahely kapcsolódó területeit. A legutóbbi, tehetségmenedzsment hívószava köré szervezett “Perspektívák” meetupon ezúttal egy fejvadász-coach-cégvezető és egy freelancereket célzó startup CEO-ja osztotta meg gondolatait, amivel kiválóan rá lehet fordulni a 2020-as évekre, karrierépítési szempontból.

Amikor beültünk a L’Office-ba az aktuális Kinnarps meetupra, sejteni lehetett, hogy a “tehetségmenedzsment” fogalmáról szóló beszélgetés nagyon gyorsan el fog vezetni a munka jelenének és jövőjének elemezgetéséig. A novemberi esemény vendégei a HR területén két külön perspektívával rendelkező vállalkozók voltak.

Patai Krisztina több, mint 10 éves karriert futott be a világ egyik legnagyobb munkaerő-közvetítő vállalatánál, majd karriercoaching- és fejvadászcéget indított Future Talents néven.

Balázsik Péter a Talentuno, Magyarország egyik legforróbb startupjának CEO-ja. A startup mögötti alapötlet a recruiting kiszervezése a megosztáson alapuló gazdaságba, a sharing economy-ba, vagyis beregisztrálhatsz “matchmakerként”, és ha a te általad ajánlott jelentkezőt felveszik az adott állásra, akkor (elég komoly) jutalékot kapsz. 

Sokkal rövidebben: “Über fejvadászoknak”.

A Talentuno már Lengyelországban is kiépült, a csapat 3 főről 97-re ugrott három év alatt, és még mindig bőven felszállóágban van.

Mi a tehetség? Amit tudsz vagy amire képes vagy? 

A beszélgetés első köreiben néhány munkaerőpiaci alapvetést jártunk körül, például azt, hogy a tehetség fogalma business környezetben már korántsem magától értetődő. 

Patai Krisztina szerint a tehetség az, aki “pozitív irányban eltér az átlagtól”, tehát relatív, mert attól függ, mi számít átlagosnak az adott közegben. A Talentunónál pedig az a tapasztalat, hogy “az a tehetség, aki eléri a célt, amit kitűzünk”, nem több, ráadásul ebben a szakmai múlt a jelek szerint nem túl hiteles előrejelzés, nincs összefüggésben azzal, hogy honnan jött és mit csinált az illető – a képességek számítanak, és ez egy visszatérő motívum volt az este során. Ez valamelyest rezonál Patai Krisztina azon megjegyzésével, hogy HR-szempontból a legkeresettebb tehetségeket úgy nevezik, hogy Most Placable Candidate, mert őket szinte bárhová szívesen felveszik. Miért? Mert kiválóan el tudják adni magukat – ami nem feltétlenül jelent rendkívül szakmai kvalitásokat, de az egyéb képességeknek hála hamar nagyon jó eredményeket tudnak elérni.

A tehetségmegőrzés kérdése is eléggé józanító helyzetben van: a cégeknél szokássá vált, hogy bónuszokkal jutalmazzák a hűséget, ezzel próbálják ellensúlyozni az intenzív munkaerőpiaci versenyt. Nincsenek általános motivációs jó gyakorlatok, mert minden szektor más, az ott dolgozó emberek számára is különböző értékek fontosak. 

A Talentuno, mint dinamikusan fejlődő startup, folyamatosan bővít, ahogy újabb és újabb  funkciókat kell ellátni. Ahogy Balázsik Péter fogalmazott, mindig “a következő mérföldkő elérésére” keresnek embert. Egy ilyen környezetben nincs idő betanításra, és a tapasztalatnak gyakran nincsen jelentősége, mert a pozíció sok esetben korábban nem létezett más cégnél sem. Ebben a fajta céges ökoszisztémában “folyamatos a frusztráció”, hangsúlyozta Balázsik, és ezt az interjúk alkalmával frontálisan közlik is, figyelve a reakciókat. Akit ez izgalomba hoz, motivál, azzal szeretnek munkához látni. Nem mellesleg a bizonyos ledolgozott idő után kinyíló részvényopció is jó motiváció, hiszen így minden kolléga érdekeltté válik a cég jó teljesítményében.

A jó munkaerő megtartásában Patai Krisztina kulcsszerepet ad az emberségességnek – ennek hiánya minden céges csapatnál a vezető kilépési okok között szerepel. Elmondása szerint rendkívül hasznos tud lenni egy olyan őszinte beszélgetés, amely során a vezető megkérdezi, hogy az aktuális gyengébb teljesítménynek van-e valamilyen mélyebb oka. Balázsik is alátámasztotta ezt CEO-szemszögből: a tőlük távozók nagy részénél a váltás hátterében ugyanilyen “szoft” okok álltak, nem a több pénz vagy a jobb karrierlehetőség vonzása.

Te mit teszel azért, hogy toppon tartsd a saját karriered?

Rátérve arra, hogyan tudja valaki saját magát, mint tehetséget, optimálisan menedzselni, mind a két előadó megkapó személyes fejlődési történetet osztott meg:

Patai Krisztina gyakornokként kezdett az óriásmultinál, és több, mint 10 évig ott is maradt, amikor egy útkeresős, “valami nem kerek”-fázisba érkezett meg, amit sok karrierváltó freelancer megél. Krisztina azonban empirikus alapon és szinte tudományos alapossággal állt neki saját problémája feltárásának: kitanulta a szakmájában úgyis agyonhype-olt coachingot, majd elkezdett karriercoaching szolgáltatást nyújtani másoknak, amin keresztül sikerült saját magának is megértenie, hogy valójában tényleg mennyire szereti a fejvadász munkát, amivel egészen odáig foglalkozott, és hogy végülis ezt akarja folytatni, csak önállóan, külső korlátok nélkül, kiegészítő coaching-szolgáltatásokkal. Így nagy lendülettel tudta felépíteni saját cégét.

Balázsik Péter pedig egész életében vállalkozó volt, mert semmilyen szempontból nem érezte testhezállónak az alkalmazotti létet. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a “biztos háttér” megteremtése helyett inkább sok mindenbe belekapott, mindenbe, ami éppen érdekelte, és ezek az ismeretek és tapasztalatok csak később teremtettek számára értéket, előre nem látható módokon – mindezzel tökéletesen illusztrálta Steve Jobs híres diplomaosztós beszédét, a “Connecting the Dots” metaforát felidézve. Péter szerint a világ ma egyébként sem kedvez az “egy téma szakértőinek”, vagyis a specialistáknak. 

“Sokan karrierben és pozíciókban gondolkodnak, holott teljesen abszurd dolgok jelenthetnek előnyt a későbbiekben.” 

Egy konkrét példája a ma hasznos képességek közül a sales: teljesen mindegy mit csinálsz, miután szereztél ebben némi tapasztalatot, mivel mindenben mindig hasznos lesz. Saját gyermekkora biztosította az élő példát ennek az előre építkező mentalitásnak a másik pillérére: szülei falusi kocsmákat üzemeltettek, ami sokáig nagyon sok munkával és csekély jövedelemmel járt, míg 10 év energiabefektetés után jövedelmezőre fordult. Ezzel a leckével Balázsik megértette, hogy a munkát és a kompenzációt el lehet időben csúsztatni, nem kell ragaszkodni a munka és bér állandó körforgásához.

Tényleg abba az irányba tartunk, hogy mindenki freelancer lesz?

Tulajdonképpen az egész meetup a “a munka jövője” téma körül forgott, ami nekünk freelancereknek egy napi szinten visszatérő gondolatkör, de az est második részében a szervezők konkrét kérdésekkel irányították a figyelmet a témára, és újabb izgalmas levezetéseket hallhattunk:

Patai Krisztina nem fél a robotizációtól, mert “amit le lehet, azt majd leprogramozzák”, a szakmaiság ekkor a hozzáadott értékben fog megjelenni. Emlékeztetett arra, hogy a munka fogalma nem egy “kötelező rossz” kell, hogy legyen, hanem az életünk egyik célja és értelme, ez az egyik fő oka annak, ami miatt érdemes a szívből jövő vágyakra és érzésekre odafigyelni. Korunkra elvitathatatlanul jellemzőek a dinamikus életmodellek: alkalmazott, freelancer, cégalapítás, majd újra alkalmazotti lét harmonikusan váltja egymást a modern munkavállalói karrierben, egy adott életpályán belül is több alkalommal. 

A jelek szerint a sakktábla változik, de ezzel együtt bővülnek a lehetőségek. Balázsik Péter érdekes szempontot hozott be azzal, hogy “amit mi munkának nevezünk ma, az egy 150 éves dolog, régebben mindenki bizonyos értelemben vállalkozó volt. Ez csak egy visszakanyarodás.”

Az olyan tech platformok, mint a Talentuno, igazából freelance munkahelyeket hoznak létre.

Mit kell tennem, hogy felkészüljek a jövőre?

Patai Krisztina mindenkinek azt ajánlja, hogy “legyenek őszinték magukkal és tervezzenek tudatosan”, illetve “Let’s Go Digital!”, ami alatt konkrétan azt érti, hogy mindenki szerezze meg a saját területén releváns magas szintű IT tudást, akár sales, akár HR, vagy bármi más a fókusz, legyen képben minél mélyebb rétegben az ott használható IT megoldásokkal.

Balázsik Péter pedig ismételten azt javasolta, hogy legyünk kockázatvállalóbbak, vágjunk bele olyan dolgokba, amik nekünk tetszenek: majd utólag jó lesz valamire, amire elsőre nem is gondolnánk. Illetve általánosságban jelezte a humán készségek fontosságát, a magas hozzáadott értéket létrehozó emberek vezetésének képességét, mint a jelenlegi üzleti környezetben minden körülmények között hasznos készséget.

A Kinnarps rendszeresen szervez munka és munkahely témájú meetupokat. Mi azért szeretjük, mert nagyon magas színvonalúak és a változatos területekről érkező előadóknak hála kiválóan alkalmasak arra, hogy jobban megértsük a munka jövőjének alakulását.

Ha te is kíváncsi vagy a munka jövőjére, kövesd a Kinnarps Hungary facebook oldalát, ahol a következő meetupról is értesülhetsz. Vagy iratkozz fel a meetup hírlevelére itt.

MEGOSZTÁS
Freelance copywriter, blogger, ghostwriter, storyteller. A szabadúszást az önellátó kertészkedéssel ötvöző életformát teszteli a Börzsöny egyik völgyében.