Szabadúszó ügyintézők – Interjú Kiss-Márton Adriennel, a VAM alapítójával

Kiss-Márton Adrienn, a VAM (Virtuális Asszisztensek Magyarország) alapítója pár év multis tapasztalat után kezdte el kitaposni a magyarországi virtuális asszisztensek útját, létrehozta az első keres-kínál közösséget és egy olyan tudásbázist, amely mára már megkerülhetetlen lett. Ez a fogalom még be sem került igazán a magyar köztudatba, de máris kezd előítéletek és nettó félreértelmezések áldozatává válni, az érdeklődés pedig megbízók és munkavállalók felől is egyre fokozódik, úgyhogy éppen ideje volt alaposan átbeszélni mindent, ami ezzel a robbanásszerűen fejlődő jelenséggel kapcsolatos.

Először is tegyük helyre a virtuális asszisztens fogalmát, mit jelent ez pontosan?

A virtuális asszisztens egy magasan képzett ügyintéző, aki képes az önálló és hatékony munkavégzésre. Online módon, a távolból támogatja vállalkozások működését.  Akár több diplomával is rendelkezik, beszél nyelveket. Fontos elvonatkoztatni a pejoratív érzettől, egy jó virtuális asszisztens tapasztalatával, tudásával óriási segítség egy cég vagy egy vállalkozó életében.

A téma talán legjobb ismerője vagy Magyarországon, vagyis elég korán startot vettél. Hogy kerültél erre a pályára, hogyan vezetett ide az utad?

Pénzügyesként végeztem Budapesten, de alapvetően vidéki lány vagyok. Vissza is mentem az iskola után Bonyhádra és egy könyvelőirodában helyezkedtem el.  Itt a bérszámfejtésre kerültem, amely szerelem volt első látásra, viszont nem volt hozzá képzettségem, ezért megcsináltam Pécsett egy HR-es diplomát. Legnagyobb meglepetésemre megkerestek egy nagy nemzetközi banktól egy ajánlattal, így visszakerültem a fővárosba és ott is maradtam több évig. Nagyon jól éreztem magam, fél év után kineveztek a csapat vezetőjének, de már akkor tudtam, hogy én külföld felé szeretnék egy kicsit nyitni. Cégen belül ez sajnos nem jött össze, így két és fél év után felmondtam és elmentem Dániába önkéntesnek egy speciális igényű gyerekekkel foglalkozó iskolába.

Sikeres vezetőként egy jó munkahelyről felállni, kockára tenni az egész karrieredet és elmenni önkéntesnek, ez egy elég drasztikus lépés. Mi motivált?

Elképzelhető, hogy fiatal voltam ehhez a multis légkörhöz, nem láttam kiutat onnan. Annyira jó voltam abban a székben amiben ültem, hogy semmi esélyem nem volt a kimozdulásra. A munkaadómnak nem ez volt az érdeke. Én pedig olyan típus vagyok, aki folyamatosan keresi az új dolgokat, kihívásokat, hogy valamin mindig pörögjön az agyam. De ha már beállítottam egy folyamatot, onnantól kezdve  az már nem kihívás számomra. A végső lökést talán az adta, hogy volt egy 5 napos, nagyon komoly auditunk Londonból, amely úgy zárult le, hogy mindent a legnagyobb rendben találtak. Onnantól kezdve nekem ez már nem volt érdekes. Szerettem nagyon a csapatot, a bank volt nekem a nagybetűs “Munkáltató”, megbecsültek és elismertek. De ott akkor elég volt. Közeledtem a harminchoz és úgy voltam vele, hogy van még más is, amit szeretnék kipróbálni.

Mit hoztál magaddal Dániából, az önkéntes munkából?

Egyrészt kinyílt a világ, másrészt rácsodálkoztam arra a rugalmasságra, ami itthon nem volt jellemző. Megéltem a learning by doing módszert, amit az én szakmámban nem nagyon kultiváltak a munkaadók és ez még ma is így van. Nemzetközi volt a csapat, angol volt a munkanyelv, így a nyelvtudásom is sokat fejlődött. Nagyon megfogott az elfogadás, amit ott tapasztaltam, semmin és senkin nem botránkoztak meg az emberek, nem szóltak meg valakit azért, mert furcsa ruhában volt.

Dániából azonban hazajöttél, de már nem egy multi felé vetted az irányt, ha jól sejtem.

Bonyhádra jöttem, de még egy kicsit visszamentem Budapestre dolgozni. Bérszámfejtés, külföldi ügyfelek számára adótanácsadás volt a feladatom, aztán kismama lettem és abban biztos voltam, hogy nem akarom Budapesten megszülni sem felnevelni a gyerekemet. Hazajöttem és elkezdtem agyalni, hogyan is tudnék én alvállalkozóként online dolgozni. Ekkor 2011 vége, 2012 eleje volt, a szűkebb környezetben nagy szemekkel néztek rám, amikor kitaláltam, hogy a net segítségével össze tudok rakni egy rendszert úgy, hogy működjön. Azonban bármerre fordultam HR-esként, mindenhol falakba ütköztem. 

„Nem adtak ki egy külsősnek bizalmas információkat, nem is tudom mitől féltek, hiszen egy alkalmazott is simán ki tud vinni bármilyen információt egy cégtől, ha akar.”

De nem adtam fel, elkezdtem vegyülni üzleti Facebook csoportokban, próbáltam feltérképezni, kinek milyen problémái vannak, miben tudnék neki segíteni. Az első megbízásaim angol, német üzleti levelezések voltak. Ez a mai napig valós problémája sok hazai cégnek.  Egy külföldi partner miatt nem fogsz megbízni egy fordító irodát, nem veszel fel egy embert, a Google Translate viszont ide már kevés… Ezekkel a megbízásokkal párhuzamosan aztán jöttek sorban a további kérések és kérdések, én pedig nyitott voltam mindenre.

Elkezdtem közben azt is kitanulni, hogyan tudnám egy kicsit marketingelni ezt az egészet. Készítettem Youtube csatornát, amire aztán rá is talált 2016-ban egy angol csaj, akivel elkezdtünk együtt dolgozni, könyveltem a kinti rendszerekben itthonról. Tőle hallottam először azt a kifejezést, hogy virtuális asszisztens. Tulajdonképpen itt tudtam meg, hogy van ilyen.

Freelancerblog virtuális asszisztens

Hogyan reagált a magyar piac a csatornádra és a tartalmaidra? Jöttek a megrendelők és az érdeklődők, vagy azért ennyire nem volt meseszerű a beindulás?

Nem volt különösebben nagy érdeklődés, nem is nagyon tudták, mi az a virtuális asszisztencia. Külföldön ezt nem kell magyaráznod, már akkor is egyértelmű volt. Itthon azonban csak abban rengeteg melóm van, hogy egyáltalán a fogalmat elültessem a fejekben. A külföldi csoportokban mozgolódva arra gondoltam, hogy ez egy csomó embernek idehaza is jó lehetőség lenne arra, hogy dolgozhassanak. Olyanoknak, akik otthon ülnek vidéken 2-3 diplomával és éppen nem kellenek egy munkáltatónak sem. Egy kis önmenedzseléssel egy ilyen platformon ők is érvényesülhetnek. De aztán mindenhonnan azt a visszajelzést kaptam, hogy anyanyelvi angol nélkül ezt nem lehet csinálni.  Ezért indítottam el 2017-ben a saját csoportomat, mert a külföldi csoportok után szerettem volna magyarokkal beszélgetni erről és megnézni, vajon hogyan működhet ez itthon.

Az indulás után elkezdtek nagyon sokan jönni a csoportba, mindkét oldalról. Olyanok is, akik ezt a munkát szerették volna elkezdeni és a megbízói oldal is feltűnt már. Gyorsan átláttam, hogy muszáj kettéválasztani a két oldalt és akkor indítottam el a keres-kínál csoportot, ahova bárki beléphet. A VAM csoport pedig megmaradt egy szigorúan szűrt, szakmai csoportnak.

A VAM projekt teljesen lefedi a kapacitásodat, vagy saját ügyfelekkel is dolgozol még, mint virtuális asszisztens?

Alapvetően a VAM a karitatív szolgáltatásom, a társadalmi felelősségvállalásom. Van egy csomó minden, amit már a csoport generált, például a VAM konferencia is ilyen. Ennek a teljes megszervezése már nem fért volna bele az időmbe.  Ebben az egészben azt tartom a legfontosabbnak, hogy ez egy közös dolog legyen, hiszen együtt sokkal messzebbre jutunk. Én akkor tudok a csapat élén lenni, ha van csapat, akikkel együtt megyünk. Minél többen csináljuk, annál könnyebb lesz elfogadtatni és kitaposni az utunkat.  Tudom, hogy ennek van értelme.  Persze én is el tudok bizonytalanodni, de mindig jön olyan visszajelzés, ami megerősít abban, hogy van értelme ezt csinálni. Már az is egy óriási eredmény és siker számomra, hogy mi most a virtuális asszisztenciáról beszélgetünk. Dolgozom azon, hogy a VAM, mint vállalkozás megálljon a saját lábán, de ez nagyon hosszú folyamat. Az ügyfeleim megtartása viszont fontos, ettől vagyok és maradok hiteles.

Nagyon sok edukációs anyagot, fontos információkat ingyen adsz az érdeklődőknek, olyanokat, amivel valóban el lehet indulni ezen a pályán egy újoncnak. Szoktál kapni ezért valamilyen formában köszönetet vagy visszajelzést mondjuk egy sikersztori formájában?

Persze, ha nem kapnék, akkor már régen feladtam volna. Nagyon sokan kezdték nulláról az anyagaimmal és sokan meg is köszönték. De nem is kell ezt személyesen megköszönni, az is nagyon jó érzés, amikor látom, hogy egy csoporttag hova jut a segítségünkkel.

Ki az, akinek nem tanácsolnád, hogy VA legyen?

Akit idegesít a sokszínűség, aki sokkot kap a sokféleségtől és a változatosságtól. Ez egy kőkemény munka és rengeteg odafigyelést, önfegyelmet és szervezést igényel. Nem egy laza home office meló és nem való mindenkinek.

És mit üzennél annak a megbízónak, aki most ezt a cikket olvassa és kedvet kapott egy virtuális asszisztenshez?

A „Készen állsz egy virtuális asszisztensre?” e-book elolvasását javasolnám először, ennek segítségével hamar képbe kerül és el tudja dönteni, hogyan tovább.

„Kiemelném számára, hogy a legnagyobb előny, amellyel egy virtuális asszisztens rendelkezik a klasszikus alkalmazotthoz képest, az a globális rálátás és az átlagon felüli problémamegoldó képesség.”

Egy virtuális asszisztens nem nagyon mondja, hogy “ezt így szoktam meg úgy szoktam”. Alkalmazkodik a céghez és megkeresi a legjobb eszközt az adott munka elvégzéséhez. A virtuális asszisztens a jövő munkavállalója, innovatív, fejlődőképes, megkeresi a megoldásokat.

Kép: bruce mars on Unsplash

Erősítsd meg a személyes márkád ezekkel a hackekkel!

Papp Gábor, a legendás The Pitch alapítója, a magyar SEO színtér közismert fenegyereke most sajátos tech skilljeit az énmárka terén demonstrálja, és legnagyobb örömünkre ezt a FreelancerBlog hasábjain teszi, e cikk formájában. Kapaszkodj, jönnek a legfontosabb alapvetések és mellé egy csomó kétperces digitális trükk, amivel garantáltan az ügyfélköröd radarképének közepére kerülhetsz… 

A személyes márkaépítés (personal branding) jellemzően ugyanolyan fontos egy freelancer, mint bármilyen cég, vállalkozás, szervezet számára. 

Szükség van egy jó értékre, amit ajánlani tudsz a potenciális érdeklődőknek. Ezt az üzenetet pedig el kell tudnod juttatni hozzájuk a megfelelő csatornákon. 

De mi ez az érték? Hogy mutat be? Mik lesznek a csatornák? Ezeket fogjuk ebben a cikkben érinteni és átvenni.

Értékajánlat + a megfelelő felület

Első lépésben tudnod kell, hogy mi maga az a tudás, munkafolyamat, amit értékként tudsz a piacra vinni. Nevezhetjük ezt terméknek, szolgáltatásnak vagy értékajánlatnak. Ha szövegíró vagy, akkor szöveget írsz. Ha designer vagy, akkor például grafikákat, arculatokat készítesz. Ha webfejlesztő vagy, akkor meg weboldalakat raksz össze, karbantartasz. Ez az, amit adni tudsz.

A kérdés az, hogy erről mások honnan értesülnek? Vagy ha hallanak rólad, akkor milyen forrásokban tudják megnézni ki vagy, milyen referenciáid vannak, hol lehet ajánlatot kérni? 

Erre a célra sokan, sokféle megoldást használnak. Itthon és külföldön egyaránt. Legyen az egy freelancer portál (Upwork, Fiverr), valamilyen közösségi felület (Instagram, Facebook) vagy akár egy saját weboldal. 

Ma már szerintem nem lehet azt megúszni, hogy legyen egy felület, ahova tereled az érdeklődőket. 

Sokan úgy gondolják, hogy egy Facebook oldal, egy Insta profil vagy egy Linkedin fiók erre teljesen jó. Az igazság az, hogy sajnos nem.

A saját felülettel (vagy hívjuk angolul “asset”-nek) kapcsolatban van néhány fontos elvárás:

  1. A Te tulajdonodban legyen.
  2. Teljesen testreszabható legyen.
  3. Te magad is tudd szerkeszteni, ne csak más.

Miért fontosak ezek a szempontok?

  1. Saját tulajdon

A Facebookra feltöltött fotók például nem a te tulajdonodban vannak. Hanem az mind a Facebook-é. Persze, dönthetsz úgy, hogy törlöd. De a Facebook is dönthet úgy, hogy törli az oldaladat (akár hibából és átmenetileg). És nagyon kevés olyan lépést tudsz tenni, amivel könnyen és gyorsan a saját kezelésed alá tudod újra vonni a felületet. Ezért ha komolyan gondolod a személyes márkaépítést, akkor szerezz be egy domain címet (legyen akár .hu vagy .com), ami ideális esetben legyen a saját neved (barnasepsey.com, dalloszoltan.hu, majsair.hu) vagy valamilyen csak hozzád köthető fantázianév is (backpacker.hu). Ennek a fenntartása évi 2-3 ezer forintos nagyságrend. És ide rakj fel egy sima, egyszerű WordPress alapú weboldalt. Van hozzá rengeteg sablon, találsz hozzá fejlesztőt is a világ bármelyik pontján.

2. Teljesen testreszabható

A legtöbb közösségi média (Facebook, Linkedin) és egyéb webes felületen (akár valamilyen freelancer portál) sok a korlát. Mit rakhatsz fel? Mit hogy jelenít meg? Hogy néz ki mobilon és desktopon? Elérhető minden adat bejelentkezés nélkül is? Mert Facebookon és Linkedinen például nem. A saját weboldaladon nincs ilyen korlát viszont. Ha fel akarsz rakni egy új képet, ha át akarod szabni a designt, ha be akarsz ágyazni videót, podcast-et, akkor ezt magadnál, a saját oldaladon ezt meg lehet csinálni.

3. Te magad is tudd szerkeszteni

És ne csak “megcsinálható” legyen az adott dolog. Hanem te magad is állj neki a szerkesztésnek, módosításnak. Nem arra kell gondolni, hogy egy teljesen új “layoutot” kell tudnod gyártani, html-t és css-t reszelni. De az alap dolgokat neked is át kell tudni írni, módosítani, lecserélni. Ez olyan fajta rugalmasságot és szabadságot ad, mint maga a freelancer lét. Akkor és azt tudj az oldalon elvégezni, amit csak akarsz. Ha persze elakadsz, akkor sincs gond. Keress egy fejlesztőt, egy másik freelancert, aki segít neked megcsinálni. Vagy épp megtanítani az adott módosítást.

Miért fontosak mindezek?

Mert amikor a webes térben brandet, márkát akarsz építeni, akkor lehetőséged van erre az “asset-re” linket építeni. Egy link pedig két oldalról is segít majd téged:

  • A linken keresztül mások is megtalálnak Téged. Mert rákattintanak, elolvassák ki vagy. Akár még kapcsolatba is lépnek veled, mert feliratkoznak a hírlevélre, likeolják a Facebook oldaladat, kommentelnek egy cikkre stb.
  • A link maga egy jelzés a Google számára is, hogy te vagy és létezel. Hogy aki csak úgy általában keres, az téged hol találhat meg.

Az egyik fő probléma, hogyha egyes interjúk vagy cikkek során valamilyen social profilt adsz meg elérhetőségnek, akkor valójában nem a saját tulajdonodat építed. Mert ezeket te csak bérled. A bérletet pedig egyoldalúan felmondhatja a másik fél. Vagy csak módosítja a feltételeket. 

Ilyen volt az az eset is, amikor a Facebook elkezdte 10%-ról 5%-ra, majd utána kvázi 0%-ra csökkenteni a kirakott posztjaid organikus elérését. Felépítesz egy nagy érdeklődő és követő bázist, majd évről évre egyre nehezebben tudod őket elérni. Ma ez már gyakorlatilag csak úgy megy, hogy vagy virális / erős engagementet elérő tartalmat raksz ki. Vagy keményen fizetsz érte.

Ezért a “bérelt” felületek felől érdemes átmenni a tulajdonolt (owned asset) felületek irányába. Ezért kell egy akár egyszerű, de saját weboldalad legyen. Mert hosszú munkával ezt a márkát akarod építeni, nem a másét.

És hogy lehet építeni a márkát?

Miután megvan a saját kis bemutatkozó felületed, jöhetnek az első lépések, ahogy forgalmat és látogatottságot terelsz ide. De hol érdemes kezdeni?

Én elsőként mindig azokat a piaci szereplőket szoktam megnézni, akik hasonló területen mozognak mint én. És utána kell elemezni az ő digitális lábnyomukat.

Digitális lábnyom elemzés

A) Fordított képkeresés

A fordított képkeresés (reverse image search) az egyik legjobb eszköz arra, hogy olyan embereket, személyeket, akár freelancereket találj, akik nagyon aktívak digitálisan. Mert vendégblogolnak. Cikket írnak. Podcastekben szerepelnek. Konferenciákon adnak elő.

Ehhez semmi mást nem kell tenned, mint begyűjtöd a profilfotójukat a social felületekről és ezeket visszatöltöd a Google Képkeresőbe. 

Lépések:

  1. Töltsd le a képet az adott illetőről
  2. Nyisd meg az images.google.com oldalt
  3. Töltsd fel ide a képet és nézd végig a találati listát

Ha az adott profilképet használták már több helyen, akkor itt megtalálod majd ezeket a weboldalakat.

Vegyük példaként Filep Szilvi egyik képét.

Ezt feltöltjük a képkeresőbe. 

És máris listázza azokat a webodaldalakat, ahol ez a profilkép megjelent.

Máris elkezdheted a nyomozást, mert megvannak az első digitális lábnyomok. 

De ugyanezt végig lehet csinálni Benedek Gergő képével is. Máris találunk olyan oldalakat, ahol ő aktív, ahol van profilja, ahova cikket ír.

Pro tipp: egy személy esetében érdemes több képet is kipróbálni, mert nem mindenki ugyanazt az egy képet használja az évek során.

Ha nem találsz semmilyen képet, akkor sem kell csüggedni. Csak keresni kell még olyan szereplőket az adott piacon, akik előtted járnak személyes márkaépítésben. 

B) Linkedin profil elemzése

Vannak olyan területek, ahol szakértők Linkedinen nagyon erősek, és főként ott kommunikálnak. De ezt nem csak publikusan, mindenki számára látható formában tudják megtenni. Hanem külön csoportokban is, ami a legtöbb átlag Linkedin felhasználó számára láthatatlan marad.

Itt kövesd ezeket a lépéseket:

1. Keress egy szakértőt Linkedinen

Itt most Nagy-Józsa Dorka oldalát vesszük elő.

2. Görgess le a profil aljára

Itt megtalálod, hogy milyen érdeklődési körei vannak. És hogy milyen csoportoknak tagja. 

3. Kattints a “See all” gombra

4. Nézd végig, hogy ő kiket követ és melyik csoportoknak a tagja

Csatlakozz ezekhez a csoportokhoz és figyeld meg mit és hogyan kommunikálnak. Nem mellesleg több olyan csoportot is találhatsz így, ahova érdemes csatlakozni. És akár további szakértőkre is lelhetsz. Akiket akár követni tudsz, akár fordított képkereséssel elemezni tudod a digitális lábnyomukat.

C) Online cikkek

Gyakran előfordul, hogy valaki rendszeresen blogol egy weboldalon, mint külsős szerző. Így már saját szerzői profilja (author) is van. Így pedig az author profil alatt össze van gyűjtve az összes általa írt cikk is.

Itt például a szerzőhöz tartozó összes blogposzt megtalálható egy helyen a Webshippy blogján.

Itt pedig a Tasteful blogján található meg ugyanígy az egy szerzőhöz tartozó összes cikk. 

Ezeket az cikkeket tömörítő szerződi URL-eket azért érdemes elmenteni, mert ha időként elővesszük őket (vagy akár RSS olvasóval feliratkozunk csak erre az egy URL-re), akkor automatikusan kaphatunk infot arról, ha egy konkrét személy cikket ír az adott oldalra. Így tehát nem kapjuk meg az adott oldal összes tartalmát, csak azt, amikor az egy adott szerző ír, akit mi “követni akarunk”.

D) Google Alerts

Ha hasonló értesítést akarunk kapni, akkor a Google Értesítéseket is be lehet állítani. Összesen egy Gmail fiók kell hozzá.

1. Menj fel az alerts.google.com oldalra

2. Írd be hogy milyen kifejezés megjelenése esetén küldjön értesítőt a Google

3. Majd állítsd be az értesítést (és pár feltételt)

Ezen az ábrán az látható, hogyha a Google olyan tartalmat talál, ahol megjelenik “majsai richárd” neve magyar nyelvű találatokban, akkor az adott napon kapok egy emailt, ami listázza az adott cikket, interjút, előadást.

Ezért azért hasznos, mert így passzív módon lehet “versenytársfigyelést” csinálni igazából. Egyszer kell setupolni csak, és utána mindig jön az értesítés, ha mások megjelennek online valahol.

Ezt követően pedig lehet szemezni belőle, hogy ez neked is reális opció-e, hogy ott megjelenj vagy sem? Vagy esetleg érdemes eltenni egy később időpontra? 

A döntés már a Te kezedben van. De az ötletek folyamatosan jönni fognak, hogyha ezt egyszer jól beállítod.

E) Offline események

Számos olyan freelancer van, akik főleg offline eseményeken szeretnek első sorban részt venni. Itt sincs veszve minden, ugyanis sok ilyen eseménynek van azért online lenyomata is. Akár az esemény saját weboldalán, akár esemény fókuszú oldalakon mint a meetup.com.

Sajnos a meetup.com keresője nem a legjobb barátod, amikor személyekre vagy múltbeli eseményekre akarsz keresni (hisz ez a jövőbeli eseményekre van optimalizálva), de egy apró trükkel máris listázni tudod, hogy egy freelancer vagy szakértő milyen meetupokon jelent meg korábban.

Ha beírod a Google keresőbe azt, hogy “site:meetup.com Nagy Gábor”, akkor máris kidobja azokat a meetup eseményeket, ahol Gábor megjelent, előadott. A név persze szabadon változtatható.

A jó hír, hogy ezek a megoldások nemcsak angol, hanem magyar piacon is kiválóan működnek.

A legjobb pedig az az eset, amikor egy olyan személynek a digitális lábnyomát elemzed, akit személyesen is ismersz. Ha például Majsai Ricsit ismerd, akkor nálad is végig lehet csinálni a fordított képkeresést, meg tudod nézni milyen csoportokban van bent Linkedinen, el tudod könnyen végezni a a “site:meetup.com Majsai Richárd” keresést is. És amikor látod, hogy ő hova írt, milyen meetupon adott elő, akár máris tudsz egy introt kérni tőle. Leírod, hogy látod ő hol jelent meg, te is szeretnél az adott helyre írni, vagy az adott meetupon előadni. Mi lenne a témád, mi az üzeneted. Mi az érték, amit átadnál. És hogy szerinte-e ez jó-e? Valamint össze tud-e kötni a szervezővel / illetékessel?

Így pedig nem csak a személyes márkaépítéshez szükséges csatornákat tudod felkutatni, hanem kapcsolatok segítségével a cold emailek és cold intrók egyből warm intróvá alakulnak. Igazán ebben az esetben kezd el jól működni a pareto-elv. Amikor a befektetett energia 20%-a kezdi el hozni a 80%-ot. Mert hiába erőlködsz és írsz 8-10 hideg emailt valakinek, amikor 1-2 warm intróval sokkal hamarabb és messzebb tudsz jutni.

És nyilván minél több ilyen kapcsolatot és felhasználható márkaértéked, erőd van, egy idő után annál könnyebb lesz előre jutni. Mert a több kapcsolat több lehetőséget is jelent majd. És ha ismertebb van, akkor már te magad is jelentheted a húzóerőt egy-egy ilyen eseményen. Mert téged akarnak olvasni, hallani, látni. 

„Ehhez viszont az kell, hogy a személyes márkaépítés összes lépcsőjét egyesével megmászd!”

Borítókép: CDC on Unsplash

Bevállalni a szabadságot – elindult az első átfogó freelancer-kutatás Magyarországon!

A BGE Budapest Lab mélyinterjús és kérdőíves kutatást folytatott a magyar freelancerek sajátosságainak szociológiai igényességű megismeréséért. Régóta vártunk már egy hasonló anyagra, és most kijött az első elemzés, aminek nagy érdeklődéssel láttunk neki. Az alábbiakban összefoglaljuk a legérdekesebb eredményeket és meglátásokat.

Megértő mosollyal fogadtuk, hogy a tanulmány készítői bevallottan nem tudják pontosan megfogalmazni a kutatás tárgyát, ugyanúgy, ahogy mi sem tudjuk a saját blogunkét:

“A szabadúszó fogalomnak sem a tudományos diskurzusban, sem a közpolitikai térben nincs pontos és univerzális meghatározása.”

Ennek az oka sokrétű, hiszen pont az okozza a nehézséget, hogy akár jogi, akár társadalmi, akár gazdasági oldalról próbáljuk definiálni a szabadúszást, mindig egy olyan definícióhoz jutunk, amiről jól érezhető, hogy nem fedi elég pontosan a valóságot. Egyszerűbb, ha nem erőltetjük, és interdiszciplinárisan, csak mint komplex jelenséget vizsgáljuk az egymásra is ható folyamatok összességét. 

A freelancing, mint jelenség erősödése mögötti folyamatok pedig a tanulmány szerint többek között az alábbiak:

  • szolgáltató szektor jelentőségének növekedése
  • a cégek kiszervezés iránti hajlandóságának erősödése
  • megnövekedett igény a rugalmasabb munkaerő iránt
  • infokommunikációs technológia fejlődése
  • kisgyermekes szülők és idősek munkaerőpiaci jelenléte
  • a munkaerőpiacról hagyományosan kirekesztetettek reintegrálása

Lényeges különbség, hogy Amerikában képzetlen, vagy alacsonyan képzett “freelancer” is van, ide tartozik minden “gigász” (gig worker, platform worker, Über sofőr, Task Rabbit nyuszi, stb), míg Európában a szakmai képesítések alapján és függetlenül végzett szellemi tevékenységet folytatókat nevezik így. 

Évről évre gyarapszik a szakirodalom, a trendek alapján pedig úgy tűnik, hogy (európai) freelancer az, aki:

A) magasan képzett

B) jellemzően az alábbi iparágakban dolgozik

  • média
  • ICT
  • mérnök
  • design
  • menedzsment tanácsadás
  • fordítás-tolmácsolás

C) jellemző tulajdonságai:

  • kreatív
  • motivált
  • önálló
  • kitartó
  • magas a munkával való elégedettsége
  • rugalmas
  • mobilis

D) jellemzően magas, akár kimagasló jövedelem elérésére képes

E) megbízója elégedett a munkájukkal

F) magas szintű pénzügyi öngondoskodás jellemzi 

A tanulmány helyesen világít rá arra, hogy a freelancinget mint munkaerőpiaci jelenséget már ismeri és értelmezni próbálja a szakirodalom, de a freelancerek saját karrier-értelmezésével, társas viszonyaival, identitásával még nem foglalkoznak érdemben a kutatások.

A kutatást prezentáló dokumentum (a 64 oldalas, színvonalas kivitelezésű, könnyen olvasható dokumentum gyakorlatilag csak egy teaser, több alapos elemzésen dolgoznak jelenleg is a kutatók a gyűjtött adatok alapján) azt fogalmazza meg, hogy az lesz freelancer, akinek fontos a szabadság, és ez megéri az életformával járó nehézségek elviselését.

Módszertan és eredmények

10 darab feltáró mélyinterjú készült tipikus magyar freelancerekkel, és egy szélesebb körű kérdőíves kutatás.

A kérdőív eredményei alapján a magyar freelancerek:

  • 90 százaléka diplomás
  • átlagosan 36 évesek és átlagosan 5 éve szabadúszók
  • 95 százalékuk beszél egy idegen nyelven, 50 százalékuk kettőn – ezt a magyar átlaggal érdemes egybevetni (28,6% és 13,8%)

Interjúk

Az interjúkat olvasmányos formában bemutató részben kőkemény mondatokat találhatunk. Be kell vallanom, hogy gyakorló freelancerként, bizony mindegyik alábbi idézettől libabőrös lett a hátam:

Ági:

“A férjemmel külön költöztünk, mert folyamatos konfliktusforrás volt, hogy nyolctól négyig dolgozik, én pedig éjjelig fent vagyok. Feláldoztam a kapcsolatot azért, hogy szabadúszó maradjak. A jelenlegi párom szintén szabadúszó, két-három estét együtt vagyunk, de akkor is legalább három-négy órát együtt dolgozunk. Ott kell lenni fejben, sok és sokfajta ügyfelet kezelni, mert meg kell élnem és a hónap végén ki kell fizetnem a számláimat. Ez nyomással jár, és nincs időm olyan fajta idealizált elvárásoknak megfelelni, hogy főzzek, mossak, takarítsak és vacsorával várjam a párom. És nem is szeretném ezt a szerepet. De a társadalmi elvárások miatt, főleg Magyarországon, nőként és szabadúszóként nehéz megfelelni, megtalálni az egyensúlyt.”

Anita:

“Azt is el kell mondanom, hogy a váltáshoz hozzájárult, hogy apu meghalt. Azt akartam, hogy büszke legyen rám, így nem mertem szabadon dönteni, hiszen a családunkban az volt a normális, akinek jól fizető, tisztességes állása és karrierje van, meg akartam felelni ennek a képnek. Bármennyire jót akart nekem, a halála után jöttek igazán az én döntéseim. A mai napig emlékszem arra a pillanatra, ahogy  utoljára kilépek a munkahelyem kapuján. Úgy éreztem, hogy innentől kezdve enyém a világ.”

Balázs:

“Viszont szakmailag annyira jónak kell lenni, hogy ajánljanak. Merem állítani, hogy aki nem jó a szakmájában, az inkább alkalmazott lesz, mert szabadúszóként egyszer csak nem kap munkát.”

Csaba:

“Az otthoni munka egyik hátránya a viszonylagos bezártság, ezt tudatosan ellensúlyozni lehet és kell is. Programok szervezésével, sporttal, utazással minden megoldható, de fontos, hogy a munka melletti pihenés megszervezését sem szabad ellustulni.”

Dani:

“Az is nagyon fontos, hogy szabadúszóként teljesen más viszonyba kerülök a megbízókkal. Az esküvőkön mindig a pár közelében vagyok, hogy ha bármilyen visszajelzésük, vagy kérdésük van, ott legyek. Rendszeresen megkérdezem, hogy minden rendben, jól érzik -e magukat. És van, hogy visszakérdeznek, én jól vagyok -e. Alkalmazottként ez nem nagyon merülne fel, azt gondolom.”

Dávid:

“Volt, hogy egyben baromi sok pénzt kerestem, ami nagyon jó érzés volt, sokat dolgoztam, büszke voltam magamra. De fontosabb, amikor egy napomat végig tudom csinálni úgy, ahogy terveztem, ahogy nekem jó. Hogy belefér a futás, olvasás, minden. Amikor a nap végén úgy állok fel, hogy amit kitaláltam, megvalósítottam. Ez pici siker, az adott naphoz nagyon sokat ad hozzá. És azt hiszem, hogy ezektől a pici sikerektől lesznek majd a nagy sikerek a végén.”

Erika:

“A szabadságot is tanulnom kellett, először nagyon megijedtem, hogy esténként buliba járnak az emberek, én itthon kuksolok és dolgozom. És milyen anomália, hogy kedd délelőtt fodrászhoz megyek, míg más dolgozik, mint a kisangyal.”

Kitti:

“Ma például írtam mesét, termálfürdő ajánlót, csináltam hirdetést kozmetikumoknak, és egy munkakörnyezettel kapcsolatos kutatási anyag korrektúráját. Ezt jobban szeretem, mint valamiben elmélyülni. Most azt mondom, hogy jó lenne például több mesét írni, de ha csak mesék lennének, akkor abból lenne elegem, ebből a szempontból elég gáz vagyok.”

Levi:

“Egész életemben mindenhonnan kilógtam, míg tavaly voltam egy elvonuláson digitális nomádokkal. Az volt a legintenzívebb felismerés, hogy otthon vagyok. Hogy olyan emberek vesznek körbe, akiknek semmit nem kell magyaráznom, mert ugyanolyan életük van, mint nekem.”

Rita:

“Alkalmazottként aláírod, hogy mindig meglesz a fix bevételed, itt pedig nem tudhatod. De nézhetjük úgy is, hogy a másik oldalról a plafon a csillagos ég. Ráadásul a mai világban az alkalmazotti lét sem annyira biztos, mint régen volt. Ami fárasztó számomra, az nem is ez, hanem az a teljes “életszabályozás”. Alkalmazottként csak a munkaidőn túli idődet szabályozod, rendezed, szabadúszóként minden percet.”

A blog minden olvasójának őszintén ajánljuk az anyag átnézését. Köszönet a BGE-nek, a Budapest Lab -nek és a kutatói csapat minden tagjának, hogy végre, és talán Magyarországon elsőként, értő és érző módon közelítették meg a freelancinget, mint társadalmi réteget. Ez minden fontos szereplő számára jelentős hasznokat hajthat, szóval kíváncsian várjuk a kutatási eredmények mélyebb elemzéseit, és remélhetőleg nem kell éveket várni majd a folytatásra, az újabb hasonló kutatásokra sem.

ViddL, Briefly, Talentuno: pillanatkép a gig economy hazai úttörőiről

Júniusi meetupunkra a magyar gig economy (online platformokon keresztüli, általában rövid távú, alkalmi munkavégzés) három izgalmas, és teljesen különböző területekre fókuszáló szereplőjét hívtuk meg. A beszélgetés jókora része nyilván a COVID által megváltoztatott világ új térképeinek felvázolásával telt. Milyen most a munka, az üzlet és az élet az online szolgáltatási piacterek felől nézve, és mik a munkavállalói kilátások? Minden fontos kérdést átbeszéltünk.

Beszámoló a FreelancerBlog Tuesday Talks elnevezésű havi meetup sorozatának 2020 júniusi állomásáról.

Szeretnéd inkább megnézni a teljes beszélgetést? Tagjaink számára az ÖSSZES meetup bármikor visszanézhető! Kattints ide a részletekért!

A városi futárkodást rugalmas munkaidőben biztosító ViddL napi forgalma megháromszorozódott a vírus érkezése előtti időhöz képest. Tüske Tamásék számára tanulságos volt a hirtelen változó emberi sorsokra látni, sokan fordultak a vendéglátásból a futárkodás felé, és szerencsére sokaknak tudtak is munkát adni az erősödő igény miatt. “Durvább volt, mint bármelyik eddigi karácsony.”

A cég egy okos ötlettel ki is egészítette a szolgáltatását: ha már elmegy hozzád a futár egy csomaggal, szeretnéd, hogy be is vásároljon neked? A HozdL gyakorlatilag a bevásárlás kiszervezése, ami sok esetben ezerszer rugalmasabb és gyorsabb megoldás, mintha egy konkrét boltból rendelnél. Ezt a szolgáltatást már három vidéki városban is el tudták indítani úgy, hogy a főtevékenység, a ViddL még csak Budapesten létezik.

“Nem életem legnyugodtabb periódusa volt.” kezdte a visszaemlékezést Balázsik Péter, a Talentuno társalapítója. A startup-sikersztori 105 fős csapattal, 130 millió forintos havi költséggel dolgozott. A lengyel helyzetből kiindulva Péter becsléseket végzett a vírus felbukkanása idején. Látható volt, hogy az iskolák bezárásának pillanatában gyakorlatilag leállnak a szerződéskötések, tehát amint ez bekövetkezik Magyarországon, a cég bizonytalan ideig nem tud további befektetőket bevonni, illetve mintegy 80 százalékos árbevétel-visszaesésre számíthat.  Az jött ki, hogy 60 főre kell leskálázniuk magukat. 

A díjnyertes magyar startup egyébként állásközvetítések után fizet jutalékot, tagjaik között van olyan is, aki milliós nagyságrendben keres. Logikus lenne azt gondolni, hogy ez végülis “recruiting”, fejvadászat, ami mégiscsak egy szakma, ezért nem egészen olyan a Talentuno, mint egy tipikus “gig economy” platform. De Péter elmondása szerint a szakterülethez kell érteni, nem a toborzáshoz, ugyanis a szolgáltatás előnye pontosan az, hogy a saját szakterületükön otthonosan mozgó profik jobban tudnak megfelelő embereket találni egy új feladatra, mint a kívülről érkező fejvadász.

“Három dolgot várunk el a matchmakereinktől” – mutatta be Péter a sikeres regisztrálóikkal szemben támasztott követelményeket:

1. Nyúljanak ki a saját kapcsolati hálójukba.

2. Tanulják meg azt a néhány alap “sourcing” trükköt, amik benne vannak a Talentuno rövid képzési anyagában.

3. Használják a platform technikai lehetőségeit (affiliate linkek).

A vírussal szinte egyidőben lépett piacra a Briefly. Bittera Réka egy olyan szabadúszó-platformként definiálja a szolgáltatást, ami a reklámipari működésbe integrálódik, projektmenedzser bevonásával egészen komplex, stratégiai feladatokat is végrehajt az ügyfelek számára, minden projektben jellemzően egy kreatív csapattal. Ez a “szabadúszói magány” jelenségét gyakran megélő kreatívok számára is változatosságot hozhat. (Olvasd el az alapító párossal készült interjúnkat itt, ahol a Briefly különleges működését részletesen bemutattuk!)

A COVID-19 miatt ismét állítani kellett a fókuszon. A Briefly a KKV marketing-szektor számára állít össze ütős projektcsapatokat, de a kis cégeknek jellemzően most beszűkül a marketingbüdzséjük, a túlélés és átstruktúrálás finanszírozására kell a pénz. Viszont globálisan megnőtt a bizalom a kényszerűségből most élesben tesztelt távmunka iránt, ezért érezhető, hogy a nagyobb cégek is jobban fognak nyitni a freelancerek felé. Ez a Briefly számára is lehetőség lesz újabb, nagyobb és ismertebb ügyfelek megszerzésére.

Persze a nagyoknak sem könnyű, sőt. Péter tapasztalata szerint a cégek “az elmúlt három hónapban kidobták a terveiket és elkezdtek újakat írni”. A Talentuno ügyfélkörében még egy nagy streaming-szolgáltató is azonnal megállt és semmilyen befektetési jellegű döntést nem hoztak meg sokáig, annak ellenére, hogy az ő számaikat éppenhogy feltornázta a karantén.

Ezért is gondolja Péter, hogy mindenki számára az az egyik újabb alapkérdés a beszállítói felé: 

Ha újra karantén lesz, hogy biztosítod a kapacitásokat? 

A Talentuno-nak és hasonló platformoknak erre kész a válasza: helyfüggetlenül dolgozó freelancereket alkalmazunk, tehát minden megy tovább, zökkenőmentesen. Ráadásul új tenderek nyílnak az új szempontok miatt, így oda is be lehet kerülni ahová eddig nem lehetett.

“Tök nagy kérdés az iroda is” – a Talentuno sem fogja már soha igénybe venni azt az irodateret, amit most visszaadott. Bevált az új működés, jóval kevesebben dolgoznak egy fedél alatt, mint azelőtt. És hiába foglalkozik freelancerekkel maga a platform, COVID nélkül még évekbe telt volna, mire meggyökeresedik cégen belül is a remote munkastílus. 

“Elengedni a munkavállalóidat home office-ra egy külön skill, aki nincs rá felkészítve annak leesik a hatékonysága.”

“Életemben ezelőtt még nem volt olyan, hogy egy nyugdíjas azért kiabál velem, mert nem fizethet kártyával. De a közelmúltban ez is megtörtént.” – tette hozzá Tamás, említve, hogy a ViddL Magyarországon elsőként hozott ki érintésmentes fizetési megoldást, és hogy látványosan megugrott az elektronikusan fizetők aránya, és nehéz elképzelni, hogy aki most megszokja, az rögtön visszatér készpénzre, ahogy a vírusveszély elhárul. “Szóval vannak olyan iparági változások, amelyek most már velünk is maradnak.“

Borítókép: Quino Al / Unsplash

Hogyan keress pénzt affiliate marketinggel?

Az affiliate marketing egyidős az internettel, a lényege, hogy ha saját online felületeiden reklámozol, akkor jutalékot kapsz az eladások után. De hogyan kell ezt jól csinálni, kinek való, milyen termékek és témák működnek legjobban? A térség egyik legnagyobb affiliate marketing hálózata, a Dognet üzletfejlesztési vezetőjével, Puha Dáviddal veséztük ki a témát.

Kezdjük a lényeggel, hogyan lehet itt pénzt keresni?

A Dognet partnerei általában online marketingesek, szövegírók, akik egy kicsit értenek a technikához is. Egy konkrét példán levezetve: tegyük fel, hogy valaki egy új mosógépet akar venni, és nem tudja, hogy mi alapján válasszon, hiszen több száz modell van, számtalan paraméterrel. Ha valaki ír erről egy jó útmutatót, ami segít a választásban, akkor linkelhet olyan webáruházakat, ahol az általa javasolt feltételeknek megfelelő mosógépeket lehet megtalálni. Ha a linken keresztül érkező látogató vásárol, akkor a partner jutalékot kap. Fontos, hogy az írások objektívek legyenek, a blogger ne próbálja direkt meggyőzni, vásárlásra ösztönözni az olvasóit. 

Egyébként van erre valami szabályozás vagy útmutató? Ha én elhelyezek egy affiliate linket a saját felületemen, teljesen rám van bízva, hogy mellette mit kommunikálok, hogyan tálalom? Ha például egy blogger egy objektívnek tűnő elemzésben elhelyez affiliate linket, miközben valójában és őszintén nem is ajánlaná az adott terméket, az visszaüthet, elvesztheti a hitelességét a közönsége előtt.

Azt javasoljuk, hogy mindenképpen kommunikálják a partnerek a linkekkel kapcsolatban, hogy hirdetésről van szó. Az együttműködési feltételeinkben megszabjuk, hogy félrevezető, illetve kifejezetten kattintásra buzdító tartalmi környezetben nem jelenhet meg az affiliate link. 

Oké, hogyan lehet belevágni? Ha regisztrálok a Dognet hálózatába, mint tartalomelőállító, akkor javasolnak nekem ügyfelet, vagy a hirdetők választanak partnert?

A mi feladatunk az, hogy közvetítsünk a felek között. Az irántunk érdeklődő hirdetők mindig azt kérik, hogy mutassunk nekik partnereket, de addig nem lesznek komolyan vehető partnerek, amíg nincsenek komoly hirdetők. Eléggé “tyúk vagy a tojás” helyzet. Alapvetően a hirdetőnek kell a bátorságot vennie arra, hogy elindítson egy affiliate kampányt, és erre előbb-utóbb jelentkezni fognak releváns partnerek, akiket érdekel a téma. Az, hogy egy partner melyik kampányt kezdi el népszerűsíteni, rajta áll, de a választásban szívesen segítünk mi is, illetve proaktívan keressük, értesítjük őket az újdonságokról is. 

Ha csatlakozom bloggerként, utána lekérdezhetek egy adatbázist arról, hogy milyen témák és hirdetők vannak a hálózatban?

Igen, az összes elérhető kampány, a jutalék mértéke, az egyéb feltételek: ezek mind rendelkezésre álló információk. Sokan úgy képzelik, hogy kiraknak egy bannert és kész, más dolguk nincs is, csak jönnek a kattintások meg a jutalék, de ez azért nem ilyen egyszerű. Ma már a bannerekre ritkán kattintanak az emberek. Annyira megszokták, hogy már a szemükkel kiszűrik, nem is látják. Kivéve ha hiperperszonalizált, remarketinges hirdetésről van szó, de minden más esetben eléggé érdektelen hirdetési forma. Ezért inkább a szövegben érdemes elhelyezni a linket, megfelelő kontextusban. Vannak olyan hirdetők, akik nem csak linkeket vagy bannereket ajánlanak, hanem konkrétan XML feedet is elérhetővé tesznek a partnerek számára. A blogger tehát létre tud hozni egy szekciót a blogján egy olyan felütéssel például, hogy “nézd, itt van pár ajánlat a velem együttműködő webshop termékeiből”, a végeredmény pedig az Árukeresőhöz hasonlít majd.

Tehát ha van egy horgászblogom, akkor például kitehetek a sidebarba egy dinamikusan változó sort horgásztermékekből?

Igen. Fontos időnként aktualizálni. Tehát az adatbázisban látható, hogy pontosan mit kínál az adott hirdető – bannert, akciós kupont, vagy akár egy ilyen feedet.

Nyilván nagyon változó, de mégis nagyjából milyen léptékű jutalékokra lehet számítani?

Ez attól is függ, hogy egy óriási elektronikai online plázáról van szó, ahol nagyon éles a verseny (ott 1-2 százalék körül mozog) vagy kisebb, specifikusabb webáruházról, például sajátmárkás elektronikai boltról, ott akár 5 százalék jutalékot is megengedhetnek maguknak. A háztartás, lakberendezés területén nem ritka a 10 százalék körüli jutalék sem. Meg kell jegyezni, hogy a jutalék nem azonnal realizálódik, jellemzően 40 napot kell várni a teljes folyamat lezárására az online vásárlás pillanatától számítva.

A Dognet ebben a folyamatban technikailag mit nyújt? Legyártjátok magát a linket és nyomon követitek a történéseket? 

A mi feladatunk a technikai háttér ellátása. Mérjük a konverziókat mindkét oldalon, saját rendszeren üzemeltetjük a hálózatot, intézzük a számlázást és a felek közötti kommunikációt.

Vannak direkt együttműködéseitek webshop-motorokkal? Elérhető a Dognet beépített szolgáltatásként?

Van WooCommerce megoldásunk, de ez inkább csak egy útmutató. A magyar piacon a ShopRenterrel sikerült megegyeznünk, az általuk fejlesztett platformra rákapcsolódtunk. Azt még hozzátenném, hogy mi erősen megválogatjuk, kivel működünk együtt, a szó pozitív értelmében. Aki ma indítja a webshopját, és holnap már affiliate kampányt szeretne, azzal még jellemzően nem működünk együtt, hiszen egy webshopnak sok a gyermekbetegsége. A partnereink védelme érdekében igyekszünk tapasztalt, jól működő hirdetőket beengedni a rendszerbe. Nézzük a volument és a termékkör jellegét is. Például a nagyon B2B, vagy kifejezetten szakemberek számára releváns termékekkel nem működik jól az affiliate marketing. 

Melyek a legjobb piacok, kiknek érdemes leginkább ezzel próbálkoznia ma?

A divat, a bútor és a lakberendezés kifejezetten optimális szegmensek. Az elmúlt hónapok eseményeinek hatására a lakberendezés jelentősen megugrott. Az elektronika mindig is erős volt, de ott nagy a konkurencia. A bútorok akár több százezer forintba is kerülhetnek, akár egy jó tévé, viszont 5-7 százalékos jutalék sem ritka, ezért látjuk a lakberendezés – otthon – háztartás szegmensben a legnagyobb potenciált. Szintén jól pörög a kertészkedés, jelenleg is egyeztetünk újabb komoly hirdetőkkel ezen a területen is. 

Lehet tudni, milyen ismertebb hirdetők vannak a hálózatban?

Persze, ez az oldalunkon nyilvánosan elérhető, egyébként olyan ismertebb nevek vannak nálunk, mint az Alinda, a Lumenet, a BioTech USA vagy az Alza.

Körülbelül mennyi magyarországi partner van a rendszerben most, és mik a tapasztalaitok velük, mennyire ügyesek, mennyire szorulnak segítségre?

Egy központi rendszerben van az összes ország, összesen 4000 regisztrált partnerünk van jelenleg, nagyjából 10%-a lehet magyar. Itt is érvényesül a Pareto-törvény, körülbelül a felső negyedük-ötödük igazán aktív. Tehát, 100 körül van az igazán jól teljesítő magyar partnerek száma jelenleg. Az érdeklődés erősödik, mostanában kezdik egyre többen kipróbálni az affiliate marketinget az AdSense helyett. Az affiliate egyik előnye, hogy nagyobb a kontrollod afelett, hogy mit hirdetsz a saját felületeiden. Az AdSense esetében az jelenik meg, amit a Google jónak lát, maximum preferenciákat határozhatsz meg. Ezért is tud sokkal jobban is működni az affiliate. Minél specifikusabb a tartalom, amit gyártasz, annál sikeresebb tud lenni rajta az affiliate marketing. A magyar piacon már van elég hirdető ahhoz, hogy érdekes legyen a partnerek számára. Az affiliate egyidős az internettel, voltak és vannak erre szakosodó hálózatok, de ez akkor kezd igazán jól működni, ha elér egy bizonyos volument. Maga az e-kereskedelem is elérte azt a szintet, hogy nem csak a geekek vásárolnak online, hanem a nagymamák is. A magyar piac már ott tart, ahol a cseh piac volt hat-hét éve, most már mindenkinek megéri komolyabban foglalkozni ezzel.

Hanghullámok hátán lovagolva

A podcasting megállíthatatlan – a videó után a hangformátum is megtalálta a maga helyét az új digitális kultúrában, most már magyar nyelven is. Akár gyártod, akár hallgatod, akár közreműködsz benne, akár a grafikát készíted hozzá – a podcast egy olyan műfaj, amire most minden freelancernek oda kell figyelnie. Három menő podcasterrel szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat a témában.

Beszámoló a Freelancerblog Tuesday Talks elnevezésű havi meetup sorozatának 2020 májusi állomásáról.

Szeretnéd inkább megnézni a teljes beszélgetést? Tagjaink számára az ÖSSZES meetup bármikor visszanézhető! Kattints ide a részletekért!

Hampuk Richárd alapítótársával, Román Balázzsal jutott arra a gondolatra 2018-ban, hogy “milyen jó lenne, ha készítenénk egy professzionális, magyar nyelvű podcastet”. Annyira komolyan gondolták a magas minőséget, hogy az elképzelt csatorna első adásával végül nem is voltak elégedettek és a műsor sosem vált valósággá: viszont létrejött helyette a Betone, az egyszerre több műsort működtető, üzleti alapon működő podcast cég. Első műsoruk a Lapozz a 99-re!, 2019 májusa óta működik.

Deák Dóri idáig hét különböző országban élt, egyéni missziója a “sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd” támogatása, az “utazós” címke mögött rejtőző SztereoTrip valójában a világ és egymás jobb megismerésének céljával készül, 2018 augusztusa óta működik. Ez a podcast is csapatmunka eredménye, Dóri két freelancerrel dolgozik a produkción.

Sándorfy Adrián a Biznisz Boyz egyik alapítója. A podcast koncepciója az, hogy hárman “rögzítjük saját vállalkozói kalandjainkat, és meglepetésünkre ez érdekli az embereket”. A kezdeti sikerből tőkét kovácsolva már négy másik műsor bérgyártásával is foglalkoznak.

Podcasting trendek itthon és a nagyvilágban

Richárd szerint Magyarország mindössze 2-3 évvel van a nyugati trendek mögött a hallgatók számában, népességarányosan. Jelenleg 150-200 ezerre becsülik azoknak a magyaroknak a számát, akik valamilyen rendszerességgel podcastet hallgatnak.

Dóri szerint a nyugati céges kultúrában már általánossá vált, hogy reggel a munkatársak arról beszélgetnek, ki milyen érdekességet hallott a podcastben, amit munkába jövet hallgatott aznap. Itthon azért még bőven nem tartunk itt, és a médiaügynökségek sem feltétlenül tudják, hogy egyáltalán mi ez, vagyis a hagyományos, nagyobb hirdetői körök felé még nem könnyű eljutni.

Adrián szerint itthon gyakorlatilag a 18-45 év közöttiek léteznek csak a hallgatói körben, de ez nem hátrány a hirdetők számára, akik most, 2020-ra már elkezdtek itthon is megjelenni szerinte. A podcast erős márkaépítő eszköz, ezt egyre többen ismerik fel.

Dóri felhívta a figyelmet arra, hogy a konverziót is nézni kell, nem csak a nyers hallgatottságot, hiszen a podcast egy különösen erősen konvertáló platform. Ha egy vállalkozó az énmárkája részeként működtet egy podcastet, akkor a hallgatókból nagy valószínűséggel lesznek ügyfelek is. A podcastet megkülönböztető jellegzetességek az értő figyelem, az értékes közönség és a hiteles csatorna. Egyszerűen nagyobb kötődés és hűség alakul ki a hallgató és a műsor között, az audiokommunikáció sajátosságai miatt. Ahogy Richárd fogalmaz:

“Benne vagyunk az emberek agyában.”

Itt azért ez nem hagyta annyiban Mix Levente, az utazós videóiról ismert freelancer, aki résztvevőként volt jelen a meetupon, megkérdőjelezve, hogy miért is ne lehetne erős személyes kötődés egy videós és a közönsége között is, hiszen erre is számtalan példa van.

Hampuk Richárd szerint a különbség, a hang intimitása a fogyasztás módjában keresendő: a podcast még inkább jellemzően magányosan befogadott tartalom, míg a videónézés könnyebben lehet társasági, családi esemény. “A vizuális világot már megalkották neked.” – tette hozzá Dóri. A podcastben a hallgató képzeli el a látványt, önkéntelenül is, és ez az, ami a mélyebb bevonódást eredményezi.

Az is elhangzott, hogy egyre több podcast kiteszi a beszélgetést videós formában is YouTube-ra, Richárd szerint azonban ahhoz, hogy ez olyan minőségben valósuljon meg, mint amilyen igényességgel ők állnak a hangfelvétel elkészítéséhez, külön stáb kellene, tehát számukra nem reális. 

De az is trend, hogy videó nélkül, csak egy állóképpel feltöltik gyakorlatilag magát a hangot a YouTube-ra. A Biznisz Boyz is megteszi ezt, pusztán azért, mert “a YouTube kereshetősége és SEO-ja fényévekkel jobb, mint bármilyen podcast alkalmazásé.”

Hogyan élj meg a podcastedből?

A podcast tehát jól ki tudja egészíteni a fő üzleti tevékenységet, ugyanolyan létjogosultsága lehet, mint például egy saját YouTube csatornának, ami már teljesen közismert és elfogadott része a marketingmixnek – a podcast még kevésbé. Ezért különösen érdemes átgondolni, milyen formában viszonyulunk vállalkozóként a podcasthez. Próbáljunk bejutni a célpiacunk számára releváns podcastekbe vendégként? Gyártsunk sajátot? Esetleg segítsünk más podcastereket a saját szakértelmünkkel?

Alapvetően ez egy lehetséges irány a sok közül. Adrián szerint a saját márkás marketing egyik legfontosabb jellemzője, hogy akkor működik jól, ha mindenki megtalálja magának azt a formátumot, amiben könnyedén tud következetesen és rendszeresen kommunikálni. “Lehet, hogy jó szakember vagyok, de ha nem tudom magam rávenni arra, hogy minden héten írjak egy blogposztot, vagy szenvedek attól, hogy videót készítsek, de könnyebben kommunikálok szóban, akkor a podcast jó irány lehet.”

Dóri szerint az első eldöntendő kérdés, hogy termék vagy értékesítési csatorna a podcasted? Ha termék, akkor a hirdetések és támogatások útján kell hasznot hajtania, ha értékesítési csatorna, akkor más termékeid, szolgáltatásaid iránt növelheti a keresletet.

A Betone esetében a műsorok termékek, a cég üzleti modelljének alapja a műsorokban elhelyezett reklám. De van már a kínálatukban nagy multi által működtetett csatorna is, amiben a cégnek nem az a célja, hogy ez legyen a legnépszerűbb podcast, hanem az, hogy legyen egy saját podcastjük, ahol elérhetik a téma iránt érdeklődőket.

A reklám nem az út elején érdekes. Adrián szerint freelancerként a podcast építi a márkádat, és 1000 hallgatóval nem feltétlenül kell a reklámokon izzadni, mert nem hoz be annyit, amennyi energiába kerül ezzel foglalkozni. A bevételek és egyéb hasznok más, rejtettebb utakon érkeznek majd.

A Biznisz Boyz esetében a műsornak adtak némi marketinget az indulás idején, ebből meglett az indulási kritikus tömeg, amire akár párszáz fő is elegendő lehet, innen már ajánlás útján továbbterjedhet a célcsoportban. Adrián egyszer intézett egy felhívást a hallgatókhoz a műsorban, és azóta gyakorlatilag a saját vállalkozása a podcast hallgatói köréből érkező megkeresésekre alapul.

Mitől sikeres egy podcast?

Dóri szerint a rendszeresség, a minőségi tartalom, a vállalható hangminőség, és a hitelesség hozza a sikert. “A késés megedhetetlen, a megadott napon ki kell mennie az új adásnak.”

A “milyen gyakran?” kérdés szerinte az egyes adások hosszától függ. A SztereoTrip a jellemzően 1,5 órás interjúkat kéthetente tudja stabilan tolni.

Adrián szerint 

“nem kell mindig zseniálisnak lenni, a karakterek legyenek érdekesek.”

A célcsoport legyen tudatosan kiválasztva és az online marketing ugyanolyan fontos a sikerhez, mint maga a tartalom. A Biznisz Boyz nagyon sok vágással dolgozik, minden őőőzés, szünet, apró hanghiba, visszhang kikerül az anyagból, ezért komoly technikai utómunka is van, ezután jön a jóváhagyási kör a megszólalókkal. A műsor zárt csoportjában a következő lépésben megjelenik egy audiogram snippet teaser a zárt csoportban, majd egy minivideó. Az új adás blogposzttal együtt jön ki. A zárt csoport 1 nappal korábban megkapja az új adásokat és vannak éves közönségtalálkozók, amiről felvétel készül, amibe “mindenki beledumálhat”.

Richárd szerint a streamerek 2 hétig kiajánlják az új műsorokat, ezért az elején érdemes megtolni egy kicsit a gyakoriságot, utána be lehet állni az optimális periódusra. Ők is használnak online marketinget és hirdetnek is a műsoraikra. 

Dóri évről-évre építkezik. Tavaly a rendszeres minőségi tartalom biztosítása volt a fő célja, idén a közösségépítésre koncentrál. A podcastnek van Patreonja – bár Dóri nincs túl jó véleménnyel a támogatási platformról, egyrészt mert szerinte itthon még nem alakult ki a támogatás kultúrája, másrészt húzósak a jutalékok. A karanténidőszakra heti rendszerességű online közönségtalálkozókat szervezett.

Hogyan élj meg más podcastjéből?

Ahogy az eddigiekből jól látszik, a podcast üzemeltetése nagyon komplex feladat, amit gyakran nem is tud egyedül ellátni a műsor megálmodója. Itt jönnek a képbe a freelancerek.

“Kevesen tudnak jól hangot vágni, úgyhogy ez abszolút lehetőség.”

– tudtuk meg Richárdtól. A Betone teljes stábbal dolgozik, de sok partnerüknél látják, hogy probléma a minőségi vágás hiánya.

Adrián szerint elég megnyitni az Upworköt, hogy lássuk, milyen sok podcasthez kötődő tevékenységre keresnek erőforrást: blogposztok írása, a grafikák előállítása, közösségi média, asszisztencia, SEO. És persze az utómunka: a Biznisz Boyz esetében négyszer-hatszor annyi idő megvágni az adást, mint felvenni. 

A podcast tehát az elmúlt két évben elkezdett lendületet venni a magyar nyelvű interneten is. Mi 2019 év végén indítottuk el a Freelancer Frekvenciát, ahol a műsorvezetőnk, Cseh András minden második hét szerdáján szabadúszókkal beszélget jelenről és jövőről. Hallgass bele Apple Podcasts -en vagy Spotifyon. Látható, hogy hamarosan ugyanolyan természetes fogalommá fog válni egy podcast, mint a blog és a videó, ezért mindenképpen érdemes számolni vele, akár mint lehetséges projekt, ügyfél, vagy szimplán csak mint semmihez sem hasonlítható tájékozódási forrás.

A hiányzó láncszem az ügynökségi működés és a freelancerek világa között?

A StartUpHer verseny győztes projektjéből fejlesztett szolgáltatás, a Briefly.work, a projektmenedzsmentet is beemeli a freelancer platformok világába, behozva a hazai szabadúszó-szcénába az ügynökségi modellből ismert “ügyfél-account-kreatív” háromosztatú rendszert, amitől egy új, magasabb minőséget remélnek, az összes érintett számára. Az alapítókat, Bittera Rékát és Tassonyi Csengét kérdeztük a modell részleteiről és a lehetséges perspektívákról. 

Hogyan kezdődött ez az egész az életetekben? 

Egyértelműen az Uber-nél. Ott kezdtük a karrierünket. Az alapozta meg ezt a nyugati típusú vállalkozószellemet. Ez egy 10 fős csapat volt összesen, úgyhogy megtanította nekünk, hogy egy kis csapattal és némi innovációval mit lehet alkotni Magyarországon és régiós szinten. 

És hogyan lett mindebből Briefly?

Alapvetően a szakmában maradtunk, egy idő után mindketten reklámügynökségnél kötöttünk ki, és persze tartottuk a kapcsolatot. És mindig, amikor találkoztunk, egy bor mellett egy idő után mindig ott kötöttünk ki, hogy kéne csinálni valami sajátot, és próbálkoztunk is mindenfélével, külön-külön, és ilyenkor beszámoltunk a kudarcainkról egymásnak. Egyszer aztán egy alkalommal, a Mazel Tovban reggeliztünk, amikor eldöntöttük, hogy eleget próbálkoztunk külön, ideje belevágni valamibe együtt. Innen hazafelé menve futottunk bele a StartUpHer hirdetésébe. Égi jel volt, jelentkeztünk és megnyertük. Azóta gurul a dolog. 

Mire számíthat egy freelancer, aki beregisztrál hozzátok?

Először is, ez egy szándékosan nagyon rövid folyamat. Később szabadon bővítheted a profilod, amikor már látod a projekteket, megismered a rendszer működését. A projektekre akkor tudsz jelentkezni, ha fel vannak töltve a számlázáshoz szükséges adataid, ha tudsz elektronikus számlát adni és ha van Barion fiókod. Regisztráció után láthatod, hogy melyik projektmenedzser csapatába keresnek szabadúszót, illetve a projektek teljes leírását és a tervezett büdzsét.

Kép forrása: briefly.work

A projektmenedzser is ugyanúgy külsős freelancer, mint a kreatívok, ugyanúgy regisztrál a Briefly rendszerébe. Hogyan tudjátok így garantálni az ügyfelek számára, hogy jó kezekben vannak a projektjeik?

Projektmenedzsernek nem csak egyszerűen beregisztrálsz. Természetesen egy komoly onboarding folyamat után kezdheted el menedzselni a Briefly ügyfeleinek projektjeit. Ezt a folyamatot az Überben szerzett tapasztalatainkra alapoztuk, ott nagyon egyértelműen látszott, hogy milyen sokat számít az alapvető értékek átadása. Persze van background check is, illetve az élő beszélgetésen kitérünk az állásinterjúkról is ismerős témákra, például hogy bizonyos problémákat hogyan oldanának meg. Fontos a személyes kapcsolat, az, hogy jól értsék az ügyfelek és a szabadúszók nyelvét is, jók legyenek a saját szakmájukban. A projektemenedzsereinknek a tipikus ügynökségi account manager szerepkört kell ellátniuk, magas szinten. 

Projektmenedzserként egyébként nem könnyű elindulni szabadúszóként a piacon, különösen most. Mi arra akarunk lehetőséget adni, hogy ők is abból élhessenek, amiben a legjobbak, ahelyett, hogy a kreatív vagy szolgáltatói irányokba kelljen elindulniuk akkor, ha szabadúszó életmódban szeretnének élni. 

Miért és hogyan döntöttetek egy ilyen modell mellett, mi indokolja a projektmenedzserek beiktatását a folyamatba?

A szabadúszók számára könnyebbséget jelent, ha a kapcsolattartást, a verziókövetést valaki átveszi, mert több kapacitásuk marad az érdemi munkájukra, amiben igazán jók. Az ügyfél pedig hátradőlhet, mert nem kell értenie ahhoz a feladatkörhöz, amire freelancert keres, mégis biztosan megfelelő minőséget kap a profi projektmenedzsmentnek köszönhetően.  Itt nem kell hosszú specifikációkat írni. Nem kell jó briefet írni. Egyszerűen el kell mondania, hogy mi a cél. A freelancer platformokon sokszor azért siklik félre egy projekt, mert az ügyfél azt hiszi, hogy neki mondjuk “SEO stratégia” kell, pedig valójában amit szeretne, arra más eszköz az optimális. Ebben is segít a projektmenedzser, szakmai tanácsadóként is megjelenik ebben a rendszerben. Ezért kérjük azt az ügyfelektől, hogy csak mondják el a céljaikat a projektmenedzsereinknek, ők pedig javaslatot tesznek arra, hogy milyen kompetenciákat kellene alkalmazni a cél eléréséhez, amiket aztán a Briefly-poolból be tud szerezni a számukra. 

A szabadúszók nagy része viszont teljesen jól elvan account nélkül, megoldja maga az ügyfélkommunikációt. Nekik miért érné meg egy PM bevonása?

Az igazán jó szakemberek, akik ráadásul jók ügyfélkommunikációban is, igen, ők valószínűleg úgy érzik, hogy nincs szükség köztes szereplőre, ám ez korántsincs mindenkinél így, sőt, a tapasztalatunk szerint igen kevesen vannak azok, akik egyformán jók ezeken a területeken. 

Való igaz, hogy a sikeres szabadúszáshoz számtalan soft és hard skillre van szükség, hiszen mi is ezért írunk ezekről cikkeket, szervezünk eseményeket… tanulható dolgok, de jelentős idő mindezt elsajátítani. 

Ez a leosztás lehetővé teszi, hogy mindenki száz százalékosan azzal foglalkozzon, amiben ő a legjobb. A működés tesztelése során egyértelműen kijött a projektemenedzserek bevonásának haszna és sikere. Mindkét fél imádja. Járulékos hatásként kreatív közösségek épülnek és alakulnak, hiszen a projektmenedzser szervezi a csapatokat az adott feladatok ellátására. Sőt, igazából a szabadság érzésének és a csapatszellemnek új szintjeit tapasztaljuk meg az ügynökségi működéshez képest is, mivel amellett, hogy csapat van, mégis mindenki a maga munkájáért felel, hiszen mindenki vállalkozó. Nincs főnökség, akinek meg kell felelni, nincs pénzügy, ahol a juttatások felett döntenek. Mindenki a maga ura, mégis közös célért dolgozik.

A csapatmunkát, mint a Briefly egy aspektuást feltétlenül hangsúlyozni kell. Ritkán fordul elő, hogy Briefly freelancerként egyedül dolgozol egy projekten, hiszen ha PPC-s vagy, kelleni fog grafikus a hirdetések képeihez, szövegíró a szövegekhez… Csak azzal kell foglalkoznod, amiben a legjobb vagy. 

Kikre számítotok ügyfélként, ki a fő célcsoport?

A kkv-k az elsődleges célcsoportunk, olyanok, akiknek az online marketingjében tudunk segíteni. A Briefly kevésbé kockázatos, mint egy szabadúszó platform, de megfizethetőbb, mint egy reklámügynökség – a közöttük lévő teret töltjük ki. 

Bittera Réka és Tassonyi Csenge, a Briefly alapítói (a képet Tóth Máté @tothmatek készítette).

Hogy néz ki a folyamat ügyféloldalról?

Az ügyfélregisztráció is nagyon gyors, nyilván itt is kellenek kötelező számlázási adatok, de ha megvan a regisztráció, már posztolhat is projektet. Ezután megkérdezzük az ügyfél konkrét céljait és a projektmenedzser megállapítja a szükséges kompetenciákat. Általában 1 napon belül megtaláljuk a megfelelő projektmenedzsert, de három napon belül garantáljuk. 

A részletek egyeztetése után a PM elkezdheti gyűjteni a szabadúszókat, akiknek 3 napon belül kell visszajelezniük – de ki is tartjuk a 3 napot, azaz a visszajelzés idejében nincsen versengés, minden freelancer egyenlő esélyekkel indul a projektért.  A szabadúszónak lehetősége van többet kérni egyébként, ha megindokolja, hogy mi az a plusz, amit nyújt a magasabb árnak megfelelően. 

Kép forrása: briefly.work

Ha megvan a csapat, indulhat a kivitelezés. A leadásra jelölt anyagokat a PM nézi át először, és ha szükséges, visszajelzést ad, a legjobb tudása szerint biztosítva, hogy az ügyfél elé már olyan anyag kerüljön, ami briefen van. Fontos, hogy az ügyfél bármikor hozzáadhat a projekthez új elemeket, tehát a beérkező eredmények alapján módosítani tudja a projekt irányát. Abszolút day to day elvet követünk, semmit sem erőltetünk rá az ügyfélre. Ha most mégsem SEO kell, hanem PPC, mert gyors eredményekre lenne inkább szükség, akkor képesek vagyunk menet közben alkalmazkodni. Mindenkit kifejezetten biztatunk arra, hogy a komplex feladatokat hozza hozzánk, amiket egy Upworkre már nem igazán jó felvinni. Gondolok ez alatt arra, hogy például teljes marketingstratégiát tudunk végrehajtani, kivitelezéssel együtt. És mindegy, hogy 10 alkalmazottad van, vagy 1000, a feladat és a projekt mértékéhez tudunk skálázódni, akár menet közben is. 

Ügynökségi modellben dolgoznak a legnagyobb multik marketingrészlegei is. Szerintetek a nagypályára is ki tud lépni a Briefly?

A kkv-kra fókuszálunk első körben, de nyitunk a nagyobb ügyfelek felé is, hiszen azt a minőséget biztosítjuk, mint az ügynökségek, viszont személyre szabott, skálázható szolgáltatást nyújtunk teljes minőségellenőrzéssel, fix díjak nélkül. A gazdasági leállás miatt most különösen fontos minden cégnek, hogy mire költi a pénzét.  Mindenki újraallokál. Ez számunkra egy lehetőség.

Borítókép: Tóth Máté @tothmatek

Upwork számlázási és adózási kisokos

Közel 16 millió felhasználójával az Upwork az egyik legnagyobb online munkaközvetítő platform. Magyarok is dolgoznak az oldalon keresztül szép számmal, de kevesen tudják, hogyan lesz az innen szerzett jövedelmük teljes összhangban a hazai  jogszabályokkal. Egy könyvelőcég segítségével alaposan körbejártuk a kérdést és most véglegesen rendberakjuk a témát!

Onnan indulunk, hogy csak az Upwork-nek közel 16 millió regisztrált felhasználója van, s bár ez az egyik legnagyobb online munka közvetítő oldal, ezrével vannak még hasonló elven működő, kisebb platformok. Ergo nem egy keveseket érintő jelenségről beszélünk, hanem a 21. századi munkavégzés egyik dinamikusan növekvő trendjéről. Ennek ellenére relatív kevés országban van egyértelmű rendelkezés az adózás és könyvelés mikéntjéről. Különösen igaz ez a szakemberek zömét adó, közép-kelet európai és dél-ázsiai országokra. 

Nem marad más, mint a nagyvonalú elengedés (értsd: csinálod feketén), majd a kreatív megoldások és végső esetben a NAV állásfoglalás, ami szép és jó, csak nem igazán használható, mert a jelenlegi adóhatósági szaknyelvben egyszerűen nem értelmezhető az, hogy online munka. A távmunka igen, csak éppen az teljesen más. 

Lássuk, mire jutottunk 2,5 év bennfentes Upwork tapasztalattal, 11 online munkás freelancer véleményével és bevett gyakorlataival, egy adószakértő, a KKV KATA – kisadózók facebook csoportjának és a Proactive Bookkeeping Kft. segítségével, ráadásként pedig egy NAV állásfoglalással a markunkban.

A lenti iránymutatások magyaroszági székhellyel (teljesítési hellyel) rendelkező szakemberekre vonatkoznak és nem helyettesítik a könyvelői konzultációt, hiszen előfodulhatnak speciális esetek és felmerülhetnek olyan kérdések, amikre ebben a cikkben nem térünk ki.

Kell-e vállalkozás az online munkavégzéshez?

Erre nagyon egyszerű a válasz: IGEN, kell. Két okból is célszerű vállalkozás keretében dolgozni az Upwork-ön: a platformot elég sok országban vizsgálták, ezért nagy igyekezettel próbálja “fehéríteni” az oldalon folyó munkavégzést. Ennek az egyik eleme, hogy meg kell adnod az Upwork-nek az adószámodat (VAT number, belépés után a Settings/ Tax information fül alatt találod). Mivel többnyire külföldi ügyfeleknek dolgozol, EU-adószámot kell igényelned és magadnod. Jogszabály szerint kötelező, de a platformon egyelőre nem. Ha nem adod meg, minden neked járó kifizetésből 20% adót von le a platform, amit a székhelyed szerinti országnak köteles befizetni. 

A másik ok, hogy megfelelj a hazai jogszabályoknak. Az adóhatóság az online munka oldalakon nem egyszeri, hanem folytatólagos munkavégzést feltételez (teljesen jogosan), amit csak vállalkozói jogviszonyban tudsz végezni. Hiszen nem vagy sem az Upwork, sem az ügyfél alkalmazottja. Bár van megbízási szerződésed (azaz a regisztrációkor elfogadott számtalan dokumentum egyikére rá lehet ezt fogni), amihez adószámos magánszemély is  társítható, de a folytatólagos munkavégzés feltételezése miatt itt ez nem megfelelő forma. 

Ha mégis úgy döntesz, hogy nem adsz meg adószámot (vagy nincs, vagy nem akarod megadni), akkor 20%-ot buksz minden projekten és egy NAV büntetést is kockáztatsz. Bár az online munka világa még mindig egy elég homályos és kevéssé ellenőrzött terület, de ez bármikor változhat. 

Milyen vállalkozás kell az online munkavégzéshez?

Bármilyen vállalkozási forma alkalmas lehet erre, társas vállalkozás (jellemzően Bt. vagy Kft.), vagy egyéni vállalkozás is, természetesen ez a gyakoribb. Ha alkalmazott vagy, akkor a KATA-s egyéni vállalkozás a legegyszerűbb választás, heti legalább 36 órás munkaviszony mellett jelenleg havi 25 000 Ft az adó összege. Azonban nem biztos, hogy ez a legolcsóbb is, érdemes könyvelővel egyeztetni, hogy mik az egyéb lehetőségek.

Kinek végzem a munkát, az ügyfélnek vagy az Upwork-nek?

A munkát az ügyfélnek végzed, az Upwork közvetítő platformként van jelen a folyamatban. Sokan azzal magyarázzák félre a helyzetet, hogy a munka után járó pénzt az Upwork-től kapják: a díjazás az Upwork-ös virtuális folyószámlán jelenik meg, innen lehet tovább utalni bankszámlára vagy PayPal-re, azaz a bevételed látszólag az Upwork-től érkezik. De az Upwork virtuális folyószámla szolgáltatását külön kell választani a munkaközvetítéstől. 

Ugyanúgy működik, mint a PayPal, azaz egy virtuális pénz parkoló, ahova bevételeket gyűjthetsz, de azon a ponton, amikor az összeg megjelenik a hivatalos vállalkozói bankszámládon (KATA-sok esetében ez lehet a privát folyószámla is), fontos, hogy szembe tudd állítani egy számlával. Mivel a NAV alapvetően nem a bankszámlád adataiból, hanem a könyvelésedből (KATA-sok esetén bevételi nyilvántartásból) indul ki, abban kell az ügyfél adatainak helyesen szerepelnie, amihez tartozni fog egy bevétel is a folyószámládon. Ha több munka díjazását egyszerre utalod át magadnak az Upwork-ről, akkor értelemszerűen több számla lesz mögötte. 

Összefoglalva: a bankszámládra a pénz az Upwork-től érkezik, de nem mint munkaadótól, hanem mint a digitális bankszámládat kezelő cégtől. A hozzá tartozó kimenő számlát viszont az ügyfél felé kell kiállítani. Az ügyfél adatait megtalálod az Upwork által automatikusan generált számlán. 

Ha már számla: ki kinek és hogyan számláz?

Az Upwork minden, a platformon keresztül elvégzett munka után automatikusan generál egy számlát az ügyfélnek, a munkát elvégző freelancer vagy vállalkozás nevében. Maga a folyamat jogilag teljesen szabályos, megbízott számlakibocsátásnak hívják, azaz egy harmadik fél (az Upwork) állít ki a nevedben számlát a vevőnek. Erre a regisztrációkor általad elfogadott ÁSZF és egyéb dokumentumok alapján van lehetősége. 

Csakhogy az Upwork által kiállított számla nem felel meg a magyar jogszabályoknak. Számos feltételt kell teljesítenie egy magyar számlának, például a hivatalos adatokon kívül (cégnév, székhely, adószám, nyilvántartási szám) szerepelnie kell rajta a bejelentett tevékenységi kör szerinti szolgáltatás megnevezésének, az áfakulcsnak (akkor is, ha AAM, azaz alanyi adómentes vagy) és KATA-s adózás esetén annak, hogy a számla kibocsátója kisadózó. Az Upwork globális, minden országban elérhető platformként nem tud/ akar (mindegy is melyik) minden ország jogszabályainak megfelelni. 

A te felelősséged, hogy a magyar hatóságok felé rendben legyél. Ezért minden egyes munka után az Upwork által kiállított számla alapján el kell készítened egy másik számlát, a hazai feltételek szerint. Mivel Magyarországon számlaadási kötelezettség van, ezt is el kell küldened az ügyfélnek. Célszerű elektronikus számlázót használni, így az Upwork belső felületén egyszerűen tudod továbbítani a számlát, illetve így a NAV felé is tehermentesíted magad az adminisztráció alól, hiszen a legtöbb e-számlázó programban be tudod állítani az automatikus adatbeküldést.

Milyen összegről kell a számlát kiállítani? 

A kérdés létjogosultságát az adja, hogy az Upwork a munkaközvetítésért (azaz, hogy működteti a platformot) változó mértékű jutalékot von le az ügyfelek által a freelancereknek kifizetett összegből. Nincs ebben semmi rossz, ha nem így lenne, ugyan mi érdeke lenne a platform üzemeltetésében? Ráadásul mindenhol egyértelműen kommunikálja, hogy Te, mint freelancer végül pontosan mekkora összeget fogsz megkapni. 

Számlák tekintetében ez úgy működik, hogy az Upwork által a nevedben kiállított számla a teljes, ügyfél által fizetendő összeget tartalmazza, azaz az Upwork díját is. Ezzel egyidőben az Upwork is kiállít részedre egy számlát a közvetítői díjról (Service Fee), amit automatikusan levon az ügyfél által fizetett összegből, azaz az egyenleged már az ezzel csökkentett összeget mutatja. Így neked nem kell külön kifizetned az Upwork jutalékát, már eleve csak az azzal csökkentett összeg érhető el az Upwork-ös bankszámládon. Így a NAV-kompatibilis magyar számlán is a teljes összegnek kell szerepelnie, az Upwork közvetítői jutalékát pedig költségként számolhatod el. 

Mikor kell a számlát kiállítani? 

Előfordulhat, hogy több munkát végzel ugyanannak az ügyfélnek és egyben számoljátok el a végén, vagy lehet az ellenkezője, hogy előre megbeszélt mérföldkövekre fizetnek. Tehát nem a munka befejezése, hanem a szerződés (ami ez esetben a platformon létrejövő írásos megállapodást, teljesítési feltételeket jelenti) szerint teljesítéskor kell számlázni, azaz az Upwork által kiállított számlával egyidőben.

Van különbség adózási és számlázási szempontból külföldi és magyar ügyfél között?

Nézzük milyen kategóriákba érdemes az Upwork-ön szerezhető ügyfeleket sorolni:

1) Magyar ügyfél: hiszed vagy sem, erre is egyre nagyobb az esély, egyre több magyar használja az online munka oldalakat ügyfélként is. Ebben az esetben annyi extra teendőd lehet, hogy az általad kiállított NAV-biztos számlát kérni fogja a magyar ügyfél, hiszen neki sem lesz jó az Upwork-ös verzió. Így nem a kukába megy a számlád, hanem elküldheted az ügyfelednek.

2) EU-n belüli ügyfél: ebben az esetben az általad kiállított számlán közösségi adószámot kell feltüntetni (ha ezt adod meg az Upwork profilodban, akkor az Upwork számlán is ez fog szerepelni). A könyvelőnek (vagy ha nincs, neked) jelenteni kell, hogy közösségi ügylet történt (A60-as nyomtatvány). KATA-s adózás esetén ez az ügylet csak a KATA keretbe fog beleszámítani, az alanyi adómentes keretbe nem.

És ehhez kell még elkészíteni egy ÁFA bevallást is (bár nem lesz se fizetendő, se visszaigényelhető ÁFA). 

3) Svájc: nem tagja az EU-nak, de speciális szabályok vonatkoznak rá. Közösségi ügylet nyomtatványt nem kell benyújtanod, de ÁFA bevallást igen. Józan ésszel semmi értelme az egésznek, különösen, ha alanyi adómentes vállalkozásod van, de ha nincs meg a benyújtott nyomtatvány, ez is egy dolog, amibe bele lehet kötni. Itt is az van, hogy a KATA limitbe igen, az AAM keretbe NEM számítják bele az innen érkező bevételt.  

4)EU-n kívüli ügyfél (pl. USA): nincs jelentési kötelezettség és az alanyi adómentes keretbe sem fog beletartozni a bevétel, de a KATA keretbe igen.

A fenti sorok nem elrettentésre szolgálnak, csak jó, ha tudod, hogyan kell(ene) 100%-ig megfelelni a magyar jogszabályoknak, ha online munka oldalakon dolgozol. Ettől függetlenül az első sikeres Upwork-ös megbízás után viszonylag kevesen rohannak egyéni vállalkozást indítani. Viszont ha ráérzel az ízére és már kínosan magas összeg parkol az Upwork-ös számládon, érdemes elkezdeni legalizálni az itt szerzett bevételt. 

>> Ha elbizonytalanodtál, hogy helyesen lettek-e lekönyvelve az eddigi online munka oldalakról származó bevételeid, vagy bármilyen egyéb kérdésed van a szabadúszók adózásával kapcsolatban, kérd a KATA-sokra specializálódott Proactive Bookkeeping könyvelőiroda csapatának ingyenes felülvizsgálatát.

Ne maradj le a friss hírekről!

A friss cikkeket, a legizgibb freelancer eseményeket és egyéb hasznos érdekességeket havonta 1x elküldjük a hírlevél feliratkozóinknak egy tartalmas, bullshit mentes emailben. Ha szeretnéd te is megkapni ezt a levelet havi 1x, itt iratkozz fel.

“A nemzetközi térben skálázzuk fel a magyar munkaerő értékét”

Mozgolódik a piac online munka és munkaközvetítés, partnerösszekapcsolás terén, a koronahelyzet ezen a trenden pedig inkább csak erősít. Hiába van rengeteg online platform, még mindig nem forrtak ki azok a megoldások, amelyekkel könnyen meg lehetne találni a megfelelő embert a megfelelő feladatra, bármi legyen is az. A Qjob egy vadonatúj, egy hónapja indult magyar kezdeményezés, ami erre tesz kísérletet. Kaszó Róbert alapítóval beszélgettünk.

Kérlek, definiáld a Qjobot az olvasóink számára!

A Qjob egy szakemberkereső és feladatok piactere. Számtalan szolgáltatást lehet rendelni, például bevásárlást, házhozszállítást, fuvarozást, felújítási munkákat, virtuális asszisztenciát és olyan üzleti szolgáltatásokat ad hoc jelleggel, mint például a könyvelői, az ügyvédi, a tolmácsolási munkák. Nem feltétlenül szakképzettséget igénylő feladatokról van szó. Tizenhat kategóriában lehet feladatot közzétenni.

Igazából a “szakember” kifejezést azért használjátok mert, egyszerűen kell egy szó… valahogy ki kell fejezni azt, hogy, munkát vállal valaki, anélkül, hogy álláskeresésre asszociálnánk.

Így van. Az a lényeg, hogy értenek valamihez, amit felkínálnak szolgáltatásként. Sokan jelzik nekünk, hogy ezzel-azzal szeretnének foglalkozni, de nincs ilyen papírjuk. Itt csak az számít, hogy mit vállal az illető, és mit tud a megfelelő színvonalon teljesíteni. 

Hogy hívják a másik oldalt?

Megrendelő.

Ez tiszta sor. Néha kifejezetten nehéz a megfelelő kifejezéseket megtalálni az ilyen szolgáltatásoknál, különösen magyar nyelven. Megrendelőként kikre számítotok?

Elsősorban magánszemélyeknek szánjuk a szolgáltatást, akik nem akarják vagy nem tudják az idejüket a háztartási vagy ház körüli feladatokra pazarolni, illetve akik hajlandóak kisebb munkákért nagyobb felárat is fizetni, hogy az különösebb várakozás nélkül, mintegy  “soron kívül” elkészüljön. De olyan megrendelőkre is számítunk, akik a saját munkájukkal kapcsolatos részfeladatokat szeretnék kiszervezni. Ez jelentheti azt, hogy egy felújítási munkához kell még 1-2 ember, de jelentheti az adminisztrációs terhek csökkentését virtuális asszisztensekkel, vagy szimpla túlvállalásos helyzetek esetén segíthet kreatív szakembereknek. Hiszen ezen az oldalon egyszerre lehetsz Megrendelő és Szakember, tetszőleges mennyiségű kategóriában.

Az egy érdekes csavar az eddigi online munkaoldalakhoz képest,  hogy nincsenek elkülönítve az offline és online végezhető tevékenységek: ti mindenre lőttök.

Végső soron ami offline végezhető, azt is meg lehet rendelni online. A konkurens weboldalakon jellemzően csak az építőipar, a “szakik” vannak jelen. Az online feladatokra nincs még igazán bevett, magyar nyelvű platform, talán mert ez egy szűk piac, és a magyar szolgáltatók jelen vannak a nemzetközi platformokon, ahol külföldi, tehát jobban fizető projekteket találhatnak. Ugyanakkor Magyarországon a nyelvek ismerete közismerten nem túl erős. Sok olyan megrendelőnek lenne szüksége sokféle szolgáltatásra, akik nem tudnának angol nyelvű platformokat használni a megfelelő ember megkeresésére. Marad nekik a Google -kereső.

Persze léteznek olyan specifikus szolgáltatások, amelyeket talán tényleg nem érdemes vegyíteni másokkal, egy ilyen általános piactéren megjeleníteni – ilyen például az orvos. Van már olyan startup, akik kifejezetten egészségügyi szakembereket gyűjtenek a platformjukra. 

A szabadúszó leginkább kreatív, a szakember valamilyen fizikai szolgáltatást végez el, a szakértő pedig üzleti szaktudással rendelkező valaki lehet, erre a három irányra koncentrálunk. Nagy kihívás lesz ezeket a különböző profilokat menedzselni és valamilyen egészséges arányt fenntartani közöttük, amire márpedig szükség van ahhoz, hogy a Qjob ne váljon mondjuk a “takarítók” vagy a “grafikusok” platformjává az emberek tudatában. 

Akkor ez nálatok egy külön kommunikációs szempont lesz. Az arányt mindig szem előtt tartva kell “toboroznotok”, hogy az egyensúly megmaradjon.

Igen, ez lesz az egyik fő kihívás. A kommunikációs kampányban “párokba” állítva célzunk meg konkrét szolgáltatókat, egy szellemi mellé egy fizikait, tehát egy hónapig például a szövegírókra és a takarítókra fókuszálunk, a következőben a könyvelőkre és az építkezésen dolgozókra. A másik kihívás, hogy két fő célcsoport van, a szakember és a megrendelő, tehát aki szolgáltatást kínál és aki szolgáltatást keres. Mindkettőre nagy számban van szükség, és ez nehezíti a kommunikációnkat. Jelenleg leginkább egyetlen szóval kell megfogni az embereket, az árnyaltabb magyarázatokra első körben nincs lehetőség. Ráadásul ezen a platformon ha te mondjuk szövegíróként regisztrálsz, lehet, hogy kicsivel később neked lesz szükséged egy képszerkesztőre, vagy éppen vízszerelőre – a rendszerben ugyanezzel a profillal létrehozhatsz feladatokat is. 

A Qjobon hogyan történik a juttatások transzferje, mik a biztosítékok?

Először is nálunk is van értékelési rendszer, Megrendelő és Szakember is értékeli egymást, ami a profiljukon is látható. Az elszámolás, az árazás és egyéb feltételek pedig mindig a Megrendelő és a Szakember között dőlnek el, az oldal sehogyan sem szól bele, és jutalékot sem kér el a díjból. Az elszámolási biztonság növelése végett bevezettük a Kockázatmentes Üzlet szolgáltatást, amely garancia a Szakembernek, hogy amennyiben elvégezte a feladatot akkor a Megrendelő fizet, a Megrendelő pedig nyugodt lehet, hogy ha előleget kértek tőle, akkor a Szakember nem fog elillanni.

Ha nincs jutalék, mire alapul a Qjob üzleti modellje?

A létrejött üzleti kapcsolatokért vagy egyszeri díjat fizetnek a felek – ezt állhatja a Megrendelő, a Szakember vagy akár el is felezhetik – vagy amennyiben rendszeresen használják az oldalt, akkor érdemesebb a havi előfizetés mellett dönteni.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globális körülményeket – milyen döntéseket hoztatok a járványhelyzettel kapcsolatban, milyen hatással volt ez az éppen elinduló üzletre?

Mi megnövekedett igényt érzékelünk, sokan vállalnának munkát. De sokan nem értik még ,hogy ez nem egy alkalmazotti státusz. Annyiból szerencsétlenül alakult a kommunikációnk, hogy a szerelőkre, otthoni munkákban segítő szakemberekre fókuszált a februári kampány, és most nem az a jellemző, hogy az otthonunkba engednénk másokat hogy javításokat, szereléseket végezzenek. Nyilván jobban jártunk volna ha a futárokra koncentrálunk – de ezt már csak utólag lehetett látni. Ez a helyzet most olyan, mint egy szünet, mindenki kivár, de a szolgáltatások iránti igények sosem fognak megszűnni.

A tendencia az, hogy a körülmények miatt minden és mindenki tolódik az online térbe, ami egy olyan szolgáltatás számára, mint mi, kifejezetten hasznos lesz, hiszen most akár a hetven felettiek is rutint szereznek olyan online felületek használatában, amelyeket eddig maguktól nem vettek volna igénybe.

A szakemberek, melósok között rengetegen csak kikapcsolódásként, informálódás céljából használták a digitális eszközeiket, de munkaszerzésre soha. Egy szemléletváltás zajlik most. Lehet,  hogy eljutunk addig hogy az emberek megértik, hogy nem csak személyes ajánlások útján lehet már munkához jutni. Ahogy a taxisoknál sem a diszpécser adja már a fuvart feltétlenül, hanem megkapja a direkt koordinátákat, amiket visszaigazol. Erre számítunk, hogy ami megtörtént a taxizásnál, az megtörténik a takarítás esetében vagy az építőiparban is. Ezért is írtuk ki egy korábbi kampányunkban egy bannerre azt, hogy “online kőműves”. Ez még 2 hónapja is egy extrém, furcsa, ellentmondásos üzenet volt, de szerintem egy hónap múlva már mindenki online fog kőművest is keresni. 

Mik a céljaitok a közeljövőre?

Először is országosan ismertek akarunk lenni, tehát Budapesten és a nagyvárosokon túl akár az egész magyar vidéken is. Ugyanis teljesen változó munkaerőpiaci helyzetek fordulnak elő, van ahol nincs munka, pedig lenne rá munkaerő, máshol képtelenség megfelelő munkaerőt találni, az emberek kénytelenek maguk megoldani egy csomó mindent, vagy egyszerűen segítség nélkül maradnak.

A helyi informális csatornák persze működnek, de akár kisebb távolságokat sem feltétlenül tudnak ezek az információk áthidalni: ha 20 kilométerrel arrébb lenne valaki, aki simán eljönne megcsinálni a munkát, nem biztos, hogy tudok róla, ha nincs közös ismerősünk. A jelenlegi helyzetben pedig mindenhol és minden korosztályban rákényszerülnek az emberek, hogy bizonyos dolgokat online intézzenek. Fontos, hogy online lehetőség legyen arra, hogy egymásra találjanak az emberek olyan feladatok ellátásában, amit a szomszéd vagy közeli ismerős végzett korábban, de már nincs rá kapacitása vagy kedve.

A járvány miatt kicsit visszavettünk a tervezett tempóból, ezért 2020-ra nincsen más célunk, mint a szolgáltatás önjáróvá tétele. A profit számunkra nem cél, mi ennek a lehetőségét a skálázódásban, a nemzetközi piacon látjuk, első körben közép-európában terjeszkedve, Ausztria pedig belépőként szolgálhat a német és svájci piacra.

Ezek szerint a magyar piac túl kicsi ahhoz hogy egy ilyen szolgáltatás az általatok elképzelt színvonalon tudjon működni?

Igen is meg nem is, ez egy jó kérdés. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja hogy az ehhez hasonló online piacterek a piacaik 5-15 százalékát fedik le. Ez a szám azt mutatja ,hogy nagy még a fejlődés tere, akár több konkurens cég számára is. A megtérüléshez elsősorban nagy számú felhasználó kell, ahhoz pedig egy jóléti színvonal szükséges, ezért könnyebb pénzt keresni az osztrák piacon mint itt, mivel ott sokkal többen élnének a szolgáltatással, mint a kétszer akkora magyar piacon. Magyaroszágon emellett rengeteg a kistelepülés, ahol a helyi gazdaságok még nem elég erősek ahhoz, hogy akár holnap nagy számban használnának az emberek egy ilyen szolgáltatást, mint a miénk. Ez egy építkező folyamat. Ugyanis az erősebb régiók, az államhatáron innen és túl is, felhúzhatják a szegényebbeket azzal, hogy megteremtünk egy megbízható átjárhatóságot a különböző lokális piacok között is

Ügyfélszerzés karanténon innen és túl

Nagyjából félévente egy egész meetupot szentelünk az ügyfélszerzés témájának, mert ennyi idő alatt mindig jönnek új fejlemények. COVID19, anyone? Akár most vágnál bele az online pénzkeresésbe, akár a karanténban keresel új utakat, akár a gazdasági belassulás utáni felpörgésre készülsz már, ebben az összefoglalóban garantáltan találsz valami akcionalizálható tippet.

Beszámoló a Freelancerblog Tuesday Talks elnevezésű havi meetup sorozatának 2020 áprilisi állomásáról.

Marczinkó Ági minden egyes ügyfelét felhívta a karantén kezdetén. Ez azért igazán említésre méltó, mert nem nagyon szokott 30-40-nél kevesebb lenni neki egyszerre. Eleve tartja a kapcsolatot velük heti szinten. A coach, a pszichológus és az étterem leállt, de a webshopok nagy nyertesei ennek a helyzetnek, és mindenki, aki a tevékenységét gyorsan át tudta vinni az online térbe (sok fizikai boltnak nem is volt idáig webshopja, akik most belevágtak végre, és ezzel megmenekültek a csődtől). Ágival készült tavalyi interjúnkból már kiderült, hogy mindenkivel szeret élőben is találkozni, ha lehet, hiába adottak a technikai lehetőségek a távolsági meetingekre – és e szokásának direktben is komoly megbízásokat köszönhet. 

Kicsit úgy érzem, hogy ledaráljuk a dolgokat

– fogalmazza meg Ági az online térbe átkerülő megbeszélések tapasztalatait. Jogos meglátás, a neten mindannyian csak a böngészőben nyitott tabok vagyunk egymás számára, amiket be lehet zárni, át lehet róluk kattintani – minden a meetingen megspórolt másodperc értéke azonnal realizálható, ahogy a másik ablakban folytatjuk a munkát. Viszont ezzel elvész a dedikált ideig tartó fizikai meetingekben rejlő spontaneitás, a kitöltendő időben néha volt alkalom cseverészni olyasmiről, ami nem konkrétan egy pont az agendában, de másodlagos módon segítheti a projektet: ügyfél és szolgáltató egy kicsit jobban megismeri ilyenkor egymást.

Az élő találkozás Majsai Ricsi számára segít felmérni, hogy mennyire van meg a “full body yes”, az a lendületes húzóerő ami kétség nélkül jelzi, hogy tényleg jó munkakapcsolat lehet köztünk és a potenciális ügyfél között.

Gazdig Bence grafikus, neki jellemzően rövidebb távúak (projektalapúak) az együttműködései.  Egy logó, egy arculat, weboldal: konkrétak a feladatok, ezért gyorsabban pörögnek az ügyfelek is. Emiatt nem erőlteti az élő találkozást, de nem is zárkózik el előle, ha valaki kezdeményezi. Az ügyfelei jó 90 százaléka Instagramról vagy ajánlásra jön.

Bence rengeteg leadet generál Instán, ezért is hívtuk el vendégnek: hónapok óta folyamatosan és dinamikusan növeli a követői számát és nagyjából a platformból él. Nem a saját munkáit spammeli, hanem könnyen fogyasztható informatív anyagokat rak össze carousel posztokban, minden nap. Edukációs tevékenységet végez tehát, a munkája során felmerülő tanulságokat, trendeket és tapasztalatokat osztja meg. 

Ennek a hatása többszörös. Egyrészt hiteles véleményvezérként jelenik meg a rapid módon gyarapodó követői száma, az elismerő kommentek sora miatt, másrészt a potenciális ügyfelek számára ötleteket adhat arra, hogy tudna Gazduig segíteni nekik is ugyanilyen műfajú posztok gyártásával, harmadrészt Bence nagy hangsúlyt fektet arra hogy a posztok csak annyira legyenek informatívak, amelyek még bárki számára érdekesek és könnyen értelmezhetők, akit bármilyen szinten érdekel a vizuális marketing világa. Ennek szintén meggyőző ereje lehet a potenciális ügyfelek számára: 

Semmit nem tudok a fogtechnikáról. De a fogtechnikus ügyfelem kliensei sem tudnak semmit a fogtechnikáról.

Olyan posztot kell készíteni tehát, ami ennek megfelelően náluk is működik.

Ági is él azzal a lehetőséggel, hogy ingyenesen állít elő szakmai tartalmakat a közösségi médiában, de az ő terepe a Facebook csoportok világa. Először is vannak olyan jól pörgő csoportok, ahol sok felkérést, digitális projektlehetőséget posztolnak a tagok, Ági az alábbiakat ajánlja minden kezdő és haladó freelancer figyelmébe:

KKV Marketing
Szabadúszó szövegírók
Mompreneurs (csak nők számára)

Ezekben a csoportokban számtalan, éppen induló vállalkozó van, akik számára kitűnően lehet kicsi, olcsóbb projekteket végezve referenciát gyűjteni.

De Ági ezen túlmenően igyekszik minden olyan kérdést megválaszolni, ami szakmailag releváns az ő számára. Sőt, ha olyat talál, amiről egy másik freelancer jut az eszébe, akkor belinkeli az illetőt. Mivel napi szinten állít elő értéket a csoport számára, hamar megtanulják a nevét, és sokszor keresik direktben, hogy egy hasonló probléma megoldásában segítsen üzleti keretek között.

Ricsi különböző célcsoportokra targetált hirdetések útján szerez ügyfeleket, a csoportok paramétereit folyamatosan finomítja. A cél mindig az, hogy egy bizonyos formot kitöltsenek a weboldalán, aminek a folytatása egy egyórás, ingyenes konzultáció. Erre a konzultárcióra már felkészülten tud érkezni az alap infók birtokában, tehát nem a nulláról kell kezdeni az ismerkedést a beszélgetésen, egyből értékes insightokkal tud nyitni a potenciális ügyfél számára.

Minden kreatív számára ismert az a veszély, amikor újabb és újabb módosítóköröket kell futni az ügyféllel. Sok freelancer előre megadja, hány módosítókör ingyenes, és mennyibe kerülnek a továbbiak, Bence viszont végtelen módosítást ad az árhoz, amit elkér a munkáért. Ezt az öngyilkos őrültségnek tűnő vállalást azzal támogatja meg, hogy ő is nagy hangsúlyt fektet az előzetes kérdéssorok összeállítására. Az ügyfeleivel közösen annyira definiálják a projekt részleteit, amennyire csak tudják, és ez a kulcsa annak, hogy a projekt nem nyúlik a végtelenbe. És Bence ezzel a gavallér ajánlattal bizony alávág a piac egy részének: az ügyfelek számára óriási nyugalom az, hogy a pénzükért garantáltan el fognak jutni a megnyugtató megoldásig, ha vele dolgoznak, tehát ez eleve növeli a motivációt a közös munkára.

Kinek kellhet online hirdetésben segítség?

Ricsi a hirdetések specialistái számára hozott még néhány jó trükköt: Minden üzleti Facebook oldalon meg tudod nézni a Page Transparency menüpont alatt a hirdetéseket, amiket futtat! Tehát azt is látod, ha nincs nekik, vagy ha nem tűnik nagyon profinak. Innen már csak egy lépés felajánlani, hogy te készítesz nekik párat, hiszen jelenleg “pénzt hagynak az asztalon”. De ugyanezt az elvet követve a weboldalakat is ellenőrizhetjük a Google Tag Assistant és a Facebook Pixel Helper alkalmazások révén. Ha nem használnak például Facebook pixelt, akkor felajánlhatod, hogy beállítod nekik ingyen. A Tag Assistant-tel pedig az Analytics vagy Search kampányokat tudod lekérdezni, és ha nincs nekik, már indulhat is a kontakt. Ha látják a munkád eredményét és megismerik, hogyan dolgozol, abból igen gyakran további megbízás is lesz. 

Mindig ultimate gesztusokkal indulok.

– fogalmazza meg Richárd a technika lényegét.

Ingyenes tartalom leadért cserébe

Ági az elmúlt egy évben annyi jótanácsot osztogatott a Facebook csoportokban, hogy most már jó ötletnek tűnt összeraknia egy 15 oldalas, illusztrált útmutatót a Facebook hirdetések használatáról, amit ingyen fog kínálni az érdeklődő kkv-k, vállalkozók és bárki számára. Ezzel olyan szakmai megalapozottságra tesz szert, amire később szabadon építhet majd az email címek birtokában.

A legnagyobbakra mindig érdemes odafigyelni

“Ha egyszerre több helyről másolsz, az már kutatás.” tartja Bence: ne szégyelljük a minket érdeklő szakterület legnagyobb követői táboraival rendelkező profik kommunikációját figyelni és beépíteni azokat az elemeket a saját márkánkba, amivel tudunk azonosulni. 

Tudd, hogy kivel akarsz dolgozni

Persze ez utóbbi részlet, az önazonos kommunikáció igencsak fontos: “nem kell túltolni, olyan legyél, amilyen te vagy és annak készíts anyagokat, akinek te szeretnél”. Ági ehhez hozzátette, hogy gyakran konkrétan kitesz képet az elképzelt partnerről, akinek készíti éppen a szakmai anyagot. 

A meetup plenáris részét Ricsi ezzel a kikezdhetetlen logikájú levezetéssel zárta: “ha igazán részletekbe menően kidolgozod, hogy milyen az az ügyfél, akivel dolgozni szeretnél, akkor garantáltan felismered, amikor szembejön az utcán”.

A meetupon ezúttal is 3 könyv talált gazdára:

  1. David Cottrelt: Hétfő reggeli döntések
  2. Chris Watson: Upskill
  3. Mészáros Róbert: Brand a lelke mindennek

Kérdésed van? Írj nekünk a hello[kukac]freelancerblog.hu-ra! Érdekelnek az eseményeink? Kövess minket Facebookon!