Az egyik kedvenc podcastünk az Open Office, amit a Kinnarps készít a modern munkavégzés témájában. Meghallgattuk a hazai szcénában megkerülhetetlen Füzi Anitával készített interjút, mert kíváncsiak voltunk, milyen újdonságokat fog elmondani így fél évvel azután, hogy mi beszélgettünk vele. Az alábbiakban kiemelünk (és kommentálunk) pár izgalmas részletet.

A podcast házigazdája Paukovics Gábor, aki munkatér szakértőként segíti a Kinnarps ügyfeleit, és már ismerhetjük a Kinnarps freelancer-szempontból szintén elég izgalmas meetup-sorozatából

A beszélgetés elején Anita meghatározta, mi jellemez egy coworking irodát. Ezek a létesítmények egy ötpontos szempontrendszert dolgoztak ki öt fő érték mentén, amivel egy coworking space definiálható:

1. Kollaboráció – a közösségi térben dolgozók nyitottak a kapcsolódásra és a közös együttműködésre.

2. Közösség – a tér elősegíti, hogy a benne dolgozókból közösség formálódjon.

3. Nyitottság – minden érdeklődő felé nyitottak ezek az irodák.

4. Fenntarthatóság – a közösségi irodákat használók számára alapérték, hogy a fenntarthatósághoz hozzájáruljanak azáltal, ahogyan az irodát használják. Nem utolsó sorban a coworking – mivel a távmunka számára nyújt teret – megszünteti a munkahelyre ingázás szükségességét, ezáltal a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető.

5. Elérhetőség – az iroda a lehető legtöbb ember számára elérhető, megfizethető és könnyen megközelíthető.

Anita szerint a világ első coworking tere a berlini C-Base, méghozzá 1995-ből. Ez olyan izgalmasan hangzott, hogy muszáj volt ránéznünk a hely weboldalára ahol kiderült, hogy a globális trendet jó 10 évvel előző, non-profit működő helyszín igazi kultikus, cyberpunk sztori, amit alapítói “kiterjesztett nappali”-ként értelmeztek a hőskorban, és igazi hackertanyává vált. Elsősorban számítógépes tudományok és művészetek iránt érdeklődők használták műhelynek, irodának, kulturális térnek és konkrétan egy képzeletbeli űrállomás mintájára építették ki. Ma is működik. 

Anita Cardiffban kezdett el a coworking témájával foglalkozni, 2013-ban, amikor ott két közösségi iroda üzemelt, 2016-ban pedig már 12 úgy, hogy Cardiff egy mindössze 350 ezres lélekszámú, igaz, egyetemi város.

A Deskmag kutatása szerint pedig globálisan, 2019 végére 20 000 felett lesz a coworking terek száma.

Anita szerint a coworking sikerének egyik kulcsa, hogy a helyszínen mindig van valaki, aki azért felel, hogy az ott dolgozók jól érezzék magukat és jól tudják kihasználni a szolgáltatásokat. Ennek a pozíciónak még nincs olyan neve, amit frappánsnak találnánk: a “facilitátor” kifejezés nem éppen egy szépen csengő szó, Anita pedig nem tartja jónak a “közösségi iroda menedzser”-jellegű megnevezéseket, mert ez tipikusan nem menedzsment, hanem jó humán és kreatív szakértelmeket igénylő pozíció, ahol elsődleges feladat a közösség megismerése és a kapcsolatok kialakulásának elősegítése. Anita szerint a legjobb szó erre a “hoszt”, de megfelelő lehet még a “concierge” kifejezés is, amit a coworking space-tervező pályázaton használt az egyik diákcsoport. Valójában a hely szellemének emberi megtestesüléséről van szó.

Anita egy élő példát hozott: amikor életében először megjelenik a coworking irodában Karcsi, akkor a munka szünetében pár szót vált vele a (nevezzük most mi is így:) hoszt. Kiderül, hogy Karcsi szeret focizni, de mivel csak most költözött a környékre, nincsen csapata. A hoszt tudja, hogy Józsi és mások együtt szoktak rúgni a bőrt, és egyébként Józsi is szoftverfejlesztőként dolgozik, szóval javasolja is Karcsinak, hogy érdemes lenne egy kávé mellett beszélgetniük a hobbijukról, szakmájukról, vagy bármiről.

Lehet, hogy egy fiatal munkavállalónak ez furcsának hangzik, de az a gondolat, hogy a munkaerő jobban dolgozik, ha jól érzi magát a munkahelyén, egy meglehetősen újszerű, 5-10 éves, innovatív trend, és már számos cégnél vannak “mood manager” és hasonló nevű pozíciókban lévő alkalmazottak, akiknek pontosan ez a jó hangulat, a személyes elégedettség biztosítása a feladatuk.

Magyarországon az első fecskék közé tartozó L’Office 2009-ben nyílt meg, ma pedig már minden nagyobb hazai városban vannak coworking terek, nem is egy.

A piacra már megérkeztek az igazán nagyok is, az új belépők jellemzően 2000-5000 négyzetméterrel nyitnak és terjed a hibrid modell, ahol a hagyományos iroda bérlési lehetőség és a coworking terek egy fedél alá kerülnek, egy közös közösségi térrel.

A hype-ra önmagában ettől függetlenül sosem érdemes felülni hirtelen elgondolásból. Anita azt javasolja minden cégvezetőnek, vállalkozónak, hogy pontosan gondolja át, milyen értékteremtő funkciója van számára egy coworking térnek. Például az informális tudásátadás, a networking, ami mondjuk egy hibrid irodában a startupperek között zajlik, az egy kvantifikálhatatlan, de mindenképpen jelentős hozzáadott értéket jelent. A “watercooler” beszélgetések organikus lehetőséget teremtenek a fontos és erőltetettségtől mentes eszmecserékre, iparági pletykákra, innovációkra, ötletekre, networkingre, vagy akár erőforrás-megosztásra.

Ha a távmunkában dolgozók coworkingelését segíti a munkáltatójuk, akkor az extra értékekben részesülő dolgozó a munkáltató számára nyújtott munkavégzés hozzáadott értékét növeli.

Az biztos, hogy a coworking minőségileg más munkavégzést jelent, és ezt még mindannyian tanuljuk, ott dolgozók, üzemeltetők, munkaadók egyaránt, illetve az is biztos, hogy a közeljövőben a munkavégzés módjainak és tereinek diverzifikációja csak erősödni fog.

MEGOSZTÁS
Freelance copywriter, blogger, ghostwriter, storyteller. A szabadúszást az önellátó kertészkedéssel ötvöző életformát teszteli a Börzsöny egyik völgyében.