Ahogyan arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a munka és munkahelyek jövőjével kapcsolatban egy újabb izgalmas projektet kísérhettünk figyelemmel: a korszerű munkahelyeket építő és berendező skandináv Kinnarps a KREA Design Iskolával együttműködve belsőépítész hallgatókat kért fel a jövő coworking irodáinak megtervezésére. 

A több hétig tartó folyamat záróeseményén mutatták be a három legjobb prezentációt, illetve eredményt is hirdettek, a kontextust pedig a coworkinget több oldalról körbejáró szakmai beszélgetés teremtette meg.

Csak hype vagy hosszú távú, globális trend a coworking?

Paukovics Gábor, a Kinnarps tanácsadója és a Perspektívák című meetupok állandó moderátora felvetette a kérdést, hogy vajon mennyi ideig maradnak velünk a mai formában létező coworking irodák? Az igény ugyan valós, de vajon pénzügyileg mennyire fenntartható ez a modell? Csak egyéni bérlőkre építve elég nehézkes a hosszú távú, stabil üzemeltetés. Steinfeld Tamás, az egyik vezető ingatlantanácsadó, a Colliers szakértője szerint az iroda ingatlan beruházások értékén bizony emelhet 10 százalékot is, ha az épületben (vagy a közelében) van coworking iroda, mert a cégek számára értékes a “flexibilis tér”. A néhány extra munkaállomással és tárgyaló kapacitással bíró közösségi tér vonzó extra “szolgáltatás” a különálló irodával rendelkező bérlőknek is.

Tévhit, hogy a coworking iroda csak a szabadúszók birodalma

Füzi Anita coworking szakértő (itt bővebben olvashattok arról, hogyan használja összetett szaktudását freelancerként Anita) alátámasztotta a fentieket, hozzátéve, hogy az alkalmazottak aránya egyre növekszik a közösségi irodákban, a szabadúszókhoz képest, különösen Ázsiában. Vagyis a freelancerek igényeire létrejött coworking-mozgalom flexibilis, “mikroszinten” bérelhető funkciói a cégek számára is jó erőforrásnak bizonyulnak. (További érdekességek a témában A coworking evolúciója című podcastban!)

A pályázat zsűrije.

A korai coworking irodák “anticafék”-voltak, ahol az asztalért fizetsz, nem a kávéért. Fónagy Dóra belsőépítész hozzátette: a freelancerek számára szükségessé vált az, hogy “ne a sarki büfében” tudjanak az ügyfeleikkel megbeszélést tartani. De a coworking önmagában csak a teljes kép egy kis része, ugyanis jelenleg globálisan maga az iroda fogalma definiálja magát újra.

Anita a Columbia Egyetem példáját hozva elmesélte, hogy a hallgatóikat coworking irodákba küldik, a vállalkozásfejlesztést éles terepen gyakorolni. Az egyetem szerződéses kapcsolatban folyamatosan bérel bizonyos mennyiségű helyet.

De mit gondolnak a magyar diákok minderről? A Kinnarps és a KREA pályázatán legjobbnak választott OffiCyber csapatát arról kérdeztük, mit gondolnak a munka világának jövőjéről, és saját szerepükről benne.

Mi az ami szerintetek megkülönbözteti a ti pályamunkátokat a többiekétől?

Az alap témánk amiből kiindultunk, merőben eltért a többi csapatétól. Mi máshogy értelmeztük a Kinnarps által megadott feltételeket, instrukciókat és jobban elrugaszkodtunk az alap feladatkiírástól. Nyilván iskolai feladat is volt, de mi elsősorban versenyként fogtuk fel, amit nagyon szeretnénk megnyerni és nem teljesen ugyanúgy kell tervezni mint egy vizsgafeladatot. Nem az apró részletek kidolgozása volt a lényeg, hanem az, hogy legyen egy erős koncepció amire felépítjük a tervezést a magunk módján értelmezett, megszabott kereteken belül és amit látványosan tudunk bemutatni, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a prezentáció elkészítésére: ne legyen túl hosszú, kellően intenzív legyen, figyelemfelkeltő, érdekes, szép látványtervekkel, megfelelő szöveggel. Igyekeztünk olyan tervvel készülni, ami újdonságként hat az emberekre, mely egy új szemléletet visz a coworking irodákba.

Hogyan láttatok neki a megvalósításnak, hogyan kutattátok a coworking irodákat?

Neten olvastunk sok cikket, főleg külföldi oldalakon, hiszen nálunk annyira még nem terjedtek el a coworking irodák. Az irodák honlapjait és az irodaterveket néztük meg,  illetve a már létező coworking irodák enteriőrjeiből is gyűjtöttünk ötleteket, de a Kinnarps oldalán is sok hasznos információ volt a tervezéshez.

Bayer Bence, a nyertes OffiCyber csapat tagja

A tervezés elején fontos volt, hogy meghatároztuk a célcsoportunkat. Mi úgy vélekedtünk, hogy a célcsoportunk (jelen esetben UX fejlesztők és egyéb, informatikai és kreatív területen dolgozók) formálja az irodán belüli funkciókat, igényeket, térkapcsolatokat. A közös munka korántsem indult zökkenőmentesen, de idővel felismertük az egyéni erősségeket, és igyekeztünk ezekre támaszkodva összegyúrni a végleges tervet. Amikor kitaláltuk a koncepció alapjait, utána jöttek az ötletek és már jóval gyorsabban ment minden. Bármikor vissza lehet nyúlni az alapokhoz ha megakadunk, ami nagy segítség, számunkra is az volt.

Szerintetek fogtok ilyen körülmények között dolgozni? Mit gondoltok a munka jövőjéről a következő 5-10 évre tekintve előre?

Mindig össze kell dolgozni más tervezőkkel, építészekkel, kivitelezőkkel, még ha valaki szabadúszó vagy saját irodája van, akkor is. Nagyon gyorsan fejlődik, változik a világ, egyes munkák megszűnnek, vagy robotizálják őket és emellett teljesen új munkalehetőségek is jönnek létre, de nyilván vannak tendenciák hogy merre tart a világ. Például az USA-ban már a munkavállalók több mint 40%-a szabadúszó és folyamatosan növekszik a számuk.

Remélem lesz lehetőségem coworking irodában dolgozni, sokkal könnyebbé teszi az ott dolgozók mindennapjait, kommunikációját, munkavégzését, illetve lehetőséget ad kapcsolatteremtésre is. Mivel egyre inkább szélesedik a kreatív szakmában dolgozók spektruma, szerintem egyre nagyobb lesz az igény a coworking irodákra 5-10 év távlatát tekintve.

OffiCyber csapat: balról Barkó Lilianna, Gerasimova Kristina Aleksejevna, Dukai Babett és Bayer Bence.

MEGOSZTÁS
Freelance copywriter, blogger, ghostwriter, storyteller. A szabadúszást az önellátó kertészkedéssel ötvöző életformát teszteli a Börzsöny egyik völgyében.