“A nemzetközi térben skálázzuk fel a magyar munkaerő értékét”

0
301
Magyar munkaerő nemzetközi munkaerőpiac

Mozgolódik a piac online munka és munkaközvetítés, partnerösszekapcsolás terén, a koronahelyzet ezen a trenden pedig inkább csak erősít. Hiába van rengeteg online platform, még mindig nem forrtak ki azok a megoldások, amelyekkel könnyen meg lehetne találni a megfelelő embert a megfelelő feladatra, bármi legyen is az. A Qjob egy vadonatúj, egy hónapja indult magyar kezdeményezés, ami erre tesz kísérletet. Kaszó Róbert alapítóval beszélgettünk.

Kérlek, definiáld a Qjobot az olvasóink számára!

A Qjob egy szakemberkereső és feladatok piactere. Számtalan szolgáltatást lehet rendelni, például bevásárlást, házhozszállítást, fuvarozást, felújítási munkákat, virtuális asszisztenciát és olyan üzleti szolgáltatásokat ad hoc jelleggel, mint például a könyvelői, az ügyvédi, a tolmácsolási munkák. Nem feltétlenül szakképzettséget igénylő feladatokról van szó. Tizenhat kategóriában lehet feladatot közzétenni.

Igazából a “szakember” kifejezést azért használjátok mert, egyszerűen kell egy szó… valahogy ki kell fejezni azt, hogy, munkát vállal valaki, anélkül, hogy álláskeresésre asszociálnánk.

Így van. Az a lényeg, hogy értenek valamihez, amit felkínálnak szolgáltatásként. Sokan jelzik nekünk, hogy ezzel-azzal szeretnének foglalkozni, de nincs ilyen papírjuk. Itt csak az számít, hogy mit vállal az illető, és mit tud a megfelelő színvonalon teljesíteni. 

Hogy hívják a másik oldalt?

Megrendelő.

Ez tiszta sor. Néha kifejezetten nehéz a megfelelő kifejezéseket megtalálni az ilyen szolgáltatásoknál, különösen magyar nyelven. Megrendelőként kikre számítotok?

Elsősorban magánszemélyeknek szánjuk a szolgáltatást, akik nem akarják vagy nem tudják az idejüket a háztartási vagy ház körüli feladatokra pazarolni, illetve akik hajlandóak kisebb munkákért nagyobb felárat is fizetni, hogy az különösebb várakozás nélkül, mintegy  “soron kívül” elkészüljön. De olyan megrendelőkre is számítunk, akik a saját munkájukkal kapcsolatos részfeladatokat szeretnék kiszervezni. Ez jelentheti azt, hogy egy felújítási munkához kell még 1-2 ember, de jelentheti az adminisztrációs terhek csökkentését virtuális asszisztensekkel, vagy szimpla túlvállalásos helyzetek esetén segíthet kreatív szakembereknek. Hiszen ezen az oldalon egyszerre lehetsz Megrendelő és Szakember, tetszőleges mennyiségű kategóriában.

Az egy érdekes csavar az eddigi online munkaoldalakhoz képest,  hogy nincsenek elkülönítve az offline és online végezhető tevékenységek: ti mindenre lőttök.

Végső soron ami offline végezhető, azt is meg lehet rendelni online. A konkurens weboldalakon jellemzően csak az építőipar, a “szakik” vannak jelen. Az online feladatokra nincs még igazán bevett, magyar nyelvű platform, talán mert ez egy szűk piac, és a magyar szolgáltatók jelen vannak a nemzetközi platformokon, ahol külföldi, tehát jobban fizető projekteket találhatnak. Ugyanakkor Magyarországon a nyelvek ismerete közismerten nem túl erős. Sok olyan megrendelőnek lenne szüksége sokféle szolgáltatásra, akik nem tudnának angol nyelvű platformokat használni a megfelelő ember megkeresésére. Marad nekik a Google -kereső.

Persze léteznek olyan specifikus szolgáltatások, amelyeket talán tényleg nem érdemes vegyíteni másokkal, egy ilyen általános piactéren megjeleníteni – ilyen például az orvos. Van már olyan startup, akik kifejezetten egészségügyi szakembereket gyűjtenek a platformjukra. 

A szabadúszó leginkább kreatív, a szakember valamilyen fizikai szolgáltatást végez el, a szakértő pedig üzleti szaktudással rendelkező valaki lehet, erre a három irányra koncentrálunk. Nagy kihívás lesz ezeket a különböző profilokat menedzselni és valamilyen egészséges arányt fenntartani közöttük, amire márpedig szükség van ahhoz, hogy a Qjob ne váljon mondjuk a “takarítók” vagy a “grafikusok” platformjává az emberek tudatában. 

Akkor ez nálatok egy külön kommunikációs szempont lesz. Az arányt mindig szem előtt tartva kell “toboroznotok”, hogy az egyensúly megmaradjon.

Igen, ez lesz az egyik fő kihívás. A kommunikációs kampányban “párokba” állítva célzunk meg konkrét szolgáltatókat, egy szellemi mellé egy fizikait, tehát egy hónapig például a szövegírókra és a takarítókra fókuszálunk, a következőben a könyvelőkre és az építkezésen dolgozókra. A másik kihívás, hogy két fő célcsoport van, a szakember és a megrendelő, tehát aki szolgáltatást kínál és aki szolgáltatást keres. Mindkettőre nagy számban van szükség, és ez nehezíti a kommunikációnkat. Jelenleg leginkább egyetlen szóval kell megfogni az embereket, az árnyaltabb magyarázatokra első körben nincs lehetőség. Ráadásul ezen a platformon ha te mondjuk szövegíróként regisztrálsz, lehet, hogy kicsivel később neked lesz szükséged egy képszerkesztőre, vagy éppen vízszerelőre – a rendszerben ugyanezzel a profillal létrehozhatsz feladatokat is. 

A Qjobon hogyan történik a juttatások transzferje, mik a biztosítékok?

Először is nálunk is van értékelési rendszer, Megrendelő és Szakember is értékeli egymást, ami a profiljukon is látható. Az elszámolás, az árazás és egyéb feltételek pedig mindig a Megrendelő és a Szakember között dőlnek el, az oldal sehogyan sem szól bele, és jutalékot sem kér el a díjból. Az elszámolási biztonság növelése végett bevezettük a Kockázatmentes Üzlet szolgáltatást, amely garancia a Szakembernek, hogy amennyiben elvégezte a feladatot akkor a Megrendelő fizet, a Megrendelő pedig nyugodt lehet, hogy ha előleget kértek tőle, akkor a Szakember nem fog elillanni.

Ha nincs jutalék, mire alapul a Qjob üzleti modellje?

A létrejött üzleti kapcsolatokért vagy egyszeri díjat fizetnek a felek – ezt állhatja a Megrendelő, a Szakember vagy akár el is felezhetik – vagy amennyiben rendszeresen használják az oldalt, akkor érdemesebb a havi előfizetés mellett dönteni.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globális körülményeket – milyen döntéseket hoztatok a járványhelyzettel kapcsolatban, milyen hatással volt ez az éppen elinduló üzletre?

Mi megnövekedett igényt érzékelünk, sokan vállalnának munkát. De sokan nem értik még ,hogy ez nem egy alkalmazotti státusz. Annyiból szerencsétlenül alakult a kommunikációnk, hogy a szerelőkre, otthoni munkákban segítő szakemberekre fókuszált a februári kampány, és most nem az a jellemző, hogy az otthonunkba engednénk másokat hogy javításokat, szereléseket végezzenek. Nyilván jobban jártunk volna ha a futárokra koncentrálunk – de ezt már csak utólag lehetett látni. Ez a helyzet most olyan, mint egy szünet, mindenki kivár, de a szolgáltatások iránti igények sosem fognak megszűnni.

A tendencia az, hogy a körülmények miatt minden és mindenki tolódik az online térbe, ami egy olyan szolgáltatás számára, mint mi, kifejezetten hasznos lesz, hiszen most akár a hetven felettiek is rutint szereznek olyan online felületek használatában, amelyeket eddig maguktól nem vettek volna igénybe.

A szakemberek, melósok között rengetegen csak kikapcsolódásként, informálódás céljából használták a digitális eszközeiket, de munkaszerzésre soha. Egy szemléletváltás zajlik most. Lehet,  hogy eljutunk addig hogy az emberek megértik, hogy nem csak személyes ajánlások útján lehet már munkához jutni. Ahogy a taxisoknál sem a diszpécser adja már a fuvart feltétlenül, hanem megkapja a direkt koordinátákat, amiket visszaigazol. Erre számítunk, hogy ami megtörtént a taxizásnál, az megtörténik a takarítás esetében vagy az építőiparban is. Ezért is írtuk ki egy korábbi kampányunkban egy bannerre azt, hogy “online kőműves”. Ez még 2 hónapja is egy extrém, furcsa, ellentmondásos üzenet volt, de szerintem egy hónap múlva már mindenki online fog kőművest is keresni. 

Mik a céljaitok a közeljövőre?

Először is országosan ismertek akarunk lenni, tehát Budapesten és a nagyvárosokon túl akár az egész magyar vidéken is. Ugyanis teljesen változó munkaerőpiaci helyzetek fordulnak elő, van ahol nincs munka, pedig lenne rá munkaerő, máshol képtelenség megfelelő munkaerőt találni, az emberek kénytelenek maguk megoldani egy csomó mindent, vagy egyszerűen segítség nélkül maradnak.

A helyi informális csatornák persze működnek, de akár kisebb távolságokat sem feltétlenül tudnak ezek az információk áthidalni: ha 20 kilométerrel arrébb lenne valaki, aki simán eljönne megcsinálni a munkát, nem biztos, hogy tudok róla, ha nincs közös ismerősünk. A jelenlegi helyzetben pedig mindenhol és minden korosztályban rákényszerülnek az emberek, hogy bizonyos dolgokat online intézzenek. Fontos, hogy online lehetőség legyen arra, hogy egymásra találjanak az emberek olyan feladatok ellátásában, amit a szomszéd vagy közeli ismerős végzett korábban, de már nincs rá kapacitása vagy kedve.

A járvány miatt kicsit visszavettünk a tervezett tempóból, ezért 2020-ra nincsen más célunk, mint a szolgáltatás önjáróvá tétele. A profit számunkra nem cél, mi ennek a lehetőségét a skálázódásban, a nemzetközi piacon látjuk, első körben közép-európában terjeszkedve, Ausztria pedig belépőként szolgálhat a német és svájci piacra.

Ezek szerint a magyar piac túl kicsi ahhoz hogy egy ilyen szolgáltatás az általatok elképzelt színvonalon tudjon működni?

Igen is meg nem is, ez egy jó kérdés. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja hogy az ehhez hasonló online piacterek a piacaik 5-15 százalékát fedik le. Ez a szám azt mutatja ,hogy nagy még a fejlődés tere, akár több konkurens cég számára is. A megtérüléshez elsősorban nagy számú felhasználó kell, ahhoz pedig egy jóléti színvonal szükséges, ezért könnyebb pénzt keresni az osztrák piacon mint itt, mivel ott sokkal többen élnének a szolgáltatással, mint a kétszer akkora magyar piacon. Magyaroszágon emellett rengeteg a kistelepülés, ahol a helyi gazdaságok még nem elég erősek ahhoz, hogy akár holnap nagy számban használnának az emberek egy ilyen szolgáltatást, mint a miénk. Ez egy építkező folyamat. Ugyanis az erősebb régiók, az államhatáron innen és túl is, felhúzhatják a szegényebbeket azzal, hogy megteremtünk egy megbízható átjárhatóságot a különböző lokális piacok között is