Magyar Freelancer Reality – interjú a Fejest Ugró Szabadúszóval (Gabnay Máté – Gabnay Motion)

Mátét egy képzési feladat sarkallta arra, hogy nekiálljon dédelgetett álma, az animációs reklámfilm-gyártás megvalósításának, méghozzá úgy, hogy szinte a döntés pillanatától kezdve hetente készít egy videót a szabadúszóvá válás folyamatáról. Egyértelmű volt, hogy le kell ülnünk beszélgetni ezzel az emberrel, aki egyébként talán az eddigi legjobb magyar nyelvű videós freelancer kontentet rakta össze ezzel a sorozattal – és talán említeni sem kell, hogy szinte azonnal sikeresen önjáróvá tette a vállalkozását: nagyrészt a videóknak köszönhetően.

Ledaráltam egyben az egész sorozatodat, és nem esett nehezemre. Elég feszes a tempó, ezt direkt így szerkesztetted vagy tényleg minden így történt? 

Hétről hétre, valós időben történnek benne az események.

Fejest Ugró Szabadúszó: A Trailer!

Honnan jött a gondolat, hogy élőben levlogold a szabadúszóvá válásod történetét?

Nappali tagozatos hallgató vagyok a Színház- és Fillmművészeti Egyetemen, televízós műsorkészítő szakon. A karantén miatt rá voltunk utalva arra, hogy a négy fal között alkossunk videókat. Ez egy konkrét órára készült, amit műsorvezetésnek hívnak, és ahol Máté Krisztina tanít minket. Minden héten egy közös Zoom beszélgetésen megnéztük mindenkinek az aktuális anyagát. Nem volt kötelező nyilvánossá tenni a vlogot. Én sem akartam! Főleg a Kriszta motivált erre, mert azt mondta, hogy ha mást nem, munkát biztosan fog hozni. 

A sorozatból kiderül, hogy ez így is lett. Jelenleg mennyire meghatározó a videóidon keresztül konvertálódó ügyfelek aránya?

80 százalék. Külön előnye is kiderült ennek az első találkozók alkalmával: nem kell elmondanom a teljes folyamatot arról, hogyan fogok dolgozni, mert az illető már látta a vlogomat és úgy érzi, hogy mindent tud, tisztában van vele hogy mire számíthat. Ebből a szempontból tényleg remek marketingeszköz lett, mert már nem kell bemutatkoznom vagy jó benyomást tennem az emberekre.  

A vlog már egy bejáratott műfaj, a videóidat nézve mégis úgy éreztem, hogy nálad láttam először azt, amikor valaki az abszolút nulláról kezdve őszintén dokumentál egy folyamatot, amiben halad valami felé. Téged inspiráltak más youtuberek? Mennyire tartod egyedinek azt, amit létrehoztál?

Amikor ki kellett találnom hogy az iskolai feladat keretében milyen anyagot készítsek, akkor az járt a fejemben, amit mindig megtanulunk, hogy a valóságot vállalva, manírok nélkül dolgozzunk. Jelenleg az a szerepem, hogy a nulláról elkezdek építeni valamit – ha nem sikerül, akkor azt mutatom be. Bennem volt az is, hogy ilyen nem nagyon készül a YouTube-ra és valószínűleg nem véletlenül. Inkább talán az a jellemző, hogy profi keretek között megosztják az ismereteiket olyan területen, amiben már elértek valamit.

Nekem viszont nagyon tetszik az amit sok német youtubernél látok, akik “önkísérleteket” hajtanak végre.

Biztos sok ilyen magyar tartalom is van, csak én a német piacról ismerem. Ilyenekre gondolok, hogy “most 7 napig minden reggel 04:30-kor kelek és megmutatom, hogy ez milyen hatással van rám”. Ez nem feltétlenül ilyen csetlés-botlást jelent, amit én csinálok, de az tetszik benne, hogy ők maguk próbálnak ki valamit, és vállalják azt is, ha rosszul sül el. A vlognak szerintem is az extra manírok nélküli dokumentálás a lényege.

Mi minden kell egy vállalkozás beindításához, és mi legyen a lépések sorrendje?!

Mi motivált téged arra hogy itt a 2020-as években televíziós műsorkészítést tanulj? 

Németet tanítottam nyelviskolában, egy kicsit gimnáziumban is, ott tűnt fel, hogy szeretek tananyagot gyártani, aminek arculata van, színei, betűtípusa, hogy szeretem az anyagot nyomtatva kiadni és a visszajelzések alapján továbbfejleszteni. Komplex feladat, amit szerettem csinálni, egyre inkább ez kezdett érdekelni a tanításban. Aztán rájöttem, hogy videós formátumban is lehetne tanítani, vagy bármi egyébről filmet készíteni, ami még érdekel engem a világban. Miért ne kezdjem el megtanulni? A vlogban foglaltakkal talán ellentétes ez, mert én ugyan szeretek magamtól tanulni, de örülök, ha van mögötte valamilyen intézményes tudás. Úgy gondoltam, hogy ha ide felvesznek, akkor az jó visszajelzés arra, hogy érdemes ezzel foglalkoznom. Mi már elsősorban nem a lineáris televíziós gyártást tanuljuk, ezért is van ez a féléves feladat, a saját YouTube vlog készítése. De az alapokat megtanuljuk, például a kamera előtti megnyilvánulással vagy az utómunkával kapcsolatban van egy fundamentális tudás, amit el kell sajátítanunk.

Hogy illesztetted bele a vállalkozásod munkafolyamataiba a videók legyártását? 

Minden héten csütörtökre le kellett adni a következő epizódot, ez segített. Volt olyan időszak, amikor nem volt könnyű összeegyeztetni a projektekkel a videókat, volt hogy nem aludtam sokat ebben az időszakban, de ezt bevállaltam előre. Általában reggel ötkor kezdem a munkát akkor, amikor valamilyen konkrét projekten vagyok, és ebéd utánig dolgozom intenzíven. Tudok utána is, csak akkor már nem vagyok olyan friss. Este 11 körül szoktam aludni menni.

Az még mindig csak hat óra alvás. Hogy tudsz felkelni?

Jó messze rakom magamtól az ébresztőórát, és valahogy általában sikerül. Egyébként a lényeg az, hogy ha nem tudom egészen pontosan, hogy milyen feladatnak akarok nekiállni másnap reggel ötkor, akkor szinte mindig visszafekszem. Ha ezt előre kitalálom, akkor meg is tudom valósítani.

Hogyan dolgozik Máté? Íme a Gabnay Workflow!

Egyszerre rendkívül naiv, inspiráló és döbbenetes az, hogy te eleve komplett “explainer” videók előállításában gondolkodtál, vagyis kidolgozod a koncepciót, megírod a szöveget, felmondod a szöveget a sufniban, vágod, elkészíted a grafikákat, animálod, zenét keresel, majd az egészet összevágod egy videóvá. Fel sem merült benned, hogy a feladatokat szétoszd. Most hogy állsz ezzel? 

Rossz tulajdonságom, hogy nem annyira tudok csapatban dolgozni. Inkább a saját fejem után megyek, és addig csinálom amíg én nem leszek elégedett vele. A műsorkészítő képzésen tanulunk marketinget, beszédtechnikát, a komponálás alapjait, vágást, csak az animációt nem, amit megtanulok máshonnan. Mindenre van némi rálátásom, ezért próbáltam meg így. Ez nem változott, de sosem volt olyan, hogy teljesen egyedül lettem volna egy projektben, akár ha  a saját weboldalamra gondolok, akár bármelyik ügyfélprojektemre. Én vagyok az egésznek az arca, de veszek igénybe segítséget.

Volt egy pillanat a sorozatban, amikor megfontoltad hogy a külföld felé is nyiss -e… aztán végül nem tetted. Mit mérlegeltél ekkor és mi a helyzet ezzel kapcsolatban most? 

Mennyit fogok ezzel keresni? Biztos, hogy csak a magyar piac érdekel?

Én nagyon szeretem a Cápák Között című műsort és ott sokszor elhangzik a jelentkezőktől, hogy ugyan még nem tartanak sehol, de a külföld a cél. A cápák ilyenkor mindig azt mondják, hogy először építsd fel magad Magyarországon, keresd meg az itteni piacot.

Amivel én foglalkozom, azt viszonylag kevesen csinálják és eltérő minőségben, talán ezért is kezdtem egyértelműen belföldi fókusszal.

A következő hónapokban bekövetkezhet ez a nyitás, de én ezt úgy képzelem el, hogy külföldi ügynökségen szeretnék dolgozni. Ez nagyon hasznos lenne, de jelen pillanatban nem érzem magam késznek rá, előbb még szeretném bővíteni a portfóliómat.

„Nem lehetsz egyszerre operatőr meg főszereplő” – Csapó András dokumentumfilmes a FreelancerFrekvencián

0

Hogyan kezd az ember dokumentumfilmeket készíteni? Csapó Andris karrierjét egy indonéziai utazás alapozta meg, ami kinyitotta számára a világot és azóta töretlenül építi dokumentumfilmes márkáját, a Navigátort.

Az „Indonézia 4 arca” című film leforgatását Andris társaival teljesen önerőből kezdte el. Szponzorokkal tárgyalt, költségvetést készített, majd a végén meglepődve konstatálta, hogy elkészült élete első, minőségi dokumentumfilmje.

Nem lehetsz egyszerre operatőr meg főszereplő

– mondja Andris, aki a csapatmunka fontosságára hívja fel a figyelmet az ilyen kaliberű projektek kapcsán. Az embernek muszáj megtalálnia amihez ért, a többit viszont bízza másra alapon működve dolgoztak együtt csapatával, ahol mindenki ahhoz nyúlt, amihez a legjobban értett.

A Thaiföldön készült elefánt-turizmusról szóló dokumentumfilmjének kacifántos forgatási titkait, karrierjének és vállalkozásának elindulását, valamint fotós és videós projektjeinek részleteit hallhatjátok Csapó Andristól a Freelancer Frekvencián!

Hallgasd meg a teljes adást a FreelancerFrekvencián!

Jegyzetek:

https://elefantosfilm.hu/szolgalelku-oriasok.php

https://indonezia4arca.hu/

https://www.youtube.com/channel/UCdNcPxhnNNWAFZn1CRxjwsA

https://www.instagram.com/navigator_travelphotography/

https://www.facebook.com/Navigator.csapo/

Könyvajánló: Igen!, GTD-módszer és Sikernapló

Minél több időt töltünk sikeres freelancerek társaságában, annál egyértelműbbnek tűnik az az egyszerű tézis, hogy az olvasás az agytekervények pallérozásának egyik legjobb módja. Egy olyan életmódot, amit sikerre vinni csak folyamatos tanulással, megújulással, rugalmassággal és az új módszerekre való gyors reagálással lehet, el sem lehet képzelni a könyvek nyújtotta széleskörű tudás és inspiráció nélkül

Ezért is támogatjuk aktívan az olvasást, többek között a Tuesday Talks meetupjainkon kisorsolt könyvek formájában. Ezúttal az alábbi 3 nagyszerű könyvet ajánljuk figyelmetekbe, melyeket a 2020 augusztusi meetupon sorsoltunk ki a HVG Könyvek jóvoltából. A kisorsolt könyvekre a meetupot követő 2 hétben 20% kedvezményt biztosít a kiadó: az aktuális könyvekért és kuponkódokért kövesd facebook oldalunkat!

Igen! – Hogyan legyél magabiztosabb, győzz meg másokat és szerezz barátokat? / Noah J. Goldstein – Steve J. Martin – Robert B. Cialdini

Hogyan állíthatjuk kollégáinkat ötletünk mellé?
Hogyan legyünk meggyőzőek egy állásinterjún?
Hogyan vegyük rá gyerekeinket a házi megírására?

Noah Goldstein, Steve Martin és Robert Cialdini, a meggyőzés tudományának világszerte elismert szakértői, a Kis lépés, nagy hatás című könyv szerzői ezúttal 21 bizonyítottan hatékony meggyőzési stratégiát vázolnak fel. Ezeknek a tudományosan alátámasztott, etikus módszereknek a mindennapi élet számos területén hasznát vehetjük, legyen szó személyes márkánk építéséről, kapcsolati hálónk bővítéséről vagy éppen egy habozó barát meggyőzéséről. Az egyszerű technikák alkalmazásával egyre gyakrabban halljuk majd a bűvös „igen” szót, ami zöld utat adhat a sikerhez és a boldogsághoz.
Megveszem a könyvet a HVG Könyvek oldalán >>

Hatékonyságnövelés stresszmentesen – GTD / David Allen

Az időmenedzsment új módszertana. 

Valóban stresszmentesen növelhetjük hatékonyságunkat, ha megtanuljuk tudatosan kisöpörni elménkből a figyelemelterelő tényezőket? 

A munkában és a magánéletben nem az időhiány az igazi probléma, bármennyire ezt gondoljuk is, hanem sokkal inkább az, hogy nem látjuk tisztán és nem határozzuk meg pontosan a feladatot és a szükséges lépéseket. Emiatt élünk állandó stresszben (még ha nem is valljuk be magunknak), és már el sem tudjuk képzelni, hogy másként is lehetne. 

A GTD® (Getting Things Done)-módszer abban segít, hogy ne csak az idővel gazdálkodjunk, hanem a gondolataink között is rendet tegyünk. David Allen könyvének, amely a Time szerint „az évtized legjobb önsegítő műve”, átdolgozott és bővített kiadása számos technikát kínál elménk tehermentesítéséhez, hogy növelni tudjuk hatékonyságunkat és oldjuk belső feszültségeinket.

Megveszem a könyvet a HVG Könyvek oldalán >>

SikernaplóHatékonyságnövelés 100 nap alatt / Matthias Hechler

A mindennapi teendők forgatagában könnyen szem elől téveszthetjük legfontosabb céljainkat, csak sodródunk az árral és a siker már-már elérhetetlennek tűnik. A naplóvezetésnek köszönhetően kizökkenhetünk ebből, mert rendkívül hatékony módszer a motiváció fenntartására, a megfelelő szokások kialakítása pedig segít a sikeres, szervezett és teljes élet megvalósításában. A céljaink elérését szolgáló kérdések megválaszolására csupán napi 10-15 percet kell szánnunk, így a Sikernaplóval egyszerűen és stresszmentesen szerezhetjük vissza az irányítást életünk felett.

Megveszem a könyvet a HVG Könyvek oldalán >>

Közeli helyeken; zoomokon-streameken

A korona hatását felmérni sem tudjuk, de ahhoz biztos nem kell nagy ész, hogy belássuk: a rendezvénypiacot nyilvánvalóan súlyosan érinti a helyzet. A “kreativitás kényszere” viszont egészen új ötleteket termelt ki, sajátos hibrid megoldásokat sok helyszínnel, ötletes online funkciókkal. Három olyan profi rendezvényszervezőt hívtunk el, akik nem tűnnek kétségbeesettnek sőt… talán még jobb is lehet ezután a helyzet, mint valaha volt?!

Beszámoló a Freelancerblog Tuesday Talks elnevezésű havi meetup sorozatának 2020 júliusi állomásáról, melynek helyszínét a Szikra Coworking biztosította.

Freelancer Fesztivál  “lesz- lenne-lett volna…” (karjait széttárva vigyorgó emoji) 2020-ban, és jól tudjuk, a valós találkozások minden üzleti és egyéb szcénában a teljes bizonytalanság állapotában lézengenek most. Az elmúlt fél évben mi is átraktunk mindent az online térbe, de van még mit tanulni. A helyzet lazább, mint márciusban, de a rendezvénypiac felett még sokáig ott fog lebegni az újabb hullámok és akár újabb hasonló járványok réme. Talán örökre már. 

Ezért a júliusi meetupra azokat hívtuk el akik valami különlegeset tudtak alkotni a rendezvények világában, ebben az extrém időszakban. Reménykedtünk néhány tartalmas tanulságban és inspiráló iránymutatásban, és a panelbeszélgetés végére szépen be is állt az iránytű: a látogatói élmény irányába. Ahová talán mindig is mutatnia kellett volna…?

A tisztes táv megtartása végett a kanapé helyett most bárszékekre penderültek vendégeink, elsőként Tóth Gergely, a HR fest, Magyarország legnagyobb HR-es eseménysorozatának és online csatornájának alapítója.

“A következő időkben az lesz jellemző, hogy  mindenre fel kell készülni, beleértve a tervezett esemény bármikori elkaszálását.” – kezdte el, de a jövőről csak a meetup végén szabad beszélni ugyebár, úgyhogy inkább a színpadra hívtuk Szlafkai Évit, nehogy Gergely bővebben kifejthesse ezt a részt. Évi manapság elsőkönyves szerző is, de egyébként sok mindenről lehet ismert, például a podcastjéről, amihez nemrég szervezett egy közönségtalálkozó jellegű mini konferenciát, ez adta az aktualitást a meghívásához számunkra. 

Berze Marci, az arcátlanul bevállalós Onlife Academy szervezője  a karantén óta első élő tréningjéről érkezett a meetupra. 

Mi tagadás, az élő viszontlátás eufóriája valósággal vibrált a Szikra főtermében. Jó volt újra találkozni regisztráltaknak, vendégeknek, szervezőknek és FreelancerBlog Membership tagoknak, egyaránt.

Hogy futottatok neki ennek az évnek, még mit sem sejtve arról, hogy mit tartogat?

Gergely: “A HR fest októberben szokott lenni, 1600 embert mozgat meg. Idén valami újat akartunk, vidéki helyszíneket, illetve a Lupa Beachen igazi fesztiválhangulatot teremteni. Nyolc eseményt terveztünk 2020-ra, ebből kettő jött létre. Debrecenben a látogatók között egyetlen ember volt maszkban, akit jól megnézett mindenki: két nappal ezután pedig lezáródott az ország.“

Marci:” Nem mi mentünk ki a fényre, a világ ment a föld alá. Március 11-én már látszott, hogy “valami lesz”. Az online módszer nem adja meg az élményt, ezért az volt a célunk, hogy egy olyan online élményt építsünk ki, ami “a kézfogáson kívül mindent visszaad”. Mindezt pénz és tapasztalat nélkül, egy ingatag világgazdasági helyzetben, és legyen rögtön kéthetes a rendezvény. A pre-launch marketingben 3500 lead jött be, ebből 700 konvertált, ezzel összeállt a büdzsé 70 százaléka. A közepén volt egy mély harang, de a végét sikerült megnyomni.”

Évi: “Májusra terveztük az Útravaló Konferenciát. Az alap koncepció az volt, hogy a podcast-ünk hallgatóit hívjuk meg egy offline eseményre, olyan szakértőkkel együtt, akiket a hallgatók már ismertek, és akiktől workshopokon elsajátíthatnak valamit a tudásból, amit már a műsorban volt alkalmuk megismerni. Az eseményt streameltük Csorba Anitáék inspirációs élménystúdiójának felszerelésével. Jók a visszajelzések, de kelleni fog szponzor hozzá, ha legközelebb hibrid formában megtartjuk.”

Évi azt is észrevételezte, hogy a piacot felrázó helyzetben trend lett a kooperáció, sok olyan szereplő nyit egymás felé és egyesíti kapacitásait, akik korábban nem erről voltak híresek.

Gergely: “Folyamatos online konferenciaként működtünk, napi 2 videóval. Ez a HR Fest online, most is működik. Ez a mennyiség kiégette a csapatot. Erre a jövőben oda kell figyelni, ez a hátulütője annak, hogy egyébként a kreatív megoldások állandó kényszere nagyon jól összekovácsolja az embereket. Nálunk nincsenek csúcsidőszakok és holtidő, folyamatosan dolgozunk, mindenki freelancer.

A HR Fest online indulása után nem sokkal a szomszéd bácsi macskája is videó csatornát kezdett indítani, elviselhetetlen lett a médiazaj.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, én egy kicsit unom is meg élvezem is, hogy háromhetente minden tervezést újra kell kezdeni.

Az elején 200 ezres megtekintést is elértünk, ez lesüllyedt 60-80 ezerre, de ezt úgy, hogy olyan embereket tudunk megszólalóként elérni, aki korábban teljesen elképzelhetetlen lett volna, mint például a NASA alelnöke.”

A HR Fest őszre már leszerződtette egy atom-tengeralattjáró kapitányát, aki a legénység különböző egységeit egy sajátos, félautonóm struktúrára állította át a szokásos lineáris katonai parancslánc helyett  – ezek az elfogadott meghívások mind annak köszönhetők, hogy helyfüggetlenül és online sokkal könnyebben elvállalják a szereplést a nevesebb meghívottak is, mint egy élő fellépést. 

Marciék a totális élmény miatt kapcsolatépítési lehetőségeket, random networkinget, virtuális kiállítói teret és hasonló funkciókat álmodtak bele a koncepcióba. A Hadik, a Szatyor, a Brody House, egy londoni helyszín, egy bázakerettyei erdőszél, a szegedi egyetem könyvtára: ezeken a helyeken forgatták le előre az előadásokat. Erre azért volt szükség, hogy ne a streamre egyen utalva a látogató, hanem mindig elérhető legyen az előadás, hogy ne tudjon technikai probléma rontani az élményen. Az előre rögzített előadások aztán lementek a streamen a megadott időpontban, és az előadó az előadás után bejelentkezett online a Q&A részre, amire az előadás közben már küldhették is a kérdéseket a nézők chaten. Marci szerint ez a feature lehetett az egyik kulcsa a rendezvény 9.3/10 pontos látogatói értékelésének, sokak szerint a Q&A többet ért, mint maga az előadás.

„A chates kérdezési lehetőséggel olyanok is szóhoz jutnak, akik egy élő konferencián nem biztos, hogy feltennék kérdéseiket.”

Tervek 2020 további részére

A HR Fest idei nagy dobása a Lupa Sziget szeptember elején, ahol pókerasztalok, koktélok, vízen megközelíthető helyszínek is lennének, ennek a helyzete kétséges, viszont lesz egy esemény októberben: 1 nap élőben, amit teljes egészében rögzítenek, a többi napon pedig online streamek mennek majd.

Évi: “Csak hibridben gondolkodunk. Felmerül a kérdés: eddig miért utaztunk konferenciára? Mi volt az, ami ebben valóban érték volt? Át lehet-e adni ezt online?

A konferenciapiac nagyon lecsúszott szerintem az elmúlt pár évben, és most sok olyan rendezvény ki fog múlni, amiért nem nagy kár.” 

Ezzel szemben jönnek az olyan sztorik, mint az Onlife-ra regisztráló szegedi egyetemisták, akik közös albérletben élve összedobták a kéthetes jegyet és otthonról nézték az eseményt. Ezt hogy lehet összeegyeztetni azzal, ha mondjuk három napra elutaznak Budapestre, valahol megszállnak, valahol esznek és kiesnek az életükből, és nem tudják visszanézni az előadásokat? Nehéz egyáltalán egy szinten értékelni a két szituációt. 

És ezzel bejön az a szempont is, hogy most kiválóan lehet vidéki helyszíneket is képbe hozni: miért ő nézze streamen, ahogy mi itt vagyunk Pesten? Miért ne fordítva? 

Gergely: “Idén még elvileg van egy győri eseményünk, ha meg tudjuk csinálni. Azelőtt egy győri eseménynek az volt az értelme, hogy Győrben van… most, amikor online streamelünk, milyen hozzáadott értéket nyújt az, hogy éppen ott vagyunk? Alapvetően nem adna hozzá sokat, de most már ki tudjuk találni azt, hogyan tud ez az esemény akár sokkal jobban Győrről szólni, mint ahogy eddig azt elképzeltük.”

Marci: “Ez egy kikristályosodás. Mi lényeges, mi lényegtelen? Mi az igazi érték a konferenciában a résztvevő számára?

Valljuk be, elég sok rendezvényen érezhettük például az expo téren átmasírozva, hogy itt nem feltétlenül minden értünk van: ide kellett egy szponzor, oda egy ismerősnek engedtek egy kiállítóteret – nem azt érzed, hogy rólad szól. Hogyan lehetséges, hogy előbb történik meg az, hogy mi döntsünk egy filmsorozat befejezéséről, mint az, hogy befolyásoljuk egy konferencia programját? Mikor fogunk tömegesen kivonulni egy előadásról, ha csak egy sales pitch az egész? Most már eljött az az idő arra, hogy megköveteljük a minőséget.”

De hogy lehet eladni egy online eseményt?

Évi: “Az ingyenes és gyenge rendezvények elkoptatták a piacot: lehet minőségi és silány tartalomhoz jutni ingyenesen. Most, hogy a lazításokkal újra elkezdtek az emberek legalább kisebb eseményeken megfordulni, ez meghozhatja a kedvet az igényes online eseményekhez is, hiszen már nem “kötelező”, már nem kizárólag monitor előtt lehet létezni: ez egy kényelmi opció.”

Szilvi elmondta, hogy több konferenciára is el akart menni idén, és hiába kapott az online eseményre ingyenes jegyet, képtelen volt rábírni magát arra, hogy a gépe előtt kövesse az eseményeket. Hiányzott neki legalább egy szimbolikus fizikai gesztus: “csengessen be egy futár, és nyomja a kezembe a konferenciacsomagot”.  

Gergely: “Ugyanaz történik, mint a freelancerekkel. Régen az volt, hogy kell, hogy legyen egy munkahelyed, egy utad, ma meg már csomóféle utad és munkád lehet, munkahely meg nem kell. Régen mi volt itthon egy konferencia? Az egy olyan dolog, ami reggeltől estig tart, egy balatoni város egyik hoteljében van, este iszunk, másnap reggel senki nem figyel az előadóra.

Marci: “Traumatizáltak vagyunk. Ezért csinálunk új eseményeket, mert ennél már könnyen lehet jobbat.” 

Gergely: “Ez a régi modell nem “rossz”, vannak jó elemei, csak most már válogatni lehet izgalmas funkciók között.”

Mit tanácsolnátok azoknak, akik a közeljövőben konferenciát szerveznének?

Évi: “ Az új keretek között minden szervezőcsapat a legjobbra törekedve, szívét-lelkét beletéve és elsősorban a látogató élményére fókuszálva el tudja érni azt, hogy a rendezvényen ez ‘lejöjjön’ “ .

Marci: “Hibridet. Most már bűn nem kihasználni az online lehetőségeket, amellett persze, hogy mindannyian az eredeti offline rendezvény hangulatát imádjuk. Vírushelyzet ide vagy oda, sosem fogunk már többé teljesen offline rendezvényt tartani, mert annyi felismerést hozott az elmúlt időszak, hogy kifejezetten visszalépés lenne. “

Gergely:” Ha a konferencián van egy sörkóstoló, akkor azoknak, akik online követik az eseményeket, futárral vitetjük ki a sört. Csak kísérletezzetek!”

Ezúttal is három könyvet sorsoltunk ki a résztvevők között:

Szlafkai Éva: Élj kreatívan!
Seth Godin: Na, ez már marketing!
Szabó Péter: Először a fontosat

A következő meetup augusztus 11-én lesz és a hazai post-Covid közösségi médiáról fog szólni.

Szabadúszó ügyintézők – Interjú Kiss-Márton Adriennel, a VAM alapítójával

Kiss-Márton Adrienn, a VAME (Virtuális Asszisztensek Magyarországon) alapítója pár év multis tapasztalat után kezdte el kitaposni a magyarországi virtuális asszisztensek útját, létrehozta az első keres-kínál közösséget és egy olyan tudásbázist, amely mára már megkerülhetetlen lett. Ez a fogalom még be sem került igazán a magyar köztudatba, de máris kezd előítéletek és nettó félreértelmezések áldozatává válni, az érdeklődés pedig megbízók és munkavállalók felől is egyre fokozódik, úgyhogy éppen ideje volt alaposan átbeszélni mindent, ami ezzel a robbanásszerűen fejlődő jelenséggel kapcsolatos.

Először is tegyük helyre a virtuális asszisztens fogalmát, mit jelent ez pontosan?

A virtuális asszisztens egy magasan képzett ügyintéző, aki képes az önálló és hatékony munkavégzésre. Online módon, a távolból támogatja vállalkozások működését.  Akár több diplomával is rendelkezik, beszél nyelveket. Fontos elvonatkoztatni a pejoratív érzettől, egy jó virtuális asszisztens tapasztalatával, tudásával óriási segítség egy cég vagy egy vállalkozó életében.

A téma talán legjobb ismerője vagy Magyarországon, vagyis elég korán startot vettél. Hogy kerültél erre a pályára, hogyan vezetett ide az utad?

Pénzügyesként végeztem Budapesten, de alapvetően vidéki lány vagyok. Vissza is mentem az iskola után Bonyhádra és egy könyvelőirodában helyezkedtem el.  Itt a bérszámfejtésre kerültem, amely szerelem volt első látásra, viszont nem volt hozzá képzettségem, ezért megcsináltam Pécsett egy HR-es diplomát. Legnagyobb meglepetésemre megkerestek egy nagy nemzetközi banktól egy ajánlattal, így visszakerültem a fővárosba és ott is maradtam több évig. Nagyon jól éreztem magam, fél év után kineveztek a csapat vezetőjének, de már akkor tudtam, hogy én külföld felé szeretnék egy kicsit nyitni. Cégen belül ez sajnos nem jött össze, így két és fél év után felmondtam és elmentem Dániába önkéntesnek egy speciális igényű gyerekekkel foglalkozó iskolába.

Sikeres vezetőként egy jó munkahelyről felállni, kockára tenni az egész karrieredet és elmenni önkéntesnek, ez egy elég drasztikus lépés. Mi motivált?

Elképzelhető, hogy fiatal voltam ehhez a multis légkörhöz, nem láttam kiutat onnan. Annyira jó voltam abban a székben amiben ültem, hogy semmi esélyem nem volt a kimozdulásra. A munkaadómnak nem ez volt az érdeke. Én pedig olyan típus vagyok, aki folyamatosan keresi az új dolgokat, kihívásokat, hogy valamin mindig pörögjön az agyam. De ha már beállítottam egy folyamatot, onnantól kezdve  az már nem kihívás számomra. A végső lökést talán az adta, hogy volt egy 5 napos, nagyon komoly auditunk Londonból, amely úgy zárult le, hogy mindent a legnagyobb rendben találtak. Onnantól kezdve nekem ez már nem volt érdekes. Szerettem nagyon a csapatot, a bank volt nekem a nagybetűs “Munkáltató”, megbecsültek és elismertek. De ott akkor elég volt. Közeledtem a harminchoz és úgy voltam vele, hogy van még más is, amit szeretnék kipróbálni.

Mit hoztál magaddal Dániából, az önkéntes munkából?

Egyrészt kinyílt a világ, másrészt rácsodálkoztam arra a rugalmasságra, ami itthon nem volt jellemző. Megéltem a learning by doing módszert, amit az én szakmámban nem nagyon kultiváltak a munkaadók és ez még ma is így van. Nemzetközi volt a csapat, angol volt a munkanyelv, így a nyelvtudásom is sokat fejlődött. Nagyon megfogott az elfogadás, amit ott tapasztaltam, semmin és senkin nem botránkoztak meg az emberek, nem szóltak meg valakit azért, mert furcsa ruhában volt.

Dániából azonban hazajöttél, de már nem egy multi felé vetted az irányt, ha jól sejtem.

Bonyhádra jöttem, de még egy kicsit visszamentem Budapestre dolgozni. Bérszámfejtés, külföldi ügyfelek számára adótanácsadás volt a feladatom, aztán kismama lettem és abban biztos voltam, hogy nem akarom Budapesten megszülni sem felnevelni a gyerekemet. Hazajöttem és elkezdtem agyalni, hogyan is tudnék én alvállalkozóként online dolgozni. Ekkor 2011 vége, 2012 eleje volt, a szűkebb környezetben nagy szemekkel néztek rám, amikor kitaláltam, hogy a net segítségével össze tudok rakni egy rendszert úgy, hogy működjön. Azonban bármerre fordultam HR-esként, mindenhol falakba ütköztem. 

„Nem adtak ki egy külsősnek bizalmas információkat, nem is tudom mitől féltek, hiszen egy alkalmazott is simán ki tud vinni bármilyen információt egy cégtől, ha akar.”

De nem adtam fel, elkezdtem vegyülni üzleti Facebook csoportokban, próbáltam feltérképezni, kinek milyen problémái vannak, miben tudnék neki segíteni. Az első megbízásaim angol, német üzleti levelezések voltak. Ez a mai napig valós problémája sok hazai cégnek.  Egy külföldi partner miatt nem fogsz megbízni egy fordító irodát, nem veszel fel egy embert, a Google Translate viszont ide már kevés… Ezekkel a megbízásokkal párhuzamosan aztán jöttek sorban a további kérések és kérdések, én pedig nyitott voltam mindenre.

Elkezdtem közben azt is kitanulni, hogyan tudnám egy kicsit marketingelni ezt az egészet. Készítettem Youtube csatornát, amire aztán rá is talált 2016-ban egy angol csaj, akivel elkezdtünk együtt dolgozni, könyveltem a kinti rendszerekben itthonról. Tőle hallottam először azt a kifejezést, hogy virtuális asszisztens. Tulajdonképpen itt tudtam meg, hogy van ilyen.

Hogyan reagált a magyar piac a csatornádra és a tartalmaidra? Jöttek a megrendelők és az érdeklődők, vagy azért ennyire nem volt meseszerű a beindulás?

Nem volt különösebben nagy érdeklődés, nem is nagyon tudták, mi az a virtuális asszisztencia. Külföldön ezt nem kell magyaráznod, már akkor is egyértelmű volt. Itthon azonban csak abban rengeteg melóm van, hogy egyáltalán a fogalmat elültessem a fejekben. A külföldi csoportokban mozgolódva arra gondoltam, hogy ez egy csomó embernek idehaza is jó lehetőség lenne arra, hogy dolgozhassanak. Olyanoknak, akik otthon ülnek vidéken 2-3 diplomával és éppen nem kellenek egy munkáltatónak sem. Egy kis önmenedzseléssel egy ilyen platformon ők is érvényesülhetnek. De aztán mindenhonnan azt a visszajelzést kaptam, hogy anyanyelvi angol nélkül ezt nem lehet csinálni.  Ezért indítottam el 2017-ben a saját csoportomat, mert a külföldi csoportok után szerettem volna magyarokkal beszélgetni erről és megnézni, vajon hogyan működhet ez itthon.

Az indulás után elkezdtek nagyon sokan jönni a csoportba, mindkét oldalról. Olyanok is, akik ezt a munkát szerették volna elkezdeni és a megbízói oldal is feltűnt már. Gyorsan átláttam, hogy muszáj kettéválasztani a két oldalt és akkor indítottam el a keres-kínál csoportot, ahova bárki beléphet. A VAM csoport pedig megmaradt egy szigorúan szűrt, szakmai csoportnak.

A VAM projekt teljesen lefedi a kapacitásodat, vagy saját ügyfelekkel is dolgozol még, mint virtuális asszisztens?

Alapvetően a VAM a karitatív szolgáltatásom, a társadalmi felelősségvállalásom. Van egy csomó minden, amit már a csoport generált, például a VAM konferencia is ilyen. Ennek a teljes megszervezése már nem fért volna bele az időmbe.  Ebben az egészben azt tartom a legfontosabbnak, hogy ez egy közös dolog legyen, hiszen együtt sokkal messzebbre jutunk. Én akkor tudok a csapat élén lenni, ha van csapat, akikkel együtt megyünk. Minél többen csináljuk, annál könnyebb lesz elfogadtatni és kitaposni az utunkat.  Tudom, hogy ennek van értelme.  Persze én is el tudok bizonytalanodni, de mindig jön olyan visszajelzés, ami megerősít abban, hogy van értelme ezt csinálni. Már az is egy óriási eredmény és siker számomra, hogy mi most a virtuális asszisztenciáról beszélgetünk. Dolgozom azon, hogy a VAM, mint vállalkozás megálljon a saját lábán, de ez nagyon hosszú folyamat. Az ügyfeleim megtartása viszont fontos, ettől vagyok és maradok hiteles.

Nagyon sok edukációs anyagot, fontos információkat ingyen adsz az érdeklődőknek, olyanokat, amivel valóban el lehet indulni ezen a pályán egy újoncnak. Szoktál kapni ezért valamilyen formában köszönetet vagy visszajelzést mondjuk egy sikersztori formájában?

Persze, ha nem kapnék, akkor már régen feladtam volna. Nagyon sokan kezdték nulláról az anyagaimmal és sokan meg is köszönték. De nem is kell ezt személyesen megköszönni, az is nagyon jó érzés, amikor látom, hogy egy csoporttag hova jut a segítségünkkel.

Ki az, akinek nem tanácsolnád, hogy VA legyen?

Akit idegesít a sokszínűség, aki sokkot kap a sokféleségtől és a változatosságtól. Ez egy kőkemény munka és rengeteg odafigyelést, önfegyelmet és szervezést igényel. Nem egy laza home office meló és nem való mindenkinek.

És mit üzennél annak a megbízónak, aki most ezt a cikket olvassa és kedvet kapott egy virtuális asszisztenshez?

A „Készen állsz egy virtuális asszisztensre?” e-book elolvasását javasolnám először, ennek segítségével hamar képbe kerül és el tudja dönteni, hogyan tovább.

„Kiemelném számára, hogy a legnagyobb előny, amellyel egy virtuális asszisztens rendelkezik a klasszikus alkalmazotthoz képest, az a globális rálátás és az átlagon felüli problémamegoldó képesség.”

Egy virtuális asszisztens nem nagyon mondja, hogy “ezt így szoktam meg úgy szoktam”. Alkalmazkodik a céghez és megkeresi a legjobb eszközt az adott munka elvégzéséhez. A virtuális asszisztens a jövő munkavállalója, innovatív, fejlődőképes, megkeresi a megoldásokat.

Erősítsd meg a személyes márkád ezekkel a hackekkel!

Papp Gábor, a legendás The Pitch alapítója, a magyar SEO színtér közismert fenegyereke most sajátos tech skilljeit az énmárka terén demonstrálja, és legnagyobb örömünkre ezt a FreelancerBlog hasábjain teszi, e cikk formájában. Kapaszkodj, jönnek a legfontosabb alapvetések és mellé egy csomó kétperces digitális trükk, amivel garantáltan az ügyfélköröd radarképének közepére kerülhetsz… 

A személyes márkaépítés (personal branding) jellemzően ugyanolyan fontos egy freelancer, mint bármilyen cég, vállalkozás, szervezet számára. 

Szükség van egy jó értékre, amit ajánlani tudsz a potenciális érdeklődőknek. Ezt az üzenetet pedig el kell tudnod juttatni hozzájuk a megfelelő csatornákon. 

De mi ez az érték? Hogy mutat be? Mik lesznek a csatornák? Ezeket fogjuk ebben a cikkben érinteni és átvenni.

Értékajánlat + a megfelelő felület

Első lépésben tudnod kell, hogy mi maga az a tudás, munkafolyamat, amit értékként tudsz a piacra vinni. Nevezhetjük ezt terméknek, szolgáltatásnak vagy értékajánlatnak. Ha szövegíró vagy, akkor szöveget írsz. Ha designer vagy, akkor például grafikákat, arculatokat készítesz. Ha webfejlesztő vagy, akkor meg weboldalakat raksz össze, karbantartasz. Ez az, amit adni tudsz.

A kérdés az, hogy erről mások honnan értesülnek? Vagy ha hallanak rólad, akkor milyen forrásokban tudják megnézni ki vagy, milyen referenciáid vannak, hol lehet ajánlatot kérni? 

Erre a célra sokan, sokféle megoldást használnak. Itthon és külföldön egyaránt. Legyen az egy freelancer portál (Upwork, Fiverr), valamilyen közösségi felület (Instagram, Facebook) vagy akár egy saját weboldal. 

Ma már szerintem nem lehet azt megúszni, hogy legyen egy felület, ahova tereled az érdeklődőket. 

Sokan úgy gondolják, hogy egy Facebook oldal, egy Insta profil vagy egy Linkedin fiók erre teljesen jó. Az igazság az, hogy sajnos nem.

A saját felülettel (vagy hívjuk angolul “asset”-nek) kapcsolatban van néhány fontos elvárás:

  1. A Te tulajdonodban legyen.
  2. Teljesen testreszabható legyen.
  3. Te magad is tudd szerkeszteni, ne csak más.

Miért fontosak ezek a szempontok?

  1. Saját tulajdon

A Facebookra feltöltött fotók például nem a te tulajdonodban vannak. Hanem az mind a Facebook-é. Persze, dönthetsz úgy, hogy törlöd. De a Facebook is dönthet úgy, hogy törli az oldaladat (akár hibából és átmenetileg). És nagyon kevés olyan lépést tudsz tenni, amivel könnyen és gyorsan a saját kezelésed alá tudod újra vonni a felületet. Ezért ha komolyan gondolod a személyes márkaépítést, akkor szerezz be egy domain címet (legyen akár .hu vagy .com), ami ideális esetben legyen a saját neved (barnasepsey.com, dalloszoltan.hu, majsair.hu) vagy valamilyen csak hozzád köthető fantázianév is (backpacker.hu). Ennek a fenntartása évi 2-3 ezer forintos nagyságrend. És ide rakj fel egy sima, egyszerű WordPress alapú weboldalt. Van hozzá rengeteg sablon, találsz hozzá fejlesztőt is a világ bármelyik pontján.

2. Teljesen testreszabható

A legtöbb közösségi média (Facebook, Linkedin) és egyéb webes felületen (akár valamilyen freelancer portál) sok a korlát. Mit rakhatsz fel? Mit hogy jelenít meg? Hogy néz ki mobilon és desktopon? Elérhető minden adat bejelentkezés nélkül is? Mert Facebookon és Linkedinen például nem. A saját weboldaladon nincs ilyen korlát viszont. Ha fel akarsz rakni egy új képet, ha át akarod szabni a designt, ha be akarsz ágyazni videót, podcast-et, akkor ezt magadnál, a saját oldaladon ezt meg lehet csinálni.

3. Te magad is tudd szerkeszteni

És ne csak “megcsinálható” legyen az adott dolog. Hanem te magad is állj neki a szerkesztésnek, módosításnak. Nem arra kell gondolni, hogy egy teljesen új “layoutot” kell tudnod gyártani, html-t és css-t reszelni. De az alap dolgokat neked is át kell tudni írni, módosítani, lecserélni. Ez olyan fajta rugalmasságot és szabadságot ad, mint maga a freelancer lét. Akkor és azt tudj az oldalon elvégezni, amit csak akarsz. Ha persze elakadsz, akkor sincs gond. Keress egy fejlesztőt, egy másik freelancert, aki segít neked megcsinálni. Vagy épp megtanítani az adott módosítást.

Miért fontosak mindezek?

Mert amikor a webes térben brandet, márkát akarsz építeni, akkor lehetőséged van erre az “asset-re” linket építeni. Egy link pedig két oldalról is segít majd téged:

  • A linken keresztül mások is megtalálnak Téged. Mert rákattintanak, elolvassák ki vagy. Akár még kapcsolatba is lépnek veled, mert feliratkoznak a hírlevélre, likeolják a Facebook oldaladat, kommentelnek egy cikkre stb.
  • A link maga egy jelzés a Google számára is, hogy te vagy és létezel. Hogy aki csak úgy általában keres, az téged hol találhat meg.

Az egyik fő probléma, hogyha egyes interjúk vagy cikkek során valamilyen social profilt adsz meg elérhetőségnek, akkor valójában nem a saját tulajdonodat építed. Mert ezeket te csak bérled. A bérletet pedig egyoldalúan felmondhatja a másik fél. Vagy csak módosítja a feltételeket. 

Ilyen volt az az eset is, amikor a Facebook elkezdte 10%-ról 5%-ra, majd utána kvázi 0%-ra csökkenteni a kirakott posztjaid organikus elérését. Felépítesz egy nagy érdeklődő és követő bázist, majd évről évre egyre nehezebben tudod őket elérni. Ma ez már gyakorlatilag csak úgy megy, hogy vagy virális / erős engagementet elérő tartalmat raksz ki. Vagy keményen fizetsz érte.

Ezért a “bérelt” felületek felől érdemes átmenni a tulajdonolt (owned asset) felületek irányába. Ezért kell egy akár egyszerű, de saját weboldalad legyen. Mert hosszú munkával ezt a márkát akarod építeni, nem a másét.

És hogy lehet építeni a márkát?

Miután megvan a saját kis bemutatkozó felületed, jöhetnek az első lépések, ahogy forgalmat és látogatottságot terelsz ide. De hol érdemes kezdeni?

Én elsőként mindig azokat a piaci szereplőket szoktam megnézni, akik hasonló területen mozognak mint én. És utána kell elemezni az ő digitális lábnyomukat.

Digitális lábnyom elemzés

A) Fordított képkeresés

A fordított képkeresés (reverse image search) az egyik legjobb eszköz arra, hogy olyan embereket, személyeket, akár freelancereket találj, akik nagyon aktívak digitálisan. Mert vendégblogolnak. Cikket írnak. Podcastekben szerepelnek. Konferenciákon adnak elő.

Ehhez semmi mást nem kell tenned, mint begyűjtöd a profilfotójukat a social felületekről és ezeket visszatöltöd a Google Képkeresőbe. 

Lépések:

  1. Töltsd le a képet az adott illetőről
  2. Nyisd meg az images.google.com oldalt
  3. Töltsd fel ide a képet és nézd végig a találati listát

Ha az adott profilképet használták már több helyen, akkor itt megtalálod majd ezeket a weboldalakat.

Vegyük példaként Filep Szilvi egyik képét.

Ezt feltöltjük a képkeresőbe. 

És máris listázza azokat a webodaldalakat, ahol ez a profilkép megjelent.

Máris elkezdheted a nyomozást, mert megvannak az első digitális lábnyomok. 

De ugyanezt végig lehet csinálni Benedek Gergő képével is. Máris találunk olyan oldalakat, ahol ő aktív, ahol van profilja, ahova cikket ír.

Pro tipp: egy személy esetében érdemes több képet is kipróbálni, mert nem mindenki ugyanazt az egy képet használja az évek során.

Ha nem találsz semmilyen képet, akkor sem kell csüggedni. Csak keresni kell még olyan szereplőket az adott piacon, akik előtted járnak személyes márkaépítésben. 

B) Linkedin profil elemzése

Vannak olyan területek, ahol szakértők Linkedinen nagyon erősek, és főként ott kommunikálnak. De ezt nem csak publikusan, mindenki számára látható formában tudják megtenni. Hanem külön csoportokban is, ami a legtöbb átlag Linkedin felhasználó számára láthatatlan marad.

Itt kövesd ezeket a lépéseket:

1. Keress egy szakértőt Linkedinen

Itt most Nagy-Józsa Dorka oldalát vesszük elő.

2. Görgess le a profil aljára

Itt megtalálod, hogy milyen érdeklődési körei vannak. És hogy milyen csoportoknak tagja. 

3. Kattints a “See all” gombra

4. Nézd végig, hogy ő kiket követ és melyik csoportoknak a tagja

Csatlakozz ezekhez a csoportokhoz és figyeld meg mit és hogyan kommunikálnak. Nem mellesleg több olyan csoportot is találhatsz így, ahova érdemes csatlakozni. És akár további szakértőkre is lelhetsz. Akiket akár követni tudsz, akár fordított képkereséssel elemezni tudod a digitális lábnyomukat.

C) Online cikkek

Gyakran előfordul, hogy valaki rendszeresen blogol egy weboldalon, mint külsős szerző. Így már saját szerzői profilja (author) is van. Így pedig az author profil alatt össze van gyűjtve az összes általa írt cikk is.

Itt például a szerzőhöz tartozó összes blogposzt megtalálható egy helyen a Webshippy blogján.

Itt pedig a Tasteful blogján található meg ugyanígy az egy szerzőhöz tartozó összes cikk. 

Ezeket az cikkeket tömörítő szerződi URL-eket azért érdemes elmenteni, mert ha időként elővesszük őket (vagy akár RSS olvasóval feliratkozunk csak erre az egy URL-re), akkor automatikusan kaphatunk infot arról, ha egy konkrét személy cikket ír az adott oldalra. Így tehát nem kapjuk meg az adott oldal összes tartalmát, csak azt, amikor az egy adott szerző ír, akit mi “követni akarunk”.

D) Google Alerts

Ha hasonló értesítést akarunk kapni, akkor a Google Értesítéseket is be lehet állítani. Összesen egy Gmail fiók kell hozzá.

1. Menj fel az alerts.google.com oldalra

2. Írd be hogy milyen kifejezés megjelenése esetén küldjön értesítőt a Google

3. Majd állítsd be az értesítést (és pár feltételt)

Ezen az ábrán az látható, hogyha a Google olyan tartalmat talál, ahol megjelenik “majsai richárd” neve magyar nyelvű találatokban, akkor az adott napon kapok egy emailt, ami listázza az adott cikket, interjút, előadást.

Ezért azért hasznos, mert így passzív módon lehet “versenytársfigyelést” csinálni igazából. Egyszer kell setupolni csak, és utána mindig jön az értesítés, ha mások megjelennek online valahol.

Ezt követően pedig lehet szemezni belőle, hogy ez neked is reális opció-e, hogy ott megjelenj vagy sem? Vagy esetleg érdemes eltenni egy később időpontra? 

A döntés már a Te kezedben van. De az ötletek folyamatosan jönni fognak, hogyha ezt egyszer jól beállítod.

E) Offline események

Számos olyan freelancer van, akik főleg offline eseményeken szeretnek első sorban részt venni. Itt sincs veszve minden, ugyanis sok ilyen eseménynek van azért online lenyomata is. Akár az esemény saját weboldalán, akár esemény fókuszú oldalakon mint a meetup.com.

Sajnos a meetup.com keresője nem a legjobb barátod, amikor személyekre vagy múltbeli eseményekre akarsz keresni (hisz ez a jövőbeli eseményekre van optimalizálva), de egy apró trükkel máris listázni tudod, hogy egy freelancer vagy szakértő milyen meetupokon jelent meg korábban.

Ha beírod a Google keresőbe azt, hogy “site:meetup.com Nagy Gábor”, akkor máris kidobja azokat a meetup eseményeket, ahol Gábor megjelent, előadott. A név persze szabadon változtatható.

A jó hír, hogy ezek a megoldások nemcsak angol, hanem magyar piacon is kiválóan működnek.

A legjobb pedig az az eset, amikor egy olyan személynek a digitális lábnyomát elemzed, akit személyesen is ismersz. Ha például Majsai Ricsit ismerd, akkor nálad is végig lehet csinálni a fordított képkeresést, meg tudod nézni milyen csoportokban van bent Linkedinen, el tudod könnyen végezni a a “site:meetup.com Majsai Richárd” keresést is. És amikor látod, hogy ő hova írt, milyen meetupon adott elő, akár máris tudsz egy introt kérni tőle. Leírod, hogy látod ő hol jelent meg, te is szeretnél az adott helyre írni, vagy az adott meetupon előadni. Mi lenne a témád, mi az üzeneted. Mi az érték, amit átadnál. És hogy szerinte-e ez jó-e? Valamint össze tud-e kötni a szervezővel / illetékessel?

Így pedig nem csak a személyes márkaépítéshez szükséges csatornákat tudod felkutatni, hanem kapcsolatok segítségével a cold emailek és cold intrók egyből warm intróvá alakulnak. Igazán ebben az esetben kezd el jól működni a pareto-elv. Amikor a befektetett energia 20%-a kezdi el hozni a 80%-ot. Mert hiába erőlködsz és írsz 8-10 hideg emailt valakinek, amikor 1-2 warm intróval sokkal hamarabb és messzebb tudsz jutni.

És nyilván minél több ilyen kapcsolatot és felhasználható márkaértéked, erőd van, egy idő után annál könnyebb lesz előre jutni. Mert a több kapcsolat több lehetőséget is jelent majd. És ha ismertebb van, akkor már te magad is jelentheted a húzóerőt egy-egy ilyen eseményen. Mert téged akarnak olvasni, hallani, látni. 

„Ehhez viszont az kell, hogy a személyes márkaépítés összes lépcsőjét egyesével megmászd!”

Borítókép: CDC on Unsplash

Bevállalni a szabadságot – elindult az első átfogó freelancer-kutatás Magyarországon!

A BGE Budapest Lab mélyinterjús és kérdőíves kutatást folytatott a magyar freelancerek sajátosságainak szociológiai igényességű megismeréséért. Régóta vártunk már egy hasonló anyagra, és most kijött az első elemzés, aminek nagy érdeklődéssel láttunk neki. Az alábbiakban összefoglaljuk a legérdekesebb eredményeket és meglátásokat.

Megértő mosollyal fogadtuk, hogy a tanulmány készítői bevallottan nem tudják pontosan megfogalmazni a kutatás tárgyát, ugyanúgy, ahogy mi sem tudjuk a saját blogunkét:

“A szabadúszó fogalomnak sem a tudományos diskurzusban, sem a közpolitikai térben nincs pontos és univerzális meghatározása.”

Ennek az oka sokrétű, hiszen pont az okozza a nehézséget, hogy akár jogi, akár társadalmi, akár gazdasági oldalról próbáljuk definiálni a szabadúszást, mindig egy olyan definícióhoz jutunk, amiről jól érezhető, hogy nem fedi elég pontosan a valóságot. Egyszerűbb, ha nem erőltetjük, és interdiszciplinárisan, csak mint komplex jelenséget vizsgáljuk az egymásra is ható folyamatok összességét. 

A freelancing, mint jelenség erősödése mögötti folyamatok pedig a tanulmány szerint többek között az alábbiak:

  • szolgáltató szektor jelentőségének növekedése
  • a cégek kiszervezés iránti hajlandóságának erősödése
  • megnövekedett igény a rugalmasabb munkaerő iránt
  • infokommunikációs technológia fejlődése
  • kisgyermekes szülők és idősek munkaerőpiaci jelenléte
  • a munkaerőpiacról hagyományosan kirekesztetettek reintegrálása

Lényeges különbség, hogy Amerikában képzetlen, vagy alacsonyan képzett “freelancer” is van, ide tartozik minden “gigász” (gig worker, platform worker, Über sofőr, Task Rabbit nyuszi, stb), míg Európában a szakmai képesítések alapján és függetlenül végzett szellemi tevékenységet folytatókat nevezik így. 

Évről évre gyarapszik a szakirodalom, a trendek alapján pedig úgy tűnik, hogy (európai) freelancer az, aki:

A) magasan képzett

B) jellemzően az alábbi iparágakban dolgozik

  • média
  • ICT
  • mérnök
  • design
  • menedzsment tanácsadás
  • fordítás-tolmácsolás

C) jellemző tulajdonságai:

  • kreatív
  • motivált
  • önálló
  • kitartó
  • magas a munkával való elégedettsége
  • rugalmas
  • mobilis

D) jellemzően magas, akár kimagasló jövedelem elérésére képes

E) megbízója elégedett a munkájukkal

F) magas szintű pénzügyi öngondoskodás jellemzi 

A tanulmány helyesen világít rá arra, hogy a freelancinget mint munkaerőpiaci jelenséget már ismeri és értelmezni próbálja a szakirodalom, de a freelancerek saját karrier-értelmezésével, társas viszonyaival, identitásával még nem foglalkoznak érdemben a kutatások.

A kutatást prezentáló dokumentum (a 64 oldalas, színvonalas kivitelezésű, könnyen olvasható dokumentum gyakorlatilag csak egy teaser, több alapos elemzésen dolgoznak jelenleg is a kutatók a gyűjtött adatok alapján) azt fogalmazza meg, hogy az lesz freelancer, akinek fontos a szabadság, és ez megéri az életformával járó nehézségek elviselését.

Módszertan és eredmények

10 darab feltáró mélyinterjú készült tipikus magyar freelancerekkel, és egy szélesebb körű kérdőíves kutatás.

A kérdőív eredményei alapján a magyar freelancerek:

  • 90 százaléka diplomás
  • átlagosan 36 évesek és átlagosan 5 éve szabadúszók
  • 95 százalékuk beszél egy idegen nyelven, 50 százalékuk kettőn – ezt a magyar átlaggal érdemes egybevetni (28,6% és 13,8%)

Interjúk

Az interjúkat olvasmányos formában bemutató részben kőkemény mondatokat találhatunk. Be kell vallanom, hogy gyakorló freelancerként, bizony mindegyik alábbi idézettől libabőrös lett a hátam:

Ági:

“A férjemmel külön költöztünk, mert folyamatos konfliktusforrás volt, hogy nyolctól négyig dolgozik, én pedig éjjelig fent vagyok. Feláldoztam a kapcsolatot azért, hogy szabadúszó maradjak. A jelenlegi párom szintén szabadúszó, két-három estét együtt vagyunk, de akkor is legalább három-négy órát együtt dolgozunk. Ott kell lenni fejben, sok és sokfajta ügyfelet kezelni, mert meg kell élnem és a hónap végén ki kell fizetnem a számláimat. Ez nyomással jár, és nincs időm olyan fajta idealizált elvárásoknak megfelelni, hogy főzzek, mossak, takarítsak és vacsorával várjam a párom. És nem is szeretném ezt a szerepet. De a társadalmi elvárások miatt, főleg Magyarországon, nőként és szabadúszóként nehéz megfelelni, megtalálni az egyensúlyt.”

Anita:

“Azt is el kell mondanom, hogy a váltáshoz hozzájárult, hogy apu meghalt. Azt akartam, hogy büszke legyen rám, így nem mertem szabadon dönteni, hiszen a családunkban az volt a normális, akinek jól fizető, tisztességes állása és karrierje van, meg akartam felelni ennek a képnek. Bármennyire jót akart nekem, a halála után jöttek igazán az én döntéseim. A mai napig emlékszem arra a pillanatra, ahogy  utoljára kilépek a munkahelyem kapuján. Úgy éreztem, hogy innentől kezdve enyém a világ.”

Balázs:

“Viszont szakmailag annyira jónak kell lenni, hogy ajánljanak. Merem állítani, hogy aki nem jó a szakmájában, az inkább alkalmazott lesz, mert szabadúszóként egyszer csak nem kap munkát.”

Csaba:

“Az otthoni munka egyik hátránya a viszonylagos bezártság, ezt tudatosan ellensúlyozni lehet és kell is. Programok szervezésével, sporttal, utazással minden megoldható, de fontos, hogy a munka melletti pihenés megszervezését sem szabad ellustulni.”

Dani:

“Az is nagyon fontos, hogy szabadúszóként teljesen más viszonyba kerülök a megbízókkal. Az esküvőkön mindig a pár közelében vagyok, hogy ha bármilyen visszajelzésük, vagy kérdésük van, ott legyek. Rendszeresen megkérdezem, hogy minden rendben, jól érzik -e magukat. És van, hogy visszakérdeznek, én jól vagyok -e. Alkalmazottként ez nem nagyon merülne fel, azt gondolom.”

Dávid:

“Volt, hogy egyben baromi sok pénzt kerestem, ami nagyon jó érzés volt, sokat dolgoztam, büszke voltam magamra. De fontosabb, amikor egy napomat végig tudom csinálni úgy, ahogy terveztem, ahogy nekem jó. Hogy belefér a futás, olvasás, minden. Amikor a nap végén úgy állok fel, hogy amit kitaláltam, megvalósítottam. Ez pici siker, az adott naphoz nagyon sokat ad hozzá. És azt hiszem, hogy ezektől a pici sikerektől lesznek majd a nagy sikerek a végén.”

Erika:

“A szabadságot is tanulnom kellett, először nagyon megijedtem, hogy esténként buliba járnak az emberek, én itthon kuksolok és dolgozom. És milyen anomália, hogy kedd délelőtt fodrászhoz megyek, míg más dolgozik, mint a kisangyal.”

Kitti:

“Ma például írtam mesét, termálfürdő ajánlót, csináltam hirdetést kozmetikumoknak, és egy munkakörnyezettel kapcsolatos kutatási anyag korrektúráját. Ezt jobban szeretem, mint valamiben elmélyülni. Most azt mondom, hogy jó lenne például több mesét írni, de ha csak mesék lennének, akkor abból lenne elegem, ebből a szempontból elég gáz vagyok.”

Levi:

“Egész életemben mindenhonnan kilógtam, míg tavaly voltam egy elvonuláson digitális nomádokkal. Az volt a legintenzívebb felismerés, hogy otthon vagyok. Hogy olyan emberek vesznek körbe, akiknek semmit nem kell magyaráznom, mert ugyanolyan életük van, mint nekem.”

Rita:

“Alkalmazottként aláírod, hogy mindig meglesz a fix bevételed, itt pedig nem tudhatod. De nézhetjük úgy is, hogy a másik oldalról a plafon a csillagos ég. Ráadásul a mai világban az alkalmazotti lét sem annyira biztos, mint régen volt. Ami fárasztó számomra, az nem is ez, hanem az a teljes “életszabályozás”. Alkalmazottként csak a munkaidőn túli idődet szabályozod, rendezed, szabadúszóként minden percet.”

A blog minden olvasójának őszintén ajánljuk az anyag átnézését. Köszönet a BGE-nek, a Budapest Lab -nek és a kutatói csapat minden tagjának, hogy végre, és talán Magyarországon elsőként, értő és érző módon közelítették meg a freelancinget, mint társadalmi réteget. Ez minden fontos szereplő számára jelentős hasznokat hajthat, szóval kíváncsian várjuk a kutatási eredmények mélyebb elemzéseit, és remélhetőleg nem kell éveket várni majd a folytatásra, az újabb hasonló kutatásokra sem.

ViddL, Briefly, Talentuno: pillanatkép a gig economy hazai úttörőiről

Júniusi meetupunkra a magyar gig economy (online platformokon keresztüli, általában rövid távú, alkalmi munkavégzés) három izgalmas, és teljesen különböző területekre fókuszáló szereplőjét hívtuk meg. A beszélgetés jókora része nyilván a COVID által megváltoztatott világ új térképeinek felvázolásával telt. Milyen most a munka, az üzlet és az élet az online szolgáltatási piacterek felől nézve, és mik a munkavállalói kilátások? Minden fontos kérdést átbeszéltünk.

Beszámoló a FreelancerBlog Tuesday Talks elnevezésű havi meetup sorozatának 2020 júniusi állomásáról.

A városi futárkodást rugalmas munkaidőben biztosító ViddL napi forgalma megháromszorozódott a vírus érkezése előtti időhöz képest. Tüske Tamásék számára tanulságos volt a hirtelen változó emberi sorsokra látni, sokan fordultak a vendéglátásból a futárkodás felé, és szerencsére sokaknak tudtak is munkát adni az erősödő igény miatt. “Durvább volt, mint bármelyik eddigi karácsony.”

A cég egy okos ötlettel ki is egészítette a szolgáltatását: ha már elmegy hozzád a futár egy csomaggal, szeretnéd, hogy be is vásároljon neked? A HozdL gyakorlatilag a bevásárlás kiszervezése, ami sok esetben ezerszer rugalmasabb és gyorsabb megoldás, mintha egy konkrét boltból rendelnél. Ezt a szolgáltatást már három vidéki városban is el tudták indítani úgy, hogy a főtevékenység, a ViddL még csak Budapesten létezik.

“Nem életem legnyugodtabb periódusa volt.” kezdte a visszaemlékezést Balázsik Péter, a Talentuno társalapítója. A startup-sikersztori 105 fős csapattal, 130 millió forintos havi költséggel dolgozott. A lengyel helyzetből kiindulva Péter becsléseket végzett a vírus felbukkanása idején. Látható volt, hogy az iskolák bezárásának pillanatában gyakorlatilag leállnak a szerződéskötések, tehát amint ez bekövetkezik Magyarországon, a cég bizonytalan ideig nem tud további befektetőket bevonni, illetve mintegy 80 százalékos árbevétel-visszaesésre számíthat.  Az jött ki, hogy 60 főre kell leskálázniuk magukat. 

A díjnyertes magyar startup egyébként állásközvetítések után fizet jutalékot, tagjaik között van olyan is, aki milliós nagyságrendben keres. Logikus lenne azt gondolni, hogy ez végülis “recruiting”, fejvadászat, ami mégiscsak egy szakma, ezért nem egészen olyan a Talentuno, mint egy tipikus “gig economy” platform. De Péter elmondása szerint a szakterülethez kell érteni, nem a toborzáshoz, ugyanis a szolgáltatás előnye pontosan az, hogy a saját szakterületükön otthonosan mozgó profik jobban tudnak megfelelő embereket találni egy új feladatra, mint a kívülről érkező fejvadász.

“Három dolgot várunk el a matchmakereinktől” – mutatta be Péter a sikeres regisztrálóikkal szemben támasztott követelményeket:

1. Nyúljanak ki a saját kapcsolati hálójukba.

2. Tanulják meg azt a néhány alap “sourcing” trükköt, amik benne vannak a Talentuno rövid képzési anyagában.

3. Használják a platform technikai lehetőségeit (affiliate linkek).

A vírussal szinte egyidőben lépett piacra a Briefly. Bittera Réka egy olyan szabadúszó-platformként definiálja a szolgáltatást, ami a reklámipari működésbe integrálódik, projektmenedzser bevonásával egészen komplex, stratégiai feladatokat is végrehajt az ügyfelek számára, minden projektben jellemzően egy kreatív csapattal. Ez a “szabadúszói magány” jelenségét gyakran megélő kreatívok számára is változatosságot hozhat. (Olvasd el az alapító párossal készült interjúnkat itt, ahol a Briefly különleges működését részletesen bemutattuk!)

A COVID-19 miatt ismét állítani kellett a fókuszon. A Briefly a KKV marketing-szektor számára állít össze ütős projektcsapatokat, de a kis cégeknek jellemzően most beszűkül a marketingbüdzséjük, a túlélés és átstruktúrálás finanszírozására kell a pénz. Viszont globálisan megnőtt a bizalom a kényszerűségből most élesben tesztelt távmunka iránt, ezért érezhető, hogy a nagyobb cégek is jobban fognak nyitni a freelancerek felé. Ez a Briefly számára is lehetőség lesz újabb, nagyobb és ismertebb ügyfelek megszerzésére.

Persze a nagyoknak sem könnyű, sőt. Péter tapasztalata szerint a cégek “az elmúlt három hónapban kidobták a terveiket és elkezdtek újakat írni”. A Talentuno ügyfélkörében még egy nagy streaming-szolgáltató is azonnal megállt és semmilyen befektetési jellegű döntést nem hoztak meg sokáig, annak ellenére, hogy az ő számaikat éppenhogy feltornázta a karantén.

Ezért is gondolja Péter, hogy mindenki számára az az egyik újabb alapkérdés a beszállítói felé: 

Ha újra karantén lesz, hogy biztosítod a kapacitásokat? 

A Talentuno-nak és hasonló platformoknak erre kész a válasza: helyfüggetlenül dolgozó freelancereket alkalmazunk, tehát minden megy tovább, zökkenőmentesen. Ráadásul új tenderek nyílnak az új szempontok miatt, így oda is be lehet kerülni ahová eddig nem lehetett.

“Tök nagy kérdés az iroda is” – a Talentuno sem fogja már soha igénybe venni azt az irodateret, amit most visszaadott. Bevált az új működés, jóval kevesebben dolgoznak egy fedél alatt, mint azelőtt. És hiába foglalkozik freelancerekkel maga a platform, COVID nélkül még évekbe telt volna, mire meggyökeresedik cégen belül is a remote munkastílus. 

“Elengedni a munkavállalóidat home office-ra egy külön skill, aki nincs rá felkészítve annak leesik a hatékonysága.”

“Életemben ezelőtt még nem volt olyan, hogy egy nyugdíjas azért kiabál velem, mert nem fizethet kártyával. De a közelmúltban ez is megtörtént.” – tette hozzá Tamás, említve, hogy a ViddL Magyarországon elsőként hozott ki érintésmentes fizetési megoldást, és hogy látványosan megugrott az elektronikusan fizetők aránya, és nehéz elképzelni, hogy aki most megszokja, az rögtön visszatér készpénzre, ahogy a vírusveszély elhárul. “Szóval vannak olyan iparági változások, amelyek most már velünk is maradnak.“

Borítókép: Quino Al / Unsplash

Hogyan keress pénzt affiliate marketinggel?

Az affiliate marketing egyidős az internettel, a lényege, hogy ha saját online felületeiden reklámozol, akkor jutalékot kapsz az eladások után. De hogyan kell ezt jól csinálni, kinek való, milyen termékek és témák működnek legjobban? A térség egyik legnagyobb affiliate marketing hálózata, a Dognet üzletfejlesztési vezetőjével, Puha Dáviddal veséztük ki a témát.

Kezdjük a lényeggel, hogyan lehet itt pénzt keresni?

A Dognet partnerei általában online marketingesek, szövegírók, akik egy kicsit értenek a technikához is. Egy konkrét példán levezetve: tegyük fel, hogy valaki egy új mosógépet akar venni, és nem tudja, hogy mi alapján válasszon, hiszen több száz modell van, számtalan paraméterrel. Ha valaki ír erről egy jó útmutatót, ami segít a választásban, akkor linkelhet olyan webáruházakat, ahol az általa javasolt feltételeknek megfelelő mosógépeket lehet megtalálni. Ha a linken keresztül érkező látogató vásárol, akkor a partner jutalékot kap. Fontos, hogy az írások objektívek legyenek, a blogger ne próbálja direkt meggyőzni, vásárlásra ösztönözni az olvasóit. 

Egyébként van erre valami szabályozás vagy útmutató? Ha én elhelyezek egy affiliate linket a saját felületemen, teljesen rám van bízva, hogy mellette mit kommunikálok, hogyan tálalom? Ha például egy blogger egy objektívnek tűnő elemzésben elhelyez affiliate linket, miközben valójában és őszintén nem is ajánlaná az adott terméket, az visszaüthet, elvesztheti a hitelességét a közönsége előtt.

Azt javasoljuk, hogy mindenképpen kommunikálják a partnerek a linkekkel kapcsolatban, hogy hirdetésről van szó. Az együttműködési feltételeinkben megszabjuk, hogy félrevezető, illetve kifejezetten kattintásra buzdító tartalmi környezetben nem jelenhet meg az affiliate link. 

Oké, hogyan lehet belevágni? Ha regisztrálok a Dognet hálózatába, mint tartalomelőállító, akkor javasolnak nekem ügyfelet, vagy a hirdetők választanak partnert?

A mi feladatunk az, hogy közvetítsünk a felek között. Az irántunk érdeklődő hirdetők mindig azt kérik, hogy mutassunk nekik partnereket, de addig nem lesznek komolyan vehető partnerek, amíg nincsenek komoly hirdetők. Eléggé “tyúk vagy a tojás” helyzet. Alapvetően a hirdetőnek kell a bátorságot vennie arra, hogy elindítson egy affiliate kampányt, és erre előbb-utóbb jelentkezni fognak releváns partnerek, akiket érdekel a téma. Az, hogy egy partner melyik kampányt kezdi el népszerűsíteni, rajta áll, de a választásban szívesen segítünk mi is, illetve proaktívan keressük, értesítjük őket az újdonságokról is. 

Ha csatlakozom bloggerként, utána lekérdezhetek egy adatbázist arról, hogy milyen témák és hirdetők vannak a hálózatban?

Igen, az összes elérhető kampány, a jutalék mértéke, az egyéb feltételek: ezek mind rendelkezésre álló információk. Sokan úgy képzelik, hogy kiraknak egy bannert és kész, más dolguk nincs is, csak jönnek a kattintások meg a jutalék, de ez azért nem ilyen egyszerű. Ma már a bannerekre ritkán kattintanak az emberek. Annyira megszokták, hogy már a szemükkel kiszűrik, nem is látják. Kivéve ha hiperperszonalizált, remarketinges hirdetésről van szó, de minden más esetben eléggé érdektelen hirdetési forma. Ezért inkább a szövegben érdemes elhelyezni a linket, megfelelő kontextusban. Vannak olyan hirdetők, akik nem csak linkeket vagy bannereket ajánlanak, hanem konkrétan XML feedet is elérhetővé tesznek a partnerek számára. A blogger tehát létre tud hozni egy szekciót a blogján egy olyan felütéssel például, hogy “nézd, itt van pár ajánlat a velem együttműködő webshop termékeiből”, a végeredmény pedig az Árukeresőhöz hasonlít majd.

Tehát ha van egy horgászblogom, akkor például kitehetek a sidebarba egy dinamikusan változó sort horgásztermékekből?

Igen. Fontos időnként aktualizálni. Tehát az adatbázisban látható, hogy pontosan mit kínál az adott hirdető – bannert, akciós kupont, vagy akár egy ilyen feedet.

Nyilván nagyon változó, de mégis nagyjából milyen léptékű jutalékokra lehet számítani?

Ez attól is függ, hogy egy óriási elektronikai online plázáról van szó, ahol nagyon éles a verseny (ott 1-2 százalék körül mozog) vagy kisebb, specifikusabb webáruházról, például sajátmárkás elektronikai boltról, ott akár 5 százalék jutalékot is megengedhetnek maguknak. A háztartás, lakberendezés területén nem ritka a 10 százalék körüli jutalék sem. Meg kell jegyezni, hogy a jutalék nem azonnal realizálódik, jellemzően 40 napot kell várni a teljes folyamat lezárására az online vásárlás pillanatától számítva.

A Dognet ebben a folyamatban technikailag mit nyújt? Legyártjátok magát a linket és nyomon követitek a történéseket? 

A mi feladatunk a technikai háttér ellátása. Mérjük a konverziókat mindkét oldalon, saját rendszeren üzemeltetjük a hálózatot, intézzük a számlázást és a felek közötti kommunikációt.

Vannak direkt együttműködéseitek webshop-motorokkal? Elérhető a Dognet beépített szolgáltatásként?

Van WooCommerce megoldásunk, de ez inkább csak egy útmutató. A magyar piacon a ShopRenterrel sikerült megegyeznünk, az általuk fejlesztett platformra rákapcsolódtunk. Azt még hozzátenném, hogy mi erősen megválogatjuk, kivel működünk együtt, a szó pozitív értelmében. Aki ma indítja a webshopját, és holnap már affiliate kampányt szeretne, azzal még jellemzően nem működünk együtt, hiszen egy webshopnak sok a gyermekbetegsége. A partnereink védelme érdekében igyekszünk tapasztalt, jól működő hirdetőket beengedni a rendszerbe. Nézzük a volument és a termékkör jellegét is. Például a nagyon B2B, vagy kifejezetten szakemberek számára releváns termékekkel nem működik jól az affiliate marketing. 

Melyek a legjobb piacok, kiknek érdemes leginkább ezzel próbálkoznia ma?

A divat, a bútor és a lakberendezés kifejezetten optimális szegmensek. Az elmúlt hónapok eseményeinek hatására a lakberendezés jelentősen megugrott. Az elektronika mindig is erős volt, de ott nagy a konkurencia. A bútorok akár több százezer forintba is kerülhetnek, akár egy jó tévé, viszont 5-7 százalékos jutalék sem ritka, ezért látjuk a lakberendezés – otthon – háztartás szegmensben a legnagyobb potenciált. Szintén jól pörög a kertészkedés, jelenleg is egyeztetünk újabb komoly hirdetőkkel ezen a területen is. 

Lehet tudni, milyen ismertebb hirdetők vannak a hálózatban?

Persze, ez az oldalunkon nyilvánosan elérhető, egyébként olyan ismertebb nevek vannak nálunk, mint az Alinda, a Lumenet, a BioTech USA vagy az Alza.

Körülbelül mennyi magyarországi partner van a rendszerben most, és mik a tapasztalaitok velük, mennyire ügyesek, mennyire szorulnak segítségre?

Egy központi rendszerben van az összes ország, összesen 4000 regisztrált partnerünk van jelenleg, nagyjából 10%-a lehet magyar. Itt is érvényesül a Pareto-törvény, körülbelül a felső negyedük-ötödük igazán aktív. Tehát, 100 körül van az igazán jól teljesítő magyar partnerek száma jelenleg. Az érdeklődés erősödik, mostanában kezdik egyre többen kipróbálni az affiliate marketinget az AdSense helyett. Az affiliate egyik előnye, hogy nagyobb a kontrollod afelett, hogy mit hirdetsz a saját felületeiden. Az AdSense esetében az jelenik meg, amit a Google jónak lát, maximum preferenciákat határozhatsz meg. Ezért is tud sokkal jobban is működni az affiliate. Minél specifikusabb a tartalom, amit gyártasz, annál sikeresebb tud lenni rajta az affiliate marketing. A magyar piacon már van elég hirdető ahhoz, hogy érdekes legyen a partnerek számára. Az affiliate egyidős az internettel, voltak és vannak erre szakosodó hálózatok, de ez akkor kezd igazán jól működni, ha elér egy bizonyos volument. Maga az e-kereskedelem is elérte azt a szintet, hogy nem csak a geekek vásárolnak online, hanem a nagymamák is. A magyar piac már ott tart, ahol a cseh piac volt hat-hét éve, most már mindenkinek megéri komolyabban foglalkozni ezzel.

Hanghullámok hátán lovagolva

A podcasting megállíthatatlan – a videó után a hangformátum is megtalálta a maga helyét az új digitális kultúrában, most már magyar nyelven is. Akár gyártod, akár hallgatod, akár közreműködsz benne, akár a grafikát készíted hozzá – a podcast egy olyan műfaj, amire most minden freelancernek oda kell figyelnie. Három menő podcasterrel szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat a témában.

Beszámoló a Freelancerblog Tuesday Talks elnevezésű havi meetup sorozatának 2020 májusi állomásáról.

Hampuk Richárd alapítótársával, Román Balázzsal jutott arra a gondolatra 2018-ban, hogy “milyen jó lenne, ha készítenénk egy professzionális, magyar nyelvű podcastet”. Annyira komolyan gondolták a magas minőséget, hogy az elképzelt csatorna első adásával végül nem is voltak elégedettek és a műsor sosem vált valósággá: viszont létrejött helyette a Betone, az egyszerre több műsort működtető, üzleti alapon működő podcast cég. Első műsoruk a Lapozz a 99-re!, 2019 májusa óta működik.

Deák Dóri idáig hét különböző országban élt, egyéni missziója a “sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd” támogatása, az “utazós” címke mögött rejtőző SztereoTrip valójában a világ és egymás jobb megismerésének céljával készül, 2018 augusztusa óta működik. Ez a podcast is csapatmunka eredménye, Dóri két freelancerrel dolgozik a produkción.

Sándorfy Adrián a Biznisz Boyz egyik alapítója. A podcast koncepciója az, hogy hárman “rögzítjük saját vállalkozói kalandjainkat, és meglepetésünkre ez érdekli az embereket”. A kezdeti sikerből tőkét kovácsolva már négy másik műsor bérgyártásával is foglalkoznak.

Podcasting trendek itthon és a nagyvilágban

Richárd szerint Magyarország mindössze 2-3 évvel van a nyugati trendek mögött a hallgatók számában, népességarányosan. Jelenleg 150-200 ezerre becsülik azoknak a magyaroknak a számát, akik valamilyen rendszerességgel podcastet hallgatnak.

Dóri szerint a nyugati céges kultúrában már általánossá vált, hogy reggel a munkatársak arról beszélgetnek, ki milyen érdekességet hallott a podcastben, amit munkába jövet hallgatott aznap. Itthon azért még bőven nem tartunk itt, és a médiaügynökségek sem feltétlenül tudják, hogy egyáltalán mi ez, vagyis a hagyományos, nagyobb hirdetői körök felé még nem könnyű eljutni.

Adrián szerint itthon gyakorlatilag a 18-45 év közöttiek léteznek csak a hallgatói körben, de ez nem hátrány a hirdetők számára, akik most, 2020-ra már elkezdtek itthon is megjelenni szerinte. A podcast erős márkaépítő eszköz, ezt egyre többen ismerik fel.

Dóri felhívta a figyelmet arra, hogy a konverziót is nézni kell, nem csak a nyers hallgatottságot, hiszen a podcast egy különösen erősen konvertáló platform. Ha egy vállalkozó az énmárkája részeként működtet egy podcastet, akkor a hallgatókból nagy valószínűséggel lesznek ügyfelek is. A podcastet megkülönböztető jellegzetességek az értő figyelem, az értékes közönség és a hiteles csatorna. Egyszerűen nagyobb kötődés és hűség alakul ki a hallgató és a műsor között, az audiokommunikáció sajátosságai miatt. Ahogy Richárd fogalmaz:

“Benne vagyunk az emberek agyában.”

Itt azért ez nem hagyta annyiban Mix Levente, az utazós videóiról ismert freelancer, aki résztvevőként volt jelen a meetupon, megkérdőjelezve, hogy miért is ne lehetne erős személyes kötődés egy videós és a közönsége között is, hiszen erre is számtalan példa van.

Hampuk Richárd szerint a különbség, a hang intimitása a fogyasztás módjában keresendő: a podcast még inkább jellemzően magányosan befogadott tartalom, míg a videónézés könnyebben lehet társasági, családi esemény. “A vizuális világot már megalkották neked.” – tette hozzá Dóri. A podcastben a hallgató képzeli el a látványt, önkéntelenül is, és ez az, ami a mélyebb bevonódást eredményezi.

Az is elhangzott, hogy egyre több podcast kiteszi a beszélgetést videós formában is YouTube-ra, Richárd szerint azonban ahhoz, hogy ez olyan minőségben valósuljon meg, mint amilyen igényességgel ők állnak a hangfelvétel elkészítéséhez, külön stáb kellene, tehát számukra nem reális. 

De az is trend, hogy videó nélkül, csak egy állóképpel feltöltik gyakorlatilag magát a hangot a YouTube-ra. A Biznisz Boyz is megteszi ezt, pusztán azért, mert “a YouTube kereshetősége és SEO-ja fényévekkel jobb, mint bármilyen podcast alkalmazásé.”

Hogyan élj meg a podcastedből?

A podcast tehát jól ki tudja egészíteni a fő üzleti tevékenységet, ugyanolyan létjogosultsága lehet, mint például egy saját YouTube csatornának, ami már teljesen közismert és elfogadott része a marketingmixnek – a podcast még kevésbé. Ezért különösen érdemes átgondolni, milyen formában viszonyulunk vállalkozóként a podcasthez. Próbáljunk bejutni a célpiacunk számára releváns podcastekbe vendégként? Gyártsunk sajátot? Esetleg segítsünk más podcastereket a saját szakértelmünkkel?

Alapvetően ez egy lehetséges irány a sok közül. Adrián szerint a saját márkás marketing egyik legfontosabb jellemzője, hogy akkor működik jól, ha mindenki megtalálja magának azt a formátumot, amiben könnyedén tud következetesen és rendszeresen kommunikálni. “Lehet, hogy jó szakember vagyok, de ha nem tudom magam rávenni arra, hogy minden héten írjak egy blogposztot, vagy szenvedek attól, hogy videót készítsek, de könnyebben kommunikálok szóban, akkor a podcast jó irány lehet.”

Dóri szerint az első eldöntendő kérdés, hogy termék vagy értékesítési csatorna a podcasted? Ha termék, akkor a hirdetések és támogatások útján kell hasznot hajtania, ha értékesítési csatorna, akkor más termékeid, szolgáltatásaid iránt növelheti a keresletet.

A Betone esetében a műsorok termékek, a cég üzleti modelljének alapja a műsorokban elhelyezett reklám. De van már a kínálatukban nagy multi által működtetett csatorna is, amiben a cégnek nem az a célja, hogy ez legyen a legnépszerűbb podcast, hanem az, hogy legyen egy saját podcastjük, ahol elérhetik a téma iránt érdeklődőket.

A reklám nem az út elején érdekes. Adrián szerint freelancerként a podcast építi a márkádat, és 1000 hallgatóval nem feltétlenül kell a reklámokon izzadni, mert nem hoz be annyit, amennyi energiába kerül ezzel foglalkozni. A bevételek és egyéb hasznok más, rejtettebb utakon érkeznek majd.

A Biznisz Boyz esetében a műsornak adtak némi marketinget az indulás idején, ebből meglett az indulási kritikus tömeg, amire akár párszáz fő is elegendő lehet, innen már ajánlás útján továbbterjedhet a célcsoportban. Adrián egyszer intézett egy felhívást a hallgatókhoz a műsorban, és azóta gyakorlatilag a saját vállalkozása a podcast hallgatói köréből érkező megkeresésekre alapul.

Mitől sikeres egy podcast?

Dóri szerint a rendszeresség, a minőségi tartalom, a vállalható hangminőség, és a hitelesség hozza a sikert. “A késés megedhetetlen, a megadott napon ki kell mennie az új adásnak.”

A “milyen gyakran?” kérdés szerinte az egyes adások hosszától függ. A SztereoTrip a jellemzően 1,5 órás interjúkat kéthetente tudja stabilan tolni.

Adrián szerint 

“nem kell mindig zseniálisnak lenni, a karakterek legyenek érdekesek.”

A célcsoport legyen tudatosan kiválasztva és az online marketing ugyanolyan fontos a sikerhez, mint maga a tartalom. A Biznisz Boyz nagyon sok vágással dolgozik, minden őőőzés, szünet, apró hanghiba, visszhang kikerül az anyagból, ezért komoly technikai utómunka is van, ezután jön a jóváhagyási kör a megszólalókkal. A műsor zárt csoportjában a következő lépésben megjelenik egy audiogram snippet teaser a zárt csoportban, majd egy minivideó. Az új adás blogposzttal együtt jön ki. A zárt csoport 1 nappal korábban megkapja az új adásokat és vannak éves közönségtalálkozók, amiről felvétel készül, amibe “mindenki beledumálhat”.

Richárd szerint a streamerek 2 hétig kiajánlják az új műsorokat, ezért az elején érdemes megtolni egy kicsit a gyakoriságot, utána be lehet állni az optimális periódusra. Ők is használnak online marketinget és hirdetnek is a műsoraikra. 

Dóri évről-évre építkezik. Tavaly a rendszeres minőségi tartalom biztosítása volt a fő célja, idén a közösségépítésre koncentrál. A podcastnek van Patreonja – bár Dóri nincs túl jó véleménnyel a támogatási platformról, egyrészt mert szerinte itthon még nem alakult ki a támogatás kultúrája, másrészt húzósak a jutalékok. A karanténidőszakra heti rendszerességű online közönségtalálkozókat szervezett.

Hogyan élj meg más podcastjéből?

Ahogy az eddigiekből jól látszik, a podcast üzemeltetése nagyon komplex feladat, amit gyakran nem is tud egyedül ellátni a műsor megálmodója. Itt jönnek a képbe a freelancerek.

“Kevesen tudnak jól hangot vágni, úgyhogy ez abszolút lehetőség.”

– tudtuk meg Richárdtól. A Betone teljes stábbal dolgozik, de sok partnerüknél látják, hogy probléma a minőségi vágás hiánya.

Adrián szerint elég megnyitni az Upworköt, hogy lássuk, milyen sok podcasthez kötődő tevékenységre keresnek erőforrást: blogposztok írása, a grafikák előállítása, közösségi média, asszisztencia, SEO. És persze az utómunka: a Biznisz Boyz esetében négyszer-hatszor annyi idő megvágni az adást, mint felvenni. 

A podcast tehát az elmúlt két évben elkezdett lendületet venni a magyar nyelvű interneten is. Mi 2019 év végén indítottuk el a Freelancer Frekvenciát, ahol a műsorvezetőnk, Cseh András minden második hét szerdáján szabadúszókkal beszélget jelenről és jövőről. Hallgass bele Apple Podcasts -en vagy Spotifyon. Látható, hogy hamarosan ugyanolyan természetes fogalommá fog válni egy podcast, mint a blog és a videó, ezért mindenképpen érdemes számolni vele, akár mint lehetséges projekt, ügyfél, vagy szimplán csak mint semmihez sem hasonlítható tájékozódási forrás.