Kik azok a digitális nomádok?

Majsai Richárd
-
0
Kik azok a digitális nomádok?

1997-ben jelent meg Tsugio Makimoto – Digital Nomad című könyve, amely már felvázolta ezt a jelenséget, de 20 évvel a könyv megjelenése után mégis világosan és egyértelműen rajzolódik ki az előre megjósolt fejlődési irány, beteljesedni látszik a jóslat: az első fecskék elszálltak.

Makimoto könyve arra fókuszál, hogy a technológia fejlődésével és az emberek utazás iránti vágyának növekedésével meg fog jelenni egy életforma, amelynek központjában az utazással egybekötött élet/munkavégzés áll. A könyv egészen odáig viszi a gondolatmenetet, hogy amikor a cégek elkezdik leépíteni az alkalmazotti létszámot, akkor mindössze egyetlen kérdés marad minden munkavállaló számára: nomád vagyok vagy telepes? (Am I a nomad or a settler?)

Mivel foglalkozik egy digitális nomád?

Egyszerre akár több mindennel is. A jellemző online végezhető munkák például a grafikus, programozó, copywriter, online marketing szakértő, weboldalfejlesztő, webshop-üzemeltető, bróker, coach, de léteznek nyelvtanárok, sőt pszichológusok vagy személyi edzők is az online világban. Arra is több példát találhatunk, hogy egy nomád online szoftvert hoz létre, amit több cégnek értékesít, majd utazása közben menedzseli a rendszert, esetleg ha megnő a munka mennyisége, felvesz egy alkalmazottat.

A lehetőségek tárháza tehát kimeríthetetlen, egyre újabb megoldási módok alakulnak arra, hogy jövedelmünket online keressük meg. Csak egy ötlet kell, ami működőképes, és viszonylag kis befektetéssel már tesztelhető is a nagyvilágban, hiszen az internet világa gyakorlatilag lefedi a földgolyót. Aki felismeri az ebben rejlő lehetőségeket, és az elsők között lép, arra nagy kaland vár, de nagy eredmények is.

Magányos-e a digitális nomád?

Olybá tűnhet, az internet alapú munkavégzés végleg elszigeteli a munkavállalókat egymástól, és magányosan a számítógéphez szögezi őket, ami elidegenedett társadalmunkban csak még jobban ráerősít a tendenciákra, ám a valóságban ez a generáció nem így kezeli a digitális környezetet. Gondoljunk csak bele: a ma huszonévesei vagy fiatal harmincasai már beleszülettek a komputerizált világba, így életük természetes részének tekintik a gépeket. Nem ellenségnek, hanem eszköznek. Ők egymással e tekintetben egy nyelvet beszélnek, néha szavakkal, néha emoticon-okkal… Nincs ellenérzésük az idegen kultúrák iránt,

megszokták, hogy a világ nagy, mégis elérhető egy laptoppal.

Ismerik egymás gondolkodását, mert szinte ugyanúgy szocializálódtak a világhálón. A sokat szidott globalizáció ebben az esetben azt a kulturális összhangot teremti meg közöttük, ami a korábbi generációk számára elképzelhetetlen volt. Nem csoda tehát, hogy önálló digitális munkavégzésük során spontán természetességgel kezdenek együttműködni egymással. Gyakran megfigyelhető, hogy közös munkába vágnak, üzleti összefogást létesítenek.  Néha több nomád „kommuna” jelleggel úgy dolgozik együtt, hogy egymás között megosztják a munkát. Míg az egyikük éppen Ázsia felé utazik, a másik pl. Közép-Amerikában tölt két hónapot, és átvállalja azokat a munkafolyamatokat, amelyeket az utazó fél nehezebben látna el. Azok, akik „megpihennek” egy-egy városban, gyakran és előszeretettel tartózkodnak közösségi irodákban, ahol megbeszélik kérdéseiket, begyűjtik mások releváns tapasztalatait is, vagy egyszerűen csak hasonló emberek között szeretnék eltölteni az idejüket. Egészséges igényük van erre, vagyis semmiképpen nem magányos lelkek.

Hogyan lehet ennyit utazni?

Először is fontos megállapítanunk, hogy ez a generáció a világot nem csupán a világhálón szeretné „bekebelezni”.

Ráébredt arra, hogy a tanulás folyamata és intenzitása nagyban függ a megélt élménytől,

az utazást tehát egyfajta fejlődésnek tekinti, a kibontakozás lehetőségének. Ahhoz, hogy utazásukat a legelőnyösebb áron ejthessék meg, a digitális nomádok több megoldást is alkalmaznak. Nyilván az is előnyös számukra, hogy általánosságban nem sietnek sehova, így pl. kiválaszthatják azt a napot utazásukra, amikor a legolcsóbb repülőjegyet tudják megváltani a kívánt úticél felé. Emellett az utazásokért járó pontokat akár kártyákra gyűjthetik, aztán felhasználhatják további utazási kedvezményekre a légitársaságoknál. Ezek a megoldások is tökéletesen kiszolgálják egy digitális nomád céljait. Útjuk során számos ismeretségre szert tesznek, így a világ legkülönfélébb városaiban vannak ismerőseik vagy barátaik, akiknek tapasztalatait szintén beépíthetik utazási terveikbe. Olcsóbb lakást, közösségi irodát vagy wifi kávézót könnyebb találni a világ bármely pontján, ha egy ismerős ajánlotta. A folyamat tehát öngerjesztő és önépítő egy idő után.

Sokan kérdezik, mindez mégis mennyi ideig tarthat? Létezik az, hogy valaki egész életében utazik, sosem telepszik le sehol? Nos, a tapasztalati adatok 2017-ben még nem képesek választ adni erre. Jelenleg kibontakozóban van ez az életforma, túl fiatalok és intenzívek a résztvevői ahhoz, hogy megválaszolják. Az azonban valószínűsíthető, hogy

a digitális nomád egyszer majd megáll valahol, a világnak egy általa kiválasztott pontján,

ott letelepszik, esetleg családot alapít. Kalandor szelleme azonban annyi energiát és élményt kapott addigra az utazásoktól, amennyi talán élete végéig elég lesz arra, hogy letelepedve is képes legyen kreatív és önmegvalósító életet élni, és családját is erre nevelni.

Ilyen a tökéletes árajánlat, aminek egy ügyfél sem tud ellenállni

Filep Szilvia
-
0
Ilyen a tökéletes árajánlat, aminek egy ügyfél sem tud ellenállni

Kaptál már valaha olyan árajánlatot, ami minden szempontból egyértelmű, átlátható és korrekt volt? Ha igen, remélem elmentetted magadnak és azóta is mintaként használod! Ha viszont még nem futottál bele a tökéletes verzióba, akkor rossz hírem van: neked kell elkészítened. Ehhez adok segítséget és konkrét árajánlat mintát ebben a cikkben. Két világ tapasztalatait gyúrtam most egybe: 8+ év nagyvállalati, azaz ügyfél oldali élményt és 5+ év szabadúszók körében szerzett ismeretet, amelyből több mint 2 évet az Upwork online munka közvetítő oldal magyarországi trénereként sikerült begyűjtenem. Számtalan ajánlattal találkoztam az évek során, vagy én kaptam őket vagy én segítettem megírni. Minden alkalommal szorgalmasan jegyzeteltem a jó ötleteket, hogy később felajánlhassam jótékony célra.

Az árajánlatnak egy fontos feladata van: győzze meg az ügyfelet arról, hogy a munkára te vagy a legjobb, ráadásul egy nagyon jó ajánlat keretében dolgozhat veled. Mi sem egyszerűbb ennél! Lássuk, mit kell tudnia egy jó árajánlatnak. 

Letölthető árajánlat minta ide kattintva. A minta webfejlesztés projektre vontakozik, a benne szereplő árak, óraszámok nem irányadóak, csak a sablon teljessége miatt kerültek megjelenítésre.

1. A jó árajánlat elegánsan van tálalva.

Óvakodjunk az email szövegbe írt vagy másolt ajánlattól. Használjuk inkább az emailt a referenciáink megadására, az ajánlat csatolmányként vagy külön linkként szerepeljen, például mutathat egy felhőbe mentett doksira (csak ellenőrizd, hogy a címzettnek legyen olvasási jogosultsága). De lehet az ajánlat formátuma word, excel, power point, pdf is.
Az is a nagy előnye a külön dokumentumként elkészített ajánlatnak, hogy egyszerűbben visszakereshető, nem kell a levelezésben kutakodni és persze sokkal profibb, átláthatóbb.

2. Adjunk csomagajánlatot, így az adott területen kevés tapasztalattal rendelkező ügyfél egyszerűbben átlátja, hogy miről szól a projekt, milyen tevékenységekből épül fel.

Ha a kínált szolgáltatás esetén megoldható, akkor mindenképp csomagajánlatban gondolkodj: azaz a tevékenységedet amennyire lehet és érdemes szedd szét külön elemekké. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban?

  • Weboldal készítés esetén a csomag különálló eleme lehet a SEO, a képkeresés és a szövegírás is, ezeket akár tételesen is beárazhatod, de az is rendben van, ha a végén egy csomagár szerepel csupán.
  • Tanácsadói területen egy pénzügyi terv elkészítése mellé a csomagba tehetsz 2 óra személyes konzultációt is. 
  • Marketingesként social media projekteknél érdemes külön jelölni a stratégiaalkotással, szövegírással, képkereséssel és az oldal kezelésével (posztolás, kommentek ellenőzése, follow up) töltött időt.

3. Adjunk minimum 2 alternatívát, döntsön az ügyfél, hogy egyszerűbb dolgot kér olcsóbban, vagy az extrákért hajlandó többet fizetni.

Több lehetőség felvázolása egyrészt lehetőséget ad az ügyfelednek, hogy maga döntse el, megér-e neki plusz költést egy-egy bizonyos szolgáltatás. Másrészt így elegánsan tudod tisztázni már az elején, hogy mi az, ami benne van a megadott árban és mi az, ami nem. 

  • Social média kezelésnél például érdemes lehet szépen egymás mellé tenni, hogy mennyibe kerül a FB oldal kezelése heti 2 poszttal, mennyi, ha napi posztolás van és mennyi lenne, ha egy Instagram oldalt is hozzáadsz. 
  • Tanácsadóként az egyik csomag szólhat a stratégia kialakításáról és 3 havi utókövetésről egy személyes konzultációval, a másik csomag pedig tartalmazhat 6 havi utókövetést 2 személyes találkozóval. 

4. Adjunk moduláris / tételes ajánlatot, azaz az ügyfél kijelölheti egy listában, hogy melyik szolgáltatást kéri, melyiket nem.

Azaz a csomagajánlatban az egyes elemeket külön-külön árazzuk be. Ezt főként olyan munkáknál célszerű bevetni, ami összetettebb, több teret enged az egyedi igények megvalósítására. Mint például a webfejlesztés, ami tartalmazhat SEO és szövegírási munkát is, vagy grafikai munka esetén egy online kiadványhoz elkészíthetünk interaktív tartalmakat, vagy pénzügyi tanácsadás esetén kiegészíthetjük az ajánlatot egy speciális elemzéssel. Számtalan lehetőségünk van arra, hogy feltöltsünk egy ajánlatot extra szolgáltatásokkal, és ebben a formában ez nem is lesz tolakodó.

5. Írjuk le egyértelműen, hogy mi NEM tartozik bele az ajánlott árba.

Ha a tételes ajánlat egyes elemei nem fedik le a projekt kapcsán felmerülő összes lehetséges munkát, akkor érdemes külön kiemelni az ajánlatban, hogy mi az, amit az NEM tartalmaz. Így egyértelmű már az elején és nem kell fölösleges köröket róni a projekt közben vagy a fizetéskor. Ilyen lehet például egy weboldal elkészítése kapcsán a jogtiszta képek esetleges díja vagy a tárhely szolgáltatás. Lehet, hogy vannak már kifizetett képeid, amelyeket használni tudsz, de nagy valószínűséggel nem mindegyik fog megfelelni az ügyfélnek, a kiscicás képen a fehér macskát esetleg cirmosra szeretné majd cserélni.

6. Óradíj vs. projekt alapú díjazás.

Ha az elvégzendő munka több elemből épül fel, és meg tudsz határozni az egyes részfeladatokhoz kb. óraszámot, akkor érdemes lehet úgy felépíteni az ajánlatot, hogy minden feladathoz külön óradíjat és tervezett óraszámot állapítasz meg. Ez az ár eltérő lehet a részfeladatok esetén, például egy weboldal elkészítésekor olcsóbb óradíjjal kalkulálhatsz a képkeresésre, de drágábbal a fejlesztésre. Az óradíjas árajánlat akkor lehet igazán hasznos, ha a szakterülethez kevésbé értő ügyféllel van dolgod, így jó áttekintést adsz arról is, hogy milyen feladatok merülnek fel a munka kapcsán és az elvégzésükhöz kb. mennyi időre van szükség.

Akkor is nagy hasznát veheted az óradíjas ajánlatnak, ha a tervezettnél jóval több munka van egy adott részfeladattal, mert például sok extra kérés érkezik az ügyféltől. Így hivatkozhatsz az ajánlatra, és arra, hogy te X órát terveztél, amit el is végeztél, de mivel már most a terv duplájánál tartotok, szeretnéd jelezni, hogy innentől extra órákat fogsz felszámolni. Persze mindezt kedvesen, elegánsan.

7. Look & feel, avagy egy kis tunning nem árthat.

Apróságnak tűnhet, de az ügyfél kegyeiért folytatott harcban nagy szerepe lehet annak, ha az árajánlat kap egy kis dizájnt. Ha van egy kis szépérzékünk, nem kell erre külön embert felbérelni, elég csak a Google-t segítségül hívni (próbáld ki a „proposal design” kulcsszavakat) és egyszer rászánni pár órát, hogy egy pofás ajánlat sablont dobj össze. Egy-két szín sem árthat, ezzel is azt sugallva, hogy profi vagy, ügyelsz a részletekre.

Árajánlat minta

8. Bruttó vagy nettó?

El sem hinnétek, hányan mulasztják el még ma is ezt az apró, de fontos részletet az ajánlatban közölni. Egy sor az egész. A hiánya sok-sok fejfájáshoz és konfliktushoz vezethet a fizetéskor.

9. Meddig érvényes az ajánlat?

Sokszor előfordul, hogy egy kiküldött ajánlatra hetekig, akár hónapokig semmilyen reakció sem érkezik, aztán egyszer csak előkerül az ügyfél és sürgőssé válik a munka. A legtöbb esetben év közben azonos árakkal dolgozunk, de lehetnek olyan elemei az ajánlatnak, amik időközben változtak (pl. weboldal készítés esetén a tárhely szolgáltató árat emel).

10. Mikor kell fizetni?

Az elején, a végén, vagy előleget kérünk? Érdemes ezt is hamar tisztázni, egyszerűbb, ha az árajánlat részeként, de persze az email szövegében is utalhatunk rá.

+1 Kreatív szakemberek figyelmébe: hány módosítási kört tartalmaz az ajánlat?

A grafikusok, webdesignerek biztosan számtalan sztorit tudnának mesélni arról, hogyan húzódhat el a kéthetesre tervezett munka hónapokig. Egy kis módosítási kérés itt, egy-egy kép csere ott, persze ezt sok-sok külön emailben, telefonon, személyesen megosztva. Éppen ezért érdemes beleírni az ajánlatba, hogy hány módosítási kört tartalmaz, és ha már javában folyik a munka, emlékeztessük is az ügyfelet arra, hogy már bizony a 2. körnél járunk, így most szóljon, ha van még valami amin változtatni szeretne.

Bár a jó árajánlat még nem garancia arra, hogy miket választ az ügyfél, vagy zökkenőmentes lesz az együttműködés, de kiváló hivatkozási alap a kényes kérdések tisztázására. Persze attól, hogy az ajánlatban benne volt, hogy a coaching óradíjunk nettó ár, még nem jelenti azt, hogy az ügyfelünk nem fog reklamálni a fizetendő végösszeg miatt. Gondoljunk csak bele, magánszemélyként esetleg fel sem merült benne, hogy nettó ajánlatot kap, így végeredményben neki van igaza. De a jó ajánlás és hosszan tartó partnerkapcsolat érdekében mit nekünk egy kis ÁFA engedmény.

És újra:

Letölthető árajánlat minta ide kattintva. A minta webfejlesztés projektre vontakozik, a benne szereplő árak, óraszámok nem irányadóak, csak a sablon teljessége miatt kerültek megjelenítésre.

Ne maradj le a friss hírekről!

A friss cikkeket, a legizgibb freelancer eseményeket és egyéb hasznos érdekességeket havonta 1x elküldjük a hírlevél feliratkozóinknak egy tartalmas, bullshit mentes emailben. Ha szeretnéd te is megkapni ezt a levelet havi 1x, itt iratkozz fel.

Upwork: ilyen munkákat találhatsz a legnagyobb online munka oldalon

Filep Szilvia
-
0
Upwork: ilyen munkákat találhatsz a legnagyobb online munka oldalon

Az Upwork.com több mint 10 millió szabadúszó felhasználójával a legnagyobb globális online munkaközvetítő oldal, ahol otthonról végezhető, projekt alapú munkák között keresgélhetünk. Mielőtt elkedvetlenednél a ténytől, hogy egy oldalon verseng Magyarország teljes lakosságának megfelelő számú ember, érdemes azt is figyelembe venni, hogy közel 5 millió regisztrált megbízó, számodra potenciális ügyfél kegyeiért folyik a verseny, ami így már nem is olyan rémisztő.

Ha nem hallottál még az Upwork-ről, akkor érdemes először ezt a cikket elolvasnod: Online munka oldalak: Upwork, Freelancer, Toptal és társaik

Az Upwork-ön jelenleg 12 nagy, gyűjtő kategóriában kereshetünk munkát, amelyeken belül további 5-10 alkategóriában szemezgethetünk. Egy profilhoz maximum egy gyűjtő és összesen 10 alkategóriát adhatunk hozzá, ami azt jelenti, hogy csak a kiválasztott alkategóriákban meghirdetett munkákra pályázhatunk, de ez bármikor módosítható. Alkategóriánként változó mennyiségű projekt érhető el egyszerre, a szűkebb kategóriákban, mint például az IT biztonság, egyszerre néhány száz projekt közül válogathatunk, de például virtuális asszisztensi projekteket több ezres nagyságrendben hirdetnek.

Lássuk, melyek ezek, egy-egy példa projekttel. Példaként valódi, a cikk írásakor aktív projektek szerepelnek, a megjelenített képek a projekt rövid leírását tartalmazzák, de az oldalon a projektre kattintva ennél sokkal részletesebb infó jelenik meg:

Web, Mobile & Software Development 

IT & Networking

Data Science & Analytics

Engineering & Architecture

Design & Creative

[su_spacer size=”30″]

Writing

Translation

Legal

Admin support

[su_spacer size=”30″]

Customer service

[su_spacer size=”30″]

Sales & Marketing

[su_spacer size=”30″][su_spacer size=”30″]

Accounting & Consulting

Ha kedvet kaptál a projekt vadászathoz, érdemes elolvasnod ezt a cikket: Az Upwork és a mesés sikerek igaz története

Az Upwork és a mesés sikerek igaz története

Filep Szilvia
-
0
Az Upwork és a mesés sikerek igaz története

Az Upwork.com az egyik legnagyobb globális online munka közvetítő oldal. Projekt alapú munkát kínáló ügyfelek és szabadúszó szakemberek együttműködését segíti elő azzal, hogy platformot biztosít az egymásra találáshoz.

Erről a témáról általánosságban itt írtam bővebben: Online munka oldalak: Upwork, Freelancer, Toptal és társaik

Aki először hall a lehetőségről, mindig széles mosollyal és őrült lelkesedéssel vág bele a munkakeresésben az ilyen jellegű oldalakon. Úgy érzik, végre megtalálták a megoldást, hogy felhagyjanak az alkalmazotti léttel és váltsanak a mesés, rugalmas szabadúszói karrier felé. Miután szétnéztek az oldalon, esetleg pályáztak egy-két állásra, a mély letargia következik. Ez nem működik, itt nem lehet munkát találni!

Én nem adnám fel ilyen könnyen. Ha valakit komolyan érdekel a lehetőség és hajlandó időt és energiát szánni arra, hogy megértse, hogyan működnek az ilyen jellegű oldalak, mire kell odafigyelni és hogyan érdemes megjelenni, pályázni, nagyon nagy esélye van rá, hogy maximum 3-6 héten belül megkapja az első munkáját.

Lássuk, mi a szupertitkos recept a sikerhez: Foglalkozni kell a dologgal. 

Lássuk mindezt pontokba szedve:

Regisztráció

Ha még nem tetted meg, akkor itt az ideje! Ingyenes, viszont 2017-ben egy elég komoly változtatást léptettek életbe az oldalon, annak érdekében, hogy korlátozzák az olcsó, alacsony minőségű munkát végző szabadúszók számát. Ezért az oldalra való belépés nem automatikus, a teljes profilt el kell készíteni, majd ezzel jelentkezni az oldal szabadúszóinak több milliós táborába.

Milyen területen szeretnél dolgozni, miben van tapasztalatod?

Szánj időt és energiát az egész folyamatra. Ha több dologhoz értesz, koncentrálj egy területre (pl. online marketinghez is konyítasz, de elsősorban a virtuális asszisztensi munkák érdekelnek). Tájékozódj, hogy milyen kategóriák léteznek (ezt egyébként a profil feltöltéskor megmutatja az Upwork, de érdemes ezt a cikket is átfutnod: ).

Jellemzően azok tudnak sikeresek lenni az ilyen felületeken, akik egy dologra koncentrálnak.

Hogy miért? Mert az ügyfél legtöbbször nem online marketinges – szoftverfejlesztő – pénzügyi elemző szakembert keres egyben, hanem például a legjobb közösségi média szakértőt szeretné megtalálni a projektjéhez. Lehetsz polihisztor, csak itt ne reklámozd. Fókuszálj egy területre, amiben a legjobb vagy.

Mire figyeljünk a profil feltöltésénél?

    1. Tölts fel magadról jó minőségű arcképet. Olyat, amit egy önéletrajzhoz is szívesen használnál. Sokan egyedi logót használnak, de az Upwork is elismeri, hogy az ügyfelek előnyben részesítik azokat a szabadúszókat, akik a saját arcukkal jelennek meg az oldalon.
    2. „Professional title”, azaz a szaktudásod röviden, érthetően. Pl. marketing specialist with strong design skills/ graphic designer / virtual assistant. Sokan követik el azt a hibát, hogy virágnyelven körülírják, mihez is értenek, vagy nagyon frappánsak akarnak lenni: „Your ideal help in marketing”. Te is szívesen használnád ezt a leírást magadról? Kérlek ne tedd.
    3. „Professional overview”: Írj egy rövid, lényegre törő összefoglalót a szaktudásodról. Koncentrálj a lényegre, azokra a tapasztalatokra, amelyeket az oldalon hasznosítani szeretnél és amelyek kapcsolódnak a megadott kategóriához, amiben munkát keresel. Tagold a leírást, tegyél bele sok-sok példát és hasznos lehet, ha itt is hangsúlyozod az erősségeidet.
    4. Óradíj: egy körülbelüli díjat adj meg, de ezt később bármikor módosíthatod. Sőt, projektenként más-más, ettől eltérő óradíjat adhatsz meg. Nagyon-nagyon nagy általánosságban (csak akkor vedd ezt alapul, ha semmilyen ötleted sincs, hogy mi lenne az a nagyságrend, amit a szakmádhoz megadhatsz), $25 – $60 közötti összeggel indulj el.

Ha mindent megtettél a tökéletes profil elkészítésért, akkor nincs más teendő, csak várni a jelentkezésed jóváhagyását. Ha mégis elutasítanak, itt nézz körül, hogy mi lehet az oka. Ne aggódj, nem örökre szól, bármikor újra pályázhatsz: https://support.upwork.com/hc/en-us/articles/214180797-Why-was-my-application-to-join-Upwork-not-accepted-

Munkák keresése

Ha már bebocsátást nyertél az Upwork freelancerei közé, érdemes még egyszer átnézni a profilodat és kiegészíteni. Ha ez megtörtént, indulhat a vadászat! Az Upworkön egyszerre több tízezer (nem vicc!) projektet hirdetnek, így biztosan akad egy-kettő, amelyre érdemes pályázatot benyújtanod. Azonban érdemes csak azokat kiválasztani, amelyekre valóban alkalmas vagy, amihez megfelelő a profilod és esetleg referenciákat is tudsz adni.

Vedd figyelembe azt is, hogy az online munka világában rekord sebességgel történik a pályázás és kiválasztás, sok esetben akár egy napon belül, bár vannak olyan projektek is, amelyekre csak néhány hét elteltével választ ki szabadúszót az ügyfél. De 2-3 hétnél régebbi projektre legtöbbször már nem érdemes pályázni, kivéve, ha nagy értékű, hosszabb távú, bonyolult projektről van szó, ilyenkor hosszabb időt vehet igénybe a tökéletes jelölt megtalálása az ügyfél részéről.

A pályázat benyújtása & árajánlat

Talán ez a legkritikusabb pontja az egész folyamatnak. Hogyan add el magad? A profilodra elsősorban akkor fog látogató, azaz potenciális ügyfél érkezni, amikor megpályázod a projektjét. Valószínűleg nem fog sok időt tölteni a tanulmányozásával, gyorsan átfutja a sarokpontokat, megnézi a fényképed és már be is jelöl, hogy megfontolásra érdemes-e a jelentkezésed, vagy sem. Ugyanígy az ajánlatod részletes tanulmányozásával sem fog órákat tölteni,

átlagosan 30-90 másodpercet töltenek az ügyfelek a pályázatok áttekintésével (pályázatonként).

Ennyi időd van meggyőzni, hogy te vagy a legalkalmasabb a projektjére. Szóval felejtsd el a 800 szavas bemutatkozót, koncentrálj magára a projektre, írd le, hogy miért tetszik neked, miért lennél te a legjobb választás. Legyen személyes az üzenet, semmiképp sem sablonos, általános. Érezze az ügyfél, hogy elolvastad és megértetted, hogy mire van szüksége.

Közös munka

Ha kitartóan pályázol (eleinte érdemes akár heti 30-40 munkára is ajánlatot tenni), körülbelül 3-6 héten belül meg kell, hogy kapd az első munkádat (feltéve, hogy elvégezted a házi feladatot és végig mentél a fenti teendőkön). Ahhoz, hogy ezt további projektek kövessék érdemes néhány dolgot megfontolnod:

#1 Kommunikáció

  • Már az elején tisztázzatok néhány fontos részletet: Pontosan mit és mikorra fogsz teljesíteni? Ha nagy volumenű a projekt, javasolj köztes teljesítéseket, fizetéssel egybekötve. Ha óradíjas a megbízás, akkor várhatóan hány órát vesz majd igénybe részedről?
  • Ha kérdésed van a projekt közben, hát kérdezz!
  • Ha nem leszel kész a vállalt határidőre, vagy bármi gond adódik, jelezd azonnal!
  • Ha hosszabb, bonyolultabb projektről van szó, tartsatok rendszeres megbeszéléseket, pl. Skype-on.
  • Ne feledd, az online munka világában pörgés van, napon belül, de legkésőbb másnap válaszolj az ügyfeled kérdéseire!

#2 Ha jól dolgoztál, használd ki!

  • Kérd meg az ügyfelet, hogy írjon értékelést rólad.
  • Küldj köszönőlevelet az ügyfélnek a munka végeztével és jelezd, hogy szívesen dolgoznál még vele.
  • Add hozzá a projektet a Profil oldaladhoz, mint „work history”.
  • Ha új képességre tettél szert, add hozzá a profilodhoz.

A siker érdekében olvass és nézz meg mindent, de tényleg mindent, amit az upwork.com-on találsz. Számos oktatóanyag, videó és fórum van az oldalon, amelyekből ötleteket meríthetsz és tökéletesítheted a profilodat, a munkakeresési folyamatodat vagy az ajánlatodat!

Ha még nem regisztráltál, kezdd itt a tanulást és olvasást: Upwork Blog https://www.upwork.com/blog/

Ha már regisztráltál, lépj be az oldalra és nézd meg a lenti anyagokat:

Sok sikert!

Online munka oldalak: Upwork, Freelancer, Toptal és társaik

Filep Szilvia
-
0
Online munka oldalak: Upwork, Freelancer, Toptal és társaik

Aki valaha is beírta a keresőbe az online munka kifejezést, az bizonyára szembesült vele, hogy a magyar nyelvű találatok zöme valamilyen jutalékos alapú, gyanúsnak tűnő, de milliós keresetet ígérő oldalra vezet. Az egyébként jó szakmai képességekkel rendelkező, extra kapacitással és szabadidővel bíró, de „freelancing” témában kezdő munkavállaló így máris elkedvetlenedett és gyorsan el is felejti a rugalmas munkaidőről, projekt alapú munkavégzésről és helyfüggetlen életmóról szövögetett álmait.

Ha azonban kitartóbban keres, és angol nyelvre vált, hamarosan rátalálhat olyan globális munkaközvetítő oldalakra, mint az upwork.com, a freelancer.com vagy a toptal.com. Ma már több száz kisebb-nagyobb ilyen jellegű oldal működik, valós ügyfelekkel, valós munkákkal, egyetlen céllal: hogy ők is kapjanak egy szeletet a szabadúszó gazdaság (angolul freelance economy) gigantikus méretű tortájából. Csak az USA-ban 1,4 trillió dollárra becsülik éves szinten a szabadúszók összbevételét.

Hogyan működnek az online munka oldalak?

Közvetítő oldalakról lévén szó két tábort kötnek össze: a szabadúszó szakembereket és a megbízókat. A megbízók otthonról végezhető, projekt alapú munkákat jelentetnek meg az oldalon, többé-kevésbé részletes leírással az elvégzendő munkáról, a határidőről, esetleg az erre szánt büdzséről. A projektre pályázatot lehet benyújtani (rövid leírás, hogy miért Te vagy a legjobb választás a munkára) fizetési igény megjelölésével. A megbízó a benyújtott pályázatok közül kiválasztja a neki megfelelőt (akár többet is, ha több szakembert keres). A pályázó elvégzi a munkát, a megbízó fizet.

Ilyen egyszerű a dolog, lényegében úgy működik, mint a klasszikus álláskeresés, egy nagy különbséggel:

itt a pályázási és kiválasztási folyamat nem több hetet vesz igénybe, hanem általában néhány napot, vagy mindössze néhány órát.

Ha az érdekel, hogy konkrétan milyen munkát lehet otthonról végezni, ide kattints: Upwork: ilyen munkákat találhatsz a legnagyobb online munka oldalon

Mennyibe kerül?

Ezek a munkaközvetítő oldalak többnyire azonos üzleti modellt követnek: az elvégzett munka után a megbízó által a szabadúszó szakembernek kifizetett összeg egy bizonyos százalékát kapja meg a közvetítő oldal. Azaz egy 10%-os jutalékkal dolgozó oldal esetén egy 1000 dolláros projektből 900 dollárt kap a szakember, 100 dollárt a közvetítő platform.

Az oldalon való megjelenés a szabadúszók számára többnyire ingyenes, azonban a legtöbb helyen különböző havidíjas csomagok megrendelésével extra előnyökhöz és lehetőségekhez juthatunk a többiekhez képest. Ilyen például az Upwork-ön a havi 10$-ért kínált PLUS csomag, amellyel többek között azt is megnézhetjük, hogy egy bizonyos munkára benyújtott pályázatok között mekkora a legmagasabb, a legalacsonyabb és az átlag fizetési igény. Ez segíthet a megfelelő árajánlat meghatározásában.

Hogy jutok a pénzemhez?

Az online munkaközvetítő oldalak nagy előnye, hogy leveszik a pénzbehajtás terhét a szabadúszó válláról. Azaz Te „csak” a munkát végzed, a közvetítő beszedi a fizetésedet az ügyféltől és tovább utalja a jutalékkal csökkentett összeget az általad megadott bank-, vagy PayPal számlára. Mivel még itt is akadhatnak inkorrekt ügyfelek, akik nem szívesen nyúlnak a zsebükbe, a legtöbb oldalon a megbízótól már a projekt kezdetekor elkérik a szabadúszónak szánt összeget, ami a munka sikeres elvégzéséig a közvetítő számláján parkol.

Viták, félreértések, minőségi kifogások itt is lehetnek, azonban folyamatos kommunikációval ezek könnyen megelőzhetőek.

Hogyan kell regisztrálni?

Freelancer-ként általában két fajta regisztrációval találkozhatunk, attól függően, hogy mi az oldal működési elve:

  1. A szokásos online regisztrációs adatokat (név, email, jelszó, esetleg még néhány személyes adat) kérik és már be is léphetünk az oldalra.
  2. Egy részletes űrlapot kell kitöltenünk, a szakmai önéletrajzunk szinte minden elemét felsorolva, majd egy alapos átvilágításon esünk át. Ha megfelelünk a kívánt kritériumoknak, beléphetünk az oldalra. Ez a macerásabb verzió, de cserébe, ha bekerülünk, kevesebb versenytárssal kell megküzdeni egy-egy jó projektért.

Ez a 0. lépés az online munka világában, ezt követően vonzóvá kell tenni magunkat a megbízó számára: egy tartalmas, átgondolt, minőségi online profil létrehozása következik. Erről itt írtam részletesen: 

Mennyit lehet ezzel keresni?

Bármennyit. A nullától a millió dolláros bevételig szinte bármennyit. 3 dolog befolyásolja igazán, hogy végül ki mennyit visz haza az online munkahelyről:

#1 Hozzáállás: ha nem úgy kezdünk neki, hogy regisztrálok, nézelődök, kicsit foglalkozom  vele, és majd 1-2 hét múlva biztos lesz valami, akkor nem érdemes egy percet sem eltölteni a dologgal.

Ez nem egy könnyebb út a munkakeresésben, hanem egy másik alternatíva,

aminek megvannak a maga szabályai, trükkjei, amit bizony alaposan ki kell ismerni, azaz tanulni kell. Időt kell szánni arra, hogy megértsük, hogy működik az adott oldal, érdemes elolvasni az összes elérhető oktatóanyagot (a legtöbb oldalon profi, valóban hasznos, részletes útmutatók, segédanyagok érhetőek el). Ha már profik vagyunk ajánlat írásban és meg is szereztük az első munkát, akkor sem lehet lazítani, ha bevételt szeretnénk, akkor folyamatosan pályázni kell. Persze egy idő után itt is kialakíthatunk egy stabil ügyfélkört, akik folyamatosan munkával látnak el.

#2 Képességek: minimum középfokú angol nyelvtudás, jó kommunikációs készség, azon belül tapasztalat ügyfélkommunikációban, határidők szigorú betartása, és persze komoly szakmai felkészültség az adott területen. Ahogy fent említettem, ez nem egy könnyebb út, hanem egy másik, itt bizony a legjobb képességű szakembereknek terem babér. Amíg egy klasszikus munkahelyen a megjelenés, kisugárzás és esetleg hátszél is besegíthet, itt kizárólag a meglévő képességeinken és az esetleges gyengeségek fejlesztésére fordított energián múlik, hogy mire jutunk.

#3 Szakterület: általánosságban egy szoftverfejlesztő nagyobb eséllyel talál izgalmas, jól fizető projektet, mint egy magyar-angol fordító. Persze itt is akadnak kivételek, léteznek például kifejezetten csak fordítói projekteket kínáló oldalak, itt már megdől a fenti állítás.

Ha szeretnél még többet megtudni az online munka világáról, böngészd át az Online munka rovat cikkeit!

A hatékony megbeszélések 6 aranyszabálya

Filep Szilvia
-
0
A hatékony megbeszélések 6 aranyszabálya

Álltál már fel úgy az asztaltól egy megbeszélés után, hogy azt érezted, na ennek semmi értelme nem volt? Ha azon kevesek egyike vagy, aki eddig kizárólag eredményes meetingen vett részt, akkor neked nem érdemes ezt a cikket végigolvasni, valószínűleg sok újdonság nem lesz benne! 

Azonban ha voltál már eredménytelen, a tervezettnél kétszer hosszabb, unalmas megbeszélésen, érdemes most pár percre a képernyőre szegezni a tekintetedet. Vigyázat, a cikk elolvasása és a leírtak alkalmazása lényegesen hatékonyabb megbeszéléseket eredményez!

Legyen szó egy látszólag kötetlen beszélgetésről egy potenciális üzleti partnerrel, egy munkamegbeszélésről egy másik freelancerrel, vagy éppen egy csapat meetingről, ha többen dolgoztok egy projekten – nem árt néhány egyszerű dologra figyelni, hogy hatékonyan teljen az értékes időd.

#1 A hatékony megbeszélés nem hosszabb 1-2 óránál.

Ha hosszabb, akkor nem lesz hatékony. Aktívan figyelni és a legjobb ötleteinket a kalapba tenni sok energiát igényel, éppen ezért csak rövid ideig vagyunk képesek rá.

Megfigyelted már, hogy a hosszabb, 2-3 órás megbeszéléseken valójában mennyi idő az, amit a tervezett megbeszélni valókkal töltesz?

Vagy a megbeszélés elején van egy extra hosszú ráhangolódás, csacsogás az élet nagy dolgairól, vagy gyors kezdés után, 40 perc után teljes kifulladás. Ha sok dolgot kell megvitatni, ötletelni (ami elég időigényes), akkor érdemes több részre bontani a megbeszélést, kellő hosszúságú (minimum 30 perces) szünetekkel, 1-1,5 órás aktív blokkokkal. Ha van rá idő, akkor érdemes több napot kijelölni és minden napra csak 1-1 témát időzíteni (ennek egy része mehet online, pl. Skype video chat formájában, így nem megy el idő az utazással). Persze, mennyivel hatékonyabbnak tűnhet, hogy összeülünk, rádobunk egy teljes napot és mindennel végzünk! Csak a munka minősége lesz kifogásolható, és mennyire lesz hatékony a végén, ha újra kell gondolnunk az egészet, mert első alkalommal már fáradtak voltunk a megbeszélés második felében?

#2 Agenda

Avagy a megbeszélés napirendje. Olyan egyszerűen hangzik, de van néhány buktatója. A csak a te fejben létező terv a megbeszélés menetéről sokkal kevésbé hatékony, mint a pár nappal a meeting előtt elkészített írásos változat, megosztva a meghívott résztvevőkkel. Így mindenki tudja, mire készüljön, esetleg még néhány kósza gondolatot is szán a felkészülésre. Ha több dologról lesz szó, érdemes jelölni, hogy mennyi időt szántok egy-egy témára, így nem a megbeszélésen fog kiderülni, hogy a legfontosabb topikra mindössze 3 perc maradt, és mindenki maradjon még 20-30 percet a tervezetthez képest. Ha valaki erre kér, nagyon csúnyán tudok nézni. Ismered a mondást, hogy ölni tudna a szemeivel? 🙂

A cikk végén találsz egy kis segítséget az agenda elkészítéséhez.

#3 Mi a cél?

Hogy szokott kinézni általában egy Agenda? Benne van például, hogy 2. pont, Landing page design, 20 perc. Mi ezzel a baj? Az, hogy nincs kimenete, célja ennek a napirendi pontnak. Csak ötletelünk, vagy véglegesítünk valamit? Átbeszéljünk részletesen az egészet, a tipográfiát, a képeket, szövegeket, színeket – vagy ezekből most csak egyet szeretnénk véglegesíteni?

3-4 résztvevő esetén pontosan 3-4 különböző elképzelés lesz arról, hogy mit is akarunk megbeszélni.

A fenti példa nem légből kapott, velem történt meg. Ebbe a hibába hányszor, de hányszor belefutottam! Apróság, de mekkora különbséget jelent.

Kick-off, azaz első körös megbeszéléseknél, különösen potenciális üzleti partnerrel, pedig egyszerűen kötelező célt meghatározni (ezt viszont nem szerencsés megosztani a másik féllel) , de ezzel kapcsolatban is érdemes körültekintőnek lenni. Az, hogy bemutatkozom, bemutatom a termékemet vagy szolgáltatásomat, nem cél. Ami cél lehet:

  1. Az adott témában jártas, tapasztalt szakértő képének kialakítása a partnerben, amit A, B és C sztorik elmesélésével erősítek.
  2. Egy próba projekt részleteinek megbeszélése.
  3. A partner következő projektjéről részletes infók begyűjtése.

#4 Facilitálás

Ez a hatékony megbeszélés esszenciája. Nem csak a több tíz fős, hanem a kétszemélyes meetingeken is érdemes bevetni. De mit is jelent ez pontosan? Egy kiválasztott résztvevő gondoskodik arról, hogy kövessük az agendát (ideális esetben ő maga készíti el előre), az abban meghatározott időkeretek betartásával. Szót ad és vesz el, ha nem a témához szorosan kapcsolódó beszélgetés indul. Figyel arra, hogy addig ne kezdődjön el új téma, amíg az előzőt nem zártuk le. Ha sehogy sem sikerül az adott témát időn belül megbeszélni, akkor jelzi a résztvevőknek és együtt dönthetnek arról, hogy folytassák-e egy másik napirendi pont máskorra halasztásával, vagy ez olyan téma, ami egy külön megbeszélést érdemel. Részletesen itt írtam erről: Facilitálási útmutató a megbeszélések szuperhőseinek.

#5 Az elhangzottak és következő lépések rögzítése

Az egyik leggyakoribb hiba, amit a megbeszélések során elkövetünk, hogy nem írjuk le, miről beszéltünk és miben állapodtunk meg. Talán felmerül bennünk a megbeszélés végén, hogy gyorsan vessük papírra (telefonba), ami elhangzott, de legtöbbször egy legyintéssel elintézzük, hogy úgyis emlékszem rá, vagy majd otthon leírom. Nem fogsz rá emlékezni (vagy csak nagyvonalakban) és otthon nem fogod leírni. Pár perc az egész, akár várhatsz addig, amíg mindenki elmegy, de érdemes azon melegében minden fontos részlettel együtt lejegyzetelni a történteket és a következő lépéseket – ha extrán hatékony akarsz lenni, akkor már be is teszed a feladatlistába, felelőssel és határidővel együtt!

#6 Nyomonkövetés

Előre elkészített agenda pipa, hatékony, facilitált megbeszélés pipa, jegyzetelés pipa, és még írásos bizonyítékunk is van az elhangzottakról és a következő lépésekről, teendőkről. Elérkezik egy újabb megbeszélés ugyanazokkal a résztvevőkkel és mi történik? Új témát veszünk elő, és elfelejtjük megnézni, maradt-e esetleg valami legutóbb, egy elhalasztott téma vagy nem sürgős, de fontos tétel, amit rögzítettünk. Konklúzió: mindig nézzünk rá az előző meeting feljegyzéseire és ütemezzük be a kimaradt dolgokat a következő alkalomra.

Akinek sikerült félelem és rettegés nélkül eljutni ezekig a sorokig, jutalmul egy kis csemege, szerintem így néz ki egy ideális Agenda:

  • 9:00 – 9:10 Warm-up – bemelegítés…:), későn érkezők bevárása – MINDENKI
  • 9:10 – 9:12 Napirend áttekintése – SZILVI
  • 9:12 – 9:30 A szerkesztőségi naptár véglegesítése a következő két hónapra, szerzők és határidők rögzítése – PETRA
  • 9:30 – 9:50 A következő havi marketing kampány részleteinek megosztása, ötletelés, a kampány finomhangolása és véglegesítése: feladatok, felelősök és határidők meghatározása – RICSI
  • 9:50 – 9:55 Az előző havi eredmények megosztása – SZILVI
  • 9:55 – 10:00 Megegyezés a következő megbeszélés időpontjáról – SZILVI

Facilitálási útmutató a megbeszélések szuperhőseinek

Filep Szilvia
-
0
Facilitálási útmutató a megbeszélések szuperhőseinek

Számos folyamat van a szabadúszók életében, amihez nem árt egy kis hatékonyság. Az eredményes megbeszélés egyike a kulcsfontosságú területeknek. Az alkalmazottból lett szabadúszó (ami egyébként a hazai freelancerek 99%-a – Freelancing in Hungary felmérés 2017) ilyenkor felidézi azt a sok-sok fölöslegesen eltöltött időt a cégben, amikor a kollégákkal kedvetlenül, értelmetlenül ültek órák hosszat egy asztal körül arra várva, hogy végre elteljen annyi idő, hogy észrevétlenül kiosonhassanak egy fontos telefonhívás vagy „hív a természet” ürügyén. Itt meg is áll a gondolatmenet, azzal a felkiáltással, hogy szabadúszó vagyok, nincs több meeting!

Van egy rossz hírem: a szabadúszók karrierépítéséről szóló útmutató apróbetűs részében van egy megfontolandó gondolat: a saját képességeid mellett, vagy talán még az előtt, a legfontosabb eszközeid a kapcsolataid. A barátaid, az ismerőseid, a hasonló gondolkodású freelancerek, a partnerek és a hozzájuk vezető utat ismerő emberek. Ezeket a kapcsolatokat ápolni kell és törekedni kell újak építésére. Ennek a legjellemzőbb, legismertebb formája a meeting. Talán ellentmondásos ez a gondolat, de minél több eredményes, hatékony megbeszélésed van, annál több időt spórolsz magadnak az ügyfélszerzéssel, inspiráció és ötletek keresésével, és a különböző megoldandó problémák kezelésével kapcsolatban.

Hogyan facilitáljunk? Mire jó ez egyáltalán?

A nagyszótárban a következő kifejezéseket találtam: megkönnyít, előmozdít, elősegít. Kicsit érthetőbben a facilitálás a megbeszélés koordinációja, a tervezett témák, kitűzött célok és az időkeret figyelembe vételével.

Sokan esnek abba a hibába, hogy összekeverik a facilitálást a vezetői szereppel. A jó facilitátor elősegíti a döntések meghozatalát, nem pedig ő dönt. Mindent megtesz annak érdekében, hogy támogató, konstruktív légkör alakuljon ki a megbeszélés során. Folyamatosan bővíti az eszköztárát, felvértezi magát különféle trükkökkel a sokszínű személyiségtípusok kezelésére. Tudja, mit mondjon, ha valaki túl hosszúra nyújtja a mondandóját, kezeli a konfliktusokat és a túlzottan határozott érveléseket. Bátorítja a hozzászólást, a konstruktív véleménynyilvánítást és a teljes megbeszélést mederben tartja, hogy végül minden résztvevő időben és elégedetten távozzon.

Egyszóval egy szuperhős.

Hogyan lehetsz te is szuperhős?

#1 A megbeszélést megelőzően készüljön el és legyen elérhető minden résztvevő számára a tervezett agenda, konkrét témákkal és hozzájuk kapcsolt időkerettel. Ez megkönnyíti a felkészülést, egyértelművé teszi, hogy mi az, ami belefér az időkeretbe, mi az, ami nem. Már az agenda megalkotásánál érdemes konkrét pontokat és célokat meghatározni. Például ha valamivel kapcsolatban döntést kell hoznunk, akkor ez kerüljön bele a napirendbe: döntés a projektben résztvevő grafikus személyéről. A facilitátor feladata, hogy ezek a célok teljesüljenek, és addig ne lépjen a társaság a következő napirendi pontra, amíg az előzőt nem zárták le.

Napirend mintát ennek a cikknek a végén találsz: A hatékony megbeszélések 6 aranyszabálya.

#2 A megbeszélés elején köszöntsd a résztvevőket és a körülmények figyelembe vételével biztosíts időt a ráhangolódásra. Például egy olyan csapat megbeszélésen, ahol a résztvevők nem ismerik egymást, érdemes játékos formában, de röviden egy bemutatkozó kört levezényelni. Az egyik nagy projekt a Freedom X Fest 2018 volt. Remote csapatban dolgoztunk a rendezvény előkészületein, összesen 16-an, 4 kontinensről, 7 országból. Az első megbeszélésen mindenkinek kinéztünk az ablakán. Fogtuk a laptopot és megmutattuk, mit látunk, ha fontos teendőink közepette épp nem a képernyőt bámuljuk. Volt itt havas táj, pálmafa, forgalmas úttest és még egy kíváncsi cica is, aki éhesen nyávogott a teraszajtó tövében.

Ha összeszokott csapat ül egy asztalhoz vagy a gép elé, online, akkor is érdemes pár percet szentelni csevegésre, viszont a facilitátor feladata, hogy ez ne húzódjon el és ne vegyen el túl sokat az értékes időből.

#3 A hatékony megbeszélések ceremóniamestérenek egyik legfontosabb feladata az időkeretek betartása. De ez egyben a legnehezebb is.

Mert nem csak arról van szó, hogy nézzük az órát és szólunk, ha letelt az idő.

Fókuszáltan kell figyelnünk a teljes megbeszélés alatt és különböző kritériumok alapján kell döntenünk arról, hogy meddig engedjük elhúzódni a diskurzust:

  1. Mennyire fontos az adott téma?
  2. Mennyire sürgős ezzel kapcsolatban döntést hoznunk?
  3. Mik az egyéb napirendi pontok, van-e olyan, amit el tudunk halasztani és ezzel időt szabadíthatunk fel?
  4. Milyen hangulatban van a társaság? Érdemes ezt most megvitatni vagy jobb lenne, ha mindenki önállóan átgondolhatná?
  5. Körülbelül mennyi időre lenne még szükség ahhoz, hogy ezt a témát lezárjuk?

Bizony, ez nem száraz matek, nem egyértelmű a döntés. Viszont ha ismerjük a projektet és van egy kis érzelmi intelligenciánk, akkor mérlegelni tudjuk, hogy érdemes-e tovább menni ezzel a témával, vagy már olyan káosz és konfliktus van, hogy jobb, ha mindenki érleli még kicsit a gondolatait. Ha úgy érezzük, hogy támogató, konstruktív a hangulat és a következő 10 percben le lehet zárni ezt a topikot, akkor fussunk végig a napirenden és próbáljuk meg kisakkozni azt az extra 10 percet valamelyik pont elhalasztásával vagy egy kis átrendezéssel. Ha lezárult a hosszabbra nyúlt beszélgetés, a résztvevők bevonásával is lehet dönteni arról, hogy melyik tétel kerüljön át a következő meetingre.

#4 A facilitátor lényegében egy műsorvezető. Ő konferálja fel a színpadra lépőket és ő jelzi a „művésznek”, ha már vége a shownak. Biztosítja, hogy mindenki szót kapjon, és felszínre kerüljenek az értékes gondolatok, javaslatok. Ehhez persze nem árt néhány szófordulatot megjegyezni, hogy ne legyen sértődés és kilátásba helyezett lincselés a vége:

  1. Rozi, még pár percet tudunk erre a témára szánni, kérlek, ha van még valami fontos, akkor azt mondd el nekünk.
  2. A következő témára 10 percünk van, így kérek mindenkit, hogy maximum 2 percben ossza meg velünk a gondolatait.
  3. Ne haragudjatok, hogy közbevágok, de az „A” témával kapcsolatban ma mindenképpen döntést kell hoznunk, így azt javaslom, hogy gyorsan zárjuk le ezt a dolgot és térjünk át az „A” témára.
  4. Béla, megértem, hogy más az álláspontod, teljesen jogosak a felvetéseid, éppen ezért azt javaslom, hogy halasszuk el ezt a témát a következő alkalomra és addig mindannyian értékeljétek a felvázolt alternatív lehetőséget.

#5 A megbeszélés rögzítése, jegyzetek készítése. Bár nehéz egyszerre mindkét szerepben tökéletesen helyt állni, de egy kis gyakorlással bele lehet jönni – vagy meg lehet kérni egy másik résztvevőt, hogy figyeljen és vessen papírra minden fontos dolgot. Az értékes javaslatokat, a meghozott döntéseket, a kitűzött célokat és a kapcsolódó feladatokat, határidőket.

#6 Egy-egy napirendi pont után érdemes összefoglalni az elhangzottakat, vagy legkésőbb a megbeszélés végén. Itt kell megemlíteni, ha valamelyik témában döntés született, vagy ha további feladatok kapcsolódnak egy dologhoz. A hatékonyság érdekében ezeket felelős személyhez és határidőhöz kell kötni, erre a facilitátor tesz javaslatot, de a csapat hozza meg a döntést.

És itt nem ér véget a folyamat, ezt követi az írásos összefoglaló, benne a következő lépésekkel, felelősökkel, határidőkkel. Majd jöhet az újabb megbeszélés, a fenti forgatókönyv szerint.

Ne keserdj el, ha ennél izgalmasabbnak képzelted a megbeszélések szuperhőseinek világmegmentő akcióját. A valóságban ez sokkal színesebb, szagosabb, tele fantasztikus emberekkel, gondolatébresztő ötletekkel, rendkívüli gondolatokkal. Itt a lehetőség, hogy egy kis koordinációs segítséggel ezek mind valóra váljanak.

Első lépések a szabadúszás és ügyfélszerzés felé

Köves Petra
-
0
Első lépések a szabadúszás és ügyfélszerzés felé

Hetek, talán hónapok óta érik bennünk az elhatározás, hogy belevágjunk az ismeretlenbe, és saját ügyfélkört építsünk új vállalkozásunkhoz. Óriási lépésnek tűnik elengedni a biztonságos alkalmazotti létet, és nem árulok zsákbamacskát, az is. Próbáljunk meg kisebb lépésekben gondolkodni, nem ugrani egyszerre túl nagyot, és elegendő időt adni magunknak az új környezet, és benne önmagunk megismerésére.

Mindig is biztonsági játékos voltam, amikor a karrieremről volt szó, sosem vállaltam irracionálisan magas kockázatot, sőt bármily hihetetlenül hangzik, 3-4 évvel ezelőtt megesküdtem volna, hogy sosem állok fel a kényelmes 8 órás munkakörből, hiszen mi lehet annál jobb, mint minden hónapban fixen megkapni a havi kis fizetésem?
Most már tudom. Önmagamért felelősséget vállalni, és azzal foglalkozni, amit szeretek, az egyik legjobb döntés volt az életemben.

Hogyan kezdjünk szabadúszni?

Szerencsés helyzetben voltam freelancerségem előtt, hiszen a vállalat, ahol senior digitális projekt menedzserként dolgoztam, látványos költség-csökkentésbe kezdett, és kollégáimmal előre sejthettük, hogy a jól fizetett, senior pozícióban lévő munkatársak sincsenek már biztonságban.
Különös módon, nem a pánik, hanem egy egyre erősödő elhatározás kerített hatalmába: ha innen menni kell,

itt az idő, kipróbálom, milyen a saját lábamon állni.

Szinte vártam a pillanatot, mikor a főnököm behívott az irodába, és szomorúan közölte, hogy minden senior digitális projekt manager pozíció megszűnik a cégben. Azt hiszem ő kellemetlenebbül érezhette magát ott akkor, hisz én már március magasságában tudtam, hogy ezután szabadúszó leszek. Szeptember elsejével szűnt meg az állásom.

Nem mindenkinek kínálja fel az élet a megoldást, de abban biztos vagyok, hogy az a néhány hónap, amikor még anyagi biztonságban voltam, de már tudtam, hogy mire készülök, nagyon kellett ahhoz, hogy legyen bátorságom a freelancer életmód felé lépni.

Tudtam, hogy biztos anyagi tartalékkal kell rendelkeznem, és hogy az ügyfélkört már az indulás előtt ki kell építenem legalább alap szinten. Tartalék tekintetében felállítottam magamnak egy egyszerű szabályt: addig engedem meg magamnak a szabadúszó életmódot (nem árt néha önmagunkkal is szigorúnak lenni :)), amíg minimum 3 hónapra elegendő tartalékom van. A 3 hónapot az alapján becsültem, hogy korábbi munkahely váltásaim során általában 2-3 hónap alatt sikerült elhelyezkednem, így ha financiális nehézségeim adódnak, úgy gondoltam, “még mindig beülhetek egy 8 órás munkakörbe”. Ma már nem gondolom így. 🙂

Hogyan találjuk meg első ügyfeleinket?

Először csak tesztelgettem magamon és a barátaimon, ismerőseimen, mit szólnak a döntésemhez. Elmeséltem mindenkinek, de úgy emlékszem, nem hangsúlyoztam különösebben, hogy projektekre lesz szükségem a megélhetéshez, illetve, hogy bármilyen segítségre számítok a barátaimtól. Éreznem kellett, milyen kimondani, és elhinni, hogy nekem, aki sose akart korábban vállalkozó lenni, milyen megbarátkozni a gondolattal.

Megint csak nagy szerencse, hogy a baráti körömben többeknek akadt egy barátja, családtagja vagy ismerőse, akinek mint kiderült épp volt egy projektje, amelyben segítségre volt szüksége. Itt a helye a köszönet nyilvánításnak, elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy ilyen fantasztikus barátaim vannak a mai napig. 🙂

Az első hónapban specifikációt készítettem egy alakuló website-hoz, a következőben egy startup termékfejlesztésbe vontak be, majd egy ügynökségnek kezdtem külső projekt menedzserként kisebb projektekben segíteni. Mire megszűnt a munkahelyem, ha megélhetésre nem is volt még elegendő a bevételem, biztos voltam benne, hogy lesz igény a digitális projekt menedzseri szolgáltatásaimra.

Ugrás az ismeretlenbe: erősítsük meg az ügyfélkört és szerezzünk hosszú távra projekteket

Digitális projekt menedzserként, inkább egyszeri projektek megvalósításával bíztak meg. Mivel kezdetben havi díjas szolgáltatásom még nem volt (marketinggel akkoriban még nem foglalkoztam), igyekeztem az egyszeri projektekben olyan minőségi munkát végezni, amely meggyőzheti munkaadóimat, hogy későbbi feladatok kapcsán is gondoljanak rám.

Proaktív voltam, tanácsadóként működtem (nem csak megvalósítóként), és alapvetően igyekeztem mindenkivel jól kijönni. Egyik szupererőm a kedvesség. Amikor ügynökségnél dolgoztam, nem tudtam mindig biztosan, hogy jó-e, hogy egy-egy produkciós kollégát kedvesen kérlelek, hogy haladjunk már végre a feladatával (szemben más, szigorúbb, asztalt borogató, veszekedő kollégával), de az évek alatt meggyőződtem róla, hogy mindkét módszer célravezető lehet, és nem kell kibújnom a bőrömből és Hulkká változnom, hogy motiváljak egy-egy grafikus vagy fejlesztő kollégát. 🙂

A fentiek eredménye lehet, hogy legelső ügyfeleim közül többekkel a mai napig együtt dolgozunk. Emellett folytattam az ismerősök beavatását tevékenységembe, mindenkivel leültem egy kávéra, aki valaha megkeresett, fejvadászokkal (beavatva őket a ténybe, hogy nem szeretnék 8 órás munkakört), startuperekkel, más projekt menedzserekkel, juniorokkal vagy produkciós kollégákkal. Ezekből, és korábbi kapcsolatokból is érkezett, illetve érkezik néha ma is egy-egy projekt.

Amikor szabad kapacitásom van, előszeretettel nézegetem a Kreatív.hu állás rovatát vagy az Állások a médiában Facebook csoportot, ahol a nekem való ügynökségi munkákat hirdetik (legtöbbször teljes állásban, de akad azért néha részmunkaidős is). Emellett rengeteg nemzetközi Freelancer állásoldal van, melyek közül az Upwork itthon az egyik legnépszerűbb, itt írtunk is róla bővebben. Minden szolgáltatásnak megvan a megfelelő felülete, ahol érdemes itthoni projektekhez nézelődni, grafikusoknak például a Grafikus munkákat, WordPress fejlesztőknek pedig például a WordPress fejlesztők és felhasználók oldalát ajánlanám. Rengeteg hasonló csoport van, ezért fontos, hogy Ti magatok is eltöltsetek egy kis időt releváns oldalak keresgélésével, mert tapasztalataim szerint a Facebook a legnyitottabb felület a kapcsolat felvételre, és egész más a nexus, mint egy emailben küldött állásajánlat megválaszolásakor.

Idén kezdtem el blogot írni, és besegíteni a Freedom X Fest szervezésébe félig-meddig önkéntes alapon, és megint egy új dolgot tanultam.

Az olyan feladatok, amelyekre korábban “ingyen munkaként” gondoltam, sokkal többet is hozhatnak nekünk, mint gondolnánk.

Inspirációt, barátságokat, feltöltődést, flow élményt és hosszabb távon akár még új projekteket is. Ha van szabad kapacitásunk, mert még nincs elég fizetős projekt vagy épp uborkaszezon van, ne féljünk bevállalni valamit, amit amúgy szívesen csinálunk, ellenszolgáltatás nélkül. 🙂

És, hogy mi a tanulság?

  1. Az élet néha megkönnyíti a döntést, de ha nem így történik, adjunk mi magunknak egy kis időt felkészülni lelkileg (ami nem kevésbé fontos!) és anyagi tartalék szintjén is. Legyen ez a mi próbaidőnk, optimálisan úgy, hogy közben még van fix bevételünk.
  2. Legyünk bátrak, meséljünk a terveinkről a barátainknak, osszuk meg a gondolatainkat, terveinket, félelmeinket. A barátaink azért vannak mellettünk, mert szeretnek minket és ha tudnak, támogatni fognak.
  3. A kapcsolatok a legfontosabbak az életben, legyen szó üzletről vagy magánéletről, egymást építjük, egymásból inspirálódunk. Építsük tehát folyamatosan a kapcsolatainkat, találkozzunk mindenkivel, barátkozzunk, keressük meg a közös pontokat és ha úgy alakul, csináljunk közös projekteket. 🙂
  4. Legyünk proaktívak, vadásszuk folyamatosan (nem csak, amikor épp nincs munkánk) az adódó lehetőségeket, és persze használjunk minden elkészült projektet (grafikát, website-ot vagy eseményt, amit szerveztünk) referenciaként.
  5. Önkénteskedjünk, ha megvan, mit szeretünk csinálni, mitől lesz flow élményünk, fektessünk be bátran időt és energiát, mert lehet épp ez tölt majd fel igazán és ad erőt a fizetős projektek megvalósításához is. 😉

Rés a présen – Interjú Bozzai Krisztivel, a Copypastry tulajdonosával

Benedek Gergő
-
0
Rés a présen – Interjú Bozzai Krisztivel, a Copypastry tulajdonosával

Kriszti art directorként kezdett dolgozni, de nagyon hamar a saját ötletéből épített cége vette át a fókuszt az életében, már karrierje legelején átugorva néhány nagyobb lépcsőfokot a szabadúszó életmódban. A Copypastry saját fotó beküldése alapján gyárt le sütiformákat a megrendelők számára, 3D nyomtatók segítségével. Az alábbiakban az ötletgazda-tulajdonos elmeséli, mik voltak a vállalkozás fejlődésének kulcsmomentumai, és hogyan (nem) dolgozott a Himalája csúcsairól.

Interjú Bozzai Krisztivel, a Copypastry tulajdonosával

Még mindig nagyon fiatal vagy, de valahogy el kell kezdeni az interjút, szóval kérlek meséld el, mivel foglalkoztál a Copypastry indítása előtt.

Építészetet tanultam, amit hamar otthagytam, átmentem Formatervezés szakra  a Moméra, amit még mindig nem fejeztem be.

Dolgoztál egyáltalán valamit előtte?

Kimentem a 2012-es londoni Olimpiára, takarítani.

???

Az olimpiai faluban laktunk, konténerekben, és napi 14 órát dolgoztunk. Nagyon tetszett.

Ezután mi történt?

Aztán megszereztem a BA diplomámat. Valami kevéssé művészit szerettem volna csinálni, ezért beiratkoztam marketingre a Corvinuson. Nem tudtam, mennyire való nekem a reklám világa, úgyhogy elmentem a Laboratory nevű ügynökséghez gyakornoknak. A diplomaanyagom volt a portfólióm. Adtak egy próbafeladatot, ami elég testreszabott volt, mert 3D-zni kellett benne. A munkáim nagyon tetszettek a kreatív igazgatónak, úgyhogy elkezdhettem ott dolgozni, és három hét után állást ajánlottak, szóval ez nagyon szerencsésen alakult.

Aztán kórházba kerültem és emiatt felmondtam. Amikor felépültem, visszamentem az egyetemre. A lábadozásom vége és a suli kezdete között volt pár hónap üresjárat. Ekkor kezdtem el Copypastry-t.  

Hogyan?

Nagyon szerettem volna valami saját üzletet, illetve mindig gondolkodtam azon, hogy a Londonban keresett pénzemet hogyan fektessem be. Ebben az ötletben az volt az ideális, hogy nincs benne kockázat. A legrosszabb, ami történhet, az az, hogy van egy 3D nyomtatóm.

És miért pont sütiformák?

Tipli miatt van. Ő a volt barátom tacskója. Nézegettük a jutalomfalatokat, hogy milyen sok adalékanyag van bennük, és arra gondoltam, “jól van, akkor sütök egyet én”. Valami normálisat, legalább tudjam, mi van benne. De csak ilyen angyalka meg hullócsillag-formáim voltak otthon, innen jött, hogy  igazából nyomtathatnék egyet, aztán így… indokolatlanul rápörögtem erre a projekre.

Két héttel később a régi Gödörben volt egy 3D-nyomtatós esemény. Égi jelnek vettem, elmentem, körülnéztem, ki is néztem, és megvettem egy nyomtatót.

Milyen volumenű befektetésnek kell ezt elképzelni?

Egy laptop ára… A szüleimnek vállalkozásai vannak, ők mellettem álltak olyan értelemben, hogy “csináld-csináld, nem baj ha nem jön össze, majd a tizenötödik működni fog”. Szóval… nem hiszem, hogy hittek az ötletben, de nagyon támogatták.

Mi volt a next step? Megvan az ötlet, megvan a nyomtató, honnan lesznek ügyfelek? Csináltál weboldalt?

Nem, a BME-n van a Menedzsment Szakkollégium, ott voltak ismerőseim. Ők minden nyáron csinálnak egy tábort startup témakörben, és ebben az évben az ötletvalidáció volt a tábor kiemelt témája. Ide lehetett jelentkezni ötletgazdaként és megvalósítóként. Oda elhívnak csomó előadót, illetve vannak csoportmunkák: szóval ott egy hétig a Copypastry ötletét gyúrtuk. Sokáig például az sem tudtam, hogy a sütiket áruljam, vagy a formákat.

Saját weboldalt nem akartam először, mivel tartottam attól, hogy nem találnak rá a vevők. Ekkor ismertem meg az Etsy-t, amiről eddig nem tudtam. Van 80 millió felhasználója… Ott indultam el. Feltettem pár képet és kész. Nappal egyetem, este nyomtattam a megrendeléseket. Aztán kezdett felpörögni.

Ezután a MOMÉN egy művészetmenedzsment szakos lány, Pataricza Fanni, megkeresett, hogy hadd csinálja a félévi projektjét velem. Így ketten, illetve az ő vőlegényével, Vértes János Benjáminnal, akinek volt már vállalkozásokban tapasztalata – együtt hárman határoztuk el, hogy csináljuk ezt komolyabban. Akkorra már volt annyi megrendelés, hogy beköltöztünk egy közösségi stúdióba, ők pedig betársultak hozzám. Innentől lett arculat, saját honlap, és vettünk még nyomtatókat.

Ekkor, 2015 őszén történt, hogy teljesen random lehozott egy cikket rólunk a Huffington Post, két-három héttel azelőtt, amikorra terveztük a sajtómegjelenésünket. Fogalmam sincs, hogy találtak ránk. Emiatt többszáz megrendelés jött be egy hét alatt – Janó vitte az üzletet és szerzett gyorsan egy nyomtatószponzort,  én non-stop tanítottam be a grafikusokat, akik a nyomtató számára szükséges adatokká alakítják az ügyfelek beküldött képeit.

És azóta ebből vígan megéltek mindhárman?

Akkor nagyon elhittük, hogy ez az évszázad üzlete, aztán Karácsony után hirtelen semmi. Ijesztően stagnált a dolog, a 2016-os év csak a következő évvégi hajtással együtt termelte ki magát.

[su_quote]Azóta is szinte teljesen az amerikai piac vásárolja a termékeinket. Ott a cookie-nak van kultúrája, azt sütnek Valentin napra, Halloweenre, mindenre. [/su_quote]

Mi is sütünk mézeskalácsot, de annyira nincs benne a köztudatban. Van egy cukrászlány Budapesten, akivel együtt dolgozunk, rendezvényekre vállalunk sütiformát. De nekünk az ugyanúgy két-három forma eseményenként, ez nem skálázódik fel. Mondjuk a cukrászlánynak nagyon jó.

Tim Ferris azt írja a Négyórás munkahét című könyvében, hogy soha nem azt kell nézni, hogy mennyi pénzt keresel, hanem hogy mennyi időd van élményekre. Mi, a cégben mindannyian, szeretünk utazni, és jellemzően nem fix időpontokban dolgozunk. Erre azt találtuk ki, hogy felelősségi köröket határoztunk meg, tehát ha Janóék szeretnének elmenni Mongóliába motorozni három hétre, akkor semmi gond, de szerezniük kell valakit a feladataik átmeneti ellátására. Tiszta sor.

[su_quote]Én is elmentem az első Karácsony után fél évre a Himalájába önkéntesnek, ott még netem se volt, mégsem omlott össze a cég.[/su_quote]

Már az elején megbeszéltük, hogy senki nem akar irodában ülni és ezzel normálisan foglalkozni…

És mi van a házi készítésű jutifali koncepciójával?

Lehet, hogy lehetett volna ezen dolgozni, vagy akár magukkal a tetszőleges alakúra formált süteményekkel általában. Az elején ez abszolút képben volt. Csak én úgy voltam vele, hogy engem a 3D jobban érdekel, mint a sütés…

Hyperlancers, avagy a freelancerség fokozatai

Benedek Gergő
-
0
Hyperlancers, avagy a freelancerség fokozatai

Vannak olyan szabadúszók, akik lendületesen kezdenek, és csak egyre gyorsulnak tovább. Ők azok, akik a legjobb ügyfelekkel dolgoznak, a legtutibb projekteken. Interjúalanyunk a 2017-es Freelancer Fesztiválon összefoglalta, mi a közös ezekben a superlancerekben – most arról beszélgettünk, hogyan lehet még innen is feljebb lépni és mik a  hazai tapasztalatok a szabadúszókkal dolgozó cégvezetők perspektívájából nézve.

Interjú Lukács Péterrel, a Digital Natives ügyvezetőjével

Sok tapasztalatod van a szabadúszással kapcsolatban, de inkább te alkalmazod a freelancereket, mivel egy online ügynökséget vezetsz. Hogy kerültél ebbe a helyzetbe?

A műszaki egyetemen végeztem, informatika szakon. Már másodéves koromtól elkezdtem dolgozni, úgyhogy összesen 9 és fél év alatt sikerült elvégeznem a kurzust – de nem bántam meg, annyi tapasztalatot szereztem a munka világából, aminek szerintem sokkal nagyobb értéke volt. Már akkoriban is jobban érdekelt a munka, mint a tanulás. Annyira nem is vagyok jó véleménnyel a magyar felsőoktatásról – egyébként valahol ennek is egy lenyomata az, hogy elkezdtük  a Green Fox Academy-t, két évvel ezelőtt, mert öt évnyi tanulás és komoly állami befektetés után is sok olyan ember kerül a piacra az iskolákból, akik nem használhatók megfelelően a nulladik naptól.  

A Kirowskinál kezdtem a pályafutásomat, ahol öt évet húztam le, kezdetben frontend fejlesztőként, majd php-sként, végül pedig a php csapat vezetőjeként.

A Kirowskiban dolgozó csapattal alapítottuk a Digital Natives-t, 11 évvel ezelőtt. Az akkori alapítók közül már csak én vagyok itt. Eleinte kizárólag szoftverfejlesztéssel foglalkoztunk, 2009-2010 környékén kezdtünk el digitális termékfejlesztés irányába elmozdulni. Akkor kezdett menő lenni a UX és a service design, mi is ebbe az irányba tolódtunk, bekerült a tevékenységeink közé a branding, az arculat, a marketing stratégia tervezés, és ezt a bővítést azóta sem bántuk meg.

Független, magyar digitális ügynökségként, nemzetközi piacra fejlesztve, hogy tudtok versenyképesek lenni ezen a brutális piacon?

Öt-hat éve vettük az irányt a külföldi piacok és ügyfelek felé. Mi elég korán kezdtük az agilis szoftverfejlesztést. Akkor itthon még nem nagyon tudták értelmezni a megrendelők azt, hogy nem az van, hogy adnak egy 200 oldalas specifikációt, ami alapján legyártjuk a terméket, hanem, hogy elmondják az ötletüket és mi a piaci igényeknek megfelelően, felhasználói visszajelzések mentén alakítva, kihozzuk a lehető legjobbat abból a pénzből, amennyijük van rá.

Jelenleg úgy 60% a külföldi ügyfelek aránya. Valóban erős a verseny, de nyugatra arányosan jóval magasabb óradíjakon tudunk fejleszteni, így megéri keményen dolgozni.

Ugyanakkor itthon is vannak ígéretes kezdeményezések: benne vagyunk az MKB fintech labjában, az NN Sparklabbal és a MOL startup akcelerátor programjában: ezek kiváló lehetőségek arra, hogy a corporate világba is belekóstoljunk. Ezekben a programokban van pénz, és van szervezettség, ugyanakkor olyan irányelvek mentén van lehetőségünk multikkal dolgozni, amilyenekkel mi magunk is szeretünk.

Éreztek valamilyen elmozdulást a nagyobb cégekben is a szabadabb munkakultúra felé?

A multiknál is egyre inkább lehet olyan munkakörülmények között dolgozni, amelyek hasonlítanak a szabadúszásra. Ez azért lehet jó neked, mert felment téged ennek az életformának a kapcsolódó tevékenységei alól.

Magyarország amúgy nem feltétlenül az a közeg, ami támogatja a vállalkozóvá válást, de a KATA adózási forma egy jó irány lehet.

Aki 8 órában dolgozik valahol, annak egy fél KATA 25 ezer forint adóval jó indulási lehetőség lehet a saját vállalkozás irányában.

Mik azok az extra tevékenységek szerinted, amik a szabadúszást megkülönböztetik a céges állástól, persze azon túl, hogy magadnak szerzed a melókat?

A kapcsolatépítés és a marketing, hogy legyen láthatóságod. A freelancernek meg kell terveznie a pénzügyeit, illetve időgazdálkodás és projektmenedzsment képességekre is szüksége van. A network és a láthatóság kell ahhoz, hogy el tudj kezdeni szabadúszóként dolgozni, onnantól viszont ha becsületesen, őszintén kommunikálva, és jó színvonalon csinálod, akkor az ügyfeleid tovább fognak ajánlani, illetve resell formájában az újabb dolgaidat el tudod adni a régi ügyfeleidnek. Ha ezek megvannak, az elég ahhoz, hogy akár csak a magyar piacon elindulva is megélj egy olyan szolgáltatással, aminek van értéke.

Lucas szívesen adja át tudását szabadúszóknak, számos kezdeményezés aktív résztvevője. A képen a SmartHU egyik workshopján 2016 nyarán – a hab a tortán, hogy a FreelancerBlog két szerzője, Filep Szilvi és Köves Petra is a képen vannak, sikerült megörökíteni az első találkozásukat 😀

Ezekkel kapcsolatban rengeteg ismeretanyag elérhető online, ezért fontos, hogy ne legyen lusta az ember ezeket elkezdeni használni, gondolok itt a digitális marketing technikákra, a LinkedInre, illetve a meetupokra járásra.

Fontos még, hogy kérdezzünk bátran! Rengeteg ember van, aki szívesen mentorál másokat. Ha ismersz valakit, aki sikeres, aki jó abban, amiben te is az szeretnél lenni, nyugodtan kérdezd meg: te hogyan indítottad el a vállalkozásod, hogy csinálod a marketinget, milyen eseményekre jársz, milyen blogokat olvasol? Egy ebédmeghívás áráért kapsz egy csomó releváns információt.

És mi van, ha valaki full introvertált és nem szereti tolni magát?

Networköt építeni nem csak nyomulva lehet, némi megerőltetéssel meg lehet oldani, például odalépni valakihez egy meetup után, bemutatkozni és megkérdezni, hogy ő mit csinál és miért van itt, nos, ebbe nem fog senki belehalni. A harmadik után már nem is lesz megerőltető.

Aki pedig igazán magába forduló, annak nem is biztos, hogy megfelelő életforma a szabadúszás,

lehet, hogy neki jobban illik a személyiségéhez, hogy megmondják neki, mit csináljon.

Mivel sok aspektusa van az egyéni vállalkozói létnek, ezért hiába dolgozik valaki szakmailag rendkívül jól, nem biztos hogy sikeres lesz. Ugyanígy, aki kiválóan tolja magát, de szakmailag nulla, arról gyorsan ki fog derülni a piacon, hogy ő egy lufi.

A másik tippem, hogy nyugodtan el lehet menni coachingra. Sok szakmai coach van Magyarországon, akik kiválóan tudnak dolgozni az ilyen félelmekkel, reflexekkel. Mi is használunk coachot a cégben, hogy az emberek az önképzési keretük terhére változtathassanak a dolgaikon, ilyen például az asszertív kommunikációs minitréning, vagy annak megtanulása, hogy hogyan mondjunk nemet. Soft skill-ek ezek, amelyek mégis nagyon fontosak a munkában. Ha kifizetek egy ilyen tréningre 30 ezer forintot, lehet, hogy segít egy olyan munka megszerzésében, ami hoz a konyhára 300 ezret.

A tavalyi előadásodban a superlancerek jellemzőiről beszéltél – de mi a következő fejlődési fok, ha valaki már elérte ezt?

Szerintem a következő lépés az, ha az ember elkezd vállalkozást építeni, és már nem csak egyszemélyben csinálja a dolgokat. Egy bizonyos profizmus fölött úgy tudsz növekedni, hogy összeállsz valakivel, aki vagy szintén jó abban, amit csinálsz, vagy kiegészít téged, vagy tehetséges és sokat tud tőled tanulni, te pedig el tudod adni a munkáját. Ha sikeres vagy, akkor nyugodtan lehet bővíteni, mert nem kell félni attól, hogy másokkal dolgozni nehezebb.

1...17181918. oldal a 19-ból