Hetek, talán hónapok óta érik bennünk az elhatározás, hogy belevágjunk az ismeretlenbe, és saját ügyfélkört építsünk új vállalkozásunkhoz. Óriási lépésnek tűnik elengedni a biztonságos alkalmazotti létet, és nem árulok zsákbamacskát, az is. Próbáljunk meg kisebb lépésekben gondolkodni, nem ugrani egyszerre túl nagyot, és elegendő időt adni magunknak az új környezet, és benne önmagunk megismerésére.

Mindig is biztonsági játékos voltam, amikor a karrieremről volt szó, sosem vállaltam irracionálisan magas kockázatot, sőt bármily hihetetlenül hangzik, 3-4 évvel ezelőtt megesküdtem volna, hogy sosem állok fel a kényelmes 8 órás munkakörből, hiszen mi lehet annál jobb, mint minden hónapban fixen megkapni a havi kis fizetésem?
Most már tudom. Önmagamért felelősséget vállalni, és azzal foglalkozni, amit szeretek, az egyik legjobb döntés volt az életemben.

Hogyan kezdjünk szabadúszni?

Szerencsés helyzetben voltam freelancerségem előtt, hiszen a vállalat, ahol senior digitális projekt menedzserként dolgoztam, látványos költség-csökkentésbe kezdett, és kollégáimmal előre sejthettük, hogy a jól fizetett, senior pozícióban lévő munkatársak sincsenek már biztonságban.
Különös módon, nem a pánik, hanem egy egyre erősödő elhatározás kerített hatalmába: ha innen menni kell,

itt az idő, kipróbálom, milyen a saját lábamon állni.

Szinte vártam a pillanatot, mikor a főnököm behívott az irodába, és szomorúan közölte, hogy minden senior digitális projekt manager pozíció megszűnik a cégben. Azt hiszem ő kellemetlenebbül érezhette magát ott akkor, hisz én már március magasságában tudtam, hogy ezután szabadúszó leszek. Szeptember elsejével szűnt meg az állásom.

Nem mindenkinek kínálja fel az élet a megoldást, de abban biztos vagyok, hogy az a néhány hónap, amikor még anyagi biztonságban voltam, de már tudtam, hogy mire készülök, nagyon kellett ahhoz, hogy legyen bátorságom a freelancer életmód felé lépni.

Tudtam, hogy biztos anyagi tartalékkal kell rendelkeznem, és hogy az ügyfélkört már az indulás előtt ki kell építenem legalább alap szinten. Tartalék tekintetében felállítottam magamnak egy egyszerű szabályt: addig engedem meg magamnak a szabadúszó életmódot (nem árt néha önmagunkkal is szigorúnak lenni :)), amíg minimum 3 hónapra elegendő tartalékom van. A 3 hónapot az alapján becsültem, hogy korábbi munkahely váltásaim során általában 2-3 hónap alatt sikerült elhelyezkednem, így ha financiális nehézségeim adódnak, úgy gondoltam, “még mindig beülhetek egy 8 órás munkakörbe”. Ma már nem gondolom így. 🙂

Hogyan találjuk meg első ügyfeleinket?

Először csak tesztelgettem magamon és a barátaimon, ismerőseimen, mit szólnak a döntésemhez. Elmeséltem mindenkinek, de úgy emlékszem, nem hangsúlyoztam különösebben, hogy projektekre lesz szükségem a megélhetéshez, illetve, hogy bármilyen segítségre számítok a barátaimtól. Éreznem kellett, milyen kimondani, és elhinni, hogy nekem, aki sose akart korábban vállalkozó lenni, milyen megbarátkozni a gondolattal.

Megint csak nagy szerencse, hogy a baráti körömben többeknek akadt egy barátja, családtagja vagy ismerőse, akinek mint kiderült épp volt egy projektje, amelyben segítségre volt szüksége. Itt a helye a köszönet nyilvánításnak, elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy ilyen fantasztikus barátaim vannak a mai napig. 🙂

Az első hónapban specifikációt készítettem egy alakuló website-hoz, a következőben egy startup termékfejlesztésbe vontak be, majd egy ügynökségnek kezdtem külső projekt menedzserként kisebb projektekben segíteni. Mire megszűnt a munkahelyem, ha megélhetésre nem is volt még elegendő a bevételem, biztos voltam benne, hogy lesz igény a digitális projekt menedzseri szolgáltatásaimra.

Ugrás az ismeretlenbe: erősítsük meg az ügyfélkört és szerezzünk hosszú távra projekteket

Digitális projekt menedzserként, inkább egyszeri projektek megvalósításával bíztak meg. Mivel kezdetben havi díjas szolgáltatásom még nem volt (marketinggel akkoriban még nem foglalkoztam), igyekeztem az egyszeri projektekben olyan minőségi munkát végezni, amely meggyőzheti munkaadóimat, hogy későbbi feladatok kapcsán is gondoljanak rám.

Proaktív voltam, tanácsadóként működtem (nem csak megvalósítóként), és alapvetően igyekeztem mindenkivel jól kijönni. Egyik szupererőm a kedvesség. Amikor ügynökségnél dolgoztam, nem tudtam mindig biztosan, hogy jó-e, hogy egy-egy produkciós kollégát kedvesen kérlelek, hogy haladjunk már végre a feladatával (szemben más, szigorúbb, asztalt borogató, veszekedő kollégával), de az évek alatt meggyőződtem róla, hogy mindkét módszer célravezető lehet, és nem kell kibújnom a bőrömből és Hulkká változnom, hogy motiváljak egy-egy grafikus vagy fejlesztő kollégát. 🙂

A fentiek eredménye lehet, hogy legelső ügyfeleim közül többekkel a mai napig együtt dolgozunk. Emellett folytattam az ismerősök beavatását tevékenységembe, mindenkivel leültem egy kávéra, aki valaha megkeresett, fejvadászokkal (beavatva őket a ténybe, hogy nem szeretnék 8 órás munkakört), startuperekkel, más projekt menedzserekkel, juniorokkal vagy produkciós kollégákkal. Ezekből, és korábbi kapcsolatokból is érkezett, illetve érkezik néha ma is egy-egy projekt.

Amikor szabad kapacitásom van, előszeretettel nézegetem a Kreatív.hu állás rovatát vagy az Állások a médiában Facebook csoportot, ahol a nekem való ügynökségi munkákat hirdetik (legtöbbször teljes állásban, de akad azért néha részmunkaidős is). Emellett rengeteg nemzetközi Freelancer állásoldal van, melyek közül az Upwork itthon az egyik legnépszerűbb, itt írtunk is róla bővebben. Minden szolgáltatásnak megvan a megfelelő felülete, ahol érdemes itthoni projektekhez nézelődni, grafikusoknak például a Grafikus munkákat, WordPress fejlesztőknek pedig például a WordPress fejlesztők és felhasználók oldalát ajánlanám. Rengeteg hasonló csoport van, ezért fontos, hogy Ti magatok is eltöltsetek egy kis időt releváns oldalak keresgélésével, mert tapasztalataim szerint a Facebook a legnyitottabb felület a kapcsolat felvételre, és egész más a nexus, mint egy emailben küldött állásajánlat megválaszolásakor.

Idén kezdtem el blogot írni, és besegíteni a Freedom X Fest szervezésébe félig-meddig önkéntes alapon, és megint egy új dolgot tanultam.

Az olyan feladatok, amelyekre korábban “ingyen munkaként” gondoltam, sokkal többet is hozhatnak nekünk, mint gondolnánk.

Inspirációt, barátságokat, feltöltődést, flow élményt és hosszabb távon akár még új projekteket is. Ha van szabad kapacitásunk, mert még nincs elég fizetős projekt vagy épp uborkaszezon van, ne féljünk bevállalni valamit, amit amúgy szívesen csinálunk, ellenszolgáltatás nélkül. 🙂

És, hogy mi a tanulság?

  1. Az élet néha megkönnyíti a döntést, de ha nem így történik, adjunk mi magunknak egy kis időt felkészülni lelkileg (ami nem kevésbé fontos!) és anyagi tartalék szintjén is. Legyen ez a mi próbaidőnk, optimálisan úgy, hogy közben még van fix bevételünk.
  2. Legyünk bátrak, meséljünk a terveinkről a barátainknak, osszuk meg a gondolatainkat, terveinket, félelmeinket. A barátaink azért vannak mellettünk, mert szeretnek minket és ha tudnak, támogatni fognak.
  3. A kapcsolatok a legfontosabbak az életben, legyen szó üzletről vagy magánéletről, egymást építjük, egymásból inspirálódunk. Építsük tehát folyamatosan a kapcsolatainkat, találkozzunk mindenkivel, barátkozzunk, keressük meg a közös pontokat és ha úgy alakul, csináljunk közös projekteket. 🙂
  4. Legyünk proaktívak, vadásszuk folyamatosan (nem csak, amikor épp nincs munkánk) az adódó lehetőségeket, és persze használjunk minden elkészült projektet (grafikát, website-ot vagy eseményt, amit szerveztünk) referenciaként.
  5. Önkénteskedjünk, ha megvan, mit szeretünk csinálni, mitől lesz flow élményünk, fektessünk be bátran időt és energiát, mert lehet épp ez tölt majd fel igazán és ad erőt a fizetős projektek megvalósításához is. 😉
MEGOSZTÁS
Digitális projektszelídítő, 10+ év digitális ügynökségi és média tapasztalattal, 2+ éve szabadúszó, coffice látogató, heavy app user, freelancing enthusiast.