Ez az első alkalom, hogy emberek, szabadúszók, megtöltik a teret, ahol órákkal ezelőtt még padlót raktak és székeket szereltek össze: az “új” érzésén és illatain túl a Szikra tereiben semmi sem utal arra, hogy konkrétan még csak ezzel a meetuppal nyílnak meg a kapui.

Az első körbejárás alapján tágas és izgalmas tér, jól hozza a loft érzéseket a néhol szabadon hagyott százéves falfelületekkel és korszerű bútorokkal. 

Az este menetrendje az volt, hogy a szokásos hatórás időpontban FreelancerBlog Tuesday Talks, majd pedig ünnepélyes megnyitó utána, este nyolckor.

Ezért aztán Filep Szilvi, a meetup házigazdája gyorsan megteremtette a kontextust, ami a blog olvasói számára is érdekes lehet:

Az őszi szezon újdonsága, hogy mostantól havonta fixen lesznek meetupok Tuesday Talks néven, és emellé havonta egyszer Workshop Wednesdays eseményt is szervezünk, komoly és konkrét félnapos szakmai képzések sorozatának formájában. 

2020 tavaszán ismét lesz Freelancer Fesztivál, és folytatódik a Freedom X is, a következő alkalom Balin lesz.

Tuesday Talks freelancer meetup

A Freelancer Blog mindeközben új szerkezetben és némileg kiszámíthatóbb, rendszeresebb ritmusban jelentkezik új tartalmakkal.

“De amiért ma itt vagyunk…” -vágott bele Szilvi a program érdemi részébe, és a színpadra (pontosabban a kanapéra) szólította Marczinkó Ágit, a work.buzz Év Freelancere-versenyének győztesét IT kategóriában.

“Egy kicsit bonyolult megfogalmaznom, hogy mivel foglalkozom…” – kezdte Ági, amire valószínűleg sokan rezonáltak a teremben: jah, velünk freelancerekkel ez egy elég gyakori körülmény.

Ági PPC-specialista, de már csak a munkájának 60 százalékát adja a két behemót, a Facebook és a Google. Az igazi izgalmak a maradék 40 százalékban vannak, mert a portfólióban egyre fontosabbak az olyan niche platformok mint a LinkedIn, a Twitter, a Pinterest, és akár a Spotify vagy a Waze. 

Érdekes és kissé riasztó, hogy Ági az ideje felében csak kommunikál az ügyfelekkel, a másik fele a konkrét hirdetés-optimalizálás – ezt valamennyire érthető tenné, hogy mintegy 60 ügyfele van egyidőben, ha nem lenne eleve abszurd elképzelni, milyen lehet 60 ügyfél kampányait egyszerre menedzselni.

Egyébként nyilván úgy, hogy Ági csapatot épít és diverzifikál, ahogy ezt például Szabó Orsinál is láthatjuk, aki már jóideje csapatként üzemelteti a Zsolya brand alatt futó tevékenységeit, ami alapból szövegírás volt, mára viszont már inkább komplex digitális marketingnek tűnik.

Ezek szerint most az a trend, hogy az ügyesebb, dinamikusabban fejlődni képes freelancerek maguk köré gyűjtenek más, tehetséges freelancereket, hogy a személyük körül épülő szakmai bizalom és hírnév húzóerejét használva szerezzenek további megbízásokat, a saját személyes kapacitásaikon túlra nyúlva, de a megtartva a szakmai kontrollt.

Ezzel kapcsolatban fontos fejlemény, Ági elmondása alapján, hogy ezek a közös munkák nem annyira piramisos, felelősségi lánc formájában szerveződnek már, hanem jellemzően stratégiai együttműködésekké alakulnak az alá-fölérendelteségi struktúrákkal ellentétben.

Szóval Ági nem spórolt a sokkoló félmondatokkal (pl: “akár többezer hirdetési variációt kell készítenem”), már a bemutatkozókörben sem. De hogy lesz valakiből 2018 IT freelancere? 

A work.buzz tavaly rendezte meg először a versenyt. Ági fél évvel azelőtt, 2018 elején hagyta ott az ügynökségi köteléket. Már megvoltak az alap ügyfelei, úgyhogy maximális fordulatszámmal kezdett, és minden idejében a munkára koncentrált. Minden este, minden hétvégén dolgozott, hogy minél előbb felpörögjön a vállalkozás, így őszre érezte úgy, hogy ideje magát valamivel megjutalmazni. És ahogy az ilyen hajthatatlan perfekcionistáktól megszokhattuk, nem egy csokoládés capuccinóra gondolt vaníliafagyival, vagy egy hét Kanárira, hanem ezt a díjat nézte ki magának, jutalmul. Illetve volt ebben a jelentkezésben egy kis statement is, mivel a PPC a köztudatban a marketing egyik ágaként van elkönyvelve, holott igazából egy teljesen unikális terület, aminek Ági szerint komoly szakmai mélységei vannak, és erre akart némi fényt vetíteni azzal, hogy IT kategóriában adja le a nevezését.

Már csak a work.buzz zsűrijét kellett meggyőzni arról, hogy a díj megnyerése a logikus következő lépés a karrierjében. Ezzel pedig a jelek szerint nem volt probléma. 

Egy másik tanulság, ami visszatérő mintaként megjelenik az itt a blogon már bemutatott számtalan freelancer szakmai életútjában az, hogy a bátorság és az őszinteség konkrétan kifizetődő, mert Ágit is megkereste például olyan IT startup, akik a díj kommunikációja révén ismerték meg a nevét.

Majsai Ricsi csatlakozott következőként, aki szintén tavalyi díjazottja volt a versenynek. Ő azt a szempontot hozta be, hogy régóta tervezte már a díj előtt, hogy a magyar freelancer közösség szekerét valahogy megtolja a saját tevékenységein keresztül, ezért neki fontos volt, hogy lehetőleg minél hamarabb összekapcsolódjon a saját neve a freelancerség fogalmával, mert ez jó hitelességi alapokat biztosíthat az olyan képzési-ismeretterjesztési platformjai számára, mint amilyen a 90 napos mentorprogram, vagy a pro freelancerekkel készített interjúkötet és szakmai közösség, a Mentor Tribe. (Ricsi “freelancerképző” módszereiről itt olvashattatok bővebben.)

A díj pontosan a várt hatással járt: akkoriban Ricsi alapvető tevékenysége a social media marketing volt, és a díj hatására egyre többen keresték meg vagy social media, vagy freelancing tanácsadási kérésekkel, ami organikusan segített neki abban, hogy ebbe az irányba építhesse magát tovább. 

Mivel ez az este egy vadonatúj coworking space átadójának keretében zajlott, logikus volt, hogy meghívjuk Füzi Anitát, akinek izgalmas tevékenységét nemrég mutattuk be a blogon. Felvázolta a jelenlévőknek, hogy mivel is foglalkozik ő, majd Szilvi a három vendéget arról kérdezte, ők maguk megfordulnak -e a coworking irodákban?

Ricsi még azelőtt elkezdett a Kaptárban lógni, hogy ő maga freelancer lett volna, hogy megismerje ezt a világot. Azóta is rendszeresen megfordul ilyenekben: ha külföldön jár, szándékosan beül minél több közösségi irodába, hogy lássa, ők hogyan csinálják, milyenek a közösségek, illetve sok iroda fogad be vagy szervez izgalmas rendezvényeket is (mint ez is), ezeket előszeretettel látogatja. 

Ági kifejezetten azt mondta, hogy ő heti egyszer elmegy coworking irodába, pedig már nem is dolgozik ilyenben, mert van annyi szakmai érték és inspiráció ezekben a látogatásokban, ami miatt érdemes – nem mellesleg szakmailag is közelebb kerül a témához, mert az egyik ügyfele lett az Instantplace, akik ezekre a helyekre alapozva fejlesztenek appot. Viszont a korai, darálós hónapokban gyakrabban megfordult magáncéllal is ilyenekben, mert jóleső érzés társaságban lenni akkor is, ha az embernek még nincsen csapata és mindent egyedül csinál.

Füzi Anita elmondása alapján, a “remote” jelenleg még erősebb trend, mint a freelancing, vagyis a cégek nagyobb ütemben építik le iroda-kapacitásaikat, és küldenek részlegesen home office-ba kollégákat, mint amilyen ütemben a freelancerek gyarapodnak. Ezért most az a helyzet coworking globális piacán, hogy egyre növekszik a remote alkalmazottak részaránya a coworking terekben. Viszont a home office az alkalmazottak körében jelenleg még, legalábbis Magyarországon, leginkább szó szerint értendő: nem  nagyon értik, miért is kéne valahová elmenni dolgozni otthonról, ha már egyszer nem kell bemenni a munkahelyükre.

Ehhez csak annyit kommentárt tudunk fűzni: majd megértik… a freelancerek is az első időszakban megtapasztalják a saját bőrükön, milyen hatással van az otthoni élet összecsúszása a professzionális életettel, és mit csinál az ember lelkével a huzamosabb ideig tartó bezártság és magány, akár családi magány, akár tényleges – és a coworking helyek olyan járulékos “szolgáltatásait” mint a kollaborációs és ügyfélszerzési lehetőségek, még nem is említettük. 

És ez így ment tovább, de nem húzhatjuk a végtelenségig a beszámolót, a további elhangzott érdekességekről kérdezzétek azokat, akik ott voltak.

A klasszikus Tuesday Talks Meetup koreográfia szerint franciakártyás könyvnyeremény-sorsolás, majd networking kezdődött, miközben lassan megérkezett a sör, a bor, a finom snackek, elindult a halk zene, majd pontban nyolckor Mesa-Mayo András vette át a mikrofont és bemutatta a jelenlévőknek a Szikra-projekt emberi oldalát és eredetsztoriját is.

Egy hónap múlva ismét Tuesday Talks a FreelancerBlog szervezésében, addig is, találkozzunk a Szikrában!

(És ez most nem egy üres frázis, mert bár a FreelancerBlog team Veszprémből, Budapestről és a Börzsönyből tolja remote módon a projektet, de azért gyakran megfordulunk a fővárosban mindannyian, és ilyenkor ezentúl a Szikrában fogunk cowörkölni!)

MEGOSZTÁS
Freelance copywriter, blogger, ghostwriter, storyteller. A szabadúszást az önellátó kertészkedéssel ötvöző életformát teszteli a Börzsöny egyik völgyében.