A Productivity95 blog szerzője, Dr. Vadadi-Fülöp Csaba kacskaringós utakat bejárva ébredt rá arra, hogy amivel a legjobban szeret foglalkozni, az éppen maga az optimalizálás. Ez a vendégposzt egy őszinte sztori a önfelfedezés, karrierváltás, vállalkozásépítés kérdéseiről és kihívásairól – telepakolva konkrét freelancer-tippekkel, a végén 4 fő tanulsággal!

Általános iskola hatodik osztályában mondott nekem valamit a fizikatanár, amit azóta sem tudok elfelejteni. Az egész osztály előtt a következő kijelentést tette: 

„Csaba, te mindig négyest kapsz. Se jobbat, se rosszabbat!” 

A mondat tartalma lehet neutrális, pozitív, vagy negatív is. A mai jogrendszerben talán már felelősségre is vonnák az oktatót egy ilyen megnyilvánulásért.

Mindenesetre igaza volt… 

Az iskolai évek alatt általában semmiből sem voltam rosszabb négyesnél. De többnyire jobb sem. Valahogy azt a kimondatlan terhet cipeltem a vállamon, hogy szó szerint “jó” vagyok, de sohasem leszek kiváló. És a tanárnő szavai fájdalmasan igaznak bizonyultak.

Egyedül biológiából voltam mindig kitűnő.

Amióta csak az eszemet tudom, mindig biológus akartam lenni. A tanáraim le akartak beszélni, de nyolcadikban mégis a biológus szakos gimnáziumot választottam. Innen egyenes út vezetett az ELTE vágyott biológus szakáig. A diplomámmal a kezemben azonban elbizonytalanodtam: nem találtam a helyem. A PhD tanulmányaim alatt rájöttem, hogy nem akarok tudósként (kutatóként) dolgozni. A kutatói életforma egy olyan kritikus gondolkodásmódot igényel, ami belőlem hiányzott. A kutatás különböző fázisokból áll: tipikusan ilyen például a hipotézisállítás, a kísérletezés, adatgyűjtés (laborban vagy terepen), adatelemzés, következtetések levonása, és végül az eredmények megírása egy tudományos cikk formájában. De számomra csak az utóbbi jelentett valódi örömöt.

És hát ismerve a magyar tudósok átlagfizetését, ennél azért egy picit több szenvedélyre (és tehetségre) lett volna szükségem ahhoz, hogy a tudományos életpályát válasszam.

Ezután a tudományszervezésben találtam meg a helyem és tudományos ügyintézőként kezdtem el dolgozni egy hivatalban. Közalkalmazott lettem. 2008-at írunk, és ekkor még hátra volt egy év a doktori képzésemből, így munka mellett kellett befejeznem a kísérleteket, megírnom a disszertációmat és megcsinálnom a doktori szigorlatot és védést.

Legtöbben halogatják a doktori értekezés megírását, én viszont az egész PhD-s időszak alatt a doktorim írását élveztem leginkább és az elsők között adtam be a munkámat.

Továbbra sem tudtam tervezni, sem nemet mondani. Ebből az következett, hogy még több munkát vállaltam. Ez odáig vezetett, hogy életemben először alvási problémáim voltak: hajnalban felébredtem, a munkán gondolkodtam, elöntött a veríték. Éreztem: változtatnom kell. Minden egy könyvvel kezdődött.

2016, a karácsonyfa fényei alatt

Tudtam, hogy valahol léteznie kell egy olyan könyvnek, ami egy strukturált hatékonyságnövelési rendszert kínál, és a munkára éppúgy ráhúzható, mint a magánéletre. Meg is találtam David Allen klasszikusát: Hatékonyságnövelés stresszmentesen, vagy ahogy sokan ismerik, a GTD módszertan. Megrendeltem karácsonyra, és az ünnep meghitt fényei alatt elkezdtem olvasni. Már a bevezetőből kiderült számomra, hogy fel tudok építeni egy olyan hatékonyságnövelési rendszert, amivel minden dolgomat egy helyre tudom gyűjteni, majd utána sztenderdizált módon feldolgozni. Hihetetlenül izgatott lettem.

2017, a HÉV-pótló buszon a kánikulában

A következő évben minden nap a legkülönbözőbb formában falom a produktivitási tartalmakat: blog, podcast, vagy videó – mindegy, csak jöjjön! Megveszem az első Kindle e-könyv olvasómat és még ebben az évben 10 produktivitási könyvet fogyasztok el. Aztán egy meleg, nyár végi délutánon, a HÉV-pótló buszon ülve izgatottan olvasom a hírt kedvenc blogomon: egy hatékonyságnövelési könyv szerkesztői csapatába keresnek jelentkezőket. Rögtön beküldöm a CV-met: ez kiváló alkalom arra, hogy kipróbáljam magam ezen a területen és jól fog mutatni az önéletrajzomban is – gondoltam. Nagy az örömöm, amikor néhány nap múlva kapom az értesítést: hivatalosan a “10 Steps to Ultimate Productivity Launch Team” tagja vagyok. Ennek anyagi vonzata nincsen, de számomra a világot jelenti ebben az időben. Nagy lelkesedéssel vetem bele magam a munkába. Minden héten kapunk egy fejezetet véleményezésre. Úgy tűnik, én vagyok az egyik legaktívabb tag a nemzetközi csapatban és rengeteg javaslatom bekerül a könyvbe. Ez megerősít abban, hogy a produktivitással szeretnék foglalkozni. 

2018, reggel 9 előtt az irodában

Ebben az évben további 19 produktivitási könyvet fogyasztok, köztük Az 1etlen Dolog című remekművet, ami máig a legmeghatározóbb írás az utazásom során. A könyv módszertana alapján sikerül gyökeresen átalakítanom az életemet (és a gondolkodásmódomat). Minden reggelt úgy kezdek, hogy az előző nap felírt legfontosabb feladaton dolgozom legalább egy-két órán át. Rájövök, mekkora hatalom az, ha nem az emailek megválaszolásával kezdem a napomat (ahogyan eddig tettem), hanem a saját prioritásaim mentén haladok. Mire a kollégák beérnek 9 óra körül, én már készen vagyok az 1etlen igazán fontos feladattal. Máig ez a legmeghatározóbb módszer a produktivitási eszköztáramban. Azzal, hogy a nap legfontosabb feladatát elvégzem reggel (és ez kapcsolódik hosszú távú céljaimhoz), minden napom pozitív és produktív lesz. 

Kezdeti sikereimen felbátorodva, írok egy vendégcikket a Nozbe blogra, amelyben a GTD módszertan egyik kérdéskörét boncolgatom. Bár korábban számos tudományos cikket írtam, ez mégiscsak új műfaj. Nagyon izgatott vagyok: vajon mit szólnak hozzá, elfogadják? A cikk hamar kijön, én pedig dagadok a büszkeségtől. Talán érdemes volna saját blogot indítanom…  Eközben egyre kényelmetlenebbül érzem magam a munkahelyemen: nem köt le a munka, nem találom a helyem. Mi a baj velem?

2018, új helyzetek minden téren

Az év második felében megszületik a kislányom. Teljesen átalakul az életem és a produktivitásom eddig nem látott mélységekbe zuhan. Kezdetben képtelen vagyok elfogadni az új helyzetet. Úgy érzem, semmire sincs időm és stresszes vagyok. Rá kell jönnöm, hogy minden eddiginél fontosabb a pici “üresjáratok”, értelmetlenül vagy éppen várakozással eltöltött percek, órák értelmes kihasználása. Sokkal tudatosabban kell szervezni a napokat és egyben el kell fogadni, hogy a terveid bármikor felborulhatnak. Amit eddig fontosnak hittél, hirtelen nem lesz az. Később írok is a szülőség és a produktivitás kapcsolatáról egy vendégcikket.

Újra megfogalmazódik bennem egy produktivitási blog indításának gondolata, de előtte szeretném validálni az ötletemet, illetve megmérettetni magamat. Kiválasztok két top 10 produktivitási blogot az amerikai piacon, ahová leadok egy-egy vendégcikket. Nagy meglepetésemre, mindkét írást elfogadják; lényegében módosítások nélkül. (The Accomplishment Journal: A Yardstick Against Your Life és How to Make Books Actionable?) Ezzel el is dőlt: elindítom saját blogomat! Tim Ferriss stratégiáját követem: elolvasom a három legjobb könyvet a témában (blogírás), elvégzek egy online kurzust, és megkeresek öt sikeres bloggert – mondják el, mire érdemes figyelnem. Legnagyobb meglepetésemre mindannyian készséggel válaszolnak és ellátnak mindenféle jó tanáccsal. Némi hezitálás után beregisztrálom a Productivity95 domain nevet. Egyetlen dolog okoz csak fejtörést, ami végül majdnem meghiúsítja tervemet: ez pedig a GDPR és a hozzá kapcsolódó, látszólag megoldhatatlan tennivalók. Ehhez azonban találok egy kiváló webes szolgáltatást (Iubenda). Mindent előkészítek a háttérben a 2019-es indulásra.

2019, elindul a Productivity9-5

Az International Start a Blog Day program keretében elindítom a Productivity95-öt. A program gazdája, Darren Rowse (ProBlogger) egy online eseményen kiemeli a blogomat – mit mondjak, ez felemelő! Persze minderről senkinek sem szólok a munkahelyemen. Szégyenlem, vagy csak félek, hogy mit szólnak majd ahhoz, hogy ilyen területtel foglalkozom. És egyáltalán: hogyan van nekem időm ilyesmire?! Érzem: ebben az évben mindenképp váltanom kell.

Fel is írom az élettervembe, hogy az Infoparkban szeretnék dolgozni. Az egész múltam a lágymányosi egyetemi campushoz és annak közvetlen szomszédságához, az Infoparkhoz köt: itt diplomáztam, itt csináltam a doktorimat, itt randiztam későbbi feleségemmel (és korábban másokkal is :-)), és fiatalkorom legjobb bulijai is ide kötnek.

Miután a hivatalban megszüntetik az osztályvezetői státuszt, bizonytalanná válik a helyzetem. Élek a köztisztviselői törvény adta jogosítványommal, és kérvényezem felmentésemet. Az utóbbi években annyit képeztem magam, hogy biztosan könnyen találok állást – gondolom magamban.

Kihasználom a helyzetet és a hirtelen jött „szabadságot” sabbaticalnak nyilvánítom: vidéki magányban fejlesztem magam és a Productivity95 blogot. Lassan világossá válik az utam: hatékonyságnövelési specialista vagy szövegíró akarok lenni. Esetleg mindkettő! Miért ne? 

Közben sikerül újra elhelyezkednem: az Infopark közvetlen szomszédságában, a lágymányosi egyetemi campusban kapok állást… 

2020, új távlatok a karanténban

A járványnak elsősorban a pozitív oldalát igyekszem megragadni és fejlesztem magam. Persze egy kétéves kislány mellett home office-ban mindez nem is olyan egyszerű… Átélem mindazt, amiről a kisgyermekes szülők panaszkodnak a járványhullám kapcsán. Minden nap küzdelem és dráma. Ezen nincs mit szépíteni! Úgy érzem, a produktivitás iránti lelkesedésem és jövőbeli terveim húznak ki a gödörből. Felhívom későbbi mentoromat és elkötelezem magam háromhónapos, vállalkozásindítási mentorprogramja mellett. 

Növelni akarom az autoritásomat, hogy később ügyfeleket tudjak szerezni. Asana nagykövet, BiggerPlate Certified Mind Mapper, majd MindMeister Certified szakértő leszek. Tele vagyok tervekkel. Dolgozom a 7 napos produktivitási minikurzuson és egy új e-könyvön. Új hatékonyságnövelési módszertanokat tanulok. Minden nap karácsony van! Év végére megszerzem első ügyfelemet is. 

Tanulságok

Úgy tűnhet, hogy ez egy sikersztori, valójában korántsem az. Úgy érzem, egy hullámvasúton ülök. Csak az a baj, hogy nem egy körre fizettem be! Számtalanszor majdnem feladtam, és nem telt el olyan hét, hogy ne zuhanjak magamba, ilyen vagy olyan ok folytán! Legtöbbször éppen a produktivitás és önfejlesztés iránti lelkesedésem vagy a családom húzott ki a magam ásta gödörből.

De – talán életemben először – úgy érzem, megtaláltam azt, amivel igazán szívesen foglalkozom. És ez találkozik is némi szakértelemmel (remélem), sőt, még a világ igényével is. Nem túlzás azt mondani, hogy akkor is ezt csinálnám, ha nem fizetnének érte. 

Végre úgy érzem, hogy megcáfoltam a tanárnő szavait: nem elégszem meg a jóval, hanem a kiválóságra a törekszem.

És végeredményben úgy találtam meg a küldetésem, hogy visszanyúltam a gyermekkoromhoz és megvizsgáltam, hogy akkor mi izgatott, mivel töltöttem a szabadidőmet, miben voltam tehetséges. Bár elsőre úgy tűnt, hogy ez a biológia, rájöttem, hogy valójában a kreativitásom kibontakoztatása és az írás okoz valódi örömöt. És mindkettőt megtaláltam a produktivitásban és blogírásban.

Ha röviden össze kellene foglalnom a legfontosabb tanulságokat, akkor ezt mondanám:

1. Nem biztos, hogy mindig a többség szavára kell hallgatni – néha hasznos lehet a belső hangodat követni.

2. Technikai nehézségek miatt soha ne add fel az álmodat: nálam ilyen fal volt például a GDPR-nak való megfelelés, a saját honlap készítése mindenféle előismeret nélkül és a marketinges véna (és előképzettség) teljes hiánya.

3. Ha szó szerint minden nap dolgozol 1-2 órát a személyes céljaidon, akkor olyan dolgokat is elérhetsz, amiről korábban elképzelésed sem volt.

4. A dolgok nem mindig (sőt, többnyire sohasem) úgy alakulnak, ahogy tervezed: ha ezt el tudod fogadni és meglátni benne az esélyt, akkor könnyebb lesz a céljaid felé haladni.

A történetemnek ezzel nincs vége. Az út elején járok és még sokat kell fejlődnöm. De egy dolog biztos; nem adom fel és csak egyetlen dolog állíthat meg: ha már nem élvezem többé azt, amit csinálok!

Szeretnék köszönetet mondani egyik példaképemnek, Paul Minors-nak, akinek hasonló cikke ihlette jelen írást.

A cikk szerzője Dr. Vadadi-Fülöp Csaba, biológus, hatékonyságnövelési specialista, a Productivity95 blog szerzője. Elfoglalt embereknek és kezdő vállalkozóknak segít hatékonyabbá tenni mindennapjaikat, hogy több időt tölthessenek a családjukkal és azzal foglalkozzanak, amit igazán szeretnek.   

Ha szeretnél gyorsan javítani a hatékonyságodon, akkor próbáld ki az ingyenes 7 napos produktivitási minikurzust és minden nap kapsz egy rövid, gyakorlati tippeket tartalmazó leckét 7 napon keresztül!