A podcasting megállíthatatlan – a videó után a hangformátum is megtalálta a maga helyét az új digitális kultúrában, most már magyar nyelven is. Akár gyártod, akár hallgatod, akár közreműködsz benne, akár a grafikát készíted hozzá – a podcast egy olyan műfaj, amire most minden freelancernek oda kell figyelnie. Három menő podcasterrel szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Beszámoló a Freelancerblog Tuesday Talks elnevezésű havi meetup sorozatának 2020 májusi állomásáról.
Hampuk Richárd alapítótársával, Román Balázzsal jutott arra a gondolatra 2018-ban, hogy “milyen jó lenne, ha készítenénk egy professzionális, magyar nyelvű podcastet”. Annyira komolyan gondolták a magas minőséget, hogy az elképzelt csatorna első adásával végül nem is voltak elégedettek és a műsor sosem vált valósággá: viszont létrejött helyette a Betone, az egyszerre több műsort működtető, üzleti alapon működő podcast cég. Első műsoruk a Lapozz a 99-re!, 2019 májusa óta működik.
Deák Dóri idáig hét különböző országban élt, egyéni missziója a “sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd” támogatása, az “utazós” címke mögött rejtőző SztereoTrip valójában a világ és egymás jobb megismerésének céljával készül, 2018 augusztusa óta működik. Ez a podcast is csapatmunka eredménye, Dóri két freelancerrel dolgozik a produkción.
Sándorfy Adrián a Biznisz Boyz egyik alapítója. A podcast koncepciója az, hogy hárman “rögzítjük saját vállalkozói kalandjainkat, és meglepetésünkre ez érdekli az embereket”. A kezdeti sikerből tőkét kovácsolva már négy másik műsor bérgyártásával is foglalkoznak.
Podcasting trendek itthon és a nagyvilágban
Richárd szerint Magyarország mindössze 2-3 évvel van a nyugati trendek mögött a hallgatók számában, népességarányosan. Jelenleg 150-200 ezerre becsülik azoknak a magyaroknak a számát, akik valamilyen rendszerességgel podcastet hallgatnak.
Dóri szerint a nyugati céges kultúrában már általánossá vált, hogy reggel a munkatársak arról beszélgetnek, ki milyen érdekességet hallott a podcastben, amit munkába jövet hallgatott aznap. Itthon azért még bőven nem tartunk itt, és a médiaügynökségek sem feltétlenül tudják, hogy egyáltalán mi ez, vagyis a hagyományos, nagyobb hirdetői körök felé még nem könnyű eljutni.
Adrián szerint itthon gyakorlatilag a 18-45 év közöttiek léteznek csak a hallgatói körben, de ez nem hátrány a hirdetők számára, akik most, 2020-ra már elkezdtek itthon is megjelenni szerinte. A podcast erős márkaépítő eszköz, ezt egyre többen ismerik fel.
Dóri felhívta a figyelmet arra, hogy a konverziót is nézni kell, nem csak a nyers hallgatottságot, hiszen a podcast egy különösen erősen konvertáló platform. Ha egy vállalkozó az énmárkája részeként működtet egy podcastet, akkor a hallgatókból nagy valószínűséggel lesznek ügyfelek is. A podcastet megkülönböztető jellegzetességek az értő figyelem, az értékes közönség és a hiteles csatorna. Egyszerűen nagyobb kötődés és hűség alakul ki a hallgató és a műsor között, az audiokommunikáció sajátosságai miatt. Ahogy Richárd fogalmaz:
“Benne vagyunk az emberek agyában.”
Itt azért ez nem hagyta annyiban Mix Levente, az utazós videóiról ismert freelancer, aki résztvevőként volt jelen a meetupon, megkérdőjelezve, hogy miért is ne lehetne erős személyes kötődés egy videós és a közönsége között is, hiszen erre is számtalan példa van.
Hampuk Richárd szerint a különbség, a hang intimitása a fogyasztás módjában keresendő: a podcast még inkább jellemzően magányosan befogadott tartalom, míg a videónézés könnyebben lehet társasági, családi esemény. “A vizuális világot már megalkották neked.” – tette hozzá Dóri. A podcastben a hallgató képzeli el a látványt, önkéntelenül is, és ez az, ami a mélyebb bevonódást eredményezi.
Az is elhangzott, hogy egyre több podcast kiteszi a beszélgetést videós formában is YouTube-ra, Richárd szerint azonban ahhoz, hogy ez olyan minőségben valósuljon meg, mint amilyen igényességgel ők állnak a hangfelvétel elkészítéséhez, külön stáb kellene, tehát számukra nem reális.
De az is trend, hogy videó nélkül, csak egy állóképpel feltöltik gyakorlatilag magát a hangot a YouTube-ra. A Biznisz Boyz is megteszi ezt, pusztán azért, mert “a YouTube kereshetősége és SEO-ja fényévekkel jobb, mint bármilyen podcast alkalmazásé.”
Hogyan élj meg a podcastedből?
A podcast tehát jól ki tudja egészíteni a fő üzleti tevékenységet, ugyanolyan létjogosultsága lehet, mint például egy saját YouTube csatornának, ami már teljesen közismert és elfogadott része a marketingmixnek – a podcast még kevésbé. Ezért különösen érdemes átgondolni, milyen formában viszonyulunk vállalkozóként a podcasthez. Próbáljunk bejutni a célpiacunk számára releváns podcastekbe vendégként? Gyártsunk sajátot? Esetleg segítsünk más podcastereket a saját szakértelmünkkel?
Alapvetően ez egy lehetséges irány a sok közül. Adrián szerint a saját márkás marketing egyik legfontosabb jellemzője, hogy akkor működik jól, ha mindenki megtalálja magának azt a formátumot, amiben könnyedén tud következetesen és rendszeresen kommunikálni. “Lehet, hogy jó szakember vagyok, de ha nem tudom magam rávenni arra, hogy minden héten írjak egy blogposztot, vagy szenvedek attól, hogy videót készítsek, de könnyebben kommunikálok szóban, akkor a podcast jó irány lehet.”
Dóri szerint az első eldöntendő kérdés, hogy termék vagy értékesítési csatorna a podcasted? Ha termék, akkor a hirdetések és támogatások útján kell hasznot hajtania, ha értékesítési csatorna, akkor más termékeid, szolgáltatásaid iránt növelheti a keresletet.
A Betone esetében a műsorok termékek, a cég üzleti modelljének alapja a műsorokban elhelyezett reklám. De van már a kínálatukban nagy multi által működtetett csatorna is, amiben a cégnek nem az a célja, hogy ez legyen a legnépszerűbb podcast, hanem az, hogy legyen egy saját podcastjük, ahol elérhetik a téma iránt érdeklődőket.
A reklám nem az út elején érdekes. Adrián szerint freelancerként a podcast építi a márkádat, és 1000 hallgatóval nem feltétlenül kell a reklámokon izzadni, mert nem hoz be annyit, amennyi energiába kerül ezzel foglalkozni. A bevételek és egyéb hasznok más, rejtettebb utakon érkeznek majd.
A Biznisz Boyz esetében a műsornak adtak némi marketinget az indulás idején, ebből meglett az indulási kritikus tömeg, amire akár párszáz fő is elegendő lehet, innen már ajánlás útján továbbterjedhet a célcsoportban. Adrián egyszer intézett egy felhívást a hallgatókhoz a műsorban, és azóta gyakorlatilag a saját vállalkozása a podcast hallgatói köréből érkező megkeresésekre alapul.
Mitől sikeres egy podcast?
Dóri szerint a rendszeresség, a minőségi tartalom, a vállalható hangminőség, és a hitelesség hozza a sikert. “A késés megedhetetlen, a megadott napon ki kell mennie az új adásnak.”
A “milyen gyakran?” kérdés szerinte az egyes adások hosszától függ. A SztereoTrip a jellemzően 1,5 órás interjúkat kéthetente tudja stabilan tolni.
Adrián szerint
“nem kell mindig zseniálisnak lenni, a karakterek legyenek érdekesek.”
A célcsoport legyen tudatosan kiválasztva és az online marketing ugyanolyan fontos a sikerhez, mint maga a tartalom. A Biznisz Boyz nagyon sok vágással dolgozik, minden őőőzés, szünet, apró hanghiba, visszhang kikerül az anyagból, ezért komoly technikai utómunka is van, ezután jön a jóváhagyási kör a megszólalókkal. A műsor zárt csoportjában a következő lépésben megjelenik egy audiogram snippet teaser a zárt csoportban, majd egy minivideó. Az új adás blogposzttal együtt jön ki. A zárt csoport 1 nappal korábban megkapja az új adásokat és vannak éves közönségtalálkozók, amiről felvétel készül, amibe “mindenki beledumálhat”.
Richárd szerint a streamerek 2 hétig kiajánlják az új műsorokat, ezért az elején érdemes megtolni egy kicsit a gyakoriságot, utána be lehet állni az optimális periódusra. Ők is használnak online marketinget és hirdetnek is a műsoraikra.
Dóri évről-évre építkezik. Tavaly a rendszeres minőségi tartalom biztosítása volt a fő célja, idén a közösségépítésre koncentrál. A podcastnek van Patreonja – bár Dóri nincs túl jó véleménnyel a támogatási platformról, egyrészt mert szerinte itthon még nem alakult ki a támogatás kultúrája, másrészt húzósak a jutalékok. A karanténidőszakra heti rendszerességű online közönségtalálkozókat szervezett.
Hogyan élj meg más podcastjéből?
Ahogy az eddigiekből jól látszik, a podcast üzemeltetése nagyon komplex feladat, amit gyakran nem is tud egyedül ellátni a műsor megálmodója. Itt jönnek a képbe a freelancerek.
“Kevesen tudnak jól hangot vágni, úgyhogy ez abszolút lehetőség.”
– tudtuk meg Richárdtól. A Betone teljes stábbal dolgozik, de sok partnerüknél látják, hogy probléma a minőségi vágás hiánya.
Adrián szerint elég megnyitni az Upworköt, hogy lássuk, milyen sok podcasthez kötődő tevékenységre keresnek erőforrást: blogposztok írása, a grafikák előállítása, közösségi média, asszisztencia, SEO. És persze az utómunka: a Biznisz Boyz esetében négyszer-hatszor annyi idő megvágni az adást, mint felvenni.
A podcast tehát az elmúlt két évben elkezdett lendületet venni a magyar nyelvű interneten is. Mi 2019 év végén indítottuk el a Freelancer Frekvenciát, ahol a műsorvezetőnk, Cseh András minden második hét szerdáján szabadúszókkal beszélget jelenről és jövőről. Hallgass bele Apple Podcasts -en vagy Spotifyon. Látható, hogy hamarosan ugyanolyan természetes fogalommá fog válni egy podcast, mint a blog és a videó, ezért mindenképpen érdemes számolni vele, akár mint lehetséges projekt, ügyfél, vagy szimplán csak mint semmihez sem hasonlítható tájékozódási forrás.
