Papp Gábor, a legendás The Pitch alapítója, a magyar SEO színtér közismert fenegyereke most sajátos tech skilljeit az énmárka terén demonstrálja, és legnagyobb örömünkre ezt a FreelancerBlog hasábjain teszi, e cikk formájában. Kapaszkodj, jönnek a legfontosabb alapvetések és mellé egy csomó kétperces digitális trükk, amivel garantáltan az ügyfélköröd radarképének közepére kerülhetsz…
A személyes márkaépítés (personal branding) jellemzően ugyanolyan fontos egy freelancer, mint bármilyen cég, vállalkozás, szervezet számára.
Szükség van egy jó értékre, amit ajánlani tudsz a potenciális érdeklődőknek. Ezt az üzenetet pedig el kell tudnod juttatni hozzájuk a megfelelő csatornákon.
De mi ez az érték? Hogy mutat be? Mik lesznek a csatornák? Ezeket fogjuk ebben a cikkben érinteni és átvenni.
Értékajánlat + a megfelelő felület
Első lépésben tudnod kell, hogy mi maga az a tudás, munkafolyamat, amit értékként tudsz a piacra vinni. Nevezhetjük ezt terméknek, szolgáltatásnak vagy értékajánlatnak. Ha szövegíró vagy, akkor szöveget írsz. Ha designer vagy, akkor például grafikákat, arculatokat készítesz. Ha webfejlesztő vagy, akkor meg weboldalakat raksz össze, karbantartasz. Ez az, amit adni tudsz.
A kérdés az, hogy erről mások honnan értesülnek? Vagy ha hallanak rólad, akkor milyen forrásokban tudják megnézni ki vagy, milyen referenciáid vannak, hol lehet ajánlatot kérni?
Erre a célra sokan, sokféle megoldást használnak. Itthon és külföldön egyaránt. Legyen az egy freelancer portál (Upwork, Fiverr), valamilyen közösségi felület (Instagram, Facebook) vagy akár egy saját weboldal.
Ma már szerintem nem lehet azt megúszni, hogy legyen egy felület, ahova tereled az érdeklődőket.
Sokan úgy gondolják, hogy egy Facebook oldal, egy Insta profil vagy egy Linkedin fiók erre teljesen jó. Az igazság az, hogy sajnos nem.
A saját felülettel (vagy hívjuk angolul “asset”-nek) kapcsolatban van néhány fontos elvárás:
- A Te tulajdonodban legyen.
- Teljesen testreszabható legyen.
- Te magad is tudd szerkeszteni, ne csak más.
Miért fontosak ezek a szempontok?
- Saját tulajdon
A Facebookra feltöltött fotók például nem a te tulajdonodban vannak. Hanem az mind a Facebook-é. Persze, dönthetsz úgy, hogy törlöd. De a Facebook is dönthet úgy, hogy törli az oldaladat (akár hibából és átmenetileg). És nagyon kevés olyan lépést tudsz tenni, amivel könnyen és gyorsan a saját kezelésed alá tudod újra vonni a felületet. Ezért ha komolyan gondolod a személyes márkaépítést, akkor szerezz be egy domain címet (legyen akár .hu vagy .com), ami ideális esetben legyen a saját neved (barnasepsey.com, dalloszoltan.hu, majsair.hu) vagy valamilyen csak hozzád köthető fantázianév is (backpacker.hu). Ennek a fenntartása évi 2-3 ezer forintos nagyságrend. És ide rakj fel egy sima, egyszerű WordPress alapú weboldalt. Van hozzá rengeteg sablon, találsz hozzá fejlesztőt is a világ bármelyik pontján.
2. Teljesen testreszabható
A legtöbb közösségi média (Facebook, Linkedin) és egyéb webes felületen (akár valamilyen freelancer portál) sok a korlát. Mit rakhatsz fel? Mit hogy jelenít meg? Hogy néz ki mobilon és desktopon? Elérhető minden adat bejelentkezés nélkül is? Mert Facebookon és Linkedinen például nem. A saját weboldaladon nincs ilyen korlát viszont. Ha fel akarsz rakni egy új képet, ha át akarod szabni a designt, ha be akarsz ágyazni videót, podcast-et, akkor ezt magadnál, a saját oldaladon ezt meg lehet csinálni.
3. Te magad is tudd szerkeszteni
És ne csak “megcsinálható” legyen az adott dolog. Hanem te magad is állj neki a szerkesztésnek, módosításnak. Nem arra kell gondolni, hogy egy teljesen új “layoutot” kell tudnod gyártani, html-t és css-t reszelni. De az alap dolgokat neked is át kell tudni írni, módosítani, lecserélni. Ez olyan fajta rugalmasságot és szabadságot ad, mint maga a freelancer lét. Akkor és azt tudj az oldalon elvégezni, amit csak akarsz. Ha persze elakadsz, akkor sincs gond. Keress egy fejlesztőt, egy másik freelancert, aki segít neked megcsinálni. Vagy épp megtanítani az adott módosítást.
Miért fontosak mindezek?
Mert amikor a webes térben brandet, márkát akarsz építeni, akkor lehetőséged van erre az “asset-re” linket építeni. Egy link pedig két oldalról is segít majd téged:
- A linken keresztül mások is megtalálnak Téged. Mert rákattintanak, elolvassák ki vagy. Akár még kapcsolatba is lépnek veled, mert feliratkoznak a hírlevélre, likeolják a Facebook oldaladat, kommentelnek egy cikkre stb.
- A link maga egy jelzés a Google számára is, hogy te vagy és létezel. Hogy aki csak úgy általában keres, az téged hol találhat meg.
Az egyik fő probléma, hogyha egyes interjúk vagy cikkek során valamilyen social profilt adsz meg elérhetőségnek, akkor valójában nem a saját tulajdonodat építed. Mert ezeket te csak bérled. A bérletet pedig egyoldalúan felmondhatja a másik fél. Vagy csak módosítja a feltételeket.
Ilyen volt az az eset is, amikor a Facebook elkezdte 10%-ról 5%-ra, majd utána kvázi 0%-ra csökkenteni a kirakott posztjaid organikus elérését. Felépítesz egy nagy érdeklődő és követő bázist, majd évről évre egyre nehezebben tudod őket elérni. Ma ez már gyakorlatilag csak úgy megy, hogy vagy virális / erős engagementet elérő tartalmat raksz ki. Vagy keményen fizetsz érte.
Ezért a “bérelt” felületek felől érdemes átmenni a tulajdonolt (owned asset) felületek irányába. Ezért kell egy akár egyszerű, de saját weboldalad legyen. Mert hosszú munkával ezt a márkát akarod építeni, nem a másét.
És hogy lehet építeni a márkát?
Miután megvan a saját kis bemutatkozó felületed, jöhetnek az első lépések, ahogy forgalmat és látogatottságot terelsz ide. De hol érdemes kezdeni?
Én elsőként mindig azokat a piaci szereplőket szoktam megnézni, akik hasonló területen mozognak mint én. És utána kell elemezni az ő digitális lábnyomukat.
Digitális lábnyom elemzés
A) Fordított képkeresés
A fordított képkeresés (reverse image search) az egyik legjobb eszköz arra, hogy olyan embereket, személyeket, akár freelancereket találj, akik nagyon aktívak digitálisan. Mert vendégblogolnak. Cikket írnak. Podcastekben szerepelnek. Konferenciákon adnak elő.
Ehhez semmi mást nem kell tenned, mint begyűjtöd a profilfotójukat a social felületekről és ezeket visszatöltöd a Google Képkeresőbe.
Lépések:
- Töltsd le a képet az adott illetőről
- Nyisd meg az images.google.com oldalt
- Töltsd fel ide a képet és nézd végig a találati listát
Ha az adott profilképet használták már több helyen, akkor itt megtalálod majd ezeket a weboldalakat.
Vegyük példaként Filep Szilvi egyik képét.
Ezt feltöltjük a képkeresőbe.
És máris listázza azokat a webodaldalakat, ahol ez a profilkép megjelent.
Máris elkezdheted a nyomozást, mert megvannak az első digitális lábnyomok.
De ugyanezt végig lehet csinálni Benedek Gergő képével is. Máris találunk olyan oldalakat, ahol ő aktív, ahol van profilja, ahova cikket ír.
Pro tipp: egy személy esetében érdemes több képet is kipróbálni, mert nem mindenki ugyanazt az egy képet használja az évek során.
Ha nem találsz semmilyen képet, akkor sem kell csüggedni. Csak keresni kell még olyan szereplőket az adott piacon, akik előtted járnak személyes márkaépítésben.
B) Linkedin profil elemzése
Vannak olyan területek, ahol szakértők Linkedinen nagyon erősek, és főként ott kommunikálnak. De ezt nem csak publikusan, mindenki számára látható formában tudják megtenni. Hanem külön csoportokban is, ami a legtöbb átlag Linkedin felhasználó számára láthatatlan marad.
Itt kövesd ezeket a lépéseket:
1. Keress egy szakértőt Linkedinen
Itt most Nagy-Józsa Dorka oldalát vesszük elő.
2. Görgess le a profil aljára
Itt megtalálod, hogy milyen érdeklődési körei vannak. És hogy milyen csoportoknak tagja.
3. Kattints a “See all” gombra
4. Nézd végig, hogy ő kiket követ és melyik csoportoknak a tagja
Csatlakozz ezekhez a csoportokhoz és figyeld meg mit és hogyan kommunikálnak. Nem mellesleg több olyan csoportot is találhatsz így, ahova érdemes csatlakozni. És akár további szakértőkre is lelhetsz. Akiket akár követni tudsz, akár fordított képkereséssel elemezni tudod a digitális lábnyomukat.
C) Online cikkek
Gyakran előfordul, hogy valaki rendszeresen blogol egy weboldalon, mint külsős szerző. Így már saját szerzői profilja (author) is van. Így pedig az author profil alatt össze van gyűjtve az összes általa írt cikk is.
Itt például a szerzőhöz tartozó összes blogposzt megtalálható egy helyen a Webshippy blogján.
Itt pedig a Tasteful blogján található meg ugyanígy az egy szerzőhöz tartozó összes cikk.
Ezeket az cikkeket tömörítő szerződi URL-eket azért érdemes elmenteni, mert ha időként elővesszük őket (vagy akár RSS olvasóval feliratkozunk csak erre az egy URL-re), akkor automatikusan kaphatunk infot arról, ha egy konkrét személy cikket ír az adott oldalra. Így tehát nem kapjuk meg az adott oldal összes tartalmát, csak azt, amikor az egy adott szerző ír, akit mi “követni akarunk”.
D) Google Alerts
Ha hasonló értesítést akarunk kapni, akkor a Google Értesítéseket is be lehet állítani. Összesen egy Gmail fiók kell hozzá.
1. Menj fel az alerts.google.com oldalra
2. Írd be hogy milyen kifejezés megjelenése esetén küldjön értesítőt a Google
3. Majd állítsd be az értesítést (és pár feltételt)
Ezen az ábrán az látható, hogyha a Google olyan tartalmat talál, ahol megjelenik “majsai richárd” neve magyar nyelvű találatokban, akkor az adott napon kapok egy emailt, ami listázza az adott cikket, interjút, előadást.
Ezért azért hasznos, mert így passzív módon lehet “versenytársfigyelést” csinálni igazából. Egyszer kell setupolni csak, és utána mindig jön az értesítés, ha mások megjelennek online valahol.
Ezt követően pedig lehet szemezni belőle, hogy ez neked is reális opció-e, hogy ott megjelenj vagy sem? Vagy esetleg érdemes eltenni egy később időpontra?
A döntés már a Te kezedben van. De az ötletek folyamatosan jönni fognak, hogyha ezt egyszer jól beállítod.
E) Offline események
Számos olyan freelancer van, akik főleg offline eseményeken szeretnek első sorban részt venni. Itt sincs veszve minden, ugyanis sok ilyen eseménynek van azért online lenyomata is. Akár az esemény saját weboldalán, akár esemény fókuszú oldalakon mint a meetup.com.
Sajnos a meetup.com keresője nem a legjobb barátod, amikor személyekre vagy múltbeli eseményekre akarsz keresni (hisz ez a jövőbeli eseményekre van optimalizálva), de egy apró trükkel máris listázni tudod, hogy egy freelancer vagy szakértő milyen meetupokon jelent meg korábban.
Ha beírod a Google keresőbe azt, hogy “site:meetup.com Nagy Gábor”, akkor máris kidobja azokat a meetup eseményeket, ahol Gábor megjelent, előadott. A név persze szabadon változtatható.
A jó hír, hogy ezek a megoldások nemcsak angol, hanem magyar piacon is kiválóan működnek.
A legjobb pedig az az eset, amikor egy olyan személynek a digitális lábnyomát elemzed, akit személyesen is ismersz. Ha például Majsai Ricsit ismerd, akkor nálad is végig lehet csinálni a fordított képkeresést, meg tudod nézni milyen csoportokban van bent Linkedinen, el tudod könnyen végezni a a “site:meetup.com Majsai Richárd” keresést is. És amikor látod, hogy ő hova írt, milyen meetupon adott elő, akár máris tudsz egy introt kérni tőle. Leírod, hogy látod ő hol jelent meg, te is szeretnél az adott helyre írni, vagy az adott meetupon előadni. Mi lenne a témád, mi az üzeneted. Mi az érték, amit átadnál. És hogy szerinte-e ez jó-e? Valamint össze tud-e kötni a szervezővel / illetékessel?
Így pedig nem csak a személyes márkaépítéshez szükséges csatornákat tudod felkutatni, hanem kapcsolatok segítségével a cold emailek és cold intrók egyből warm intróvá alakulnak. Igazán ebben az esetben kezd el jól működni a pareto-elv. Amikor a befektetett energia 20%-a kezdi el hozni a 80%-ot. Mert hiába erőlködsz és írsz 8-10 hideg emailt valakinek, amikor 1-2 warm intróval sokkal hamarabb és messzebb tudsz jutni.
És nyilván minél több ilyen kapcsolatot és felhasználható márkaértéked, erőd van, egy idő után annál könnyebb lesz előre jutni. Mert a több kapcsolat több lehetőséget is jelent majd. És ha ismertebb van, akkor már te magad is jelentheted a húzóerőt egy-egy ilyen eseményen. Mert téged akarnak olvasni, hallani, látni.
„Ehhez viszont az kell, hogy a személyes márkaépítés összes lépcsőjét egyesével megmászd!”
