Mórász Márton még pénzügyi tanácsadóként ismerte fel az egyéni vállalkozók anyátlanságát a szolgáltatói piacon. Második saját vállalkozásában a freelancerek könyvelésének korszerű megoldására indított startupot. Proactive Bookkeeping néven épített ki országos franchise hálózatot, kevesebb, mint 2 év alatt. Megtudakoltuk, hogyan csinálta, és legfőképpen miért?
Gondolom nem azt válaszoltad gyerekkorodban a szokásos kérdésre, hogy “könyvelő”.
A menedzsment nekem mindig is fontos volt. A gazdasági játékok érdekeltek elsősorban, ezeket mindig megnyertem. Én úgy szoktam gondolni erre, hogy ötvöztem azt, amit a szüleimtől kaptam. Édesanyám klinikai szakpszichológus, a lélek, a humánum nagy értője, apám pedig informatikus. Úgyhogy én pénzügyi tanácsadóként emberekkel foglalkoztam pénzügyi kérdések terén. 18 évesen kezdtem. A BGF Vállalkozás és Menedzsment szakja mellett mentem el független vállalkozónak egy tanácsadócéghez. Háromnegyed év alatt fiókvezető lettem. Ez a legalacsonyabb vezető szint, van benne kontrolling, menedzsment, pedagógia, pszichológia, pénzügy, felelősség a munkatársaid munkájának minőségéért és persze értékesítés. Mai napig is alapvetően értékesítőnek tartom magam. All Finance szektor, tehát mindenféle pénzügyi termékkel foglalkoztunk, magánszemélyek számára. 2011-ben lettem területi vezető. A suliba már sosem mentem vissza.
2017-ben kezdted el építeni a saját könyvelői cégedet, pedig elég sikeres karriert tudhattál magadénak vezető tanácsadóként. Miért?
A könyveléses ötlet onnan jött, hogy azt láttam, hogy Szolnoktól Dunaújvároson át Budapestig, bárhol voltam, a kisvállalkozók nem kapnak megfelelő kiszolgálást, másrészt feltűnt, hogy
a könyvelés, mint szektor elfelejtett ugrani egy századot.
Ezt ügyfélként is megszenvedtem. A kisvállalkozói könyvelésben az oktatás is a régi panelekre építkezik, ezért újratermeli magát az anakronizmusuk. Úgy tűnt, hogy szükség van egy teljes paradigmaváltásra, mert nem ez lesz a jövőben és nem is erre van szükség. A korszerűtlen megoldások mellett sajnos azt láttam, hogy sokan le is nézik a kisvállalkozót, és gyakori a szakmai dilettantizmus. Engem például idegesített, hogy a vállalkozásom eredményét évente egyszer látom, a bevallási határidő előtt két héttel. Mi az, hogy nem látom át a saját vállalkozásomat év közben, hogyan hozzak így döntéseket? Ha már megbízunk valakit, pénzért, hogy vigye a könyvelésünket, akkor ez nem egy elvárható szakmai minimum, hogy kapjak a munkáról egy periodikus jelentés? Márpedig jellemzően nem kérhetek havi jelentést sem, mert úgysem foglalkoznak a vállalkozásommal minden hónapban, ha nem vagyok áfakörös, csak év végén kérik egyben az egész éves anyagot. Dehát mi ez?
Miért nincs erre egy app??
Leültem az üzlettársammal, aki könyvelő, és kikértem a véleményét, hogy mit szól ehhez a vízióhoz, és adná -e hozzá a könyvelési szaktudását? Ez volt 2017 áprilisában. Ekkor már amúgy is kerestem a továbblépés lehetőségét, úgy éreztem, amit tudtam, azt kihoztam a tanácsadásból. Igazából nem kaptam lehetőséget a kreatív innovációra a munkában, pedig szerettem volna fejleszteni, de mindig az volt a válasz, hogy “ne a rendszeren dolgozz hanem a rendszerben”… Ez nekem nem feküdt, vágytam a kreatív szabadságra. Úgyhogy beiratkoztam UX design tanfolyamra, hogy saját magam is megtapasztaljam, hogyan épül fel egy app, elsajátítottam a LEAN startup metodikát, ami nagyon inspirált amikor megismertem. Valójában ez egy termék- és szolgáltatásfejlesztési metodika, ami ugyan nagyon divatos, de itthon, mint szemlélet, még nem annyira használatos.
Akkoriban nagyon sok Klapka György videót néztem, és olvastam az életrajzát. Neki volt egy olyan mondata, hogy “Aki pénz nélkül tud pénzt csinálni, az pénzzel is tud.” Ezért határoztam el, hogy ezt a vállalkozásomat nulla forint kezdő tőkével építem fel és ez szerencsésen össze is jött, mivel mindent az első ügyfeleink könyvelési díjaiból fedeztünk az indulástól kezdve. Mivel rám jellemző, hogy én a világ összes pénzét is innovatív fejlesztésekre költeném, ez különösen nehéznek bizonyult. Hálás is vagyok a feleségemnek és az üzlettársamnak, hogy okosan visszahúztak a realitások talajára, amikor arra volt szükség.
Hogyan indultatok konkrétan? Mi az USP, mitől vagytok mások?
Négy elemből állt a koncepcióm:
- Legyen az ügyfél és a könyvelő között a legelején egy átfogó konzultáció, konyhanyelven és személyre szabottan.
- A könyvelő ne reaktív legyen, hanem proaktív.
- Egy folyamatos és jó szakmai viszony legyen a vállalkozó és a könyvelő között.
- Legyen egy saját appunk, amin a vállalkozó folyamatosan frissített információkat lát a saját vállalkozása könyveléséről.
Ezeket a teóriákat aztán egy probléma kutatással validáltam, sikeresen. Személyes interjúk segítségével, én magam hirdettem meg ezt: aki nem elégedett a könyvelőjével, egy kávéért és 2500 forintért mondja el nekem, mi a panasza. Természetesen sehogyan sem említettük, hogy ezt mire használjuk, hogy mik a terveink, hogy ne torzítson a válaszokon. Kb. 25 ilyen anonim interjút készítettem, és minden feltevésünk beigazolódott, minden jel szerint megvannak azok az igények, amikre mi kínálunk megoldást. Az első 10 ügyfelünket személyes ismeretségi körből hívtam meg, az ő díjaikból fedeztük a további lépéseket. Ekkor még persze nem volt app, direktben gyártottuk az infografikákat a könyvelési adatokból, hogy teszteljük a koncepciót. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk. Negyed év alatt felépítettük a márkát, és 2017 szeptemberében volt a nagy ugrás, amikor két nagy partnert megkerestem direktben, és 10-ről felmentünk 100 ügyfélre 2017 végéig. Novemberben alapítottuk a kft-t, addig ez az egész csak egy projekt volt. A következő egy év alatt pedig 450 emberünk lett, 20 városban. Minden könyvelőnk maga is katás freelancer.
Elég dinamikusan fejlődtetek, országszerte vagytok jelen. Mik a kilátások?
A piac óriási. Több, mint 600 ezer egyéni vállalkozó van ma Magyarországon, ez bőven 10 százalék feletti arány a foglalkoztatottak körében, ami nagyon magas. És ennek több, mint a fele katás! Ennek a rengeteg vállalkozónak van szintén négy, jól megfogalmazható könyvelési problémája:
- Nem teljes mértékben érti a vállalkozása működését (alapinfók hiányoznak).
- Nem segít senki az adminisztrációban, ezért általában le van maradva.
- Nem tudja hogyan áll év közben.
- Nem jól informált (az nem jól informáltság, hogy random elolvasol egy Index-cikket a négyeshatoson).
Ezekre a problémákra dolgoztuk ki a négy fő pontját a szolgáltatásunknak, amit úgy hívunk: “mentorált könyvelés”:
a) Alapinfó konzultációval kezdünk, konyhanyelven, ez 1 óra (egy prezivel, ami mindig frissítve van) és egy átfogó vállalkozási audit, erre sajnos szükség van (szerencsére manapság már remekül vissza lehet követni az ügyfélkapun a vállalkozás múltját).
b) Könyvviteli és ügykezelési szolgáltatás: Ez a PROAB franchise rendszerében megy, tehát az összes tagkönyvelő ugyanazt a digitális infrastruktúrát kell, hogy használja, és ugyanabban az általunk folyamatosan fejlesztett és tesztelt workflowban kell dolgoznia.
c) A PROAB appja, ami jelenleg csak webes, de reszponzív. Olyan mint egy ügyfélportál, szóval az ügyfél is tudja használni és valós időben vizualizálja a könyvelési állapotnak megfelelő adatokat, tehát az aktuális eredményét is, illetve nyomonköveti a hivatalos teendőket.
d) UP-TO-DATE szolgáltatás: vlogos formában folyamatos tájékoztatás a könyvelési, adózási és jogszabályi aktualitásokról.
Kicsit tényleg nehéz elfogadni, hogy ezek a szolgáltatások eddig nem igazán számítottak normának, a könyvelés terén. Pedig a technológia már régóta megvan hozzá. Szerinted hogy néz ki a könyvelés jövője, el fog mozdulni ebbe a korszerűbb irányba a szektor?
Én egyfolytában azon gondolkodom, hogy mi az a szolgáltatás-intenzív élmény, amit még tudok adni? Mert az automatizáció jön és a könyvelői munka nagy része amúgy is megszűnik. Egy friss kutatás szerint a Magyarországon dolgozó könyvelők átlagos életkora 54 év(!), 64%-uk egyedül dolgozik, mindössze 20 százalékuk 40 év alatti. Ugyan milyen kilátásai vannak ennek a demográfiának akkor, amikor radikálisan fejlődnek a digitális és automatizált szolgáltatások? A jelenlegi helyzetben azt hiszem reális cél, hogy egy 200 ezres ügyfél létszámot elérjünk. Remélhetőleg mi magunk is részesei lehetünk az egész könyvelési kultúra megváltoztatásának, és idővel egyre több feladatot tudunk delegáni a gépnek, hogy minél nagyobb értékű szolgáltatást tudjon adni a humánum. A könyvelő figyelmét ne vonja el a pepecs munka, fókuszáljon a magasabb értékű feladatokra. A könyvelői szolgáltatás tehát el fog menni ebbe a mentoring-coaching, külső partneri irányba. Ugyanis a könyvelési adatok intelligens vizsgálatával le tudjuk vezetni egy vállalkozásnak, hogy “nézd, ebből a szolgáltatásodból jön be a bevételeid kétharmada, ez a három meg nem hoz be szinte semmit, ebben az időszakban özönlenek az ügyfeleid, erre a másikra viszont kitaláltunk neked egy reklámkampányt, amivel X szolgáltatásodat megtoljuk, hiszen évekre visszamenően kimutatható, hogy ezzel az év e szakaszában gyengébben teljesítesz.” Ebben az irányban hiszek, és ez már nem a mai értelemben vett könyvelés, ez üzletfejlesztés. Ezzel fejlődik az átlagos szolgáltatásminőség, az pedig erősíti a gazdaságot, egyszerűen nincs olyan, aki ezzel nem nyer. Ez a víziónk.
Ha benned is számos kérdőjel van a szabadúszók KATA adózásával kapcsolatban, akkor ezt a cikket neked írtuk: A 10 leggyakoribb tévhit a szabadúszók KATA adózásával kapcsolatban.
A Proab-nál az első konzultáció ingyenes, itt tudsz bejelentkezni.
