Vannak olyan szabadúszók, akik lendületesen kezdenek, és csak egyre gyorsulnak tovább. Ők azok, akik a legjobb ügyfelekkel dolgoznak, a legtutibb projekteken. Interjúalanyunk a 2017-es Freelancer Fesztiválon összefoglalta, mi a közös ezekben a superlancerekben – most arról beszélgettünk, hogyan lehet még innen is feljebb lépni és mik a hazai tapasztalatok a szabadúszókkal dolgozó cégvezetők perspektívájából nézve.
Interjú Lukács Péterrel, a Digital Natives ügyvezetőjével
Sok tapasztalatod van a szabadúszással kapcsolatban, de inkább te alkalmazod a freelancereket, mivel egy online ügynökséget vezetsz. Hogy kerültél ebbe a helyzetbe?
A műszaki egyetemen végeztem, informatika szakon. Már másodéves koromtól elkezdtem dolgozni, úgyhogy összesen 9 és fél év alatt sikerült elvégeznem a kurzust – de nem bántam meg, annyi tapasztalatot szereztem a munka világából, aminek szerintem sokkal nagyobb értéke volt. Már akkoriban is jobban érdekelt a munka, mint a tanulás. Annyira nem is vagyok jó véleménnyel a magyar felsőoktatásról – egyébként valahol ennek is egy lenyomata az, hogy elkezdtük a Green Fox Academy-t, két évvel ezelőtt, mert öt évnyi tanulás és komoly állami befektetés után is sok olyan ember kerül a piacra az iskolákból, akik nem használhatók megfelelően a nulladik naptól.
A Kirowskinál kezdtem a pályafutásomat, ahol öt évet húztam le, kezdetben frontend fejlesztőként, majd php-sként, végül pedig a php csapat vezetőjeként.
A Kirowskiban dolgozó csapattal alapítottuk a Digital Natives-t, 11 évvel ezelőtt. Az akkori alapítók közül már csak én vagyok itt. Eleinte kizárólag szoftverfejlesztéssel foglalkoztunk, 2009-2010 környékén kezdtünk el digitális termékfejlesztés irányába elmozdulni. Akkor kezdett menő lenni a UX és a service design, mi is ebbe az irányba tolódtunk, bekerült a tevékenységeink közé a branding, az arculat, a marketing stratégia tervezés, és ezt a bővítést azóta sem bántuk meg.
Független, magyar digitális ügynökségként, nemzetközi piacra fejlesztve, hogy tudtok versenyképesek lenni ezen a brutális piacon?
Öt-hat éve vettük az irányt a külföldi piacok és ügyfelek felé. Mi elég korán kezdtük az agilis szoftverfejlesztést. Akkor itthon még nem nagyon tudták értelmezni a megrendelők azt, hogy nem az van, hogy adnak egy 200 oldalas specifikációt, ami alapján legyártjuk a terméket, hanem, hogy elmondják az ötletüket és mi a piaci igényeknek megfelelően, felhasználói visszajelzések mentén alakítva, kihozzuk a lehető legjobbat abból a pénzből, amennyijük van rá.
Jelenleg úgy 60% a külföldi ügyfelek aránya. Valóban erős a verseny, de nyugatra arányosan jóval magasabb óradíjakon tudunk fejleszteni, így megéri keményen dolgozni.
Ugyanakkor itthon is vannak ígéretes kezdeményezések: benne vagyunk az MKB fintech labjában, az NN Sparklabbal és a MOL startup akcelerátor programjában: ezek kiváló lehetőségek arra, hogy a corporate világba is belekóstoljunk. Ezekben a programokban van pénz, és van szervezettség, ugyanakkor olyan irányelvek mentén van lehetőségünk multikkal dolgozni, amilyenekkel mi magunk is szeretünk.
Éreztek valamilyen elmozdulást a nagyobb cégekben is a szabadabb munkakultúra felé?
A multiknál is egyre inkább lehet olyan munkakörülmények között dolgozni, amelyek hasonlítanak a szabadúszásra. Ez azért lehet jó neked, mert felment téged ennek az életformának a kapcsolódó tevékenységei alól.
Magyarország amúgy nem feltétlenül az a közeg, ami támogatja a vállalkozóvá válást, de a KATA adózási forma egy jó irány lehet.
Aki 8 órában dolgozik valahol, annak egy fél KATA 25 ezer forint adóval jó indulási lehetőség lehet a saját vállalkozás irányában.
Mik azok az extra tevékenységek szerinted, amik a szabadúszást megkülönböztetik a céges állástól, persze azon túl, hogy magadnak szerzed a melókat?
A kapcsolatépítés és a marketing, hogy legyen láthatóságod. A freelancernek meg kell terveznie a pénzügyeit, illetve időgazdálkodás és projektmenedzsment képességekre is szüksége van. A network és a láthatóság kell ahhoz, hogy el tudj kezdeni szabadúszóként dolgozni, onnantól viszont ha becsületesen, őszintén kommunikálva, és jó színvonalon csinálod, akkor az ügyfeleid tovább fognak ajánlani, illetve resell formájában az újabb dolgaidat el tudod adni a régi ügyfeleidnek. Ha ezek megvannak, az elég ahhoz, hogy akár csak a magyar piacon elindulva is megélj egy olyan szolgáltatással, aminek van értéke.
Ezekkel kapcsolatban rengeteg ismeretanyag elérhető online, ezért fontos, hogy ne legyen lusta az ember ezeket elkezdeni használni, gondolok itt a digitális marketing technikákra, a LinkedInre, illetve a meetupokra járásra.
Fontos még, hogy kérdezzünk bátran! Rengeteg ember van, aki szívesen mentorál másokat. Ha ismersz valakit, aki sikeres, aki jó abban, amiben te is az szeretnél lenni, nyugodtan kérdezd meg: te hogyan indítottad el a vállalkozásod, hogy csinálod a marketinget, milyen eseményekre jársz, milyen blogokat olvasol? Egy ebédmeghívás áráért kapsz egy csomó releváns információt.
És mi van, ha valaki full introvertált és nem szereti tolni magát?
Networköt építeni nem csak nyomulva lehet, némi megerőltetéssel meg lehet oldani, például odalépni valakihez egy meetup után, bemutatkozni és megkérdezni, hogy ő mit csinál és miért van itt, nos, ebbe nem fog senki belehalni. A harmadik után már nem is lesz megerőltető.
Aki pedig igazán magába forduló, annak nem is biztos, hogy megfelelő életforma a szabadúszás,
lehet, hogy neki jobban illik a személyiségéhez, hogy megmondják neki, mit csináljon.
Mivel sok aspektusa van az egyéni vállalkozói létnek, ezért hiába dolgozik valaki szakmailag rendkívül jól, nem biztos hogy sikeres lesz. Ugyanígy, aki kiválóan tolja magát, de szakmailag nulla, arról gyorsan ki fog derülni a piacon, hogy ő egy lufi.
A másik tippem, hogy nyugodtan el lehet menni coachingra. Sok szakmai coach van Magyarországon, akik kiválóan tudnak dolgozni az ilyen félelmekkel, reflexekkel. Mi is használunk coachot a cégben, hogy az emberek az önképzési keretük terhére változtathassanak a dolgaikon, ilyen például az asszertív kommunikációs minitréning, vagy annak megtanulása, hogy hogyan mondjunk nemet. Soft skill-ek ezek, amelyek mégis nagyon fontosak a munkában. Ha kifizetek egy ilyen tréningre 30 ezer forintot, lehet, hogy segít egy olyan munka megszerzésében, ami hoz a konyhára 300 ezret.
A tavalyi előadásodban a superlancerek jellemzőiről beszéltél – de mi a következő fejlődési fok, ha valaki már elérte ezt?
Szerintem a következő lépés az, ha az ember elkezd vállalkozást építeni, és már nem csak egyszemélyben csinálja a dolgokat. Egy bizonyos profizmus fölött úgy tudsz növekedni, hogy összeállsz valakivel, aki vagy szintén jó abban, amit csinálsz, vagy kiegészít téged, vagy tehetséges és sokat tud tőled tanulni, te pedig el tudod adni a munkáját. Ha sikeres vagy, akkor nyugodtan lehet bővíteni, mert nem kell félni attól, hogy másokkal dolgozni nehezebb.
