Már nagyon régóta vágytam arra, hogy eljussak a világ legnagyobb tech konferenciájára, a Web Summitra. 2018-ban végre lehetőséget kaptam erre, és felejthetetlen élményekkel gazdagodtam Lisszabonban. Ebből a beszámolóból megtudhatjátok, milyen az, amikor 70 000+ startupper, freelancer, vállalkozó és tech óriás, továbbá számos kreatív elme négy napon keresztül egy fedél alatt tartózkodik.
A megnyitó napja
Már a metrón lehetett látni, mekkora embertömegre kell számítani a Web Summit alatt, de szerencsére a hely profi kialakítása és a város felkészültsége mindezt sokkal elviselhetőbbé tette. A rendezvénynek helyt adó Altice Arena-nak hatalmas méretei vannak, a beléptető rendszerei azonban jól működnek, így igazán sosem alakult ki tumultus. Érdekes volt számomra, hogy „first come, first served” alapon tudtuk elfoglalni helyeinket, viszont senki sem tolakodott, láthatóan mindenki talált magának megfelelő helyet, így egy kis keresgélést követően jómagam is kiváló helyről követhettem az eseményeket.
Paddy Cosgrave a Web Summit alapítója nyitotta meg a rendezvényt, majd Tim Berners-Lee a világháló feltalálója, pontosabban a HTML nyelv, a HTTP protokoll és más technológiák kifejlesztője következett.
Előadásában beszélt arról, hogy amikor az internetet kitalálta, úgy gondolta, ne legyen rajta soha semmilyen szabályozás, mert ez a szabadság adja a net valódi erősségét. Napjainkra azonban egyre inkább előtérbe kerülnek bizonyos negatív aspektusok. Nem mindegy ugyanis, hogy a világháló hogyan kezeli a személyes adatokat, ezek védelme kritikussá válik. A cyberbullying és a fake news világában minden gondolkodó ember számára egyértelműnek tűnik az információáramlás bizonyos szabályozása, a szélsőségek lehetőség szerinti kiszűrése.
Megemlítette a különféle internetes oldalakon felbukkanó pop-upokat mint a figyelmet maximálisan elvonó és értelmetlen eszközöket, és jelezte: afelé haladunk, hogy ezek a jelenségek egyre kevésbé kerülnek alkalmazásra, mivel nem hatékonyak, ráadásul adott weboldal meglátogatásakor nagyban zavarják az internetezés élményét. Ehelyett valós tartalmakra van szükség, amelyek hozzájárulnak egy-egy weboldal hangulatához, és segítenek a figyelmünket a keresésünknek megfelelő rendszerben tartani.
Szót ejtett továbbá arról, hogy 2019 elejére az internet eléri a világ 50%-os lefedettségét, azaz a földkerekség lakóinak fele már képes lesz napi szinten használni az internet adta lehetőségeket. Nagy eredmény ez, de még mindig ott a másik fele, akik viszont nem jutnak hozzá az információhoz, így Tim arra kérte a jelenlévőket, ha tehetik, segítsenek abban, hogy a föld népességének egésze minél hamarabb részesülhessen a világháló nyújtotta előnyökből.
Ezek után Lisa Jackson következett az Apple-től, majd Darren Aronofsky filmrendező. Mindketten a VR – Virtual Reality témakörében adtak elő. Darren egyúttal producer és író is, akinek olyan filmjeit ismerhetjük, mint a Requiem egy álomért, A pankrátor vagy a Pi. Beszélt arról, hogy a VR belépett a hétköznapjainkba, és nem kétséges, mindenki azt várja tőle, hogy alapjaiban változtatja majd meg a film világát is. Véleménye szerint azonban a film egy külön iparág, így a VR önmagában sosem fogja átvenni egy moziélmény helyét az emberek életében, maximum a filmes nyelv kiegészül majd a VR elemeivel.
Az estét António Guterres az ENSZ főtitkára, volt portugál miniszterelnök és António Costa Portugália jelenlegi miniszterelnöke zárta.
Ezek után a résztvevők a Night Summiton folytathatták a napi élménygyűjtést, ami kötetlen lehetőséget teremthetett az ismerkedésre és új kapcsolatok építésére. Sajnos egyfelől az időjárás nem volt a mi oldalunkon, mert heves szél és eső zavarta a város felfedezését, a rendezvény helyszíne pedig hamar túlzsúfolttá vált, így megfelelő mennyiségű hely hiányában hamarosan én is távoztam társaságom jó részével együtt.
Események forgatagában
A megnyitó napján csak a nagycsarnokban voltak előadások, a második napon azonban az összes termet végig lehetett sétálni, ami hihetetlen érzés volt! A csarnok mellett még négy teremben több színpad és megannyi kiállító fogadta a látogatókat témák szerint rendszerezve. Pár rövid előadás meghallgatása után a kiállítók felé fordultam, az úgynevezett „marketplace”-en. Ezeken az interaktív helyszíneken izgalmas beszélgetések alakulnak ki a legkülönbözőbb témakörökben. Nagyon sok startup és egyedi cég termékeivel és munkatársaival találkozhat itt az ember, emellett a legnagyobbak pavilonjainál is különböző kérdéseket tehet fel, érdeklődhet, és játékokban vehet részt.
Annak érdekében, nehogy esetleg tanácstalanul álldogáljon a résztvevő a hatalmas forgatagban, a szervezők gondoskodnak róla, hogy a részletes program a rendelkezésünkre álljon. Programfüzetek és egy saját rendezvényapplikáció siet segítségünkre az eligazodásban, ami infót küld a különféle eseményekről, valamint könnyedén kapcsolódhatunk benne másokkal is. Ez kiváló módja a megszerzett ismeretségek fenntartásának, és hatalmas segítsége a rendezvény egész időtartama alatt a networkingnek. Persze itt is előfordult, hogy az applikáció meghibásodott, például nem lehetett rendesen használni az üzenetküldő felületet, valamint a térkép is számtalanszor lefagyott, így az első nap még én is kénytelen voltam néha ide-oda bolyongani, hogy kövessem az eseményeket, de nagyjából másnapra szerintem mindenki kiismerhette magát a termeken, és minden nehézség nélkül eligazodhatott a színpadok és események logikáján. Ebből is látszik, hogy még a világ leghíresebb tech rendezvényén is érdemes néha „offline” tájékozódni és józan logikánkra hallgatni, de mindenképpen megéri: a naponta cserélődő kihelyezett startupok miatt én például újra és újra rávettem magam az egész terület bejárására, és nem győztem rácsodálkozni.
Rengeteg pop-up előadás volt, termékminták, AR és VR megoldások, különböző robotok és robotikával kapcsolatos cégek bemutatói, Fintech, Amazon, Google, Apple és még sok más vezető világcég jelenléte, emiatt úgy gondolom, nem lehetséges egyetlen cikkben megírni, mennyi mindennel találkozhat az ember, ha elmegy a WebSummitra. Emiatt úgy döntöttem, kiemelek egyet, ami számomra meghatározó és soha el nem felejthető élményt jelentett: élőben látni az AI által működtetett Sophia the Robot-ot és kreálóját Ben Goertzelt, a Singularity.net alapítóját és vezetőjét.
Ha egyszer lehetőséget kapsz, hogy ellátogass erre az eseményre, én őszintén csak ajánlani tudom.
Egy este a nagykövetségen
A nagyszabású esemény összetett élményét csak fokozta az a megtiszteltetés, hogy kedd este meghívást kaptam a Lisszaboni Magyar Nagykövetségre, ahol győztes magyar startupok prezentálták ötleteiket befektetőknek. Breuer Klára nagykövet asszony beszélt arról, hogy a nagykövetség is támogatja a Web Summit megszervezését és Lisszabonban tartását. Idén jelentették be a megnyitón, hogy aláírtak egy 10 éves szerződést, amelyben garantálják, hogy a Web Summit Lisszabonban marad.
A város rendkívül jól készül fel erre a rendezvényre. Hatalmas tömeg érkezik ilyenkor ide, a megfelelő koordináció miatt azonban ez mégsem tűnik zavarónak, a helyiek is – úgy tűnik – inkább örülnek neki.
A nagykövetségen meghallgatott előadásokat követően kellemes networking alakult ki a résztvevők között. Leginkább magyar startupok, nemzetközi befektetők és sajtósok népes tábora alkotta az esti beszélgetőcsoportok körét. Ezután jópáran a Pink Streeten folytatták az estét, ami egy ismert utca tele éttermekkel és pubokkal a belváros szívében…
Személy szerint külön öröm volt számomra és kifejezetten szimpatikusnak találtam, hogy kis hazánkkal is találkozhattam egy ilyen neves rendezvényen; hasonló gondolkodású startupperekkel és befektetőkkel beszélgethettem arról, merre is tart a startup boom, és Magyarország hogyan találja meg a helyét ebben az őrült sebességgel változó tech világban.
