Így telt a Freelancer Fesztivál 2026: tanulságok, gondolatok, útravalók 

0
131

A 2026-os Freelancer Fesztivál beszámolóját a tényszerű leírások és magammal hozott gondolatmorzsák átadása mellett leginkább vélemény cikknek szánom. Már csak azért is, mert egy kicsit a program elejéből, és végéből is lecsíptem… na nem azért mert ezek kevésbé lettek volna érdekes részei a napnak, pusztán azért, mert így sikerült összehozni a logisztikát.

Freelancer Fesztivál: a szabadúszó és digitális nomád találkozó

Kevés embert ismertem előre, mégis azonnal jól éreztem magam. A fesztiválnak az első perctől olyan hangulata volt, mintha egy régi baráti társaságba csöppentem volna bele. Nyitott emberek, sok kreativitás, és egy közös nevező: a szabadúszás iránti érdeklődés. 

Sokan tudatosan léptek ki abból az életből, amit a környezetük elvárt volna tőlük, erős önismerettel, és pontosan tudva, mi az, ami nekik való. Előadók és résztvevők egyaránt magától értetődően kezelték, hogy különböző embereknek különböző dolgok működnek, és senki nem próbálta a saját útját a többiekre erőltetni. Ami alapvető dolognak tűnhet, de a gyakorlatban korántsem az. 

Útravalók a 2026-os Freelancer Fesztiválról

A reggeli blokkban Danyi István azt járta körbe, miért nem vezet eredményre a sok munkaóra, ha közben egy mélyebb, kevésbé látható problémát nem old meg senki. (Hasonló témákról pedig rendszeresen ír a Freelancerblogra is, szóval érdemes figyelni.)

Fenyő Csilla Instagram-stratégiákat hozott kifejezetten freelancereknek, Erős Barbara és Takács Nikoletta pedig megmutatták, hogyan lehet egy bank is közösségépítő erő. Egy szabadúszónak, aki egyedül navigál a pénzügyei között, ez sem érdektelen kérdés. 


Ebéd után a Balugasztro előadásra érkeztem. Dér Balázs arról mesélt, hogyan indultak el Debivel két hátizsákkal egy 481 napos világkörüli útra, és hogyan építettek szenvedélyből vállalkozást. Ami igazán megfogott, az a transzparencia volt. Dolgok, amikről nem mindenki mer nyíltan beszélni: hogy a szabadúszóvá válás sokszor többletmunkával indul, hogy nehéz úgy tervezni, ha a bevétel hullámzik, és hogy aki mégis erre az útra lép, az semmi pénzért nem menne vissza. De az is elhangzott, hogy normális, ha valaki rájön, hogy ez mégsem neki való. Mert ha valakinek a biztonság az elsődleges, a szabadúszással járó bizonytalanság előbb-utóbb felőrli, nem felszabadítja. 

Mráz Kata pszichológus előadása talán a legszemélyesebb témát hozta a napból. Arról beszélt, mik azok a nehézségek, amikkel a szabadúszók a leggyakrabban megkeresik: magány, megfelelési kényszer, láthatatlan túlterhelés. Olyan kérdések, amiket kívülről alig lehet észrevenni, belülről viszont annál inkább. Hasznos fogódzó volt az is, hogy érdemes különválasztani, mire van ráhatásod és mire nincs, mert a kettő összekeverése rengeteg felesleges energiát emészt fel. Az útravalója pedig egyszerű, de nem magától értetődő: minél kevesebb a külső kontroll, annál több belső szabályt érdemes kialakítani. A pihenés például nem adódik magától, tudatosan kell mellette dönteni. 

Halász Dóri e-mail marketing szakértő és MailerLite mentor egy ismerős freelancer problémára hozott megoldást: vagy projekten dolgozol és nincs idő marketingre, vagy ráérsz és ügyfeleket keresel. Az e-mail marketing azért tud erre válasz lenni, mert folyamatokban működik, nem kampányokban. Egy kulcsgondolat az előadásból: ne várj egy bizonyos listaméretig. Már egy szűkebb közönségnek is érdemes kommunikálni.

Több száz freelancer tapasztalatai egy panelbeszélgetésbe sűrítve 

Az abszolút kedvenc részem a panelbeszélgetés volt. Filep Szilvi, Vigh Bori, Mórász-Kurgyis Dóra, Ronga Lilla és Jancsó Gergely ült egy asztalhoz, és olyan kérdéseket jártak körbe, amiket több száz freelancer sztorin keresztül látnak. Ez az a perspektíva, amit egyetlen előadó nem tud egyedül hozni.

Szó esett arról, mennyi idő alatt derül ki, hogy valakinek való-e a szabadúszás. A tanulság: érdemes már munka mellett elkezdeni kiépíteni a vállalkozást, nem mindent egyszerre eldobni. Az átgondolatlan ugrás vonzónak tűnik, de a tudatosabb, fokozatos átmenet általában stabilabb alapot ad. (De persze ebben is lehetnek kivételek, akiknek az azonnal ugrás működik.)

A bevételi lehetőségekről is őszintén beszéltek. Ha beindul valaki, valóban határ a csillagos ég, de egy jellemző fordulópontot szokott jelenteni, amikor valaki elkezd automatizálni és delegálni. (Első körben ez gyakran egy virtuális asszisztenst jelent.) Viszont, aki csapatot épít, nagyobb felelősséget vállal: te eszel utoljára, előbb ki kell fizetni a többieket. Nem mindenki akar idáig eljutni, és ez is teljesen rendben van. Jancsó Gergő például tudatosan döntött úgy, hogy nem épít ügynökséget. Az önismeret itt is visszatérő téma volt: tudni, mik a te prioritásaid, és nem mások sikerképéhez mérni a sajátodat.

A leggyakoribb hibák között ott volt a szerelemből elkezdett projekt. Lelkesedésből beleugrani valamibe szép dolog, de ha nincs mögötte tudatos tervezés, előbb-utóbb falba ütközhetsz (de legalábbis nem hoz elegendő bevételt). A tudatosabb építkezés lassabbnak tűnik, hosszabb távon viszont jobban megtérül.

Szóba került a KATA visszavezetése is, ami most sok szabadúszót foglalkoztat, és amire egyelőre több a kérdés, mint a biztos válasz.

A panelbeszélgetést a networking követte. Ez az ilyen események egyik legértékesebb (és introvertáltként az egyik legnehezebb) része. De ami a folyosón, egy kávé mellett, véletlenszerű beszélgetésekben történik. Nem túlzás, hogy sokszor ez marad meg a legjobban. 

Ami a nap végére maradt

A téma az AI lehetőségeiről szólt, és arról, hogy a csapatépítés már nem kizárólag emberi munkaerővel oldható meg. AI munkatársak, kiszélesedő lehetőségek, egy átalakulóban lévő munkavégzési modell, ami a szabadúszókat is egyre inkább érinti. Aki most résen van, az előtt komoly lehetőségek állnak.

Vigh Bori egészen más hangnemben zárta a napot. A saját útját osztotta meg a résztvevőkkel. Összefoglalta, hogy hogyan jutott el oda, ahol most tart, és hogyan húzta ki a COVID a lába alól a biztosnak hitt talajt. Az a fajta történet, ami nem a sikerre fókuszál, hanem arra a pillanatra, amikor az embernek nincs más választása, mint újragondolni, és szó szerint nulláról újra felépíteni mindent.

Dallos Zoltán a vállalkozás fejlődési szakaszait vette végig, az első ügyféltől a skálázható cégig. Olyan kérdésekre keresve a választ, hogy a jelenlegi nehézségek a növekedés természetes velejárói-e, vagy rossz irányba halad valaki. 

Pintye Tímea pedig egy szokatlan szögből közelített: thai box bajnokként és CEO-ként arról mesélt, mit taníthat a ring az üzletről. Hogyan lehet újra felállni, és hogyan lehet a kihívásokat a fejlődés javára fordítani. 

Egy ekkora rendezvény mögött mindig ott vannak, akik lehetővé teszik. A 2026-os Freelancer Fesztivált a MagNet Közösségi Ház, az XProjekt, a FreelancerBlog és a Proactive Business Zrt. támogatásával rendezték meg. 

Ha valamit magammal hozok erről a napról, az nem egyetlen előadás tanulsága, hanem inkább egy érzés: hogy jó helyen járok. Jó közösségben, jó témák között, jó emberekkel. A Freelancer Fesztivál erre mindig jó emlékeztető.