Szeptemberben szinte minden szabadúszó ugyanazt érzi. Elindult az iskola, lecsengett a nyári szervezés, tehát a naptár papíron végre szabaddá vált és most kellene bepótolni mindent, ami júliusban meg augusztusban elmaradt. Az ősz első hetei ezért gyakran indulnak nagy lendülettel, aztán október közepére ugyanaz a kapkodás tér vissza, ami a nyár előtt jellemezte a működésedet.
Ez nem fegyelmi kérdés. A nyár alatt a heti ritmusod szétesett, mert folyamatosan alkalmazkodtál a táborokhoz, a szabadságokhoz meg az ügyfelek eltűnéséhez, szeptemberben pedig ugyanennek a szétesett működésnek próbálsz nagyobb terhelést adni. Több munka kerül egy olyan szerkezetbe, ami közben meggyengült.
Ami a nyár alatt észrevétlenül lemerült
A szabadúszó működésében néhány dolog készletként viselkedik, tehát lassan épül és lassan fogy. Ilyen a pénzügyi tartalék, az energiaszinted, az ügyfélbizalom meg az érdeklődők utánpótlása. A nyár ezekből általában többet fogyaszt, mint amennyit visszatölt, viszont a hiányuk nem aznap jelentkezik.
A legárulkodóbb közülük az utánpótlás. Ha júliusban meg augusztusban nem folytattál beszélgetéseket új érdeklődőkkel, akkor az szeptemberben még nem látszik, mert a folyamatban lévő munkák elfedik. A pánik októberben érkezik, amikor a régi munkák lezárulnak és mögöttük nincs semmi. Ilyenkor szoktak megjelenni a legdrágább reflexek, tehát az árengedmény, a mindent elvállalás meg a hétvégi munka.
A ritmus visszaépítése fontosabb, mint az új rendszer
Szeptemberben a legtöbben új eszközt keresnek. Új naptárazási módszert, új feladatkezelőt, új reggeli rutint. Ez azért csábító, mert az új eszköz azonnal ad valamennyi rendet, csakhogy a nyár alatt nem az eszköz veszett el, hanem a visszatérő működés, ami korábban tartotta a hetet.
Érdemesebb egyetlen fix pontot választani, ami minden héten ugyanakkor történik. Lehet ez egy heti félóra, amikor végigveszed a folyamatban lévő munkákat meg a következő két hét terhelését. Ez a félóra nem termel közvetlen bevételt, viszont a hét többi napján megszünteti azt a fajta agyalást, ami a leginkább fárasztó. Egy ilyen visszatérő pont többet ad a szeptemberi újraindulásnak, mint bármilyen friss alkalmazás.
Az ősz a vállalások megtervezésének az ideje
A nyári lazaság egy másik nyomot is hagy. A projektek közben csendben megnőnek, mert a kis extra kérésekre könnyebb igent mondani, mint egyeztetni. Szeptemberben ezért gyakran ugyanannyi időben lényegesen több feladat lapul, mint amennyire eredetileg szerződtél.
Itt nem a kemény visszautasítás segít, hanem egy egyszerű megállapodás, amit akár csak magaddal is megkötsz. Ha új kérés érkezik, akkor valami más is elmozdul vele együtt, tehát vagy a határidő csúszik, vagy az ár módosul, vagy kikerül helyette egy másik elem a vállalásból. Ez a kapu teszi lehetővé, hogy az ősz terhelése ne alakuljon észrevétlen túlmunkává.
Az őszi hónapok valódi tétje
A szeptember meg az október azért kiemelt időszak a szabadúszóknál, mert az év hátralévő részének a bevétele nagyrészt most dől el. Amit ezekben a hetekben elkezdesz, az novemberben meg decemberben hoz eredményt, ezért a mostani beszélgetések, ajánlatok meg megkeresések számítanak a legtöbbet.
Ebből következik egy kellemetlen sorrend. Az ügyfélszerzés a nap első blokkjába kerül, nem a végére, mert a nap végén már elfogy a lendület és ilyenkor mindig a halaszthatóbb dolgok maradnak ki. Ez a rész unalmas és ismétlődő, viszont pont ettől lesz működő rendszer.
Összefoglalva
Az ősz nem attól lesz eredményes, hogy szeptemberben nagyobb fordulatszámra kapcsolsz. Attól lesz eredményes, hogy visszaépíted a heti ritmust, feltöltöd a nyár alatt lemerült készleteket, teret adsz a vállalásaidnak és a bevételt hozó lépéseket a nap elejére teszed. Ez a négy dolog egyenként apró, együtt viszont az utolsó negyedévedet biztosítják be.
