Nomádok a szeszgyárban

Kollégánk, Majsai Ricsi Instáján láttuk, hogy egy kis balatoni biciklizés után mintha egy eszement nagy indusztriális térből coworkölne. Gyorsan fel is hívtuk, hogy mi ez az egész, és kiderült, hogy Vigh Bori egy új projektjéről van szó, ami akár egy természetközeli digitális nomád központtá is kinőheti magát, a Dél-Dunántúlon… úgyhogy átbeszéltük velük pár mondatban a lényeget.

Szia Ricsi, hol vagy és mit csinálsz?

Ez egy “test run” a @retreatfactory számára. Bori meghívott, több más digitális nomáddal együtt, hogy teszteljük le többen, hogy milyen a hely. Workshopokat tartunk egymásnak, reggelente megbeszélés, főzünk, dolgozunk, dumálunk. Ez egy régi mezőgazdasági szeszgyár, ilyen felújított-slash-rusztikus…

Bori, adnál némi kontextust ehhez az egészhez? Mi ez a hely és hogy kerültetek ide?

Ez a szeszgyár a XIX. században épült, a Kunffy család birtoka volt. Milleniumi stílusú, 3700 négyzetméter, három emeletes. A 60-as években ért véget a gyártás. Az ingatlant húsz évvel ezelőtt vásárolta meg a családom, befektetési céllal, de még nem igazán tudtunk mit kezdeni vele. Két évvel ezelőtt viszont nyertünk némi EU-hitelt, és rendezvényházként üzemel jelenleg, táborok jönnek ide, például Tahiti tánctábor, női tábor, ezek lesznek a következő hetekben, és természetesen esküvői helyszínként is használatos. Idén nyárra “elkértem” a családomtól, hogy átgondoljam és kitaláljam, hogyan lehetne korszerűen használni ezeket a tereket.

Ezért hívtál még egy csapat nomádot? Közösen ötletelni?

Igen, eléggé experimentális fázisban van a hely, mindenki behozhat mindent, ami még legális, illetve a hozzájárulását adja a másik. Kábé 4 kontinensről vannak most itt emberek. Mivel a Nomad Cruise egyik szervezője vagyok, ezért elég sok nomád barátom van. Többen konkrétan iderepültek, pedig csak annyit mondtam, hogy itt van ez a hely, meg kéne nézni, hogy mit tudunk csinálni vele.

Muszáj volt élőben kipróbálnom, hogy kiderüljenek a parák. Jelenleg például már tudjuk, hogy este hat után nem lehet kültéri rendezvényünk, mert megesznek a szúnyogok. Internet természetesen nincs idevezetve, de 3G-4G változékonyan elérhető. Tudod, annyira nem könnyű fejlesztéseket szervezni, mivel jelenleg még hivatalos címe sincsen a helynek. Annyi, hogy Fácánkert Puszta, aztán kövesd a gyárkéményt…

Ha kedved támadt követni a gyárkéményt, Bori szívesen látja a vállalkozó szellemű freelancereket és nomádokat, némi közös munkára és elvonulásra ebbe a különös, egyszerre ipari és természetközeli térbe, hat kilométerre a tolnai Duna-ágtól, és tizennégyre Szekszárdtól.

(fotók: @majsair_design, dehát ezt írtuk is)


Életre kelt jegyzetek – interjú Livits Rékával, a Visualive alapítójával

A grafikus jegyzetelés minden korszerű szakmai konferencián ott kellene, hogy legyen, annyira mellbevágó kiegészítést nyújt az előadások mellé. Az idei Freelancer Fesztiválon Livits Réka dokumentálta élő jegyzeteivel a nagyterem előadásait. Réka most már ebből él, szabadúszó vállalkozóként, és hamarosan a Mecsek hűs árnyai között vezet majd egy oktatótábort a kreatív önkifejezés és digitális detox iránt érdeklődőknek. 

Mióta foglalkozol grafikus jegyzeteléssel és mióta létezik ez egyáltalán?

Nagyjából két éve ez a főállásom. Itthon még nem nagyon ismert, körülbelül négyen foglalkozunk ezzel komolyan, Európában összesen is csak többszázas nagyságrendben. Egyébként a legenda szerint a hetvenes-nyolcvanas években kezdődött, San Francisco, Silicon Valley környékén, mert ahogyan a szervezeti folyamatok komplexitása növekedni kezdett, úgy nőtt meg az igény a vizuális reprezentációra. 

Amikor két éve először láttam ilyet, teljesen lenyűgözött, és igazából nem értem, hol volt ez a dolog mostanáig, hiszen csak filc, papír és tábla kell hozzá.

Talán nem tűnik nagy dolognak, de igazából marha komplex feladat az előadást hallgatva valósidőben kiszűrni a lényeget és párhuzamosan készíteni a jegyzeteket. A témát muszáj ismerned valamennyire, tehát felkészülés is szükséges.

Csak tábla, papír és filc kell hozzá…na meg némi tehetség 🙂

Szerintem mindenkit ledöbbent, aki először látja, hogyan dolgozik egy jó vizuális jegyzetelő. Hogy tényleg valahogy odakerül a táblára a lényeg, nagyon tömören és képileg megkapóan.

A lényege valóban a gyorsaság és a felismerhetőség. Legyen frappáns, érdekfeszítő, színes, amellett, hogy persze a műfaj keretein belül, de azért hűen adja vissza az elhangzottakat. Technikák vannak arra, hogyan ábrázolsz embert, mozdulatot, struktúrákat, gyorsan és kifejezően. Ezek a technikák pár óra alatt elsajátíthatók, utána már csak gyakorlás kérdése. Kell hozzá egy speciális, utántölthető filctoll, ezekkel jól lehet dolgozni és messziről is látványos a rajz. 

Elég nehéz elképzelni hogy hogyan döntöd el menet közben hogy “na, ez az a gondolat amit kifejtek egy rajzban”, hogy hogyan maradsz folyamatosan képben egyáltalán.

Az egyik trükk erre a post-itezés: ha nagyon pörög az előadás, akkor egy kis jegyzetet készítek egy postitre, azon rögzítem amit csinálni akarok, és utána azt dolgozom fel, amikor az előadó kicsit anekdotázik, vagy ilyesmi ok miatt utolérhetem magam. Hasznos még a ceruzás skiccelés a kompozíció beosztására, először csak körvonalak és kulcsszavak kerülnek fel, amiket szebb ábrákká fejlesztünk, amikor lehetőség nyílik rá. Minden műfaj és minden előadó nagyon más. Máshogy halad egy stratégiatervező szervezetfejlesztő mint mondjuk egy TedX előadó. 

Réka munka közben a 2019-es Freelancer Fesztiválon.

Hol tanultad ezt?

2013-ban láttam egy workshopon a technikát először – klasszikus képzés vagy kurzus nincsen, inkább workshopok vannak, de sokat kell egyedül tanulni és gyakorolni. Például én minden nap lerajzoltam egy TedX videót egy 30 napos challenge formájában, ami nagyon jó gyakorlás volt. Sokat tanultam szakmabeliektől is, van egy nemzetközi találkozó vizuális facilitátorok számára, ezen részt vettem már Hamburgban és Prágában is.

Honnan vezetett ide az utad és hogy lett ebből főállású vállalkozás?

Sosem voltam alkalmazott, először sokat önkénteskedtem, aztán trénerként, ifjúsági munkásként dolgoztam fő fókuszban 10 évig – sok európai programot szerveztem, mellette grafikus, illusztrátor és kiadványszerkesztő feladatokat is elláttam. 

Mivel éveken át flipchartokat írtam és dekoráltam a különböző képzéseken, ezért egy kolléga egyszer megkérdezte, miért nem foglalkozom vizuális jegyzeteléssel… innen jött az inspiráció.  Nagyon magamra találtam benne, mint fő szenvedély, persze még ki kellett találni, hogyan élek meg belőle. Azelőtt pályázatokkal dolgoztam, ami egy teljesen más szemszög, a “büdzsé mindsetből” átállni a vállalkozásépítésre nem volt könnyű, ma sem az.

Miből áll össze pontosan a tevékenységed, most már mint vállalkozó?

Az egyik elem maga a grafikus jegyzetelés, amikor konferenciákra hívnak. De van egy másik formája is, a vizuális facilitáció. Ekkor folyamatsegítő moderátorként veszek részt egy szakmai csapat munkájában, például stratégiatervező folyamatokban, termékfejlesztésben. Ez persze egy aktív szerep, kevesebb maga a rajzolás, és előkészített vázlatokkal dolgozom. A feladatom, hogy keretben tartsam a csoportmunka folyamatát, tehát sok interakciót igényel. 

Ezen kívül a módszereket tanítom is, a rajzos jegyzetelés technikáját, workshopokat tartok. A munka eloszlása függ az évszakoktól és egyebektől, nagy átlagban havi 1-2 workshopot tartok, heti egy facilitációt vagy grafikus jegyzetelést vállalok: ezeknek van előkészülete és utómunkája is, például amikor lefényképezem a jegyzeteimet és szoftveresen tisztázom őket. 

A vállalkozásom messze nincsen még nyugvóponton, magának a szakmának sincsen igazi protokollja, tehát én magam építem ki a praxisomat, az eszközhasználatot, az árképzést, az eszközeim szállításának módját, vagy éppen azt, hogy mennyi és milyen jellegű előzetes információt kérek a rendezvény szervezőjétől egy grafikus jegyzetelési megbízás során. 

A képzési tevékenységed során többnapos rendezvényeket is tartasz?

Idén tavasszal kezdtem el Budapesten szkeccsműhelyeket tartani, amelyeken bárki könnyedén elsajátíthatja a rajzos jegyzetelés technikáját. Mivel nyáron ezek a workshopok szünetelnek, felmerült egy természetközeli, kreatív tábor ötlete, ahol nemcsak alkotásra, de digitális detoxra is lehetőség van. Van egy hely, ahová több mint 15 éve járok, a Mecsekben, egy erdőmélyi falucska, ahol nincsen térerő. Nagyapámnak van egy háza ott, ez egy tájvédelmi körzetben van, az országos kéktúra útvonalán, a Zengő egy kétórás túra onnan. Már korábban is szerveztem oda nemzetközi táborokat. Ezt nem nevezném teljes elvonulásnak, csak egy pár nyugodt napnak, ahol az ember kikapcsolódhat kreatív foglalkozásokkal.

Sokaknak hatalmas luxus az, hogy 4 napig offline vannak és nem elérhetők.

Nagy küszöb ez sok olyan embernek, akinek ilyen a munkája. Így analóg módon tudnak töltődni. Illetve a szkeccsműhely célcsoportjával is egybevág, azoknak szól, akik azt mondják magukról, hogy nem kreatívak, pedig valójában gyakran csak nincs elég idejük arra hogy elmerüljenek az alkotó folyamatban. Ez lehetőséget ad a visszakapcsolódásra a kreatív folyamathoz. Az egyik műhely például a rajzos gondolatrendezés szellemben zajlik, lehetőséget ad arra hogy a kikapcsolódás mellett madártávlatból ránézzen az életére, milyen volt az elmúlt fél éve, merre tart, munka, kapcsolat, életcélok tekintetében. Az előző fókuszom az életpálya, pályaorientáció volt – amikor egy fejezet a végéhez közeledik és fogalmad sincs, hogy merre tovább – ezzel kapcsolatban tartottam műhelyeket és coachingot.

A VisuaLive legközelebb a TedXBenedekhegyen, Veszprémben lesz látható “működés közben”, Réka mecseki kreatív műhelyére pedig még vannak helyek, itt tudtok jelentkezni!

Katásokkal suttogó – interjú Mórász Mártonnal, a PROAB könyvelőcég alapítójával

Mórász Márton még pénzügyi tanácsadóként ismerte fel az egyéni vállalkozók anyátlanságát a szolgáltatói piacon. Második saját vállalkozásában a freelancerek könyvelésének korszerű megoldására indított startupot. Proactive Bookkeeping néven épített ki országos franchise hálózatot, kevesebb, mint 2 év alatt. Megtudakoltuk, hogyan csinálta, és legfőképpen miért?

Gondolom nem azt válaszoltad gyerekkorodban a szokásos kérdésre, hogy “könyvelő”.

A menedzsment nekem mindig is fontos volt. A gazdasági játékok érdekeltek elsősorban, ezeket mindig megnyertem. Én úgy szoktam gondolni erre, hogy ötvöztem azt, amit a szüleimtől kaptam. Édesanyám klinikai szakpszichológus, a lélek, a humánum nagy értője, apám pedig informatikus. Úgyhogy én pénzügyi tanácsadóként emberekkel foglalkoztam pénzügyi kérdések terén. 18 évesen kezdtem. A BGF Vállalkozás és Menedzsment szakja mellett mentem el független vállalkozónak egy tanácsadócéghez. Háromnegyed év alatt fiókvezető lettem. Ez a legalacsonyabb vezető szint, van benne kontrolling, menedzsment, pedagógia, pszichológia, pénzügy, felelősség a munkatársaid munkájának minőségéért és persze értékesítés. Mai napig is alapvetően értékesítőnek tartom magam. All Finance szektor, tehát mindenféle pénzügyi termékkel foglalkoztunk, magánszemélyek számára. 2011-ben lettem területi vezető. A suliba már sosem mentem vissza. 

2017-ben kezdted el építeni a saját könyvelői cégedet, pedig elég sikeres karriert tudhattál magadénak vezető tanácsadóként. Miért?

A könyveléses ötlet onnan jött, hogy azt láttam, hogy Szolnoktól Dunaújvároson át Budapestig, bárhol voltam, a kisvállalkozók nem kapnak megfelelő kiszolgálást, másrészt feltűnt, hogy

a könyvelés, mint szektor elfelejtett ugrani egy századot.

Ezt ügyfélként is megszenvedtem. A kisvállalkozói könyvelésben az oktatás is a régi panelekre építkezik, ezért újratermeli magát az anakronizmusuk. Úgy tűnt, hogy szükség van egy teljes paradigmaváltásra, mert nem ez lesz a jövőben és nem is erre van szükség. A korszerűtlen megoldások mellett sajnos azt láttam, hogy sokan le is nézik a kisvállalkozót, és gyakori a szakmai dilettantizmus. Engem például idegesített, hogy a vállalkozásom eredményét évente egyszer látom, a bevallási határidő előtt két héttel. Mi az, hogy nem látom át a saját vállalkozásomat év közben, hogyan hozzak így döntéseket? Ha már megbízunk valakit, pénzért, hogy vigye a könyvelésünket, akkor ez nem egy elvárható szakmai minimum, hogy kapjak a munkáról egy periodikus jelentés? Márpedig jellemzően nem kérhetek havi jelentést sem, mert úgysem foglalkoznak a vállalkozásommal minden hónapban, ha nem vagyok áfakörös, csak év végén kérik egyben az egész éves anyagot. Dehát mi ez? 

Miért nincs erre egy app??

Leültem az üzlettársammal, aki könyvelő, és kikértem a véleményét, hogy mit szól ehhez a vízióhoz, és adná -e hozzá a könyvelési szaktudását? Ez volt 2017 áprilisában. Ekkor már amúgy is kerestem a továbblépés lehetőségét, úgy éreztem, amit tudtam, azt kihoztam a tanácsadásból. Igazából nem kaptam lehetőséget a kreatív innovációra a munkában, pedig szerettem volna fejleszteni, de mindig az volt a válasz, hogy “ne a rendszeren dolgozz hanem a rendszerben”… Ez nekem nem feküdt, vágytam a kreatív szabadságra. Úgyhogy beiratkoztam UX design tanfolyamra, hogy saját magam is megtapasztaljam, hogyan épül fel egy app, elsajátítottam a LEAN startup metodikát, ami nagyon inspirált amikor megismertem. Valójában ez egy termék- és szolgáltatásfejlesztési metodika, ami ugyan nagyon divatos, de itthon, mint szemlélet, még nem annyira használatos. 

Akkoriban nagyon sok Klapka György videót néztem, és olvastam az életrajzát. Neki volt egy olyan mondata, hogy “Aki pénz nélkül tud pénzt csinálni, az pénzzel is tud.”  Ezért határoztam el, hogy ezt a vállalkozásomat nulla forint kezdő tőkével építem fel és ez szerencsésen össze is jött, mivel mindent az első ügyfeleink könyvelési díjaiból fedeztünk az indulástól kezdve. Mivel rám jellemző, hogy én a világ összes pénzét is innovatív fejlesztésekre költeném, ez különösen nehéznek bizonyult. Hálás is vagyok a feleségemnek és az üzlettársamnak, hogy okosan visszahúztak a realitások talajára, amikor arra volt szükség.

Hogyan indultatok konkrétan? Mi az USP, mitől vagytok mások?

Négy elemből állt a koncepcióm:

  1. Legyen az ügyfél és a könyvelő között a legelején egy átfogó konzultáció, konyhanyelven és személyre szabottan.
  2. A könyvelő ne reaktív legyen, hanem proaktív. 
  3. Egy folyamatos és jó szakmai viszony legyen a vállalkozó és a könyvelő között.
  4. Legyen egy saját appunk, amin a vállalkozó folyamatosan frissített információkat lát a saját vállalkozása könyveléséről.

Ezeket a teóriákat aztán egy probléma kutatással validáltam, sikeresen. Személyes interjúk segítségével, én magam hirdettem meg ezt: aki nem elégedett a könyvelőjével, egy kávéért és 2500 forintért mondja el nekem, mi a panasza. Természetesen sehogyan sem említettük, hogy ezt mire használjuk, hogy mik a terveink, hogy ne torzítson a válaszokon. Kb. 25 ilyen anonim interjút készítettem, és minden feltevésünk beigazolódott, minden jel szerint megvannak azok az igények, amikre mi kínálunk megoldást. Az első 10 ügyfelünket személyes ismeretségi körből hívtam meg, az ő díjaikból fedeztük a további lépéseket. Ekkor még persze nem volt app, direktben gyártottuk az infografikákat a könyvelési adatokból, hogy teszteljük a koncepciót. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk. Negyed év alatt felépítettük a márkát, és 2017 szeptemberében volt a nagy ugrás, amikor két nagy partnert megkerestem direktben, és 10-ről felmentünk 100 ügyfélre 2017 végéig. Novemberben alapítottuk a kft-t, addig ez az egész csak egy projekt volt. A következő egy év alatt pedig 450 emberünk lett, 20 városban. Minden könyvelőnk maga is katás freelancer.

Elég dinamikusan fejlődtetek, országszerte vagytok jelen. Mik a kilátások?

A piac óriási. Több, mint 600 ezer egyéni vállalkozó van ma Magyarországon, ez bőven 10 százalék feletti arány a foglalkoztatottak körében, ami nagyon magas. És ennek több, mint a fele katás! Ennek a rengeteg vállalkozónak van szintén négy, jól megfogalmazható könyvelési problémája:

  1. Nem teljes mértékben érti a vállalkozása működését (alapinfók hiányoznak).
  2. Nem segít senki az adminisztrációban, ezért általában le van maradva.
  3. Nem tudja hogyan áll év közben.
  4. Nem  jól informált (az nem jól informáltság, hogy random elolvasol egy Index-cikket a négyeshatoson).

Ezekre a problémákra dolgoztuk ki a négy fő pontját a szolgáltatásunknak, amit úgy hívunk: “mentorált könyvelés”:

a) Alapinfó konzultációval kezdünk, konyhanyelven, ez 1 óra (egy prezivel, ami mindig frissítve van) és egy átfogó vállalkozási audit, erre sajnos szükség van (szerencsére manapság már remekül vissza lehet követni az ügyfélkapun a vállalkozás múltját).

b) Könyvviteli és ügykezelési szolgáltatás: Ez a PROAB franchise rendszerében megy, tehát az összes tagkönyvelő ugyanazt a digitális infrastruktúrát kell, hogy használja, és ugyanabban az általunk folyamatosan fejlesztett és tesztelt workflowban kell dolgoznia.

c) A PROAB appja, ami jelenleg csak webes, de reszponzív. Olyan mint egy ügyfélportál, szóval az ügyfél is tudja használni és valós időben vizualizálja a könyvelési állapotnak megfelelő adatokat, tehát az aktuális eredményét is, illetve nyomonköveti a hivatalos teendőket.

d) UP-TO-DATE szolgáltatás: vlogos formában folyamatos tájékoztatás a könyvelési, adózási és jogszabályi aktualitásokról.

Kicsit tényleg nehéz elfogadni, hogy ezek a szolgáltatások eddig nem igazán számítottak normának, a könyvelés terén. Pedig a technológia már régóta megvan hozzá. Szerinted hogy néz ki a könyvelés jövője, el fog mozdulni ebbe a korszerűbb irányba a szektor?

Én egyfolytában azon gondolkodom, hogy mi az a szolgáltatás-intenzív élmény, amit még tudok adni? Mert az automatizáció jön és a könyvelői munka nagy része amúgy is megszűnik. Egy friss kutatás szerint a Magyarországon dolgozó könyvelők átlagos életkora 54 év(!), 64%-uk egyedül dolgozik, mindössze 20 százalékuk 40 év alatti. Ugyan milyen kilátásai vannak ennek a demográfiának akkor, amikor radikálisan fejlődnek a digitális és automatizált szolgáltatások? A jelenlegi helyzetben azt hiszem reális cél, hogy egy 200 ezres ügyfél létszámot elérjünk. Remélhetőleg mi magunk is részesei lehetünk az egész könyvelési kultúra megváltoztatásának, és idővel egyre több feladatot tudunk delegáni a gépnek, hogy minél nagyobb értékű szolgáltatást tudjon adni a humánum. A könyvelő figyelmét ne vonja el a pepecs munka, fókuszáljon a magasabb értékű feladatokra. A könyvelői szolgáltatás tehát el fog menni ebbe a mentoring-coaching, külső partneri irányba. Ugyanis a könyvelési adatok intelligens vizsgálatával le tudjuk vezetni egy vállalkozásnak, hogy “nézd, ebből a szolgáltatásodból jön be a bevételeid kétharmada, ez a három meg nem hoz be szinte semmit, ebben az időszakban özönlenek az ügyfeleid, erre a másikra viszont kitaláltunk neked egy reklámkampányt, amivel X szolgáltatásodat megtoljuk, hiszen évekre visszamenően kimutatható, hogy ezzel az év e szakaszában gyengébben teljesítesz.” Ebben az irányban hiszek, és ez már nem a mai értelemben vett könyvelés, ez üzletfejlesztés. Ezzel fejlődik az átlagos szolgáltatásminőség, az pedig erősíti a gazdaságot, egyszerűen nincs olyan, aki ezzel nem nyer. Ez a víziónk.

Ha benned is számos kérdőjel van a szabadúszók KATA adózásával kapcsolatban, akkor ezt a cikket neked írtuk: A 10 leggyakoribb tévhit a szabadúszók KATA adózásával kapcsolatban.

A Proab-nál az első konzultáció ingyenes, itt tudsz bejelentkezni.

A 10 leggyakoribb tévhit a szabadúszók KATA adózásával kapcsolatban

Beszámoló a Freelancer Fridays találkozósorozat Egyéni vállalkozások könyvelése és KATA Q&E című epizódjáról.

“A szabadúszó többnyire csak töltelék egy könyvelő számára.” – tudtuk meg a magyarországi freelancer-adózás istenasszonyának, KATÁ-nak szentelt szeánszunk, pardon, meetupunk keretében. Az adónem óriási sikertörténet a magyar kisvállalkozók körében, de számtalan titkos csapda, kibeszéletlen rejtély és városi legenda jellemzi. Igyekeztünk kicsit rendet vágni a káoszban. Amennyiben a katások 97 százalékába tartozol, garantáljuk, hogy találsz ebben a cikkben valamit, ami újdonságként fog hatni…

Mivel a KATA könyvelése “egyszerű”, éppen ezért a könyvelők többsége számára is csak nyűg, nem tudnak a katásokkal hatékonyan, produktívan dolgozni. Mórász Márton erre a helyzetre alapozva alapított céget, ProAB néven: ha a kisvállalkozó mindenkinek csak nyűg, akkor gondolta, hogy ő nyit egy vállalkozást, ami kifejezetten kisvállalkozásokra specializálja magát, és országosan épít rá hálózatot. Talán nem meglepő, hogy számtalan horrorsztorival gazdagodott azóta, amióta elkezdte működését a katásokra specializált könyvelőcég.

Íme a 10 leggyakoribb tévhit, amivel Marciék a legtöbbet találkoznak a szabadúszókkal folytatott változatos és alkalmanként viccesen kétségbeejtő egyeztetéseik során: 

1/ “Szabadúszóként nem dolgozhatsz kizárólag egy ügyfélnek, mert az burkolt foglalkoztatás!” Bújtatott munkaviszony vádja esetén jelenleg egy hétpontos listából (2012. évi CXLVII. törvény 14. § (3) bekezdése) kell kettőt bizonyítani tudnod, illetve egy kb. 24 kérdésből álló nyilatkozat kitöltését is kérheti a hatóság. Ha projekt alapon, saját számítógépen, saját időbeosztásban végezted a munkát, az jellemzően nem ad okot a bírságra. (Szintén ennek a visszaszorítását szolgálja a 2020-ban bejelentett 40% mértékű különadó, mely a naptári évben az ugyanazon partnertől származó, 3 millió Ft fölötti bevételre terhelődik. – a szerk.)

2/ “6 órában be vagyok jelentve, így elég csak 25ezret fizetnem!” Ha nem vagy aktív, nappali tagozatos hallgató, vagy nyugdíjas, akkor mellékállású katás csak heti 36 órás foglalkoztatás (a gyakorlatban legtöbbször ez a sima 8 órás meló) mellett lehetsz (így 25 000 Ft a havi adó).

3/ “Az ügyfél majd bejelent, ha 1 mio fölött számlázom neki.” Neked is és az ügyfelednek is jelentési kötelezettsége van, ha 1 millió forint fölött számláztál neki egy éven belül (ez magánszemélyek esetén nem érvényes, viszont az összes gazdasági társaságra igaz – EV, KFT, RT, BT).

4/ “Főállású KATÁSként is mehetsz táppénzre!” Bár minimális összeget, de kaphatsz táppénzt KATÁSként. Ha a teljes naptári hónapra keresőképtelen vagy, akkor a KATA adót sem kell befizetned. A megkapott táppénz harmadát viszont külön teherként, mint ú.n. táppénzharmad be kell fizetned a TB-nek.

5/ “Én 2 hónap alatt kimaxolom a KATÁ-t, utána is kell adót fizetnem?” Az évi 12 milliós bevételi határ időarányos és hónapokat néz, azaz nem tudod kéthavi KATA-val letudni a 12 milliós bevétel teljes adózását (tájékoztatásul: a 12 milliós áfamentességi határ viszont napok alapján számolódik).

6/ A Katások nem kapnak hitelt.” De kaphatnak, viszont érdemes figyelembe venni, hogy a bankok a KATÁ-s bevételek kb. 60 százalékát tekintik jövedelemnek.

7/ “A NAV-os azt mondta, hogy…” Attól, hogy valaki hivatalban dolgozik, még nem biztos, hogy igaza van…

8/ “Az iparűzési adó fix %, mindenkinek ugyanannyi.” A helyi iparűzési adóra számos helyi kedvezmény van, érdemes utánanézni az adott településen, ahová székhely szerint tartozol.

9/ “Beadtam a KATA bevallást, SZJA bevallást már nem kell.” SZJA-köteles jövedelemnek számít minden egyéb jövedelmed, a szerencsejátéktól az ingatlan-bérbeadásig, ezért kell külön SZJA bevallást is készíteni.

10/ “Fizetem a KATA adót, így a Kft-ben ügyvezetőként már nem kell járulékot fizetem.” Sok könyvelő között elterjedt az a téves nézet, hogy főállású katásként járulékmentessé válik a kft-d, ez nem igaz.

Marciék egy ingyenes és kötelezettségmentes konzultációval nyitnak, amikor új vállalkozó fordul hozzájuk. Jellemzően ilyenkor csak úgy záporoznak a csontvázak a szekrényekből. “Jelenleg több, mint 600 ügyfelünk van, 22 városban és ebből eddig kb. 15 volt hibátlan. Nem túlzás azt állítani, hogy a katások 97 százalékánál lehetne kisebb-nagyobb szabálytalanságokat megállapítani.

Ez abból a szempontból különösen hajmeresztő, hogy már 310 ezer katás van Magyarországon, a vállalkozók fele már ezzel az adónemmel operál.

Bár voltak kétségeink, hogy a “száraz” téma mennyire mozgatja meg a freelancereket, de telt ház volt, és a kérdések özöne nem akart szűnni… ebből is érződik, hogy a katások korrekt lekönyvelése bizony még “fájdalompont” sokak számára, sok a bizonytalanság. A továbbiakban is igyekszünk mindent megtenni azért, hogy minden freelancer biztonságban tudhassa a vállalkozása anyagi és hivatalos oldalát, úgyhogy hamarosan újabb cikkekkel jelentkezünk a témában!

Atomszokások: kis lépésekkel a tartós eredményekért

A hatékonyság egyik fontos kulcsa az automatizálás, a hasznos tevékenységek szokássá formálása. James Clear “Atomic Habits” című könyve egy praktikus és egyszerű eszközkészletet tartalmaz arra, hogyan lehet jó szokásokat meggyökereztetni az életünkben, hogyan lehet a kezdeti lelkesedést átmenteni, kitartani, sőt, a szokásokat egymásra építeni.

A kreativitás egy szokás. És ahogy minden kreatív szabadúszó tudja, a legjobb eredmények jó munkaszokásokkal érhetők el. Warren Buffett híres mondása szerint a szokások láncai először súlytalanok, amíg aztán olyan nehézzé nem válnak, hogy már nem lehet őket elszakítani. Ezt a hasonlatot mindenki érti, aki próbált már egy rossz szokástól megszabadulni. 

De hogyan alakul ki egy szokás, hogyan válik lánccá, hogyan törik szét? 

James Clear könyve arról szól, hogyan lehet kis változtatásokkal nagy változásokat elérni az életünkben. 

Clear egy interjúban elmondta, hogy mindig is érdekelte hogyan lehet csúcsteljesítményt elérni. Tudományos tanulmányai után üzleti iskolába járt, ez pedig inspirálta saját vállalkozás indítására. A következő években ezek az érdeklődési területek aztán összeolvadtak, egyre többet tanulmányozta az önfejlesztés irodalmát, aztán írni kezdett róla. A témában évek alatt összegyűjtött és szintetizált tanulságokat rögzítette a könyvében, amely egy útmutató lett mindenről, amit az elmúlt években a szokások kialakulásáról megtudott. Egy olyan rendszert épített ki ami segíti a jó szokások rögzítését és a rossz szokások leépítését. 

Nade mi az az atomszokás?

Clear szerint a kis szokások nem összeadódnak, hanem felszorozzák egymást.  A “szokás” egy alapvető egység az életünkben, amelyek révén haladunk előre az életútunkon. Egy apró szokás is olyan érték generálására képes, amely messze meghaladhatja a szokás összesített erőforrásigényét, ha képesek vagyunk kitartani mellette, hosszú időn át. Több ilyen kis szokás egy nagyobb, erőteljes rendszer elemeivé válik idővel.

Persze, szinte mindenki tudja, mit kéne csinálnia. Mindannyian tudjuk, hogy néz ki egy “jó szokás”.  Akkor miért nem csináljuk?

Clear felépített egy 4 paraméterből álló rendszert. Úgy kell elképzelni, mint négy kapcsolót: ha mindegyik a megfelelő állásban van, akkor könnyű szokást építeni, ha rossz helyen, akkor nem. 

A koncepció lényege, hogy a környezetünket alakítsuk úgy, hogy az a kívánt szokás gyakorlását megkönnyítse. 

A 4 irányelv az új szokás rögzítéséhez:

1. Legyen könnyű

2. Legyen vonzó

3. Legyen nyilvánvaló

4. Legyen örömteli

Erre mindjárt hozunk példákat, de a módszernek van még egy a megértéshez szükséges eleme: a Döntő Pillanat.

Clear észrevette, hogy egy átlagos napon van jónéhány olyan “elágazás”, döntési pont, amely meghatározza, hogy mi fog történni az utána következő percekben vagy órákban, gyakorlatilag felépíti a nap következő részét. Egy példa erre mondjuk az unalmas sorbanállás: ekkor előveszed a telefonod vagy nem? 2 másodperces döntés, ami meghatározza a következő harminc másodpercedet. 

Clear észrevette, hogy minden reggelében van egy visszatérő elem: amikor leül a kávéjával a gépe elé, akkor 2 dolog történhet: vagy megnyitja a dokumentumot, amin éppen dolgozik, vagy csekkolja az ESPN-en a sporthíreket. Ez a néhány másodperc döntően befolyásolja a következő harminc percet. 

Egy másik ilyen délután 17:15-kor szokott bekövetkezni, amikor hazaér a felesége: vagy rögtön átöltöznek az edzőruhába, vagy lezöttyennek a tévé elé. A következő 2 órát meghatározza ez az egy pillanat.

Szóval nem a félórás edzés a lényeg hanem a Döntő Pillanat, ami megelőzi azt. Ha minden energiádat beleöntöd abba, hogy urald a Döntő Pillanatot, azzal eldőlhet, hogy gyakorlod-e a jó szokást vagy nem. Clear állítása szerint 30-40 százaléka a napi cselekvéseinknek szokásvezérelt! Ez önmagában is óriási mértéke az életünknek, amelyekre így hatással tudunk lenni.

A kérdés tehát az, hogyan lehet “uralni a Döntő Pillanatot”? Hogyan biztosíthatjuk be, hogy a helyes döntést hozzuk meg, amikor kell? Pontosan ebben segít a négy kapcsoló. Ha ezek megfelelő állásban vannak, a szokás gyakorlása akár automatizmussá is válhat az életünkben.

Legyen könnyű!

Például a reggeli futás szokásához hasznos, ha este előkészítjük a futócuccot, hogy reggel csak bele kelljen pattanni. Az esti olvasáshoz reggel, amikor megvetjük az ágyat, a könyvet rátesszük a párnára. 

A szokás rögzítésében segít a “Kétperces szabály”: Minden szokást skálázz le kétpercesre, pl: “minden nap jógázok félórát” helyett “minden nap kiveszem a jógamatracomat”. “Minden nap olvasok egy órát” helyett “elolvasok egy oldalt”. Ez azért jó mert így a Döntő Pillanat csak erről a rövid, kétperces cselekedetről szól, viszont a szokás cselekvése az esetek többségében már automatikusan következik.

Néhányan persze nem szeretik ezt a szabályt, mert olyan mint egy mentális önátverés: mindenki tudja, hogy nem csak 1 oldalt szeretne elolvasni. Erre van egy elég sokkolónak tűnő megoldás: a szokás kiépítésének elején kényszerítsd magad az ellenkezőjére. Vedd fel a futócipőd, menj ki az ajtón, és szó szerint 2 perc múlva gyere vissza. Nyilván hülyeségnek hangzik, de a könyv olvasói közül volt, aki 50 kilót adott le úgy, hogy heteken keresztül csak bement az edzőterembe, nézelődött öt percig, és hazajött. Mert ez pont az ellenkezője annak amit általában csinálunk, ha változást szeretnénk látni az életünkben: a kimenetelre koncentrálunk, belevetjük magunkat és keményen nekilátunk, majd 1-2 hét után a kezdeti motivációnk kifullad. Ez az ember a Döntő Pillanat legyőzését gyakorolta, heteken át, és ez a nehéz rész. Mert először ott kell lenni az edzőteremben, rendszeresen, és aztán lassan optimalizálni az ott töltött időt. Ahogy Clear fogalmaz: “A szokást először sztenderdizálni kell, és csak aztán optimalizálni. “ 

Legyen vonzó!

A szokás gyakorlásában segít egy támogató közeg. Lehet, hogy nem a karácsonyi nagycsaládi vacsora a tökéletes alkalom a veganizmus megkezdésére. De ha olyan szociális közeghez csatlakozunk, ahol az általunk kialakítani kívánt szokás számít normális viselkedésnek, az sokat tud segíteni.

A szokáskövetést lehet például naptárra húzott ikszekkel is csinálni, ami folyamatosan jó érzéssel tölt el, ahogy a lánc egyre hosszabbodik. Clear javasolja egy partner bevonását, aki elszámoltat minket a szokás fenntartásáról. Papp Gábornak, a Pitch alapítójának és a Freelancer Fesztivál előadójának van egy sztorija erről: egy barátjával fogadtak, hogy egy bizonyos ideig minden nap korahajnalban dolgozni fognak, és aki nem bír felkelni, az meghívja ebédre a másikat. A fogadás eredménye az lett, hogy sosem ebédeltek együtt, mert minden hajnalban ellenőrizték egymást és szorgosan dolgoztak az íróasztal mellett. Minden alkalommal ott volt a motiváló erő, hogy kikeljenek az ágyból, hogy ne égjenek le a másik előtt.

Legyen nyilvánvaló!

Minden szokásnak van egy triggerje. A két legtipikusabb: idő és lokáció. A szokáshalmozás során egy meglévő szokást használunk triggernek egy újabb szokás kiépítésére. Így tudsz beleilleszteni új szokást egy már meglévő rutinba, például reggel ágyazásnál könyvet teszel a párnára hogy este könnyebb legyen olvasni. Ha minden reggel kávézol, akkor eldöntheted, hogy “minden kávézás közben összerakom a napi tennivalóim listáját, és kiválasztok egyet, ami prioritás.” Erre pedig rácsatolhatod, hogy rögtön el is kezdesz dolgozni azon a feladaton.  

Legyen örömteli!

A naplóírás szinte mindenki számára egyértelműen hasznos szokás, de a többség egy idő után mégis abbahagyja, mert csak egy újabb tennivalónak tűnik. Hemingway azt tanácsolja, hogy addig állj le amíg még jól megy az írás. Ugyanez érvényes az edzésre is: ha abbahagyod akkor amikor még élvezed, akkor nem fogod magad széthajtani és lesz kedved holnap is megcsinálni. A szokásnak jó érzésnek kell lennie és ez sikerélményt is ad. A jó érzés különösen a folyamat elején nagyon fontos. Az optimalizálás során még lesz időd olyanra formálni a szokást, hogy “értelme” legyen (nem mintha akár napi 5 perc mozgásnak ne lenne már haszna), az elején a lényeg az, hogy szokás legyen belőle, ne csak egy gyenge próbálkozás.  

Clear szerint például ezért hiú ábránd mások sikerét lemásolni: mert amikor már sikeresek, akkor már régóta nem azt csinálják, amit az elején, hiszen változtak a szokásaik menet közben, és te kezdőként az ő profi szokásaikat nem fogod tudni hatékonyan elsajátítani. 
Az életben általában sok apró léptékű változtatás vezet a sikerhez, ezeknek az összeadódása vezet az olyan váltópontokhoz, ahol a látványos változás végbemegy.

Az ehhez a változáshoz vezető munka nem felesleges volt, hanem ellenkezőleg, szükséges, a folyamat része. Ez a módszer fő ígérete: hagyjuk a szokásokat egymásra épülni, és lassú, de folyamatos pozitív változást gyakorolni az életünkre, szünet nélkül.

A Pireneusok után újra Budapesten a Freedom X eseménysorozat!

A mindennapok és az életmódunk változása talán még soha nem ment keresztül olyan forradalmi változáson, mint napjainkban. A technológia és az online tér lehetővé teszi, hogy a munkavégzés korlátait eltöröljük, az irodai környezettől elszakadjunk és szabadon újragondoljuk a lehetőségeinket. A június 14-15-én megrendezésre kerülő Freedom X Budapest ehhez az újragondoláshoz nyújt alapokat, hiszen előadói a kétnapos rendezvény alatt minden információt és inspirációt átadnak a résztvevőknek, akiket a szabadúszó vagy helyfüggetlen munkavégzés gondolata foglalkoztat.

A Freedom Experience világviszonylatban is az első olyan mozgalom, mely a munka és az élet közötti fúziót vizsgálja. Egyesíti mindazokat, akik egy új életforma lehetőségeit próbálgatják. Mindössze két éves múltra tekint vissza, mégis rendkívül mozgalmas a története – a hazai és nemzetközi szabadúszókból és digitális nomádokból álló közösség sok kísérletezésen, közös élményen és kihíváson van túl.

Mint minden forradalmat, így a helyfüggetlen életmód mozgalmát is a közös értékeket felismerő, új, fiatal generáció tagjai, szakemberei hozták létre. A Freedom Experience közösséget azzal a céllal alapították 2017-ben, hogy eseményeket és kurzusokat szervezzenek a helyfüggetlen életmódról, ahol az előadók és a hasonló gondolkodású közösség találkozhatnak azokkal, akik még csak vágynak az efféle szabadságra és ismerkednek a helyfüggetlen lét lehetőségeivel.

Az első ilyen tudásmegosztó eseményt Kun Estela alapító még virtuálisan, egy online summit formájában valósította meg, ami óriási sikert aratott – több, mint 1200 résztvevő jelentkezett be. Ebből azonban hiányzott a személyes kapcsolódás lehetősége, így született meg 2017 augusztusában az első Freedom X konferencia Budapesten.

Az első, 2017-es budapesti Freedom X Fest szervezőcsapata (jobbról balra): Kun Zsófi, Gyulai Orsi, Kun Estela, Majsai Ricsi, Vigh Bori, Filep Szilvi

Teltházas rendezvény lett, ami megerősítette a szervezők hitét abban, hogy valóban nagy igény van a tudásátadás ilyen módjára és a szabadúszók közösségének építésére és támogatására.

“Ez az egész olyan embereket tud egy fedél alá hozni, akik hasonlóan gondolkodnak, hasonló értékrend szerint élik meg a mindennapokat. Én azt tapasztalom, hogy ezek az emberek azok, akik hisznek a változásban és nyitottak az új lehetőségek pozitív kihasználására. Ha belegondolunk az online tér és a technológia olyan lehetőségeket nyit meg, melyek egyre inkább szabadabb és optimálisabb munkakörülményeket teremtenek. Így nekem az a vízióm, hogy ez a közösség egy új infrastruktuláris hálózatot és új életformákat tud létrehozni. Mi vagyunk a jövő, befolyásolhatjuk a környezetünket és újdonságokat hozhatunk létre.” – mesélte el Estela.

A szervező csapat a budapesti esemény után úgy döntött, hogy a kétnapos konferenciát egy 6 napos nemzetközi fesztivállá alakítja át, amelyet 2018-ban Spanyolországban, Barcelonától 2 óra autóútra, a Pireneusok egy lélegzetelállító völgyében szerveztek meg. Az egyhetes rendezvényen közel 400 ember vett részt, akik 50+ előadó közel 100 különböző programjához csatlakozhattak. Az esemény kétrejöttét olyan támogatók segítették, mint a global schooling egyik legjelesebb képiselője, a Mindvalley, a népszerű projekt és időmenedzsment szoftereket fejesztő Doist és TimeDoctor, a remote munkavégzés úttörője, a Crossover és számos egyéb izgalmas nemzetközi szervezet és kezdeményezés, többek között az Escape the City, a Hubud vagy a Cowork 7/24.

Reggeli jóga a 2018-as, spanyolországi Freedom X Fest-en

A spanyol helyszín után idén ismét a magyar fővárosba érkezik a Freedom Experience. 2019. június 14-15-én, a Freedom X Budapesten a freelancer életmód vezető karakterei és egyéniségei tartanak előadásokat, workshopokat és inspiráló beszélgetéseket, melynek újra a The Studios ad otthont, hogy a világ minden tájáról itt találkozhassanak a szabadúszók ezen a hétvégén. A szervezők több, mint 35 nemzetközi és hazai előadót hoznak el, hogy megosszák a tapasztalataikat, és hogy az érdeklődőknek segítsenek megtalálni a szabad és helyfüggetlen élet és munka felé vezető utat.

“A szabadság a mi közösségünk értelmezésében arról szól, hogy azt az életet élheted, amit igazán szeretnél, összhangban az értékeiddel, motivációiddal és vágyaiddal. Akik velünk tartanak ezen a kétnapos rendezvényen és közös gondolkodáson, azok minden bizonnyal megkapnak majd minden eszközt és gyakorlati tippet ahhoz, hogy ez elérhető közelségbe kerüljön a számukra. Ezen kívül egy olyan szemléletmódot és gondolatiságot is szeretnénk átadni, ami ezt tovább támogatja és erősíti” – mondta el Kun Zsófia, a Freedom X Budapest projektmenedzsere.

A helyfüggetlenség az élet, a mindennapok és a munka összefonódását jelenti. Az érdeklődők a fesztiválon sokat hallhatnak a pénzügyi szabadság eléréséről, de nem csak üzleti és munkavégzés szempontú javaslatokkal és példákkal találkozhatnak. A Freedom Experience minden rendezvénye érint ugyanis ezen kívül olyan kulcsfontosságú területeket is, mint az életmód kialakítása, a személyes fejlődés és a gondolkodásmód. Az esemény így számos megvilágításban körüljárja majd, hogy hogyan lehet beépíteni a szabadságot az életünkbe.

Újabb munkaállomásokkal bővül a világ ötödik legjobb közösségi irodája

Júniustól új munkaállomásokkal bővíti coworking kapacitását a műfaj hazai névadója, a KAPTÁR. Eseményterének átalakításával megnyitja a csatlakozási lehetőséget a várólistások mellett új “KAPTÁRosok” előtt is Magyarország első számú, és a világ ötödik legjobb közösségi irodája.

Már zajlanak az átépítési – felújítási munkálatok a budapesti KAPTÁR közösségi irodában, ahol júniustól harmincöt új, állandó munkaállomással berendezett, havidíjasan bérelhető coworking tér, egy workshopszoba, közösségi tér, ebédlő és hét telefonálásra alkalmas fülke is helyet kap.
A “külön bejáratú” asztalok fele elkelt, a még szabad helyekre egyének és csapatok is early bird kedvezményekkel jelentkezhetnek.

Közösség, új kapcsolatok és lehetőségek, produktív munkavégzés a coworking alapvető hívószavai, amelyek mentén 2012-ben alapította Magyarország egyik első, műfaji névadónak is számító közösségi irodáját három magánszemély, Kalmár Elvira, Pekár Dóra és Levendel Áron. A KAPTÁR az elmúlt hét évben a KKV szektort alkotó egyéni vállalkozók, szabadúszók, digitális nomádok, induló vagy már működő mikro-, és kisvállalkozások hazai bázisává nőtte ki magát.

“Legutóbb 2017-ben volt szükség jelentős bővülésre, most ismét fordulóponthoz érkeztünk: a coworking munkahelyek tele vannak, nincs mese, tovább kell nőni. Ezért határoztunk úgy, hogy eseményterünk átalakításával bővítjük FIXIE és FLEXIE kapacitásainkat” – mondta a bővítésről Levendel Áron, a KAPTÁR alapítója és ügyvezetője.

Az úgynevezett FIXIE tér munkaállomásai külön bejáratú biztonsági rendszerrel – egyedi kóddal, vagy mobil appal – hozzáférhető asztalok, amelyeket használójuk személyessé is alakíthat. Az átalakítás későbbi ütemében bővülő modern és otthonos FLEXIE térben rugalmas konstrukcióban foglalhatók munkaállomások, amelyek bérlői a stabil és gyors wifin túl szintén élvezhetik a központi lokáció, a természetes fény, és a tereket megtöltő inspiráló közösség előnyeit. Az érdeklődők zárt Facebook csoportban értesülhetnek a bővítéssel kapcsolatos legfrissebb hírekről, a leendő tagok pedig bele is szólhatnak az új tér kialakításának folyamatába.

A VI. kerületi Révay közben, az Andrássy út és a Bazilika szomszédságában található KAPTÁR közösségi iroda már az indulása utáni évben, 2013-ban az év közösségi irodája lett, 2018 októberében pedig – hazai legjobbként – a startupok világméretű megméretésének regionális, közép-európai döntőjében, a Central European Startup Awards-on képviselhette Magyarországot.

A szabadúszás módszertana – beszámoló a Freelancer Fridays találkozósorozat “Itt tanuld a freelancinget!” című epizódjáról

“Itt az ideje összerakni valami nagyon színvonalas, jó programot a freelancerré váláshoz.” – ez volt a motivációja a Freelancer Fridays három vendégének legutóbbi szokásos havi összejövetelünkön. Úgy látszik, hogy a magyar freelancerek és a szabadúszás irányába törekvők száma elért egy kritikus tömeget. Már elég sokan vannak, akiket komolyan érdekel a téma és szívesen használnának kidolgozott módszertant a sikeres szabadúszóvá váláshoz – és olyan freelancerek is akadnak, akiknek már van ebben a témában olyan mondanivalója, amit érdemes lehet meghallgatni.

Nem meglepő, hogy marketinges tapasztalattal rendelkező szakemberekben állt össze először a kép, hogy ideje lenne átadható sztorivá, képzéssé gyúrni a freelancing csínját-bínját – mindhárman dolgoztak ilyen téren, mielőtt belefogtak a szabadúszóképzős projektjükbe.

Ők Majsai “Majsair” Ricsi, Balog “Kaizenera” Péter, és Dallos “Business and Travel” Zoltán.

Origin Story

Eredettörténetük szerint Ricsi a középiskolában kezdett digitális marketing szolgáltatásokat nyújtani egy 12 fős baráti körrel, akkor még az volt a kép, hogy ez ebben a formában fog folytatódni, “mindenki öltönyben lesz és király lesz”, de persze azért a kezdeti lelkesedés után lassan szétforgácsolódott a team. Ricsi viszont maradt az álomnál, és egy évet dolgozott a KAPTÁRban, ahol annyi lokációfüggetlenül dolgozó külföldit ismert meg, ami elegendő inspirácóul szolgált ahhoz, hogy mára három nagyobb fix ügyfél mellett kisebb projekteken is dolgozzon 4-5 fős csapatával, és olyan kalandokba fogjon, mint a Mentortribe, vagy a freelancer képzés.

Balog Péter egy társsal, Tasnádi Ádámmal alapította a Kaizenerát, mindketten évtizedes freelancing tapasztalattal. Péter szövegíró, marketinges utat járt be, szervezett workshopot a Visegrádi Alapnak, regionális TEDx eseményeket, míg Ádám a Google marketingeszközeinek szakértőjeként dolgozott nagy cégek számára.

Dallos Zoltán pedig az ex-multis freelancer iskolapéldája, egy igazán egyedi eset, hiszen amilyen magasan ő járt, onnan már (vagy még?) nem nagyon szokás kiugrani: vezetői pozíciókat töltött be a bank- majd az energiaszektorban. Gyakorlatilag kimaxolta az életformát, és mégsem volt elég: a szabadságot többre értékelve, meglehetősen hirtelen dobbantott. Apró marketingügynökségének építgetése mellett egy rendezvénysorozatba fogott, kifejezetten azzal a céllal, hogy az őt is igazán vonzó digitális nomádság számára építsen egy közösségi platformot.

Dallos Zoltán és Majsai Richárd a Freelancer Fridays-on - A szabadúszás módszertana
Dallos Zoltán és Majsai Richárd a Freelancer Fridays-on – A szabadúszás módszertana

Vision

“Az volt a rémálmom, hogy 30 évesen körülnézek majd a munkahelyemen, tök jó fej embereket látok, de nem érzem jól magam, mert nem érzem magam szabadnak”. – erről az “előremenekülésről” szólt Péter elmúlt 10 éve. A digitális nomádságra felkészítő képzésekből már rengeteg van az online térben (pl. Udemy-n), ezért Péter és Ádám külön átgondolta, miben tud mást nyújtani, mint egy szokásos agytágítás. Az elmúlt évek rendezvényein arra jöttek rá, hogy ami leginkább hiányzik egy freelancernek, az pontosan az, amit éppen átélnek itt: a közösség.

Ahhoz, hogy egy támogató közegbe kerülj, szabadúszóként tenned kell (pl. meetupokra járni),

nem automatizmus, mint félrehívni egy kollégádat a munkahelyeden egy húzós nap délutánján és kikérni a véleményét valamiről.

A “kaizen” maga egy multis körökben jól ismert szervezetfejlesztési fogalom, világhírű példája a Toyota, lényege a folyamatos önfejlesztés, magának a gyártási folyamatnak az állandó felülvizsgálata és optimalizálása. A Kaizenera egy olyan közösséget kíván építeni, akik a folyamatos megújulás, fejlődés pozitív ciklusának japán filozófiáját a freelancer skillset és életmód résznek tekintik.

Majsai Ricsi néhány éve még az utcáról bement cégek üzlethelyiségeibe, irodáiba, megkérdezni, hogy van -e Facebook oldaluk, ugyanis az 50 százalékuknak még nem volt, és fogalmuk sem volt az ottani fizetett hirdetésekben rejlő lehetőségekről. Több ügyfelük is lett így. Amikor úgy tűnt, hogy ez az online marketingügynökséges vonal működőképes lehet, Ricsi két célt határozott meg magának:
–  a havi pénzösszeget, amivel elégedett lenne,
– illetve, hogy ne kelljen olyan dolgokat csinálnia, amit utál.

Ezeket a célokat mára sikerült teljesítenie, ezért úgy gondolja, másoknak is segíteni szeretne ebben. “Szerintem mára bárkiből tudok freelancert faragni: az első, akivel ez megtörtént, az asszisztensem volt. Ő egyetem mellett segített nekem, kiegészítésként, ma már három full time ügyfele van.”

Dallos Zoltánnak a nagy levegővétel után fókuszra és nagytakarításra volt szüksége: megtanulni nemet mondani a rengeteg ötletre és lehetőségre, ami különösen akkor nehéz, amikor ennyire kinyílik a világ valaki előtt, amikor egyszercsak hátat fordít egy felépített multis karriernek. A kezdő freelancerek másik tipikus problémája a társadalmi nyomás: szülők, rokonok, barátok… nem feltétlenül bátorító közeg. “Fáj kimondani, hogy a baráti kör lassan kicserélődik.” – az egykori bajtársakkal egyre nehezebb közös témát találni, amikor a közös zászló alól valaki kilép és egyedül, szabadlándzsásként vág neki a boldogulás útjának.

Action

Bár a most a tanulmányaik vége felé járó fiatalok között is sokan vannak, akik egyből szabadúszóként szeretnének megélni, és a globális tendenciák a független életformák felé mutatnak, most még a nagy többség alkalmazotti létből vált szabadúszásra, ami egy organikus folyamat tud lenni, hiszen a cégektől rengeteget lehet tanulni a munkáról, a szakmáról, saját magunkról és a másokkal együtt dolgozásról. Balog Péter szerint a szabadúszás egyik első kérdése, hogy merre induljunk el ezzel a tapasztalattal, hogy mibe vágjunk, ebben viszont tudnak segíteni coachok és tanácsadók, akikkel fel lehet térképezni “a belülről jövő dolgokat, amiket aztán lehozol, számszerűsítesz és vállalkozást alapozol rá”.

Dallos Zoltán a workshopokon gyakran eljátszatja a résztvevőkkel azt, hogy gondolják át,

mit tennének, ha dúsgazdagok lennének – mivel foglalkoznának, hogyan telnének napjaik?

A gyakorlat tanulsága az, hogy néhány relatív anyagi biztonsági kulcsmotívum (ház, kocsi, stb) után jönnek a belső vágyak kifejeződései: önkéntesség, tanítás, utazás, és hasonlók. A második kérdés ekkor feléjük az, hogy “és mi az ami ezek közül valóban a pénzen múlik?”. A gyakorlat lényege, hogy az anyagi biztonság megteremtésére ne kibúvóként tekintsünk, inkább azt az életképet törekedjünk valóssá tenni, amire vágyunk.

Majsai Ricsi is nagyon hasonló gyakorlatot ajánl: “képzeld el a legkirályabb hétköznapodat!” Milyen lenne a tökéletes életnek egy átlagos napja? Mikor kelnél, mivel foglalkoznál? Minél aprólékosabban rakod össze, annál könnyebb lesz megvalósítanod.

Freelancer Fridays - a szabadúszás módszertana
Filep Szilvia a Freelancer Fridays-on – A szabadúszás módszertana

Péter szerint pedig azt érdemes átgondolni, “milyen szempontból akarsz független lenni?” – helyszín, esetleg több idő a családdal, vagy a munkád jellege? Mindenre van megoldás, de egyszerűbb tervezni, ha vannak prioritások. Olyanokkal is foglalkoznak, akik jobban akarják csinálni a szabadúszást, ilyenkor az eddigi sikerek és kudarcok minden nyomását félreteszik együtt, és csak arra koncentrálnak, hogy most felépítsék újra az egészet: baromi jól.

Találkozzunk legközelebb! Addig is, csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és a Meetup.com-on is!  A Freelancer Blog Facebook oldalán mindig értesülhetsz az eseményekről és a kapcsolódó infókról.


Rendszert vinni mások életébe – interjú Szabó Orsolya szövegíróval

Orsi cégjogászként élte életét, mielőtt világgá ment volna, majd a vándorútról hazatérve néhány éven belül Magyarország egyik emblematikus “digitális nomád anyukája” lett belőle. A Freelancer Fesztivál előadója egy napsütéses szerda délelőttön nyitott számunkra egy órányi időablakot meglehetősen feszes napirendjében, és tanulságos szakmai útja mellett a saját munkaszervezési módszereibe is adott némi értékes betekintést. Vigyázat, szókimondó szövegek, hardcore freelancing tudásbombák!

Hogy telik a napod?

Jól, dolgoztam, de elég hatékonyan, mert ha befejeztük az interjút akkor neki is ugrom a szakdolgozatomnak, három hét múlva le kell adnom, úgyhogy most intenzívek a napok…

Milyen képzésen vagy?

Turnaround management, MBA. Változás- és válságmenedzsment szakirány a Metropolitan Egyetemen.

Nem mondanám, hogy ennyiből rögtön definiálni tudnám, hogy ez mit takarhat.

Azt a segítő folyamatot takarja, amit akkor alkalmazunk amikor egy cég valamilyen válsághelyzetbe kerül, ebből fordítjuk vissza, navigáljuk ki, mielőtt még a csődeljárás elindulna. Ennek a puhább verziója a változásmenedzsment, itt még nincs szó krízisről, de érzékelhető, hogy valamilyen finomhangolásra lesz szükség. Ezen belül is az online kommunikáció a kutatási területem, azt vizsgálom, hogyan tudunk a közösségi média-felületeken egy céget úgy berobbantani, ami átsegítheti egy átmeneti válságon vagy visszaesésen. Ez egy közgazdász diploma, én eredendően jogász vagyok, szóval nem az erősen pénzügyi vonalat viszem, hanem ezt a lágyabb, kommunikációsat inkább. Nyilván ha nagyon komoly a gond, akkor ezt egy szakértői csapat csinálja, amiben van jogász, pénzügyes és egy kommunikációs szakember, mint én. Ügyvédként csőd- és felszámolási eljárásokat vittem, innen a kapcsolódás, ennek a megelőző lépéseit próbálom most a gyakorlatban elsajátítani. Pénzügyi cégnél voltam ügyvéd, reorganizációs eljárásokkal foglalkoztunk. Illetve GYES előtt üzleti tanácsadással foglalkoztam, innen jött, hogy jól jönne még egy közgazdasági diploma ehhez, így kerültem erre a képzésre.

Hogyan tervezed hasznosítani ezt a szakértelmet, amit most sajátítasz el?

Most már megvan ez a “láb” egy ideje, most szerzem meg hozzá a papírt. A Zsolyának három fő lába van: a szövegírás, a social media management és a kommunikációs stratégiai tanácsadás. Nagyon sokszor látom akár kezdő vállalkozóknál is, hogy nagyon fontos előnyökre tehetnének szert, ha a megfelelő irányba lenne rakva a kommunikációjuk, hogy a célközönségüket megszólítsák és értékesíteni tudjanak. A válságba kerülő, de addig prosperáló cégek számára is nagyon sok esetben a jobb és tudatosabb kommunikáció ad választ, ehhez ad egy újabb támpontot nekem ez a diploma.

Havidíjas ügyfeleid vannak vagy projektszerűen dolgozol? Vagy vegyesen?

Vegyes, hat-hét havidíjas ügyfelem van most és ezen felül vannak a megbízások.   

Bemutatnál hármat az ügyfeleidből, most cégnév nélkül, csak jelleg alapján?

Erős vonal lett a HR kommunikáció, egy versenynek köszönhetően, ahol különdíjas lett a csapatom. Így lett ügyfelem egy nagy gyógyszeripari multi. Van közöttük szépségápolási multinacionális cég magyar vállalata, illetve van például egy magyar divatcég, ami egyszemélyes selfbrandből nőtte ki magát – mivel én vállalkozó és digitális nomád anyuka vagyok, ezért sok más anyuka keres meg, sokakat érek el a Zsolyán keresztül. Így talált rám ő is.

Az anyaság elvileg egy komoly igénybevétel, főleg az elején, hogy lehet ilyenkor még vállalkozni is?

Zsigmond 2 és fél hónapos volt, amikor elkezdtem a szabadúszó irányt építeni. Ez az időszak nagyon jó arra, hogy kísérletezgessen egy nő, hogy egyáltalán neki való -e a szabadúszólét, akar -e vállalkozni, egyáltalán mit szeretne csinálni? Én nagyon készültem rá, hogy váltani fogok, sokat írtam terhesség előtt is már, és Backpacker Borinak kezdtem besegíteni az elején. De van olyan freelancer társam, aki szintén 2 hónapos gyerek mellett kezdett velem dolgozni. Az elején 1-1 órákat el lehet csípni, mert a kisbaba még sokat alszik, úgyhogy ha fizikailag már összeszedte magát az anyuka, akkor a napban vannak olyan időszakok, amelyek a rendelkezésére állhatnak. Csak vigyázni kell, ne élje bele magát, mert jönnek a növekedési fázisok, és egyre kevesebb alkalommal fog aludni a gyerek. Nekem első gyermek, saját bőrömön tapasztaltam ki, és az első fél év még relatív egyszerű volt, fél éves korában viszont napközben már csak kétszer aludt, egy-másfél órákat, ekkor már csak az este maradt. Letettem nyolckor aludni, és fél kilenckor nekiálltam dolgozni. 7 hónapos korában kezdtem bele az MBA képzésbe, úgyhogy fél évig hajnal 1-2 között feküdtem és ötkor keltem a gyerekhez – az egy picit hardcore volt – de

a leges-legelső lépés úgyis az, hogy az anyuka tudja, hogy mit szeretne csinálni.

Ha ez nincs meg, akkor karriertanácsadót érdemes felkeresni, hogy legalább körvonalazódjon, mivel foglalkozna szívesen (kattins ide a freelancer-tanácsadókról készült cikkünkhöz, amiben ezeket a kezdeti kérdéseket alaposan körbejártuk).

Sokkal egyszerűbb az eszközöket hozzárendelni ahhoz, ami felé tartunk. Mennyi idő kell, mennyi pénz, milyen segítségeket kell bevonni? Például kell -e mondjuk a férjem segítsége napi két órában ahhoz, hogy X feladatot el tudjam látni, kell -e babysitter, kell-e nagymama, vagy bölcsőde? Amikor Zsigi betöltötte az egy évet, akkor elkezdett hozzánk járni egy pótnagyi heti egy vagy két délutánra, három óra időtartamra: ezzel csökkenni tudott az éjszakai munkavégzésem.  Amikor két éves lett akkor pedig beírattuk bölcsődébe és ez most már istenkirályság a korábbiakhoz képest: fél tíztől háromig enyém a világ.

Hogy néz ki egy tipikus napod?

Fél hat körül ébresztő van, mivel korán fekszik a gyerek, ami nem annyira esik jól az idegeimnek… de nincs más választás. Fél kilencre viszem bölcsődébe, fél tíz után érek haza, ez nyilván a budapesti közlekedés átka. Utána munka gőzerővel, háromig. Ekkor megyek Zsigmondért, hazaérünk ötre és este nyolcig, fekvésig vele vagyok. Minden este dolgozom, de most kicsit kitolódnak a napok, ahogy említettem, mert most szakdogaírás is van, de nagyjából este 11 körül zárul az este. Valamivel lepörgetem még az agyam a munkáról, nézek vagy olvasok valami nem szakmait, utána alvás.

Ebben a napban én gyereket meg melót hallottam, összességében. Nem szoktál mondjuk sportolni?

A téli időszakban nem fektettem nagy hangsúlyt a mozgásra, ezt most tudatosan hozom vissza. Heti három-négy edzés vagy futás, ez még egy további 45-60 percet vesz igénybe az adott napokból, ezt délelőtt csinálom. Résztveszek egy női divatüzletet vezető ügyfelem programjában, minden héten kapunk egy új edzés- és diétatervet, három hónapon keresztül. A tulajdonos, aki szintén vállalkozó anyuka, kitalálta, hogy a márka Facebook-csoportjában lévő nők számára indít egy ilyen programot, amivel nyárra mindenki olyan formába kerülhet, hogy szívesen nézegesse magát a tükörben. Jó időben, ha tehetem, biciklire pattanok, vagy majd megyünk pingpongozni a férjemmel hétvégén a parkba. Azonban most ez egy nagyon húzós időszak, tavaly ilyenkor péntek délután például már nem nagyon dolgoztam, minden az aktuális helyzettől függ.

Hogy illesztetted be a tanulást? Úgy kezeled, mint egy ügyfelet?

Hát ez nem olyan egyszerű most, de igyekszem körülbelül délután egyig kipörgetni a napi ügyfeleket és utána tanulás, az esti órákban pedig most csak szakdolgozat. Amikor leadom a szakdolgozatot, akkor az esti idősáv a záróvizsga-felkészülésre megy majd. Mondjuk én megtanultam több ezer oldalt megtanulni nagyon rövid idő alatt, de megírni valamit, annak ellenére, hogy szövegíróként dolgozom – ez mégsem egy blogposzt, ez egy szakdolgozat – a szakirodalom olvasásával együtt azért időigényes.

A munkaidőmet amúgy úgy osztom be, hogy tudom, hogy egy ügyfélre mennyi idő szükséges naponta és ennek megfelelően idősávok futnak a fejemben. Ha új felkérés érkezik, akkor ennek alapján kalkulálok, belefér -e, ki tudom -e szervezni, vagy egyik sem kivitelezhető, és akkor el kell engedni az ügyfelet. Vagy le kell cserélni egy másikra, ha jobban megéri.

Hogyan tudod ilyen pontosan felmérni egy ügyfél átlagos időigényét?

Amíg nem volt sok ügyfelem, és már a megélhetésem ugyan függött tőle de még nagyon hobbinak fogtam föl, addig mindenkinek mindig elérhető voltam. Ez aztán visszaütött. Amikor már kinősz a selfbrandből és egy hálózatot működtetsz, és mindenki egyszerre írkál neked, este 11-kor, vagy ünnepnapon is, meg a nászutadon is, akkor meg kell tanulni őket kordában tartani. A gyerekneveléshez tudnám hasonlítani. Meg kell határoznod az idősávokat, amikor dolgozol, vagyis megírhatja, amit szeretne, késő este is, de másnap fogsz rá reagálni. És azt is, ha egy feladatra nincsen kapacitásod, sőt azt is, hogy ez a kérés egy olyan extra, amit X nap múlva tudsz elvégezni, vagy felárasan. Ez nyilván erőfeszítést igényel, de ha következetesen csinálod, akkor nagyon jól tud működni. Az elmúlt két év tapasztalata hozzásegített ahhoz, hogy amikor leütünk egy megállapodást és meghatározzuk, hogy melyik platformra hány poszt megy, akkor már percekkel tudok számolni, súlyozva azzal, hogy mennyire specifikus az a szakterület amivel foglalkozik, mennyi háttérmunkát igényel. Ezt még megfejelem azzal a módszerrel, hogy az első két-három hónap percdíj-alapú elszámolással megy, ez egy közös betanulási fázis, ami alatt timesheetet vezetek, amit az ügyfél is lát, bármikor szólhat, ha valami neki nem komfortos, én is tudok visszajelezni, ha például indokolatlanul sok kérdést tesz fel. És amikor már fel tudjuk mérni, hogy heti X óra szükséges az ő ügyének a kezeléséhez akkor ahhoz tudok adni egy csomagáras havidíjat, ami alapján tudjuk folytatni az együttműködést.

Hát, köszönjük a rögtönzött mesterkurzust, ez egy egy elég szépen összeszedett módszertan tud lenni minden szabadúszó szövegíró számára…

Komolyan mondom, ez a legizgibb az egészben. A stratégiai tanácsadásnál is csomó embernél azt látom, hogy ez az amire igazán felcsillan a szemük: amikor rendszert viszel az életükbe. Jogászként erősen határidő-freak vagyok, meg időmenedzsment-mániás, anyukaként meg aztán főleg: nincs elvesztegetett idő, mindennek rendszerbe rakva, tak-tak-tak, így kell mennie.

Csomószor csak arra van szüksége igazán az ügyfélnek, hogy legyen ott valaki, aki csapkod az ostorral,

jó értelemben, aki mondja neki, hogy azért van tartalomtervünk, hogy az alapján haladjunk előre, nem eshet szét. Óriási megkönnyebbülést ad nagyon sokaknak, hogy van valaki, aki ezt kiveszi a kezükből.

Egyébként hogy tanultál meg többezer oldalt gyorsan megtanulni?

Elvégeztem a jogi egyetemet, ott nem volt más választás. Amikor két heted van 3000 oldalra, akkor muszáj, ami ég és föld volt a középiskolához képest. Ma már persze máshogy tanulunk, minden online van és saját tempóban haladsz, de a tanulás képessége továbbra is hasznos, ezt kamatoztatom azóta is.

…te ugye amúgy ilyen eminens tanuló voltál a suliban, mindig ötös mindenből meg ilyenek?

Persze, elképesztő stréber voltam, idegesítő, jelentkezős, fonott hajjal, ahogy kell. Mindig a legkisebb az osztályban, aki nagyon sokat beszél és mindent tud. Ez voltam én.  

Volt egy ilyen homályos megérzésem. Van egyáltalán valami gyenge pontod? Kicsit túl perfekt vagy. Nem voltál drogfüggő például?

Kisgyerekes anyaként vagyok most egy kicsit alkesz. Szerintem ez minden kismamát utolér. Egy húzós nap után ugyanis életmentő lehet egy pohár bor. És a humorérzék! Ez a két dolog lehet a kisgyerekes anyukák fő oltalmazója, szerintem. De a viccet félretéve, amúgy nem, nem vagyok normális, a perfekcionizmusom talán túlzás. Amivel sokat lazult a személyiségem, az az utazás. Az, hogy 2014-ben egy hátizsákkal világgá mentem.

Na igen, ez tipikusan nem egy kötelességtudó húzás, elmenni csakúgy kóborolni egy évet. Ezt nem húzza meg valaki aki kizárólag a karrierben meg a társadalmilag elfogadható kép kimaxolásában gondolkodik.

Ez így van, a családom nagyon zokon is vette. Kikapták a kiskosztümöt a kezemből amit Karácsonyra kaptam tőlük, amikor közöltem, hogy világgá megyek, mondván, hogy “Ja, akkor ez nem is kell most már!”. Egyáltalán nem volt megszokott ez, még csak akkoriban indultak az elsőhullámos utazó bloggernők is, de bennem volt a spontaneitás meg a komfortzóna-feszegetés vágya. Az út alatt tudatosan semmi olyannal nem foglalkoztam, amivel itthon. Le sem ültem a gép elé. Az első pillanattól biztos voltam benne, hogy ez számomra befektetés, ami jót fog tenni a karrieremnek, a nyelvtudásomnak és a világképemnek. Azóta ezt tekintem az életem második szakasza táptalajának. Egyébként Vigh Bori volt az utolsó csepp a pohárban, ami még kellett a teljes szemléletváltásomhoz, amikor teljesen véletlenül összefutottam vele Új-Zéland legdélebbi pontján…

Vigh Borival Új-Zélandon, fotó: Nyikos György

Miről fogsz beszélni a Freelancer Fesztiválon?

Arról, hogy a digitális nomádság, illetve egyáltalán a vállalkozás hogyan egyeztethető össze az anyukasággal. Arról a tévhitről szeretném lerántani a leplet, hogy “könnyű lesz, a gyerek úgyis sokat alszik”, úgyhogy ehhez szeretnék időmenedzsment-praktikákat adni. Nagyon-nagyon javaslom minden anyukának, hogy próbálja ki magát ebben a három évben!     

Hallgasd meg Orsi történetét és tanácsait élőben a Freelancer Festival-on! Használd a FREELANCER2019 kuponkódot csupa nagybetűvel és gyere el 25% kedvezménnyel!

Borítókép: Stephi Wald

Az emeltdíjas smstől a valósidejű távelérésig – IT freelancer esettanulmány

2019-ben már évtizedes szakmai karrierrel is érdemes lehet váltani a szabadúszás irányába, ha a keretek megfelelőnek bizonyulnak. Vezse Árpád még a XX. században kezdett fejleszteni, és érdeklődése azóta sem mozdult el az IT szektor leginnovatívabb területeiről. IT Freelancer esettanulmány, a Westeltől a Techysium-ig.

Ahogy mindig, kezdjük az elején. Tanulmányok?

Műszaki informatikusként végeztem, a telekommunikációs szektorban kezdtem dolgozni, még a Westelnél. Ez 1995-től tartott a 2000-es évek elejéig.

Ó, akkor te a magyar mobiltelefóniának abszolút a hőskorából vetted ki a részed ott.

Nagyon érdekes időszak volt, igazából ekkor jelentek meg a mobilok, és az olyan alapszolgáltatások mint például az SMS. Én ott voltam az első SMS elküldésénél…   A GPRS hálózat kiépülése környékén jöttem el, ez volt a mobilinternet első, még nagyon kezdetleges verziója. Maga az internet is ekkor kezdett üzletileg szárnyra kapni, ez az első nagy “dotkom-projektek” korszaka, amiből ugye a hatalmas lufi és nagy tőzsdei összeomlás lett a 2000-es években Amerikában.

A Westelt megvette a T-csoport, ezen belül maradva a T-Online-hoz mentem. Adatbázis technológiákkal, webes workflow rendszerekkel foglalkoztam. 2004 körül kezdtem alvállalkozó szabadúszóként dolgozni, különböző projekteken. A fő szakterületem az adatbázisok fejlesztése. Ekkor kezdődött az “outsourcing” korszaka, én pedig kipróbáltam, hogyan boldogulnék eképpen, kiszervezett erőforrásként, egy saját kis cég megalapításával.

A T-Online vitte el a kapacitásom 40-45 százalékát, a többit más projektekre fordíthattam, fejlesztési koordinátorként, projektmenedzserként vehettem részt olyan cégeknél, amiket ma startupoknak hívhatnánk – akkor még nem létezett ez a kifejezés. A nagyvállalati szoftverrendszerek után most az ingyenes és nyílt forráskódú megoldásokkal foglalkozhattam sokat. A mostani harmincas-negyvenes korosztály még emlékezhet arra, hogy annak idején a mobiltelefonok csengőhangjai és háttérképei mekkora üzletet jelentettek, hogy emeltdíjas sms-ekkel lehetett ilyeneket vásárolni. Egy mai fiatalnak nyilván elképzelhetetlen, hogy akkor még nem létezett más, egyszerű technológiai megoldás erre, hogy valakik ilyesmiért szívesen adtak ki pénzt. Én az egyik első ilyen cégnél dolgoztam, tehát egy teljesen új technológiai hátteret kellett kiépítenünk, benne olyan elemekkel, hogy a csengőhangban hallható dallam a jogtulajdonostól milyen fizetési megoldások segítségével tud eljutni az ügyfélig. Vagyis mobiltartalom-menedzsment rendszereket építettünk, nyílt forráskódú megoldásokkal, mint amilyen a PHP vagy a MySQL, integrálva az sms-aggregátorokkal. Mindezt egy olyan korban, amikor a mai standardokkal ellentétben többezer-féle méretű kijelzővel és hangformátummal dolgozó mobiltelefon létezett.

Az első televíziós sms-szavazások kiépítésében is részt vettünk. Teljesen más kihívás volt, mint amiken nagyvállalatoknál dolgoztam azelőtt. És nem is PHP-fejlesztőként vettem ebben részt, hanem inkább rendszermérnöki feladatokat láttam el.  Ez a történet úgy kapott keretes szerkezet, hogy ezt a céget végülis akvirálta a Magyar Telekom…

Ezután kezdtem fő profilként foglalkozni az üzleti intelligencia-rendszerekkel. 2008-ban még nagyon gyerekcipőben járt, de azóta folyamatosan ívelt fel ez a technológia. A legnagyobb banki, energetikai cégek is az ügyfélkörünkbe tartoztak. Ennek lényege a jelentések készítése, vagyis az adatok értelmes feldolgozásának lehetővé tétele. Régen rengeteg kódolásra volt szükség ehhez, ma már nagyon szép felületek is léteznek.  Ezt a munkát végzem a legújabb projektemben is, amelyre a Techysium felületén szereztem megbízást, ami egy online munkaközvetítő alkalmazás magyar fejlesztők részére, ahol külföldi ügyfelek keresnek meg minket testreszabott projektajánlatokkal. Én szerintem még az elsők között regisztrálhattam. Ez teljesen távmunkában végzett feladatokat jelent egyébként. Az én ügyfelem például egy svájci gyógyszeripari vállalat.

(A Techysium-ról itt írtunk korábban – a szerk.)

Hogy néz ki ez az együttműködés, egy külföldi cég és egy Magyarországról dolgozó fejlesztő között?

Pontosan úgy, ahogy a korábbi BI ügyfeleimnél, itt is távoli hozzáférést kapok a cégek belső rendszereihez VPN kapcsolaton. Tehát nem a saját eszközömön állítok elő valamit, amit aztán “leadok”, mint például egy grafikus, hanem fizikailag, élesben dolgozom az ügyfél hálózatán, csak többezer kilométer távolságból. Ennek nyilván vannak erős bizalmi vonzatai, ennek megfelelően titoktartási szerződéseket kell aláírni és értelemszerűen garanciákat vállalni olyasmikre, hogy nem fogod az ő hardvereiket magáncélra használni. Ez most már évek óta működik, úgyhogy kialakultak a keretei annak, hogy hogyan kezeli egy cég ezt a helyzetet, ami azért mindenképpen egy biztonsági rés. Persze ez nem minden projektnél van, itt mondjuk bankok, ipari vállalatok belső rendszereiről van szó. Ha valaki egy webshopot üzemeltet egy felhőszolgáltatáson keresztül, ahhoz egyszerűen kaphatsz hozzáférést, leklónozhatod az egészet a saját rendszeredre és kedvedre alakíthatod, időnként feltöltve az ügyfél rendszerére a frissítéseket valamilyen verziókezelő megoldás segítségével. Ez a business intelligence területén már csak azért sem működhet, mert a rendszer jellemzően hatalmas adatmennyiségekkel dolgozik, és ezt az adattömeget neked nem adhatják ki – ezért kell külső hozzáféréssel, élesben alakítanod azt a részt, amihez hozzáférést kapsz.     

Hogyan esett rád a választás, mi a folyamat ebben a freelancer hálózatban?

Az ügyfél keres meg téged, a Techysium-on elérhető profilodon található információk alapján (amit egyébként csak a szerződött ügyfelek láthatnak). Én Power BI fejlesztéssel foglalkozom, nekik erre kellett ember. Gördülékenyen működik. A kapcsolatfelvétel után egy online interjúra kerül sor, ha minden oké mindkét félnek, akkor lehet is szerződni, ami neked fejlesztőként egyszerű, mert a magyar céggel szerződsz, és nekik számlázol, havonta. A pályám közepe felé egyébként már dolgoztam otthonról, teljesen egyedül, ami először kicsit félelmetes volt, de aztán tök jók voltak a tapasztalataim.

Hogy ment? Vannak tippjeid a kezdeti nehézségek áthidalására?

A legfontosabb a napi rutin kialakítása. Ha mondjuk szeretsz aludni, otthonról dolgozva miért ne nyúlna el a munkakezdés időpontja délelőtt 10-11 óráig is akár? Ami viszont nem olyan jó, mert széteshet a napod, nem tudod strukturálni az idődet. Én viszont a párommal keltem és elvittem őt a munkába, délután pedig hazahoztam. Ez jó keretet szabott a saját intenzív munkával töltött időmnek. Mert miután hazaértem az üres, csendes lakásba,

sokkal hatékonyabban tudtam dolgozni, mint bármikor korábban az irodai munkavégzéssel töltött éveim során.

Egy hagyományos munkahelyen napi 1-2 órád már csak az utazással elmegy. Bent a munkahelyeden pedig egy közösség aktív tagja vagy, amivel járnak a beszélgetések, kávézások, közös ebédelések, amelyeknek egyébként megvan a fontos funkciója, de nem számít koncentrált munkavégzésnek, olyannak, amiért mondjuk szabadúszóként számlát állítasz ki. Nehéz megbecsülni, de napi 1-2 óra azért valószínűleg szintén elmegy erre a munkahelyi társasági életre. Én azt vettem észre, hogy egyszerűen több munkát vagyok képes megcsinálni egy munkanap alatt otthonról, mint egy munkahelyen. Persze jól jön, ha élvezed is a munkád, mert a nemszeretem feladatokról könnyebben terelődik át a figyelmed. A saját tapasztalataimra alapozva tehát azt tudom mondani, hogy ez a nearshore jellegű, kiszervezett, otthonról végezhető munkamodell nagyon jól tud működni.