A szabadúszókra sok esetben más szabályok vonatkoznak, mint egy cég munkavállalóira, és bizony ezek között a szabályok között nem mindig egyszerű eligazodni. Összegyűjtöttük, hogy mik azok a legfontosabb életesemények, – például gyerekvállalás, házasság vagy nyugdíjazás, – amik jelentősen befolyásolhatják az adózásod egyéni vállalkozóként.
Az egyéni vállalkozók jellemző adózási formái
Először is röviden ejtsünk néhány szót az egyéni vállalkozóként választható adózási formákról, amik meghatározzák, hogy vállalkozóként milyen járulékokat kell befizetned.
- KATA (Kisadózók Tételes Adója): amely egy havi fix 50.000 Ft-os összeggel egyszerűsíti az adózást. Azonban 2022 óta szigorú feltételekhez kötötték; csak főállású egyéni vállalkozóként választhatod (36 órát meghaladó főállás és hallgatói jogviszony mellett sem katázhatsz). Emellett új katásként csak magánszemélyek részére állíthatsz ki számlát (kivéve, ha taxisként dolgozol).
- SZJA szerinti adózás (VSZJA): Ebben a vállalkozási formában tételesen gyűjtened kell mind a kiadásaid, mind a bevételeid számláit. A befizetendő adó mértékét a nyereséged (a bevételed csökkentve a költségeiddel) határozza meg. Ez a forma több adminisztrációval jár, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot biztosít a költségek elszámolása terén.
- Átalányadózás: Egyszerűbb adminisztrációt kínál azáltal, hogy a bevétel meghatározott részét kell csak adóalapnak tekintened. Az adó mértéke a tevékenységi körtől függően változik (a költségként elszámolt tételek mértéke 40-90% között változhat, anélkül, hogy arról valóban lenne számla). Az átalányadózás különösen előnyös lehet kisebb bevételű vállalkozók számára. Ha szeretnéd mélységeiben is megismerni az átalányadózás legfontosabb tudnivalóit, itt bővebben is olvashatsz róla.
Persze a vállalkozási forma mellett az sem mindegy, hogy főállásban vagy mellékállásban tevékenykedsz. Főállású egyéni vállalkozóként magasabb járulékot kell fizetned, ez jogosít arra, hogy az állami szolgáltatásokat igénybe vedd (pl. nyugdíj, táppénz). Mellékállású egyéni vállalkozóként kedvezőbb járulékfizetési szabályok érvényesek rád, mert az ellátásokat a főállásból származó jövedelmed alapozza meg. (Részben ebből adódik a bruttó és nettó bér közötti különbség).
Érdemes még szót ejtenünk az áfa kérdéséről is. Ev-ként 18 millió forint alatti bevétel esetében te dönthetsz róla, hogy az általános forgalmi adó körébe szeretnél-e tartozni, vagy alanyi adómentes maradsz. Efölött az összeg felett kötelező áfa-körös adózás választanod. Ez egyébként akkor lehet előnyös számodra, ha jelentős mértékű áfa-visszaigénylésre van lehetőséged, míg az áfa-mentesség jóval kevesebb adminisztrációval jár.
Ha még a vállalalkozásod elindítása előtt állsz, itt részletesen végigmentünk azokon a főbb lépéseken, amiket érdemes átgondolnod mielőtt ténylegesen belevágsz.
Gyerekvállalás szabadúszóként: CSED, GYED, GYES
Freelancerként jól teszed, ha a gyerekvállalást megelőzően körültekintő pénzügyi tervezést végzel. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mennyi járulékot fizetsz be mielőtt megszületik a gyermeked.
CSED (Csecsemőgondozási díj): Az ellátás a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot megelőző utolsó 180 napi átlagkeresete alapján kerül megállapításra, 168 napon keresztül folyósítható. Legkésőbb a gyermek megszületésétől, leghamarabb pedig a várható szülés előtt 28 nappal kapható.
Fontos, hogy a CSED folyósításának ideje alatt egyáltalán nem állíthatsz ki számlát.
A CSED-re jogosultságot szerezhet még az örökbefogadó nő, a családbafogadó gyám, vagy bizonyos esetekben a vér szerinti vagy örökbefogadó apa.
GYED (Gyermekgondozási díj): Az éves jövedelem 70%-a alapján állapítják meg, de felső korlátja van.
A GYED időszaka a gyermek 2 éves korának betöltéséig tartó időszakra vonatkozik. Ezalatt már szabadon tevékenykedhetsz.
Ha van munkahelyed is, és emellett vállalkozol, akkor ebben az időszakban az alkalmazotti jogviszonyodban fizetés nélküli státuszba kerülsz, emiatt a vállalkozásod válik a főállásoddá. Viszont nem vonatkozik rád kötelezően fizetendő járulékminimum, csak a megszerzett jövedelmed után kell adót fizetned. Átalányadózóként, csak az adómentes rész felett kell megfizetned a plusz adóterheket (az SZJA-t, a TB járulékot és a szochot). Viszont az iparűzési adót ebben az időszakban is be kell fizetned!
Egyéni vállalkozók esetében fontos, hogy az optimális ellátási alap érdekében minimum a garantált bér dupláját fizesd be járulékként. Jó, ha tisztában vagy vele, hogy átalányadózás esetén a CSED és a GYED alapjának meghatározásakor kizárólag a jövedelmet veszik figyelembe, nem pedig a teljes bevételt. Tehát például, ha 80%-os költséghányaddal dolgozol mindössze a bevételed 20%-a számít jövedelemnek.
A GYED felső határa a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a. (2025-ben havi bruttó 407120 forint).
GYED Extra
A GYED extra lehetőséget ad, hogy a kisgyermekes édesanyák akár fél évvel a szülést követően újra munkába álljanak (ez korábban a gyermek 1 éves korától volt lehetséges). Ezalatt az időszak alatt a munkabér mellett a GYED összegét is ugyanúgy folyósítják számukra. A GYED extra igénylésére az apáknak is lehetőségük van, úgy, hogy közben a munkahelyük ugyanúgy megmarad.
GYES (Gyermekgondozási segély): A gyermek 2 és 3 éves kora között jár, független a befizetett járulékok összegétől, fix összeg. Összege 2024-ben bruttó 28.500 Ft, melyből 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra.
Ebben az időszakban sokan visszatérnek a főállásukban, mivel ezalatt az időszakban a GYES mellett is lehet dolgozni.
Viszont ebben az időszakban társas vállalkozóként, ha a tevékenységedet személyesen folytatod, akkor minden járulékot be kell fizetned. Amennyiben nem mész vissza a 36 órát meghaladó főállásodba, úgy főállású egyéni vállalkozónak számítasz, így a járulékokat neked is be kell fizetned.
Mit jelent a személyes jelenlétre vonatkozó kitétel? Gyakorlatilag azt, hogy aktívan foglalkozol a vállalkozásoddal. Nem vonatkozik rád, amennyiben nem dolgozol, és nem állítasz ki számlát, vagy pedig alkalmazottat foglalkoztatsz.
A négy vagy több gyermek esetén járó SZJA kedvezmény vállalkozóként is igénybe vehető, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén pedig az átalányban megállapított jövedelmére.
(Jó ha tudod, hogy ikergyermekek esetén az ellátások időtartama hosszabb lehet.)
Tipp, amit érdemes megfontolnod vállalkozóként
Egészségpénztári megtakarítással pluszban készülhettek a gyermekvállalásra. Ez egy olyan megtakarítási forma, amit bizonyos egészségügyi szolgáltatásra, vagy a gyermekvállalással kapcsolatos költségekre tudsz felhasználni. Ami miatt sokan választják ezt a megtakarítási formát, hogy az éves befizetés után 20% állami adójóváírás kapható (az adott évben befizetett személyi jövedelemadóból maximum 150.000 Ft értékben).
Házasságkötés, válás: közös lesz-e az egyéni vállalkozóként szerzett vagyon?
Manapság itthon is egyre elterjedtebb, hogy valaki házassági szerződést készítsen az esküvőjét megelezőlőzően. Bár kicsit illúzióromboló hatása van, praktikus lehet bizonyos határokat előre lefektetni. Ha ezek elmaradnak, és később válásra kerülne sor, hogyha tisztában vagy vele, hogy mire számíthatsz
A házasság megkötése után, alapesetben közös vagyonotok keletkezik. Ha már ezt megelőzően is élettársi kapcsolatban voltatok, akkor a vagyonszámítás kezdete erre az időszakra is vonatkozik. Külön vagyonnak azok a dolgok tekinthetőek, amik a házasságkötéskor már fennálltak, vagy a házasság fennállása alatt öröklés vagy ajándékozás révén kerültek hozzátok. De a közös vagyonba a házasság időtartama alatt szerzett egyéni vállalkozói tevékenységből eredő nettó jövedelmek (és adósságok) is beletartoznak.
Táppénz egyéni vállalkozóként
Egyéni vállalkozóként betegszabadság nem jár, így keresőképtelenség esetén csak táppénzre számíthatsz, amelynek igénylése és mértéke a vállalkozói jogviszonytól függ. A táppénz összege a befizetett járulékok alapján kerül kiszámításra, és legfeljebb egy évig folyósítható. (Ha rendelkezel legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és az elmúlt egy évben nem kaptál táppénzt). Az igénylés a SZÜF (Személyre Szabott Ügyfélszolgálati Felület) rendszeren keresztül történik, és orvosi igazolás is szükséges hozzá. A vállalkozásod üzemeltetéséről ebben az időszakban is ugyanúgy gondoskodnod kell.
Mellékállású vállalkozóként táppénz csak akkor vehető igénybe, ha van főállású munkaviszonyod is, amelyben biztosított vagy.
Vállalkozóként a nyugdíjas évekre készülve
Az egyéni vállalkozók nyugdíjának alapját ugyanúgy a befizetett járulékok összege és az aktív időszakok hossza határozza meg. Érdemes ezért magasabb járulékalapot választani, hogy magasabb nyugdíjat kaphass, vagy olyan időskori megtakarítást (például nyugdíj előtakarékossági számlát) képzeni, amivel kiegészítheted az időskori járadékokat.
A szabadúszó életforma rengeteg szabadságot kínál, de ezzel együtt nagyobb felelősséget is ró rád, különösen, ha olyan élethelyzetekre kell felkészülnöd, mint a gyerekvállalás, betegség vagy a nyugdíj. Az adózási formád és járulékfizetési szokásaid nagyban befolyásolják a későbbi juttatásaidat, ezért érdemes tudatosan tervezned és időben tájékozódnod. Legyen szó táppénzről, GYED-ről vagy nyugdíjról, egy jól átgondolt pénzügyi stratégia hosszú távon biztonságot nyújthat neked. Ha pedig bizonytalan vagy a lehetőségeidben, mindig érdemes szakértőhöz, például könyvelőhöz fordulni, hogy a legjobb döntést hozhasd meg a jövőd érdekében.
Ha szakértői segítségre van szükséged a könyvelésed rendbe tételéhez, vagy könyvelőt váltanál, jelentkezz az olvasóinknak nyújtott díj és kötelezettségmentes konzultációra a Proab-nál!
