Vége egy korszaknak a hazai online vállalkozói szférában: 18 év után bezárt a Gazdagmami. Vida Ági, a platform alapítója egy őszinte beszélgetésben mesélt arról, hogyan jutott el a pszichológusi diplomától a szabadúszásig, majd egy sikeres online vállalkozás felépítéséig, miért döntött a lezárás mellett, és mit gondol arról, mire van ma igazán szükségük azoknak, akik most vágnának bele a vállalkozásba.
– Hogyan indultál el? Emlékszel még az első lépésekre?
Alkalmazottként kezdtem az egyetem után, sőt már alatta is mindenfélét vállaltam. Újságírói munkákat, szövegírást, honlapkészítést, hírügynökségi feladatokat is csináltam. Egyrészt kerestem, hogy mi illik hozzám, másrészt kellett is a pénz. Már akkor is azt éreztem, hogy nehezen viselem a kötött kereteket.
Amikor 2005-ben elmentem szülni, addigra már volt két komolyabb ügyfelem is, akiknek weboldalt, marketinget és tartalmat készítettem. Amikor otthon maradtam a gyerekekkel, egyre világosabb lett számomra, hogy ha ezt baba mellett is tudom működtetni, akkor valószínűleg nem akarok visszamenni egy klasszikus munkahelyre. Sokkal szabadabb életre vágytam.
– Sokan vágynak erre a szabadságra, de a szabadúszó lét kiszolgáltatott is tud lenni. Te ezt hogyan élted meg?
Pont ezt tapasztaltam meg én is. A szabadúszás tényleg felszabadító tud lenni, de közben nagyon erősen függsz az ügyfelektől. Az egyik így dönt, a másik úgy, egyik hónapban van munka, a másikban kevesebb. Ha valaki átszervezi a működését vagy lemond egy projektet, az azonnal meglátszik a bevételen.
Nálam is volt ilyen fordulópont: az egyik ügyfelem egyszerűen úgy döntött, hogy már nincs szüksége olyan emberre, aki tartalmat szerkeszt neki. Ez erős jelzés volt, hogy hosszú távon nem erre akarom építeni az egészet.
Azt is éreztem, hogy nem akarok egész életemben honlapokat készíteni pszichológus diplomával a zsebemben. Inkább azzal szerettem volna foglalkozni, amihez igazán közöm van: a pszichológiával. Innen jött az ötlet, hogy ha már értek az online világhoz, akkor miért ne használnám ezt arra, hogy ezen keresztül foglalkozzam azokkal a témákkal, amelyek valóban közel állnak hozzám.
– Azonnal megláttad benne az üzleti lehetőséget?
Nem, egyáltalán nem így indult. Az első blogomat a Kismamablogot azért hoztam létre, mert azt láttam, hogy rengetegen ugyanazokkal a kérdésekkel találnak meg a várandóssággal, a kisbabás időszakkal kapcsolatban. Egyszerűen szerettem volna ezeket egy helyen leírni, hogy ne kelljen mindenkinek külön-külön elmondanom ugyanazt.
Az üzleti oldal csak később kezdett körvonalazódni. Eleinte inkább hirdetési bevételben gondolkodtam, illetve felmerült a tanácsadás lehetősége is. Aztán jött az ötlet, hogy online képzéseket készítsek. Ez akkoriban még egészen másképp nézett ki, mint ma: 2007-ben még e-mailben kiküldött PDF-ekből álltak a „tanfolyamok”, de akkor még ez is újdonságnak számított.
Aztán jöttek a könyvek, később a CD-k, és egyre többen kezdtek nemcsak a gyerekneveléssel kapcsolatban kérdezni, hanem arról is, hogyan lehet kisgyerekek mellett vállalkozni. Tulajdonképpen így alakult át egy segítő szándékkal indított blog egy működő vállalkozássá. Fontosnak éreztem megmutatni, hogy a technikai rész nem varázslat. Bárki meg tudja tanulni, nem kell hozzá különleges háttér. Én már korán elkezdtem foglalkozni a webes technológiákkal, de azt láttam, hogy sokakat pont ez tart vissza. Ezért is volt fontos része a Gazdagmaminak, hogy lebontsam ezt a félelmet, és megmutassam, hogy ezt lépésről lépésre bárki fel tudja építeni.
– Most viszont 18 év után úgy döntöttél, bezárod. Mi áll a döntés mögött?
Jó egy évig érlelődött bennem a döntés. Amikor elkezdtem, én is két kisgyerekes anyuka voltam, most pedig már két huszonéves gyermekem van. Azt is éreztem, hogy már nem áll annyira közel hozzám ez a téma.
Emellett több más vállalkozásom is van, amelyekkel aktívan foglalkozom, például civil szervezeteknek készítünk stratégiát és elindítottam egy új projektet is pszichológusként egy olyan témában, ami régóta közel állt hozzám, a kötődési minták, az önismeret és a párkapcsolatok témájában, ami a Kötődés Akadémia nevet viseli. Egyszerűen már nem éreztem azt, hogy ugyanazzal az energiával tudnám vinni a Gazdagmamit, mint korábban.
Egy vállalkozás nem attól sikeres, hogy örökké tart, hanem attól, hogy egy adott életszakaszban jól működik. És ha már nem érzed a magadénak, akkor el kell tudni engedni.
– Volt olyan hiba vagy kudarc, amiből sokat tanultál?
Igen, a rendezvényszervezés ilyen volt. Volt egy olyan esemény, amibe nagy lelkesedéssel vágtunk bele, de végül kevés érdeklődő volt, és veszteséges lett. Ami ebből fontos tanulság volt számomra, hogy az ilyen helyzetekben le kell ülni, és végig kell nézni mi az, ami félrement. Mit lehetett volna másképp csinálni, vagy mi az, amit legközelebb javítani lehet.
Részben ennek a tapasztalatnak köszönhető, hogy később minden projekt után leültünk, és részletesen kielemeztük.
–Szerinted nehezebb ma elindulni szabadúszóként?
Technikailag egyértelműen könnyebb. Régen gyakorlatilag mindent magunknak kellett összerakni, ma már pár kattintással el lehet indítani egy működő oldalt vagy rendszert.
Viszont jóval nehezebb lett kitűnni a tömegből. Hatalmas a zaj, rengetegen vannak a piacon. Éppen ezért szerintem ma a legfontosabb az erős pozicionálás: találni egy réspiacot, egy jól körülhatárolható célcsoportot, és kialakítani egy olyan egyedi hangot, ami megkülönböztet a többiektől.
– És az AI? Segít vagy inkább hátráltat?
Nagyban megkönnyíti a munkát, de kétélű fegyver. Sokan beleesnek a hibába, hogy mindent AI-jal íratnak meg, és ez látszik is: túlírt, steril tartalmak születnek.
Szerintem pont emiatt fog felértékelődni az egyéni hang. Az, hogy valaki a saját stílusában, a saját gondolatait fogalmazza meg. Úgy gondolom, hogy fel fog értékelődni az élő tartalmak szerepe, mivel ezeket nem lehet AI-jal kiváltani. Ott vagy, reagálsz, kapcsolatba lépsz a közönséggel, valódi interakció történik.
– Mit tanácsolsz azoknak, akik most indulnak el a vállalkozói útjukon?
A legfontosabb a tanulás és a fejlődés iránti nyitottság. Nincs olyan, hogy valaki „vállalkozónak születik”. Ezt meg lehet tanulni.
Fontos az is, hogy tudd, miben vagy jó, és arra építs. Nem kell mindenben jónak lenni. Ami nem az erősséged, azt szervezd ki. Ne a gyengeségeidre, hanem az erősségeidre építsd a vállalkozásodat.
És talán a legfontosabb: maradj fókuszált. Legyenek tisztázva a terveid. Ha csak sodródsz, a vállalkozás könnyen felemésztheti az egész életedet.
A szabadság nem abból jön majd, hogy egyáltalán nincs körülötted egy keret, mindig azt csinálsz, amit akarsz, hanem abból, hogy tudatosan irányítod az idődet. A hatékonyság és a tudatos tervezés adja meg azt a szabadságot, amiért a legtöbben belevágnak a vállalkozásba.
