Sokan egyéni vállalkozóként indulnak, hiszen gyors, egyszerű és nem igényel induló tőkét. Idővel azonban előfordulhat, hogy a vállalkozás kinövi ezt a formát, és céget kell alapítani. De mikor jön el ez a pillanat, és milyen adózási formák közül választhatsz?
A cikk megírásában a FreelancerBlog stratégiai partnere, a Proactive Business Zrt. Bookkeeping üzletága volt a segítségünkre.
Növekvő bevétel és költségek – mikor éri meg a váltás?
Gyakorlati jelek, amelyek a céges forma felé mutatnak, legtöbbször a bevétel és a költségek növekedésével függnek össze.
Jelzések, hogy ideje váltani:
- Az éves bevétel eléri vagy meghaladja a KATA vagy átalányadó keretet.
- Az áfakötelezettség miatt bonyolultabbá válik a számlázás és a könyvelés.
- Jelentős beruházások vagy bérköltségek merülnek fel.
Ahogy az egyéni vállalkozás növekszik, az adóterhei is fokozatosan emelkednek. 18 millió forint alatti éves bevételnél a KATA vagy az átalányadó egyszerű, előre kiszámítható terhet jelent. Növekvő bevételnél azonban bonyolódik a helyzet…
Ha a bevétel átlépi a 18 millió forintos határt a vállalkozó áfa-kötelezetté válik. Ez több adminisztrációt és pénzügyi tervezést igényel, mivel a vállalkozásnak minden bevétel után áfát kell felszámítania és befizetnie.
KATA esetén a keret túllépése 40%-os különadó fizetését is maga után vonja. Ráadásul a KATA adózást választók csak magánszemélyeknek számlázhatnak, ami szintén korlátozhatja a vállalkozás további növekedését és üzleti lehetőségeit.
TAO vagy KIVA? – Melyik adózási forma kedvezőbb a cégednek
A Bt. és a Kft. alapítása lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás a TAO (társasági adó) vagy a KIVA (kisvállalati adó) keretei között működjön, ami rugalmasabb adózási megoldásokat kínál.
- TAO: 9% társasági adó, azoknak kedvező, akiknél a bevételhez képest magasak a költségek.
- KIVA: 10% adó, kiváltja a társasági adót és a szochót; előnyös magas bérköltség esetén, vagy, ha a cég a profit nagy részét visszaforgatja.
Ha bizonytalan vagy, hogy melyik hozna nagyobb megtakarítást, próbáld ki a cikkben megadott TAO/KIVA kalkulátort, és nézd meg a számokat saját adataiddal.
Adóoptimalizálás a költségek elszámolásával
A vállalkozás kiadásai nem csak terhet jelentenek, hanem sok esetben csökkentik az adóalapot. Ilyen költség lehet például egy laptop vásárlása, a könyvelő díja, a bérleti díj, vagy akár a telefon- és internetköltség.
Akár egyéni vállalkozásról, akár cégről van szó, minden, a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó kiadásról kérhető számla, és az adózási mód függvényében elszámolható. A költségelszámolásos modellek (SZJA, TAO, KIVA) esetén különösen fontos ez, hiszen a költségek csökkentik a bevételt, így az év végi nyereségadót kisebb adóalap után fizetheted. Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál a költségszámlákat meg kell őrizni, de az adó mértéke nem függ azok összegétől.
Bár a KATA törvény nem írja elő a költségszámlák megőrzését, a katásoknak érdemes ezeket gyűjteniük, mert az iparűzési adó, az áfa levonás, a szolgáltatások piaci árának bizonyítása, az áru eredetének igazolása és a saját nyereség- és költségkontroll szempontjából fontos lehet.
Vedd figyelembe, hogy az áfa-alanyiság bizonyos esetekben előnyt jelenthet a céges partnerekkel folytatott együttműködés során.
Tipp: érdemes kalkulálni a várható adóterhet különböző formák mellett – a stratégiai adótervezés akár több millió forint megtakarítást is jelenthet évente.
Felelősség és vagyonvédelem a vállalkozásoknál
Az egyik legfontosabb különbség az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozás között a felelősség kérdése.
Az egyéni vállalkozó a kötelezettségeiért a teljes magánvagyonával felel, így egy esetleges tartozás a személyes vagyonát is veszélyeztetheti.
Ezzel szemben a társas vállalkozások – a betéti társaság (Bt.), a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) vagy a részvénytársaság (Rt.) – önálló jogi személyek, amelyek a saját vagyonukkal felelnek a kötelezettségeikért. A felelősség mértéke azonban eltérő. A Bt.-nél a beltag korlátlanul, a kültag a bevitt vagyon erejéig felel. A Kft.-nél a tagok csak a törzstőkéjük mértékéig, míg az Rt.-nél a részvényesek a részvényeik névértékéig. Ez jóval nagyobb védelmet nyújt a magánvagyon számára. Fontos azonban, hogy bizonyos kivételes esetekben – például szándékos károkozás vagy súlyosan gondatlan magatartás miatt – a tag vagy az ügyvezető személyes felelőssége is felmerülhet.
Ha szeretnél extra védelmet a vállalkozásodnak, érdemes megfontolni olyan biztosításokat, amelyek fedezetet nyújtanak például a munkaeszközök vagy készletek károsodása, a harmadik félnek okozott kár, a váratlan események miatti bevételkiesés, vagy a dolgozók balesete esetén. Ezek egyéni vállalkozóként és Kft.-ként is elérhetők, így többféle kockázatra is felkészülhetsz.
Hogyan tovább, ha kinőtted az egyéni vállalkozás kereteit?
Amikor a bevétel, a költségek vagy a kockázatok már túl nagyok egy egyéni vállalkozás számára, érdemes megfontolni a társas vállalkozási formák valamelyikét. Több lehetőség áll rendelkezésre, attól függően, hogy egyedül vagy társakkal dolgozol, mekkora felelősséget vállalsz, és milyen tőkebevonásra van szükséged.
Előnyök társas vállalkozás esetén:
- Könnyebb banki hitelhez, pályázati forrásokhoz és befektetői tőkéhez jutni.
- Nagyobb növekedési lehetőség és hosszú távú tervezhetőség.
- Több lehetőség az adózás és a költségek optimalizálására.
Ugyanakkor érdemes tisztában lenni a társas vállalkozások adózási és adminisztrációs kötelezettségeivel is.
Lássuk, hogy pontosan milyen lehetőségeid vannak:
Betéti társaság
A betéti társaság (Bt.) egyszerűen alapítható, rugalmas forma kis csapatok számára. Létrehozásához legalább két fő szükséges, egy beltag és egy kültag. Jogszabályilag nincs előírva kötelező induló tőke.
A beltag korlátlanul felelős, a kültag felelőssége a bevitt tőkére korlátozódik. A Bt. adózása történhet társasági adó (TAO) vagy kisvállalati adó (KIVA) szerint is.
A Bt.-knél a könyvelés egyszeres vagy kettős könyvitel szerint történik, a társasági forma és a bevételi szint függvényében, az éves beszámoló készítése kötelező, könyvvizsgálat pedig általában kisebb cégeknek nem szükséges (az árbevétel és az alkalmazottak száma alapján).
Ez a forma leginkább akkor előnyös, ha a vállalkozás működéséhez nem szükséges jelentős tőke.
Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) a legnépszerűbb forma, amikor a vállalkozás már komolyabb bevételt, alkalmazotti létszámot vagy befektetői tőkét kezel. A tagok felelőssége a törzstőkére korlátozódik, így a magánvagyon védve marad.
Akár egyetlen személy is alapíthatja. Az alapításhoz legalább 3.000.000 forint törzstőkével (törzsbetét) kell rendelkezni.
A Kft.-knél a könyvelést a számviteli törvény előírásai szerint kell vezetni, éves beszámolót kell készíteni, és a könyvvizsgálat csak akkor kötelező, ha a cég eléri a törvényi kritériumokat.
A Kft. adózása rugalmas, a TAO vagy KIVA révén optimalizálható a nyereség és a költségek kezelése, és a cég nagyobb hitelt, pályázati forrást vagy partneri bizalmat kaphat.
Részvénytársaság
Ha komolyabb tőkebevonásra van szükség, vagy a vállalkozás hosszú távon nagy növekedést tervez, a részvénytársaság (Zrt. vagy Nyrt.) jelenthet megoldást.
A Zrt. kisebb, zárt formában működik, míg az Nyrt. nyilvánosan működő társaság, nagyobb tőkeigénnyel és szigorúbb jogszabályi előírásokkal. Mindkettő a legnagyobb biztonságot és a legtöbb lehetőséget kínálja a tőkebevonásra, de alapítása és fenntartása jelentősen drágább és összetettebb.
Zrt. és Nyrt. esetében a könyvelés a számviteli törvény előírásai szerint történik, az éves beszámoló részletesebb, és a működéshez számos adminisztratív feladat kapcsolódik – például a részvénykönyv vezetése, a közgyűlési iratok elkészítése, valamint a tőkebevonással összefüggő nyilvántartások kezelése. Könyvvizsgálóra azonban csak akkor van szükség, ha a vállalat árbevétele vagy alkalmazotti létszáma meghaladja a jogszabályban meghatározott határértéket.
A megfelelő vállalkozási forma kiválasztása
Összességében a választás attól függ, hogy mennyire bonyolult a vállalkozás működése, mekkora a bevétel és a nyereség, hány alkalmazottat foglalkoztat, valamint milyen kockázatokat szeretnél minimalizálni.
Az egyéni vállalkozás gyors, egyszerű és olcsó; a Bt. rugalmas és alacsony költségű; a Kft. biztonságos, hiteles és rugalmas; a részvénytársaság pedig nagyobb tőkebevonási lehetőséget kínál, de magasabb költséggel és adminisztrációval jár.
A döntés előtt érdemes áttekinteni a pénzügyi számokat, a bevételt és a költségeket, majd átgondolni, hogy melyik forma a legelőnyösebb a vállalkozás hosszú távú terveihez.Nem vagy biztos a választásban? Jelentkezz konzultációra a a Proactive Business Zrt. Bookkeeping üzletágánál, és kérj szakértői segítséget a legmegfelelőbb vállalkozási forma kiválasztásában.
